Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
IMC március 13. 2 Péntek Igazságos J^orunkban a termelőeszközök, a technika és a tudomány rohamos fejlődésének törvénye, hogy az iramot követni nem tudó, kevésbé rátermett vagy kevésbé képzett emberek helyét a hivatalban, a vállalatnál, állami gazdaságokban, gépállomáson és termelőszövetkezetben rátermettebb, képzettebb, a haladással lépést tartani jobban tudó, s az újnál is újabbat, tökéletesebbet alkotni vágyó és akaró emberek foglalják el. A helyet átadnj nem kellemes, sőt fájdalmas érzés. Ki az, aki örül nyugdíjaztatásának? Ki az, aki szívesen ad át több éve viselt tisztséget meghatottság, fájó érzések nélkül; még akkor is, ha magasabb beosztásba szólítja társadalmi kötelezettsége? Nehéz elszakadni a környezettől, a munkatársaktól, a megszokott teendőktől. Különösen nehéz annak, akinek megmondják: ne haragudj, más helyet keresünk neked, mert itt nem tudsz megbirkózni a feladatokkal. S ezeknek még nehezebb a helycsere, mert hiszen azokat, akik nyugdíjba vagy az előzőnél magasabb beosztásba vonulnak, továbbra is szeretet fogadja ismerőseik körében. Annak pedig keserű a nappala, éjszakája, aki vagy azért került alacsonyabb beosztásba, vagy eredeti munkahelyére, mert többszöri próbálkozás, hosszabb türelmi idő ellenére sem tudta jól markolni az evezőt, vagy pedig csak egyszerűen rásütötték az alkalmatlanság bélyegét. Ilyen is előfordul. em szándékozunk az eseteket ilyen vagy olyan oldalról elemezni, ehelyett azt szeretnénk boncolgatni, hogy miért akasztják rá könyörtelenül a szószátyárok, a pletykázók, a kárörvendők kivétel és az okok ismerete nélkül a „lebukott” jelzőt az alacsonyabb beosztásba került emberekre? Miért nem érdemlik meg a tisztségüket tehetségük és tudásuk szerint legjobban ellátni törekvők annak a kedvességnek csak egy részét, amit addig kaptak? A mi társadalmunk érdem szerint megbünteti azokat, akik embertársaik s a közösség ellen vétenek. De a büntetés letöltése után igyekszik segítségükre lenni abban, hogy beleilleszkedjenek újra a közösségbe és becsületes munkával helyrebillenthessék az egyenes és erényes útról lesiklott életüket. A fejlődés gyors ütemének törvénye miatt tisztségükből felmentett emberek egy részével nemigen törődik senki, ezek nap mércével mint nap nyelik a kárörvendő megjegyzéseket, ha bírják, ha nem, akkor elköltöznek olyan vidékre, ahol nem ismerik őket R endelettei vagy parancsszóval nem lehet eltiltani a kárörvendezést, de őszinte magyarázó szóval annál inkább. Csakhogy éppen ez hiányzik. Sok esetben ez vagy az a szerv segíti elhelyezni azt, akit felmentettek, de megelégszik azzal, hogy kipostáztál róla néhány sor jellemzést. Az új munkahelyen a vezető nem közli a dolgozókkal, hogy X. Y. milyen okok miatt került ki „amonnan”. Ezért kél szárnyra a sok találgatás, ezért a sok gúny és káröröm. Akad egy-két vezető, aki volt kollégáját vagy éppen volt felettesét a győztes gőgös fenn- héjázásával állítja alacsonyabb munkakörbe, s hogy minél jobban belegázoljon vegyes érzelmeibe, | vele is, s fűvel-fával közli, hogy „csak felsőbb utasításra vagyok hajlandó alkalmazni”. ^z még csak hagyján, ha az ilyen emberellenes törekvés mögött meggondolatlanság vagy buta fennhéjázás és gőg van. Bár 5 ez sem bocsánatos bűn. Előfordul azonban olyan eset is, hogy egyes vezetők tudatosan otromba hajszát indítanak a korábban vezető tisztségűek ellen. Ez abban merül ki