Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
iSM. március 15. 3 Vasárnap Külföldre utazik a mezőberényi Aranykalász két női brigádja Ä mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet csak nőkből álló kertészeti és növénytermesztési szocialista munkabrigádjainak tagjai minden évben közös utazásra indulnak. Tavaly egy héten keresztül Budapesttel ismerkedtek az asszonyok, az idén pedig még ebben a hónapban három napra Romániába utaznak. Himalájáról származó fűzfákon díszük a barka a szarvasi Arborétumban A természetvédelmi területté nyilvánított szarvasa Arborétumban a kedvezőtlen időjárás ellenére szép tavaszi látvány fogadja az érkezőt. A legszebb fűzfákat borítják az ezüstös barkák. Gyönyörű barkák díszlenek például a Himalájáról, Japánból és Amerikából származó különleges fűzfákon. A fák aljában messzire fehérük a sok hóvirág s most bontogatja szirmait a rengeteg kék ibolya. Ellenőrzik a tej minőségét az okányi piacon Határozat született Okány községben, hogy dr. Kun Imre községi állatorvos segítségének igénybevételével, hozzáértő aktívák bevonásával ellenőrzik a piacokat Az ellenőrzés főleg az árusításra kerülő tejtermékek vizsgálatára terjedjen ki: gümőkó- ros tehenek tejét és tejtermékének árusítását a piacon ne engedélyezzék. Határozat született arra is, hogy különítsék el a közös legelőről a gümőkóros szarvasmarhákat; s külön csordában, külön legelőre hajtsák. Az elkülönített, mintegy ötven beteg állatot, külön pásztor fogja őrizni az erre kijelölt legelőn. Kijelölték a mintalegelőket A megyei tanács mezőgazdasági osztálya befejezte a mintalegelők kijelölését A megye különböző termelőszövetkezeteiben 20 helyen 100 holdas legelőrészeken fokozott gondosságot fordítanak a kora tavaszi ápolásra, a műtrágyázásra, vegyszeres gyomirtásra és az Öntözésre. A szarvasi járásban a csabacsfl- di Lenin és az örménykúti tsz-ek — a község három termelőszövetkezete — vállalta a mintalegelő üzemeltetését A járási tanács mezőgazdasági osztálya a békésszent- andrási Rákóczi Tsz vezetőivel is tárgyal mintalegelő kijelölésére. Az állam jelentős anyagi támogatást nyújt azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek ebben az évben a fűhozam növelésére a kezelésükben lévő legelőikre a szokásosnál nagyobb gondot fordítanak. a szállítás zavartalanabbá válik. Ha valahol igen, akkor a szállításnál valóban elképzelhetetlen a normális munka magas fokú szervezettség és tervszerű előrelátás nélküL Szállítási gondjaink zömét persze egy csapásra úgy tudnánk megoldani, ha a rakodást mindenütt gépesíthetnénk, a munkaerőket állandó készenlétben tarthatnánk. Meg kell azonban mondani, hogy a rakodás gépesítésének ütemét népgazdaságunk anyagi lehetőségei szabják meg tehát még jó ideig a lehető legnagyobb gondot a szervező munkára, az ésszerű lehetőségek kihasználására kell fordítani, amellett, hogy évről évre egyre több modem, korszerű rakodógép is munkába áll. Nálunk is megvalósítható • például az a gyakorlat, amely az NDK-ban jól bevált. Ott több vállalat alakít közös rakodóbrigádokat, amelyek függetlenül attól, hogy a nap bármelyik órájában kinek a részére érkezett áru, állandó készenlétben lévén, azonnal kirakják a különféle küldeményeket Előre várható, hogy különösen sok gondot okoz majd a szállítás, ez