Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

BW. március 13. 3 ftntek A gyulai járásban Kétegyházán és Dobozon a legnagyobb mérvű a fsz-építkezés Az idén befejezik a tsz Ebben az évben a gyulai járás mezőgazdasági osztálya Kétegyhá- zára és Dobozra összpontosítja a kapott beruházás jelentős részét. Kétegyházán és Dobozon 100 férő­helyes tehénistállót építenek, ame­lyet felszerelnek különféle gépek­kel, önitatókkal és a tejkezelés­hez szükséges berendezésekkel. Ezenkívül Kétegyházán villamo­sítják a n-es üzemegységet Itt egy 100-as istállóba, két növen- dékszarvasmarha-istállóba és a lóistállóba juttatják el a villanyt. Ezenkívül a csőkutas öntözőtele­pen a vízkiemelést is villamos energia segítségével akarják meg­oldani. Dobozon a 100-as tehénistálló építése mellett egy keverőház ké­szítése is szerepel a feladatok kö­zött A keverőházban morzsolót, darálót és egy olyan helyiséget alakítanak ki, ahol nagyobb mennyiségű abraktakarmányt tud­nak majd összekeverni. Ebben a tsz-ben még egy 15 vagonos górét is készítenek. •majorok villamosítását A nagyobb épületeket az ÉM Békés megyei vállalata készíti. A szerződést rövidesen megkötik. A szövetkezetek kisebb beruházásait a házibrigádok valósítják meg. A kétegyházi Béke Tsz-ben húszán dolgoznak egy kőművesmester vezette brigádban. Dobozon még nem tudtak létrehozni házi építő­brigádot, ezért a gyulai Vörös Csillag Tsz-el kötnek építési szer­ződést. A járás többi termelőszövetke­zetében valamilyen beruházást szintén készítenek. Gyulaváriban többek között egy kutat és gép­színt, Lőkösházán major villamo­sítása és gépszín építése, a sza- badkígyósi Szabad Föld Tsz-ben pedig villamosítás és juhhodály építése szerepel az idei tervben. A gyulai járásban ebben az év­ben befejezik a szövetkezeti ma­jorok villamosítását. Így a követ­kező évre már csak kisebb bőví­téseket állítanak majd tervbe. Szaktanácsadói hálózatot szerveznek Néhány évvel ezelőtt a Földmű- 1 velésügyi Minisztérium szakta- j nácsadói hálózatot szervezett az öntözéses gazdálkodás nagyüzemi1 módszereinek elterjesztésére. Me­gyénkben is több öntözéses FM- agronómus dolgozott. Munkájuk­kal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az öntözéses gazdálkodásban a megye jó eredményeket tudott felmutatni. Az idén a Földműve­lésügyi Minisztérium tovább bő­víti a szaktanácsadói hálózatát. A február 22-i párthatározat végrehajtására rét és legelő, majd kemizálási szaktanácsadói hálózatot hoznak létre. A szaktanácsadói hálózat létre­hozását többek között azzal indo­kolják, hogy a rét- és legelőgaz­dálkodásban a fűhozam növelését — megyei átlagban — a jelenlegi — 1963. évi — kétszeresére tud­nák növelni, ha nagyobb gondot fordítanának a termelőszövetkeze­tek és a legeltetési bizottságok a legelők ápolására, műtrágyázásra, a gyomirtásra, esetleg az öntözés­re. Kagy mennyiségben szállít baromfit az idén a lö' csházi Haladás Tsz A lőkösházi Haladás Termelő- szövetkezet az idén igen korán megkezdte a naposcsibe-nevelést. Már eddig 8300 darab csirkéjük van, s ezek hathetes korukra 90 ' dekás súlyt értek el. Az elhullás 1 eddig mindössze két százalék. I A termelőszövetkezet az elmúlt I évben is igen szép eredményeket | ért el a baromfinevelésben. A be- ; tervezett 15 ezer csirke helyett I 32 ezret adtak át tavaly. hogy a meglévő készleteinket részben gyarapítsuk, másrészt a rendelkezésre álló takarmánnyal több húst, tejet, s más állati terméket termeljünk. A több ta­karmány — több jószág. A hazai igények kielégítése is mind több állati terméket kíván, s ha az álla­ti termékek exportját fejleszteni akarjuk, akkor az eddiginél töb­bet kell tennünk a takarmány­termelésért, és takarékos