Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-10 / 58. szám

1M4. március 10. 9 Kedd Dunántúli termelőszövetkezeti tagok tapasztalatcsere-látogatása Szarvason A napokban egy különjáratos piros autóbusz gördült be a Szarvasi Kísérleti Halastavak központjába. Fejér megye ha­lastóval és egyéb vízzel rendelkező termelőszövetke­zeteiből negyven szakmun­kásvizsgára készülő tagot ho­zott tapasztalatcsere-látogatás­ra. A vendégeket Szalay Mi­hály tudományos kutató, a kí­sérleti halastavak vezetője fo­gadta őszinte barátsággal. Tá­jékoztatta őket a munkájukról, eredményeikről. Elmondotta többek között, hogy növényter­mesztésre alkalmatlan szikes területen vizesforgós váltó­gazdálkodással igen kimagasló eredményeket érnek el. Évente nagy mennyiségű halat, pecse­nyekacsát és rizst adnak a népgazdaságnak. Beszélt arról is, hogy a nagy­üzemi halastavi pecsenyekacsa nevelése milyen előnyös a hal­tenyésztés szempontjából. Az elmúlt évben például 120- ezer halastavi pecsenyekacsát érté­kesítettek, s többségét nyugati exportra vitték. Voltak kont­roli-tavak: ezekben ugyanany- nyi volt a hal tavasszal s ha­sonló mennyiségű haleieséget szórtak bele, mint a kacsás ta­vakba. Év végén pontos szá­mok kiderítették, hogy a ka­csás tavakban holdanként száz kilóval több volt a halak ter­mészetes hozama. Elmondta Szalay elvtárs azt -fi, hogy a nemesragadozók mesterséges szaporításában, a különféle haltápok előállításá­ban, a növényevő kínai halak meghonosításában és egyéb te­rületen szintén jó eredménye­ket értek eL A vendégek ezután szétnéz­tek a kísérleti halastavak bi­rodalmában. Megnézték töb­bek között a kacsakeltetést, az Európában páratlan gyönyörű halkeltető házat, a halastava­kat, a laboratóriumot és egye­bet. Azzal búcsúztak, hogy igen hasznos volt a látogatás és na­gyon megérte a fáradságot. Ary VIZSGÁZTAK A TRAKTOROSOK Három hónappal ezelőtt, de­cember 2-án kezdődött Békéscsa­bán, a városi tanács mezőgazda- sági osztálya, a KISZ városi bi­zottsága és a gépjavító állomás kezdeményezésére a traktoros tanfolyam. Ezen a békéscsabai és a környékbeli községek termelő­szövetkezeteiből vettek részt. Március első napjaiban adtak számot a tanfolyamon tanultak­ról. Az előző évben mindössze 35- en vettek részt hasonló tanfolya­mon, az idén pedig már 72-en vizsgáztak. A lemorzsolódás igen csekély volt Ez bizonyította a tanfolyam népszerűségét. A hall­gatók nagy része a növényter­mesztésben vagy kisegítőként dol­gozott valamilyen munkaterüle­ten. Most traktorosokká váltak s csaknem kivétel nélkül mind­egyiknek megvan a beosztása is. Képeinken beszámolunk a tanfo­lyam gyakorlati vizsgájáról. Címképünkön Hugyecz Pált lát­hatjuk, aki a békéscsabai' Lenin­ben dolgozik. Vizsgáját sikeresen tette le, s ebben az évben már zetoros lesz. : Hrabovszki Pál, a békéscsabai i KISZ város I bizottságának titká­Kossutlh Tsz tagja a bizottság j ia Mindketten megelégedetten »—. . ..... ! nyugtázták Hrabovszki Pál fele­cxott. Apró Attila, a ketegyhaz! ; ^ ^ mezogazdasag! szakiskola igaz- j re vizsgázott Neki is megvan már gatója a vizsgabizottság elnöke, j a munkaköre: az idén G—35-ös Fennállásuk óta 26320 tagnak adtak kölcsönt megyénk falusi bankjai Megyénkben jelenleg 20 taka­rékszövetkezet működik. A falu­si bankok nagy utat tettek meg. Hat évvel ezelőtt mindössze