évben is a mezőgazdasági megyékben. A közlekedési, szállítási szervek több támogatást és megértést várnak a mezőgazdaságtól. A mezőgazdaság ugyanis sokkal nagyobb fuvarkapacitással rendelkezik, mint ahogy azt sokan gondolnák. Csak az elmúlt esztendőben több mint ezer gépkocsit kaptak a különféle mezőgazdasági üzemek. Ha e gépkocsik egy része bekapcsolódhatna a szervezett fuvarozásba, sokat megoldana a problémákból. Egyik mód lehetne, pl. hogy több, egy körzethez tartozó mezőgazdasági üzem, közösen végezzen szállításokat. Feltétlenül szükség lenne arra is, hogy a gyárak, telephelyek meghosszabbítsák — az ügyeleti szolgálat bevezetésével — az áruátadási, átvételi időt. Sok gyárban például a raktárak csak délután 2 óráig fogadnak árut. Így nem lehet eléggé kihasználni a gépkocsik fuvarkapacitását Vidéken — főleg építkezési anyaggyártó üzemeknél és a téglagyáraknál — van ilyen gond Szakemberek nagyon sokat várnak az úgynevezett rakodólapos szállítási rendszertől. Jelentősen lerövidíti a kocsiállásidőt, meggyorsítja, könnyebbé teszi a rakodást. Igaz, előfeltétele, hogy belső anyagmozgató gépek álljanak rendelkezésre. Hamarosan hasznot hajtó feladat minden üzemben megvizsgálni, vajon mit tudnának ilyen szállítási rendszerbe bekapcsolni. Az elmúlt évben a szállítás lebonyolításában sokat segített a gyakoribb vasárnapi rakodás. Volt néhány vasárnap, amikor 13 000 vagont raktak meg. az átlag több mint 9000 vagon volt Döntő, hogy Az egyedi etetés és a premizálás hatására megkétszereződött a tejtermelés az okányi Alkotmány Tsz-ben Tudtunk róla, hogy jelentősen Megtudtuk, hogy nem a tehene- térig egy kilót, azon felül literen- növekedett az utóbbi időben a tej- székét cserélték ki, hanem a ko- ként negyven dekát Felszaporo- termelés az okányi Alkotmány rábbi gyenge takarmányozást j*- dik a pótabrak, hiszen a legjobb Tsz-ben, s ezért határoztuk él, vították meg alaposan. Úgy, hogy tehenünk 16—18 liter tejet ad na- hogy fényképezőgéppel keressük egyedivé tették az etetést és min- ponta. Márkás Gábor Gyöngyös fel a tehenészeket. Tudtuk, de egy kicsit mégis meglepődtünk, mikor Kiss Lajos, a szövetkezet elnöke elébünk tett egy kimutatást, mely szerint az elmúlt év januárjában 11 241, az ez év januárjában pedig 26 235 liter volt a tejtermelés. Március eleje lévén elmondta azt is, hogy tavaly ilyenkor naponta 464, most meg 19T) liter tejet fejtek ki a tehenészek. Az igaz, hogy a tavalyi 112 helyett most 164 tehén van, de hát az is igaz, hogy tavaly 5,7, most meg 8,1 liter a napi tehenenként! tejhozam. Mi történt egyszeriben az okányi Alkotmány Tsz tehénállományával, hogy így nekidurálta magát? Vagy talán újakkal cserélték ki a tehenészeket? Ezekre a kérdésekre választ Jtaprü mentünk ki a tehenészetbe, ahol egy másik meglepetés fogadott bennünket Az, hogy Várkonyi Ferencné hízott marhát értékesítenek, 50 üszővel pedig növelik a tehénállományt Bárcsak megyénk minA szövetkezet egyetlen női tehenésze. ügy hordta a takarmányt, s úgy fejt, mint a férfiak. Ritkaság ma már női tehenészt találni, éppen ezért vele beszélgettünk először. az idén még- gyakrabban használják ki rakodásra a vasárnapokat De megemlíthetjük azt is, hogy a zöldség- és gyümölcsszállítások csúcsidőszakában sokat segíthetnek — mint tették tavaly is —.az