Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
MM. március 8. 3 Vasárnap Kedvserkentő zárszámadás ■Temérdek számadatból áll a * megyénk tarmelőszövefcíeze- tefinek múlt évi gazdálkodásáról készült összesítő, az úgynevezett megyei zárszámadás. .Ezeket a szá. mókáit mégis szíves-örömest néze. geti, olvasgatja az ember. Azért, mert egytől egyig azt bizonyítják az adatok, ami a kezdett évektől vájható volt. Nevezetesen azt, hogy közös gazdaságaink, — a párt és az állam sokoldalú erkölcsi és anyagi segítsége, a szövetkezett gazdáknak és vezetőknek a munkához való jobb hozzáállása és növekvő hozzáértése nyomán — egymás után veszik fel a gyenge helyett a közepes és a jól gazdálkodó jelzőt. Egymás irtán adják szövetkezeteink azt, amit vár tőlük egész népünk: mind több jövedelmet, s mind nagyobb jólétet szorgos tagjaiknak, egyre több élelmiszercikket, s egyre több nyersanyagot az iparnak. A közös vagyon — az egyenletes fejlődés, a biztonságos termelés alapja — az elmúlt évben a korábbihoz képest csaknem 600 millió forintjai növekedett, s a tiszta vagyon pedig csaknem 200 mdliláóval megyénk termelőszövetkezeteiben. Mindennek különösen nagy jelentőséget ad az a tény, hogy az egy évvel korábbi 37 helyett mindössze hét zárt mérlegj hiánnyal, s a hiány összege 29,2 millióról 3,3 millióra apadt. Nagy szó ez azért, mert az elmúlt esztendőt sem a legjobbikként tartja meg emlékezetében dolgozó parasztságunk, hiszen a terméseredményeket és*a bevételi forrásokat alaposan megnyirbálta a hosszúra nyúlt tel meg a nyári szárazság. Az, hogy ennek ellenére mégis jelentősen nőtt a közös vagyon, a a munkaegységérték az 1962. évi 28,39-ről 33,20 forintra, az egy tagra jutó megyei átlagjövedelem pedig 10 236-ról 12 946 forintra kerekedett, elsősorban a szövetkezeti gazdáknak, vezetőknek, a traktorosoknak, a munkagépkenyának az amerikaiaktól eltérő álláspontját: „Ha élni akarunk, kereskednünk kell, mi nem hiszünk a bojkottokban” — mondotta. Anglia változatlanul tovább kereskedik Kubával és kész 10—15 éves kereskedelmi hiteleket is nyújtani a Szovjetuniónak. „Anglia nem alkalmaz megkülönböztetéseket a kereskedelemben az országokban fennálló társadalmi rendtől függően” — jelentette ki az angol miniszterelnök. A Szovjetunió, Kuba és a szocialista országok kereskedelmi kapcsolatai persze nemcsak Angliával erősödnek. Január végén Moszkvában járt Giscard d’ Es- taing francia pénzügyminiszter, aki Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben megállapítottá: Reális lehetőség van a Szovjetunió és Franciaország közötti árucsereforgalomban szereplő'cikkek választékának további jelentős bővítésére. ' Most februárban kötötték meg Rómában a legújabb szovjet—olasz árucsereforgalmi egyezményt. A szovjet—olasz kereskedelem az elmúlt hat évben négyszeresére növekedett, s 1964-ben 20 százalékkal, 1965- ben pedig további 35 százalékkal emelkedik. A dán kereskedelmi kamara elnöke szintén januárban járt a Szovjetunióban. „1970-ben már a Szovjetunió lehet Dánia exportcikkeinek legfőbb átvevője” — közölte akkor, zelőknek, az állatgondozóknak és a tenyésztőknek köszönhető. A nyilvántartott tagok száma ugyan csökkent az elmúlt évben a város szívóhatása és az emberi élet törvényszerűségei következtében, de ugyanakkor növekedett a szorgalom, az akaraterő, s a tagonként ledolgozott munkanapok száma. S még volt egy nagyon örvendetes jelenség: a szövetkezett gazdák közül tavaly sokkal kevesebben küldték el családjuk munkabíró tagjait máshová pénzt keresni, mert rájöttek, hogy a szövetkezetiben is lehet Bizonyság erre, hogy tavaly 2183-al növekedett a közös gazdaságokban dolgozó családtagok száma. Akik szorgalmasak voltak, nem csalódtak a k^jpesetben, hiszen a szövetkezetek zöme — 198-ból 155 — tagonként átlag 10 és 20 .ezer forint közti jövedelmet osztott, hét pedig 20 ezer forintot jócskán felül. Tavalyelőtt még 102 volt a tagonként 10 ezer forinton aluli jövedelmet osztó szövetkezetek száma, most meg 46 volt, ráadásul 6 ezer forintnál