többek közt, hogy okkal, ok nélkül ellenőriznek és ellenőriztetnek, s nem bírálják, hanem egyenesen lehordják az illetőt, s ha szerét tehetik, akkor beavatat- lanok előtt is. Megtörtént az is, hogy az egyik járási szervtől egy szövetkezeti üzemegységbe került embert az elnök többször áthelye- j zett s mindegyik alkalommal közölte vele: addig helyezhetlek ide- oda, amíg meg nem futamodsz. A cél kimondatlanul: „kisfiút csinálni a volt funkcionáriusból”. Az ilyenek közt van olyan ember, aki mindig helyezkedő, ügyeskedő volt, s most fitymálva nézi azt, aki „senkiből lett valaki” és felmentették. mi rendszerünk kiállta az élet néhány viharát és próbáját, nem kell félteni attól, hogy különösebben ártani tud neki néhány ilyen ember. De arra vigyáznunk kell, hogy emberek érzelmeibe, becsületébe ne gázolhassanak bele. Fel kell öcsi tani őket, hogy emberibb, igazságosabb mércével mérjenek ők is, mert csak megbecsülést érdemelnek azok, akik éjjel-nappal dolgoztak a korábbi években a társadalomért, fejlődésünknek azért a fokáért, amelyhez most elértünk. Kukk Imre Nem lesz hafáridomódosílás... ...jelentette ki a bonni igazságügyminiszter, az UPI amerikai hírügynökség szerint. 1965. május 8-án visszavonhatatlanul elévülnek az addig bíróság elé nem került náci háborús bűnök. A miniszteri nyilatkozatban azonban nem ez a legépületesebb, hanem az indokolás: A határidő meghosszabbítása „nem lenne összhangban egy jogállam alapelveivel”. Ezzel az érveléssel persze nehéz szembeszállni. Az alapelvek nyilván szentek és sérthetetlenek, különösen egy jogállamban. Még akkor is, ha e jogállam egyikmásik miniszteri rangú funkcionáriusáról „menet közben” kiderült, hogy ama bizonyos náci bűneik még korántsem évültek el. (Oberländer, Globke, Krüger..) Bár mindenesetre különös, hogy e jogállamban ezek az emberek egyáltalán bársonyszékbe ülhettek. De vajon miért „nem lenne összhangban egy jogállam alap- elveivel”, hogy megbüntessék azokat, akik az emberi történelem egyik legförtelmesebb korszakának legförtelmesebb bűneit követték el? Mert igaz ugyan, hogy formailag valóban csupán ezen „határidő” betartásáról van szó, gyakorlatilag azonban ez azt jelenti, hogy 1965. május 8-a után a büntetés legcsekélyebb veszélye nélkül levethetik inkognitójukat mindazok, akikre addig, ha eljárás indulna ellenük, minden jogállam törvényei szerint legkevesebb életfogytiglani börtön várna. Vajon rabulisztikus érvelésével nem az emberi igazságszolgáltatást csúfolja-e meg a bonni jogállam igazságügyminisztere?... (sp) A torok csapatok Nicosia felé indultak Nehezen alakul meg a Ciprusra küldendő ENSZ fegyveres erő New York I Egyesült Államok, az összeghez Nyugati hírügynökségek jelen- Nagy-Britannia egymillió dollár- tése szerint némi haladás tapasz- ■ ral hajlandó hozzájárulni és ki- talható a Ciprusra küldendő ' látás van arra, hogy Nyugat-NéENSZ fegyveres erő felállítására vonatkozó hosszas tárgyalásokban. Ennek oka az, hogy most már úgy látszik, sikerül biztosítani az ENSZ-katonaság költségeinek fedezetét. Csütörtökre virradó éjjel ENSZ-körökben közölték, hogy az U Thant által hatmillió dollárra becsült költségek egy harmadát magára vállalta az metország, Svájc és Norvégia együttesen ad kétmillió dollárt. Kanada már korábban közölte, hogy az ENSZ-csapatokban részt vevő kanadai kontingens költségeit viselni fogja. U Thant főtitkár szerdán délután megbeszélésre kérette magához a részvételre