Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-17 / 89. szám
IÖ«4. április 17. 3 Péntek A MÉK segít, a muanyagfólia üzem megkárosít... Műanyagfólia alá ültetik a korai paprika- és uborkapalántát a gyulai Vörös Csillag -Tsz-ben A gyulai Vörös Csillag Tsz primőráru és szabadföldi friss zöldség termelésével Európa különböző táján öregbítette már hazánk jó hírnevét. Közismert, hogy a kertészek újabbnál újabb ötleteken törik a fejüket, hogy minél korábban adhassanak árut hazai és külföldi piacra. A napokban arra jártunk, messzire virít náluk a műanyagfóliákból épített „hajtatóházak” sora. Kíváncsiak voltunk a munkára, az eredményekre s erről beszélgettünk Cséfai János főkertésszel, aki a következőket mondotta el: — Már tavaly is volt valamenynyi műanyagfóliánk s igen jól bevált. A növény nagyon szereti, mert megizzad belülről, páradús a levegő, a‘ napfényt pedig érdekesen megtöri s a legkedvezőbb hatást gyakorolja a zöldnövényre. Erős, edzett alatta a paprika, uborka, s igen bő termést ad. Ezért rendeltünk most újabb fóliákat Cinkotáról, a Műanyaghajtóágy Hegesztő Üzemből. Sajnos, úgy érezzük, hogy megkárosítanak minket, mert ugyanazért az összegért sokkal gyengébb minőségű műanyagot kaptunk. A tavalyit szét nem lehetne szaggatni, az újat pedig egy kisgyermek is darabokra téphetné. Így nem lesz olyan tartós, örülünk, ha egy nyaI rat kibír s ilyen alapon nagyon megdrágítja a termelést. — No, persze mink sem panaszkodhatunk mindenkire. A MÉK minden területen sokat segít nekünk. Jó szaktanácsokat adnak, az áru átvételénél reálisan osztályoznak, nem igyekszenek becsapni a termelőt. — Egyébként bevezettük a premizálást a kertészetben. A terven felül termelt áru fele a dolgozót illeti. Ennek áldásos hatását máris érezzük. A magágykészítésnél, a pikírozásnál, palántaültetésnél, de még az exportáru vagy hazai eladásra szánt termékek betakarításánál, csomagolásánál is sokkal jobban vigyáz mindenki, mint azelőtt. Ez pedig a termelőszövetkezeteknek is nagy hasznára válik. — Egyébként úgy számítjuk, hogy ebben az esztendőben a kertészet bevétele meghaladja az egy és háromnegyed millió forintot, ötvenheten dolgozunk a kertészetben, ha kell vasárnap, késő este vagy kora reggel itt vagyunk. Sajnos, csak egyszerű eszközökkel dolgozhatunk, melegágyi ablakok alatt nevelhetjük a palántát, ami sok istállótrágyát igényel s igen költséges. Nagyon szeretnénk egy olcsó, fűthető hajtatóházat, akkor korábban értékesíthetnénk a friss árut. — Ary — Hogyan növelhető a kukoricatermés átlaga Békés megyében? Békés megyében a kukaricater- mesztés a századforduló után öltött nagyobb méreteket. Vetésterületi aránya a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nem változott (nagyarányú rét- és legelő- feltöréseik következtében), nagysága azonban kétszeresére nőtt. Termésátlaga ezen időszakban 10 mázsával növekedett A kukorica egyik legfontosabb gazdasági növényünk lett. Vetésterülete ma már a legnagyobb, a kenyérgabonát is megelőzte, aránya állandóan nő, bár nem a saját vetésterülete révén, hanem a kenyérgabona vetésterületének csökkenése következtében. 1960 óta a termésátlag növekszik, a vetésterület viszont azóta csökken. A termésmennyiség az 1960-as szinten van. Az említett időponttól kezdve tehát a terméstöbbletet intenzív gazdálkodással biztosították a megye gazdaságaiban. Az 1962. évi márciusi határozat a lakosság állatitermék-szükségle- teinek kielégítésére növekvő termékmennyiség előállításával számol. A megnövekedetit hús-, vaj-, tojás-, gyapjú- stb. tömeget elsősorban az állatállomány minőségi javításával és csak másodsorban a számszerű növekedéssel kívánja biztosítani. A részben megnövekedett állatlétszám ellátására és a hozamok minőségi és mennyiségi javításához szilárd takarmánybázis biztosítását irányozza elő. A szilárd takarmánybázis egyik legAz idei tavaszon minőségi vetőmagot kapott a mezőgazdaság* Tavaszi árpából nincs megfelelő vetőmagfelújítás Az Állami Vetőmagfelügyelőség dolgozói a múlt év őszén hozzáláttak a tavaszi vetésű növények vetőmagjának minősítéséhez. Tavaszi árpából 11,57, zabból 13,35, kukoricából pedig 710 vagon minőségi vetőmagot fémzároltak, s