ifjúsági szervezetek. Az elmúlt esztendei gyümölcsrakodásnál a középiskolás diákok értékes munkát végeztek. És végül beszéljünk még azokról, akiknek a munkáját a kívülállók talán kevésbé ismerik, de akiknek lelkiismeretességétől és fegyelmezettségétől legalább any- nyi, sőt sokszor több függ, mint a közvetlen szállításon dolgozókétól. A szállítóeszközök javítóira, karbantartóira gondolunk itt, akiknek a munkája ugyancsak meg'zaporodik a forgalom növekedésével. Rajtuk múlik elsősorban, hogy vontató- és kocsipark műszaki állapota biztonságos és forgalomra alkalmas legyen. De múlik az is, hogy a javításra váró gépek és gördülő anyagok egyetlen órát sem vesztegeljenek J hiába a javítóműhelyekben. Rá- , juk éppen úgy számítunk, mint | mindazokra, akiknek csak valami közük van az ország vérkeringését jelentő szállításhoz. Mint írtuk, 1964 a közlekedésben a csúcsforgalom éve. Ha jól gazdálkodunk a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel, a közlekedés és a szállítás dolgozói képesek lebonyolítani ezt a szupercsúcsforgalmat is. Horváth Győző Marton János etetés közben, den kifejt liter tej után 20 fillér nevű tehene pedig 20 litert is. ö prémiumot kapnak a tehenészek, azt mondja, hogy sokat számít a — Nem fárasztó a takarmány- jó takarmány, de sokat számít a cipelés és a fejes? — kérdeztük a hozzáértés és a lelkiismeretesség har.'nlnc valahány évesnek „sac- »is. Ez így is van, ezen nem lehet colt” Várkonyi FerencnélőL vitatkozni. — Megszoktam már, hiszen itt, A2 idén 110 tenyészüszőt és 50 az okányi Alkotmány Tsz-ben már négy éve, azelőtt pedig a Nagykőrösi Állami Gazdaságban hét évig voltam tehenész. Azért választottam ezt a foglalkozást, mert a férjem is tehenész meg aztán kell is az ezzel a foglalkozással járó nagyobb kereset, mivel kilenc élő gyermek anyja vagyok. — Mennyire kerekedett hi a tavalyi jövedelem? — A kettőnkké 36 ezer forint volt. Nem mondjuk, hogy sok, de az 14 ezer forinttal több, mint amennyi egy évvel korábban jutott, ráadásul tudjuk, hogy évről évre mindig több jut. Ezután újabb fényképalany után néztünk. A tehenészek sü- rögve-íorogva hordták a takarmányt, s Kiss Lajos, az elhök megjegyezte: — Hát bizony Marton János, Márkás Gábor, Buda Béni és Várkonyi Ferenc rengeteget cipekedett már a tehenek körül öt év óta, sokszor elfáradt fejés közben a kezük, hiszen 13—14 tehén jut egy-egy gondozóra, s most egyenként 90—100 liter tejet csepegtetnek ki. Nekik azonban ez öröm, hiszen szaporodik a munkaegység és szaporodnak a literenként járó 20 fillérek. Hol van már az az idő, amikor feldúltam, káromkodva hordták az üres tereket a tehenek elé. — Csoda, hogy négy-öt liter tejet is adtak a szerencsétlenek — emlékszik vissza a nehéz időkre Marton János. — Most bőven van siló, s abrakot is kapnak. Tíz 11Márkás Gábor, a 20 literes Gyöngyös nevű tehenével. den szövetkezetében ilyen gondot fordítanának az állomány és a tejtermelés növelésére, mert akkor nem kellene bosszankodni azon, hogy megyénkben nemhogy növekedett volna, hanem lényegesen csökkent a tehenek száma az elmúlt évben is. K. L A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet eladásra felkínálja raktárán elfekvő 1400 drb. melegágyi KERETET. Érdeklődni: a termelőszövetkezet központi irodáján, telefon: Mezőkovácsháza: 67.