felkért hat ország — Brazília, Finnország, Ismét készülődnek a kubai ellenforradaimárok Washington | Tavaly májusban Rey bejelen- Az Egyesült Államokban mene- tette, hogy új fegyveres csopor- dóket talált ellenforradalmár emigránsok ismét provokációra készülnek a Kubai Köztársaság ellen. A Washington World című folyóirat szerint a provokációs tervek egyik szerzője, a kubai renegát Manuel Rey most biztosítékot kíván az Egyesült Államok kormányától arra, hogy nem akadályozza meg fegyverek és diver- zánsok illegális Kubába szállítását. Írország, Kanada, Ausztria és Svédország — nagyköveteit. Mindegyiküknek átnyújtotta az ENSZ Ciprusra küldendő csapatainak feladatairól szóló hosszabb memorandumot. A hat nagykövet közül azonban egyik sem tudott végleges ígéretet tenni a főtitkárnak a csapatok elküldéséről. Nicosia Nagy-Britannia példájához hasonlóan, Törökország is tudomására hozta U Thantnak, hogyha az ENSZ-csapatokat nem küldik ki mielőbb Ciprusra, akkor a török kormány kénytelen lesz feladni eddigi „mérsékletét”. Egy ankarai Reuter-jelentés arról számol be, hogy a török kormány jegyzéket juttatott el Nagy-Britannia és az Egyesült Államok . , , , ankarai nagykövetségére, felszótot szervez, amely egy éven belui Htva a két országot, tegyenek meg minden erőfeszítést „a súlyos komplikációk” elhárítására. A törökök szerdán négy görög túszt bocsátottak szabadon Ciprus szigetén. Ez volt a válaszgesztus arra, hogy a görögök múlt szombaton 49 túszt adtak vissza a törököknek. A görög túellenforrabehatol Kubába. Az dalmár vezető most ügynökein keresztül tájékoztatta a külügyminisztérium és a CIA illetékeseit, hogy embered készen állnak a provokációra. Rey azt is követeli, hogy a diverzáns műveletek megkezdése után az Egyesült Államok biztosítsa az ellenforradal- szok újságíróknak nyilatkoztak a márok utánpótlását. (MTI) Ä Trud cáfolata elmondották, hogy fogságuk idején igen rosszul bántak velük. A szigeten egyébként nyugodt volt a helyzet szerdán, csak Kti- mában volt hallható elszórt lövöldözés. Maliában, ahol a oip- liberalizáló- rusi törökök kedden letették a Moszkva | szakszervezeteinek A moszkvai Trud „Szemleíró” , dósáról” terjesztett mesének sem- | fegyvert, szintén nyugalom üral- aláírásával közölt cikkében cáfol- mi köze a valósághoz; Az egész kodott. A UPI jelentése szerint híresztelést, propagandafogásra bizonyos nyu- a török csapatok ciprusi támasz- gati köröknek csupán azért van pontjukról Nicosia felé indultak. a Az amerikai hírügynökség ebből közvéleményt Spanyolország NA- arra következtet, hogy újból na- TO- és a Közös Piac-i tagságára, j gyobb összecsapásokra lehet szá- (MTI) I mítani. (MTI) ja azt a nyugati hogy a szovjet szakszervezetek kapcsolatokat akartak volna léte- szükségük, hogy felkészítsék síteni a spanyol fasiszta álszak- szervezetekkel. Tavaly ősszel az UNESCO nem politikai alapon történő küldött- ségcsere-programjában felvetődött az a terv, hogy szovjet dolgozók egy csoportja Spanyolországba láMárcius 18-án togatna. A nyugati propaganda ezt az utazást úgy állította be, általános közalkalmazott-sztrájk lesz etek J mintha a szovjet szakszervezetek fel akarták volna venni a kapcsola. tot Franco „szindikátusaival”. Különösen a New York T'mes buzgói kodott, am'kor azt írta, Fra n ci aországba n Párizs | pedagógusok és az állami hlvata- A francia közalkalmazott szak- ' lók dolgozói is csatlakoznak. A hogy az „oroszok Madridban