irányítottak a mezőgazdaságba. Tavaszi árpából a tótkomlósi Viharsarok és Haladás Tsz termelt vetőmagot. A zabot a Mezőhegyesi Állami Gazdaság adta, a hibridkukorica-vetőmagot pedig a két hibridüzem környékén és a kondorosi Dolgozók Tsz-ben termelték meg. A szakemberek sokoldalú vizsgálatnak vetették alá a vetőmagvakat. Megállapították a tisztasági fokot, a csírázóképességet és a növényi betegségek esetleges előfordulását, meghatározták a vetőmag használati értékét, amely a múlt évinél lényegesen jobb. Különösen a vetőmagvak csírázóképessége tűnt ki a vizsgálatokon. Tavaszi árpából a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat 42 vagonnal osztott ki a megye termelőszövetkezetei között. Ebből a növényből — sajnos — a termelő- szövetkezetek nem termelik meg Száz lány tanul az eleki mezőgazdasági szakiskolában Ez év júniusában lesz egy éve, hogy megkezdődött az eleki mezőgazdasági szakiskola szervezése és 1963 szeptemberében tantestü- letiieg és a tanulók számát tekintve már teljes létszámmal működött. Érdekessége, hogy mind a 100 diákja lány. Leszerződött mezőgazdasági tanulók ők a megye minden részéből, termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból. Az iskola 3 éves, ebből 8 hónap gyakorlati oktatás, 3 hónap elméleti tanulás, a fennmaradó egy hónap pedig vakáció. A tanulók munkahelyükön fizetést, az iskolában pedig tanulmányi eredményeik szerint ösztöndíjat kapnak. Közismereti tantárgyaik: szám. tan, magyar nyelv és irodalom, történelem, föl.drajz, testnevelés. Van sportkörük is. Legfőbb szak- ismereti tananyagaik a baromfitenyésztés és tejgazdálkodás, a kettő kiegészítéséül a takarmányozási ismeretek és mindezek átfogójaként az általános állat- tenyésztéstan. A mezőgazdaságban dolgozó vagy dolgozni akaró nyolc általános iskolát most végzett fiatalok körében nagy az érdeklődés az eleki mezőgazdasági szakiskola következő évfolyamnyitása iránt. saját szükségletüket, így a vetőmagfelújításra kijelölt területbe főként Borsodból — mázsánként csaknem 20 forintos szállítási költséggel — jutott az árpa a megyébe. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a tótkomlósi Viharsarok és a Haladás Tsz példáján részt vállaljanak a tavaszi árpa vetőmagfelújításból is. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat ebben az évben hibridkukorica-vetőmagból 227 vagonnal, a teljes kukoricatermő területbe jó minőségű vetőmagot juttatott az állami gazdaságoknak és a tsz-eknek. . Ebben az évben kukoricából, tavaszi árpából és zabból az idén kiosztott cserevetőmag mennyiséget — a szomszédos megyék igényét is figyelembe véve különösen hibridkukoricából — a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya az erre a célra kijelölt gazdaságokkal megtermelteti. Őszi búzából 1200 vagon, őszi árpából pedig 164 vagon cserevetőmagot kapnak majd az idei termésből a közös gazdaságok. Az aszfaltútépítő vállalat építésvezetősége FELVESZ útépítési munkáihoz azonnal, a szakmában járatos segédmunkásokat és brigádokat. Szállást, ebédet biztosítunk. » Különélést jogosultaknak fizetünk. Jelentkezés: Békéscsaba, Lenin út 5/a. Telefon: 28—06. 80144 fontosabb növényének a kukori-. mázsa/kh májusi morzsolt súly- cát jelöli .meg a határozat. Vetés- ban irányozza elő. területét 1965-re a szántó 28 szá- Eddigi eredményeinket mutat- zalékábam, termésátlagát 20—22 [ ja a következő táblázat. (Megye összes gazdaságában) Vetésterület Termésmennyiség Termésa szántó az 1965. átlag %-ban évi terv q/kh kot. hold Tonna e/0-ában 1956—1960 áftt. 227 414 29,8 308 978 66,8 13,6 1966 232 377 31,6 339 449 73,5 14,6 1961 216120 28,4 344 086 74,5 16,4 1962 203 460 27,5 376 201 81,4 18,5 1963 205 S93 27,6 389 822 84,4 18,9 1965. évi terv 210 000 28,2 462 000 100,0 22 Amint a táblázat mutatja, a vetésterület a tervet meghaladó mértékben csökkenő tendenciát mutat. A termésátlag a tervnek megfelelően alakul, nagyjából az évenkénti 1,3 q/kh hozamnövekedést mutat. A termésmennyiség azonban messze elmaradt a tervezett szinttől. Ha az 1965. évi tervnek 1963-ra vetített részével hasonlítjuk össze a termésmennyiséget, akkor kb 26 000 tonnával termeltünk kevesebbet 1963-ban, mint a terv