felhasz­nálásért. A zöldség- és gyümölcsfélék exportja ugyancsak jelentős meny- nyiségű devizához juttathatja az országot. A termelés fejlesztéséért eddig is sok minden történt ha­zánkban. A zöldségexportnál a minőség mellett különösen az ér­tékesítés ideje játszik nagyon fon­tos szerepet. Az úgynevezett pri­mőr időszakban és a késői utósze­zonban van arra nagyobb lehető­ségünk, hogy zöldségféléinkkel megjelenjünk a külföldi piaco­kon. A főszezonban pedig akkor fogadja a külföldi kereskedő a magyar zöldségfélét, ha azzal a hét első napjaiban jelentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi sze­dést lehet értékesíteni. Minden­képpen indokolt ehhez az eddigi­nél jobban igazodni. A gyümölcs­féléknél az áru egyöntetűsége, s jó minősége dönti el az exportké­pességet. A követelmények na­gyon nagyok. A felvásárló keres­kedelem sokat tehet az áru megfelelő osztályozásával, csoma­golásával. (Bár ezt a munkát ér­demes a termelőüzemeknek is magukra vállalniuk, ha van vala­melyes lehetőségük rá.) A terme­lőüzemekre vár viszont a megfe­lelő növényvédelem. A minőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés „eredménye”. A védekezés elhanyagolása a terme­lőket is károsítja, s károsítja az országot is, ezért az eddiginél is sokkal nagyobb figyelmet érde­mel a gyümölcsösök szakszerű gondozása, ápolása. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a napraforgó, a do­hány és egy sor aprómag export­ja jelent nagyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rost len s még egy sor más nö­vény exportja is, hiszen nagy le­hetőségeink vannak ezeknek a terményeknek az értékesítésére. Mind a cukorrépa, mind a nap­raforgó és dohány vetésterületeit, valamint termésátlagait indokolt növelni. Különösen a cukorrépa­A szerelőbrigád 10 „parancsolata“ Egy ideig nézegetjük a serény- kedőket, s itt-ott le is fényképe­zünk egy-egy munkamozzanatot. Közben, ahogy a zaj megengedi, beszélgetünk is a brigád tagjai­val. Csakhamar kiderül, hogy nemcsak korra, hanem a gépál­lomáson eltöltött időben is jórészt fiatalok még. Például Kozma Já­nos ez év január 22-én állt munkába. Addig mozdonyvezető- gyakornok volt. A foglalkozás- cserén való csodálkozásunkra elmondta, hogy ott sok volt az éj­szakázás, messze volt az otthon­tól, s a kereset sem volt annyi, mint itt — De hát a mozdony és az ön­tözőmotor között óriási különbség van — jegyeztük meg. Mint minden szerelőműhelyben, itt is nagy a munkazaj. A kó- togásba és kalapácsolásba bele­vegyül a kompresszor sziszegő hangja is. Munkában van a Sar­kad! Gépállomás nyolctagú ifi szerelőbrigádja. A megye terme­lőszövetkezeteinek összes öntöző­motorját és azok tartozékait ja­vítják. A motorok száma igencsak megközelíti a százat, a szórófeje­ké pedig 140-nél is több. bői, de hát megnősültem, s úgy rítással akarják elérni. Szerepel gondoltam, hogy itt, ahol állandó egy másik megtakarítás is, az, munka van, többet keresek, és hogy az öntözőberendezések ga- könnyebben valóra váltom tér- ranciális javításánál a tavalyi veimet. egy kiszállásra jutó 1300 forint — Motorszerelő szakmát ta­nultam én Gyulán, Baki Imre kisiparosnál, s ezért nem újdon­Kozma János és Boros Gábor egy TLM—2500-as motor javí­tása közben. Somogyi Antal,,, a volt kotró­mester. ság nekem az öntözőberendezések javítása. Boros Gábor a cukorgyárból került át egy évvel ezelőtt a gép­állomásra. Ott tanulta a szakmát, megbecsülték, s mégis helyet cse­rélt. — Nem szívesen szakadtam ki a megszokott, ismerős környezet­termelés hozhat jelentős értéke­ket az ország számára, hiszen az utóbbi esztendőkben a cukor vi­lágpiaci ára magasra szökött, így a cukor értékesítése előnyös. A termelőüzemek is