részt szervezetek elhatározták, hogy a j villamos- és gázművek alkalmajövő hét közepén a legtöbb álla- ' zottai az igazgatósággal folyó mi és közüzem dolgozói sztrájkba tárgyalások eredményétől teszik lépnek. Szerdán hajnali 4.00 óra- j függővé döntésüket, kor 24 órára leáll Franciaország- | A szakszervezetek a sztrájk kő- lehetett a szovjet szakszervezetek i ban a vasúti forgalom. Ugyanaz vetkezményeiért a kormányra há- részvételéről ezen a kongresszusi nap ’a polgári légi közlekedés is rítják a felelősséget, mert a korvesznek” a francoista álszakszervezetek március 9-i, III. kongresszusán. A Trud rámutat, hogy szó sem komédián, majd hozzáteszi, hogy szünetel, és sztrájkolnak a pos- a Franco-féle fasiszta rendszer! tások is. A szerdai sztrájkhoz a mány nem tartotta be a dolgozóknak tett ígéretét. (MTI) fl mezőgazdasági termelés és az export A mezőgazdasági termelésre esztendőről esztendőre nagy feladatok várnak. Gondoskodnia kell az ország lakosságának élelmiszerellátásáról, a feldolgozó ipar számára nagy mennyiségű nyersanyagot kell adnia, s emellett nagyon fontos népgazdasági érdekek fűződnek a mezőgazdasági exporthoz is. Az igaz, hogy a húsz-harminc esztendővel ezelőtti helyzethez képest a mezőgazdasági export részaránya kisebb, mint az ipari termékeké. De azoknak a termények, nek, termékeknek, amelyek a mezőgazdaságból vagy az élelmiszer, iparból kerülnek külföldre, most lényegesen nagyobb az értéke, mint a felszabadulás előtt. A mezőgazdasági export tehát fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Különösen nagy a szerepe a tőkés piacokon, mert míg tavaly a népgazdaság összes exportjából a mezőgazdaság és a mezőgazdasági terméket feldől go. zó élelmiszeripar alig több mint 20 százalékkal részesedett, addig a tőkés piacokra irányuló exportnak csaknem 50 százalékát mezőgazdasági vagy mezőgazdasági erede. tű termékek tették ki. Az idei esztendőben nagyon fontos feladat, hogy a mezőgazdaság export-import egyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon lehet elérni. Az egyik: csökkenteni a mezőgazdaság termékeinek behozatalát, vagyis megtermelni azokat a terményeket, amelyek a lakosság ellátásához, az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtéséhez szükségesek. A tavalyi őszi vetés jogossá teszi a reményeket: az idén sikerül, bet hazai termésből biztosítani az ország kenyerét. Azért azonban, hogy a nagyobb vetésterületen valóban jó legyen a termés és a megtermett kenyérgabona a lehető legkisebb veszteséggel raktárba is kerüljön, még nagyon so. kát kell tenni. Az üzemek szakemberei, vezetői és dolgozói a bú. zatermesztés időszerű tennivalói során gondoljanak arra is, hogy lelkiismeretes munkájuktól nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország kedvező külkereskedelmi helyzete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése mellett — exportra kerülhetnek. Lehetetlenség lenne valameny- nyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcsolatos teendőket egy rövid írásban elmondani. így csak nagyon vázlatosan néhány exportra is fontos terményről és termékről eshet szó. Az állati eredetű termékek — köztük mindenekelőtt a marhahús — jelentős arányban részegednek a mező- gazdasági exportban. Az állattenyésztés fejlesztésének hazánkban kulcskérdése a takarmányellátás. A takarmánynövények hozamának növelése, a rendelkezésre álló takarmányok leggazdaságosabb felhasználása módot nyújt arra,