által előirányzott szükséglet volt. Annak érdekében tehát, hogy a tervben előirányzott kukoricatermés-mennyiség biztosítva legyen — a vetésterület csökkenő tendenciájának megállapításával — a termésátlagot kell növelni 23,1 q/kh-ra. A talaj az egyik legfontosabb termésátlagot befolyásoló tényező. Hatását vizsgáljuk abból a szempontból, hogy hogyan lehet a termésmennyiséget növelni a vetésterület növelése nélkül. Mint ismeretes, a megye talajtanilag két élesen elhatárolható nagy részre oszlik, Csabaesűd, örménykút, Gyoma, Csárdaszállás, Mu- rony, Mezőmegyer, Békéscsaba, Gyula vonalától északra agyag- és szikes talajok, míg az előbbi vonaltól délre vályogtalajok az uralkodó talajtípusok. A vetésszerkezet tervszerű befolyásolásán keresztül az egyes járások adottságainak, lehetőségeinek figyelembevételével az optimális határokon belül úgy kellene a vetésszerkezetet kialakítani, hogy a legkisebb területen termeljük meg a terv által előirányzott mennyiséget. Ennek érdekében vizsgáljuk meg a megyén belül az egyes területek termelését a talajadottság szempontjából. A kukorica vetésterületének megoszlása az északi és déli területek között: Megnevezés 1956—66 1960 1961 1962 1963 Vetésterület kh 216 416 269 783 184 496 175 296 175 668 Ebből: déli kh 124 667 127 826 114 315 109 731 106 647 északi kh 85 743 Az összes vetés81 957 70 181 65 565 69 021 tér. %-ában déli s*^ CÍM 62,0 62,6 60,7 északi *0,« 39,1 38,0 37,4 39,3 A táblázat számaiból világosan gyobb arányban termeljenek kucitűnik az a helyes folyamat, koricát. A megye ossz kukorica amelynek értelmében a kukorica- termelés fokozatosan eltolódik a kedvezőbb adottságú területek javára. Ez a folyamat azonban az 1963-as esztendőben megtört, visz- szaesett. Helyes volna, ha a korábbi évek tendenciáját tovább erősítenénk, és el tudnánk érni, hogy a déli területeken még navetésének jelenleg 60,7 százaléka van a déli területeken, ezt az arányt 65 százalék fölé kellene kialakítani. A déli járásokban a kukorica vetésterülete növelhető volna a gabonafélék, elsősorban a zab, árpa félék vetésterületének rovására. A termésátlagok összehasonlítása (qOch) Kukorica Búza őszi árpa Tavaszi árpa Zab Északi 16,3 9,1 10,4 12,6 7»2 Déli 20,4 9,7 11,0 13,0 * 8,1 Megye Ö9SZ.: 18,9 *>* 10,8 12,7 7,5 Az előbb említett növények termésátlagát nem befolyásolja olyan mértékben a talaj, mint a kukoricáét, ezért ezek vetésterülete nagyobb terméskiesés nélkül növelhető az északi járások területén. A jelenlegi agrotechnikai színvonalon a legkedvezőbb lehetőTalajtfpus Termésátlag q kh Mg. termelőszövetkezet AG ségnek a termésátlag emelésére az kínálkozik, hogy déli területek közepes vetésterületi arányát a magas termésátlag mellett felemelnénk a megyei átlag fölé. Megfigyeléseinkből a talajra vonatkozóan néhány számot közlünk az 1961. és 1962. évre vonatkozóan. (csöves súlyban) Megfigyelt kukorica vetés- terület %-os megoszlása 1961 1962 1962 1961 1962 1962 , Homok 18,6 18,3 25,6 4,6 8,2 0,9 Vályog 17,4 19,7 22,4 73,6 74,2 80,8 Agyag 12,9 16,1 14,6 21,8 17,4 18,3 Kotu, tőzeg — 8,2 — — 0,2 — összesen: 16,5 18,9 21,0 100,0 100,0 100,0 A megfigyelés adataiból megállapítható, hogy megyénkben a kukorica termésátlagának kialakításában nagy szerepe van az adott talajtípusnak. A területi arányokból világosan látható, hogy a megfigyelés döntően a jobb talajminőségek felé tolódott el, és ezért az így kiszámított átlag magasabb, mint a tényleges megyei átlag. Az említett két évre végeztünk számításokat a termésátlagot befolyásoló főbb tényezőkre és ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb befolyásoló tényező a talaj. Számszerűen kifejezve a kapcsolat nagyságát azt mondhatjuk, hogy a talaj megválasztásától 9—10 százalékban függ a termésátlag nagysága. A fajtamegválasztás kérdése már eldőlt megyénkben. Lényegében hibridkukoricát termelnek a vetésterület közel 100 százalékán. A fajta megválasztásának kérdéée nagyon fontos a legnagyobb munkacsúcsot jelentő őszi betakarítás munkaidő szakának széthúzása szempontjából. Fontos, hogy azokon a területeken, ahol a kukorica után őszi kalászos kerül, korábban érő fajtákat vessenek. Ádász István közgadász