jól járnak a nagyobb cukorrépaterülettel, a nagyobb cukorrépatermés esetén. Az átvételi ár jó, s a cifkorrépa melléktermékei nagy mennyisé­gű takarmányt jelentenék. Mezőgazdasági exportunkat az idén azért is száqjottevően kelle­ne növelni, mert a tavalyi kenyér­gabonavásárlás nagy terheket ra­kott népgazdaságunkra. Emellett a mezőgazdasági termelés fejlesz­tése sok műtrágya, gép, s egyéb felszerelés behozatalát teszi szük­ségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hozzájárul az egész népgazdaság fejlődésé­hez, a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének érdekeit külön is szol­gálja. Törődjünk többet az ex­porttermények termelésével, ad­jon a magyar mezőgazdaság az idén még többet a külföldi pia­cokra is, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük, jó hírünket is to­vább gyarapítsuk a földkereksé­gen. A. I. Ezek után nem csodá^-oztunk azon, hogy Somogyi Antal is egy évvel ezelőtt került át a gépállo­más szerelőműhelyébe a Gyulai Vízügyi Igazgatóságtól, öt egész­ségügyi okok kényszerítették a helycserére, mert mint kotrómes- temek, jó fizetése volt. A szak­mát 6 is jól ismeri. Ráadásul a mezőgazdasági gépész technikum­ba jár a brigád vezetőjével; Hor­váth Jánossal együtt. Somogyi Antalt szórófej-javí­tás közben találtuk* s feltűnt, hogy a szórófej alsó végén új fu­ratok vannak. — Sajnos a gyárban két oldal- furattfü erősítik fel a szórófej alsé csigaházát, s ezért három—öt hó­nap alatt szinte kivétel nélkül mindegyik meglazul. A termelő­szövetkezetekben különböző mó­don — pántokkal és külső csava­rozással — próbálták használha­tóvá tenni őket. Mi úgy erősítjük meg a (pórófejeket, hogy a csi­gaházat két helyen átfúrjuk és két darab 6 centis csavarral erő­sítjük meg. Az elmúlt évben töb­bet is javítottunk így meg, egy sem lazult meg közülük, s azt hi­szem, nem is fog meglazulni mindaddig, amíg a szórófej hasz­nálható lesz. — Bizony ezt a gyárban is így csinálhatnák mindjárt, s akkor nem kellene most ezzel is pepe­cselni — jegyeztük meg, s meg­kérdeztük, hogy kinek az ötlete ez a módszer? — A»- egész brigádé. Mi így tartjuk nyilván, mert a szocialis­ta címért versenyzőnk, s a vállalt tíz pont között szerepel az is, hogy annyi újítást adunk be, ahányan vagyunk. — Ezek szerint 10 „parancso­lat” szerint dolgozik a brigád — fordultunk Horváth Jánoshoz, s kértük, sorolja fel, mi mindent vállaltak. Azzal kezdte, hogy éves munkatervük jó minőségű telje­sítését 5 százalékos időmegtaka­úti-, anyag- és munkabérkölt­séget 900 forintra csökkentik. Mi­vel előreláthatólag hosszabb ideig ők látják el a gyár megbízásából az öntözőberendezések garanciá­lis javítószolgálatát, egy külön pontban azt Is elhatározták, hogy a brigád valamennyi tagja gép- járművezetői jogosítványt szerez, hogy a költségeket ne drágítsa egy külön gépkocsiyezető fizeté­se. A vállalt pon tok egy részét már telj esitették is, vagyis csaknem valamennyien tanulnak, három újítást is beadtak már, s a kija­Az innen kikerülő szórófejek kü­lönbek az újaknál. vított motorok és felszerelések minőségével sincs baj. Bár nem kötelező, de a kijavított szórófe­jek mindegyikét szépen be is fes­tik kompresszorral. Egyszóval, Horváth János ifjúsági szerelő- brigádja úgy dolgozik és él, aho­gyan azt az önként vállait 10 „pa­rancsolatban” megfogalmazták. K. I. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festö-mázo- ló, víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- Mkkatos. burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmun­kásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezést, védő- és munka­ruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380

Next

/
Thumbnails
Contents