hét takarékszövetkezet állt a falusi lakosság rendelkezésére. A biza­lom állandóan nőtt irántuk, a ter­melőszövetkezeti parasztság évről évre nagyobb összeget helyezett betétbe, s egyre többen kértek kölcsönt lakásfelújításra és egyéb nagyobb beruházásra. Megyénkben csupán az elmúlt egy esztendő alatt 3 ezer ötvenöt fővel gyarapodott a taglétszám, a betétállomány pedig több mint 13 millió forinttal. Kevermesen pél­dául egy év alatt egymillió 817 ezer forintot raktak takarékba a tagok, Tótkomlóson és Kétegyhá- zán. csaknem másfél milliót. A takarékszövetkezetek fenn­állása óta megyénkben összesen 26 320-an kaptak kisebb-nagyobb összegű kölcsönt. Egyedül 1963- ban 7685-en vettek fel kölcsönt. Az elmúlt évben kölcsönkifizetés és kölcsöntörlesztés címen a for­galom meghaladta a 45 millió fo­rintot. A zárszámadó közgyűlé­sék idején ismét szépen emelke­dett a betétállomány. Nagyobb beruházások megvalósítására so­kan tették takarékba a múlt évi keresetük bizonyos hányadát. Kosár Jenő a mezőmegyeri Bé­ke Tsz-ben (rakodó volt. Tavaly 617 munkaegységet ért el, de úgy látja, hogy mint traktoros még jobban kereshet. Az ősszel lesz az esküvője és így jól jön majd a szakképesítés utáni jövedelem. A KRESZ-ből ötösre felélt. A gya­korlati vizsgán az eke mélységbe állítása volt a feladata. Ebből is jelesre vizsgázott. A mezőmegyeri Béke Tsz-ből ezen a tanfolyamon összesen 11-en vettek részt. gyen. A termesztés minden szaka­szának feladatait optimális idő­iben, jó minőségben, szervezetten kell elvégezni. Nem mondhatunk le egyetlen szakasz munkájának elvégzéséről sem. A szegedi és martonvásári kuta­tóintézetek több éves kisérletei- nek tapasztalata azt mutatja, hogy a fontosabb agrotechnikai tényezők (talajművelés, fajta, ve­tésmélység, állománysűrűség, ve­tés idő, trágyázás) mellett a leg­eredményesebb termést fokozó hatása a nitrogén-trágyázásnak volt. A búza tenyészideje minden szakaszában nitrogént vesz fel, de vannak különösen nitrogén­igényes szakaszok, mint a kalász kialakulása, melyhez most kell az úgynevezett fejtrágya. Az idén azok jártak jól, akik február 25- ig elvégezték a fejtrágyázást. Nem volt gyors a hó olvadása, így a tápanyag a kívánt helyre, a gyökérzethez került. A hátralévő időben minden alkalmas napot, órát ki kell használni, hogy kitű­zött céljainkat elérjük, s minden vetés megkapja a maga nitrogéh műtrágya adagját, — a hazai faj­ták 80—100 kilogrammot, az in­tenzív fajták 150—160 kilogram­mot, attól függően, milyen az adott talaj tápanyag-készlete. Most, a hó elolvadása után az éjjeli fagyok s a nappali felmele­gedés az egyik legveszedelmesebb időszak a vetésekre. Talajmozgást idéz elő, így a gyökerek megsza­kadnak, ezzel egyidőben a táp­anyag-felvétel csökken, a fejlő­dést visszaveti. A fagyok elmúltá­val sima hengerekkel a felfagyott növények gyökereit vissza kell nyomni a talajhoz, hogy újra lét­rejöjjön a gyökerek és a talaj kapcsolata, meginduljon a táp­anyag gyorsabb felvétele. A cse­repessé vált talajon tagolt vagy szöges hengerrel végezzük el a törést, levegőztetést — tekintve, hogy kevés küllős kapa áll rendel­kezésre. A fogas használata nem ajánlatos, kivéve az avaros vetés- területeket, de ott is csak könnyű láncboronát használjunk. A növényi kultúrák legvesze­delmesebb ellenségei a gyomok. A kalászosok gyomirtásában egy­re nagyobb szerepe van a vegyi anyagoknak. Az elmúlt évben po­zitívan megváltozott a termelő­szövetkezeti vezetők és tagok ez irányú szemlélete, 50 százalékkal olcsóbb lett a Dikonirt ára is, s több Rapidtox és más növényvédő gép áll rendelkezésre. .A gépek jobb kihasználása érdekében nö­vényvédő brigádok alakultak a termelőszövetkezetekben, a bri­gádvezetők ezekben a napokban megfelelő kiképzést kapnak mun­kájukhoz. A szakemberek felada­ta, hogy kellő időben, a tapaszta­latok szerint a rendelkezésre álló 10—12 napot — a szárba szökke­nés előtt — jól kihasználják, s minél nagyobb területen végez­zék el a kalászosok vegyszeres gyomirtását. A futrinka kártevők elleni vé­dekezés fontos helyet foglal el ♦a mezőgazdasági üzemek munká­jában. Az, hogy a búzavetőmag­vak egy része ismételten kalá­szos után került elvetésre, ve­szélyt jelent, ezért figyelőszolgá­lat szervezése kívánatos, hogy a védekezést időben el lehessen vé­gezni. A gabona betakarítása nem lesz könnyű feladat. A kombáj­nokat, aratógépeket, cséplőgépe­ket időben, gondosan ki kell javí­tani, előkészíteni a nagy munkák­ra. A selejtezésre szánt betaka­rító gépeket csak a szezon végén lehet teljesen kiselejtezni. A gép­állomásoknak, termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságoknak gondoskodniuk kell a növekedő kombájn-parkhoz elegendő és megfelelő gépkezelőkről, a gépek munka közbeni meghibásodásának gyors elhárításáról, a gabona lehető legkisebb veszteséggel való betakarí tásáról. A gabona megóvása, tárolása szintén komoly feladatot jelent, hogy jó minőségben kerüljön fel­dolgozásra és fogyasztásra. Az ál­lami irányító és felvásárló szer­veknek gondosan fel kell készülni »a munkákra, a meglévő tárolótér mellett időben fel kell mérniük, igénybe venniük és előkészíteniük a szükség tárolóhelyeket. Csatári Béla a megyei tanács vb-elnökhelyettese Ié§íí£ 1 ' <' ■' i : • I® ffe II 3 ■ á Koliáth János a mezőmegyeri Béke Tsz-ben már korábban is vezetett gépet. A tanfolyamon azért vett részt, mert nagyon sze­reti a gépeket és elhatározta, hogy megszerzi a szakmunkás-ké­pesítést is. Minden tantárgyból jó eredménnyel vizsgázott. Gyakor­lati vizsgafeladata a vetőgép be­állítása és a silókombájn zsírozá- sa volt. Képünkön Koliáth János látható munka közben. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Jelentősen növekedett a tsz-tagok jövedelme a szarvasi járásban A múlt év aszályos időjárása miatt a kalászosok terméseredmé­nyéből a szarvasi járásban is több millió forint értékű kiesés kelet­kezett. Ugyanakkor a kapásnövé­nyek meghálálták a gondosságot és a szövetkezet tartalékainak jó felhasználásával — sertéshizlalás­sal, baromfineveléssel — az 1962. évinél lényegesen nagyobb jőve-, delmet értek el a gazdaságok. Ebből a nagyobb jövedelemből az előző évihez képest — 1962 — csaknem 12 millió forinttal növe­kedett a szövetkezeti gazdák kö­zösből származó jövedelme. Föld­járadék címén 4 millió 272 ezer forintot fizettek ki, ugyanakkor a termelés anyagi ösztönzésére 8,6 millió forintot fordítottak. Békés megyei Vegyesipari Vállalat FELVESZ AZONNALRA kőműves, víz- és gőziűtésszerelő szakmunkásokat helybeli munkákra. Jelentkezni lehet: % BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜT JA 50. ALATT, a vállalat központjában.

Next

/
Thumbnails
Contents