most egyik sem osztott kevesebbet, tavalyelőtt viszont tizenhárom. sszességében tehát szépered- menyeket értek el megyénk közös gazdaságai az -elmúlt esztendőben. Ezek azonban nem szabad elbizákodóttá tegyék vagy a „megy most már minden magától is” hitben ringassák községi, járási párt- és tanácsi szerveinket, még kevésbé a szövetkezeti vezetőket és gazdákat. Nem, mert hasonló sikerért is meg kell birkózni a termelési feladatokkal, ráadásul szövetkezeteinknek azonban nemcsak annyit, hanem jóval többet kell termelniük az idén, mint tavaly. Legfontosabb feladat, hogy a párt- és tanácsi szerveink felzárkóztassák az eredményesen, a tagonként legalább 8—10 ezer forintot osztani tudók közé*a most mérleghiánnyal zárt szövetkezeteket. Bármilyen ne■ most Krag dán miniszterelnök moszkvai utazása után a kereskedelmi kapcsolatok tovább erősödtek. Kuba kereskedelme NyugatEurópával ma már szintén rohamléptekben fejlődik. Mint ismeretes, nemrégiben tehergépkocsikat vásárolt Franciaországtól, jelenleg pedig Belgiummal tárgyal Diesel-mozdonyok vételéről. Az amerikaiak ez ellen is tiltakoztak, ami belga körökben nem kis felháborodást keltett — mert, mint Belgiumban rámutattak — számos amerikai cég — közvetve — virágzó kereskedelmet folytat Kubával. Az amerikai Carnation vállalat például nagy mennyiségű tejkonzervet exportál Kubának — belgiumi fiókvállalata útján. A nCTnzetközi kereskedelmi élet e megváltozott légkörében ül össze Genfben március 23-án az ENSZ világkereskedelmi konferenciája, amelynek összehívását a Szovjetunió 1954-ben javasolta. A június 15-ig, tehát a csaknem három hónapig tartó konferencián majdnem 120 állam 1500 képviselője vesz részt. Az értekezleten a szocialista országoknak a volt gyarmati országok ósdekeit is megfelelően szem előtt tartó javaslatot tárgyalják: hozzanak létre az ENSZ keretében egy nemzetközi kereskedelmi szervezetet, amely az egyenjogúságon és a kölc-önös előnyökön nyugvó, megkülönhéznek látszik, de elérhető feladat ez, hiszen több idő és több energia jut most már járásonként az egy-két, még gyengén gazdálkodó szövetkezet megerősítéséhez, a jobb vezetés és munkaszervezés kialakításához, s arra, hogy ezekben a szövetkezetekben is felgerjesszék a szorgalmat és a munkakedvet, mert ez a leghatásosabb forrása az eredményes gazdálkodásnak. C segítség, a biztatás termé* 1 szetesen nemcsak a múlt évet gyengén záró szövetkezetekben, hanem valamennyiben elfér, j Ez év nagyon nehéznek ígérkező, de feltétlenül megoldásra váró feladata az állatállomány növelése. Annál is inkább, mert tavaly ebből elégtelenre vizsgáztak szövetkezeteink: nemhogy növekedett volna, hanem több mint négyezerrel csökkent közös gazdaságainkban a számosállatok száma. Az állatállomány növelése nemcsak népünk növekvő hús- és zsírszükségletei kielégítésének, exportkötelességeink teljesítéseinek, hanem az eredményesebb növénytermesztésnek is kulcskérdése. Előreláthatólag az idén a tavalyinál is több nitrogén, foszfor és egyéb műtrágya jut a termőtalajokra, azonban az aszály elleni védekezés, az egyre több öntözés növeli a földek szerves tápanyag igényéit. H mint a fentiekből kitűnik, ** közös gazdaságaink múlt évi sikeres gazdálkodásának vannak szépséghibái, kiköszörülésre váró csorbái. Ezek a csorbák azonban lényegesen kisebbek, mint amilyenek néhány évvel ezelőtt voltak, s ezért a párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetők együttes akarata, a szövetkezeti gazdák szorgalma év végéig nemcsak eltüntetheti a szépséghibákat, hanem jóval túlszárnyalhatja a tavalyi esztendő gazdasági sikereit Kukk Imre böztetések nélküli világkereskedelem megvalósításán munkálkodna. Jóllehet, az értekezlet eredményességét illetően nem bocsátkozhatunk jóslásokba, az a tény azonban mindenképpen biztató, hogy az ENSZ a tagállamok többségének kívánságára hívta össze ezt a konferenciát, ahol a tények tömegével lehet majd bizonyítani: a gyakorlat napról napra áttöri a nyugati politikai doktrínákat, amelyek előírják a tilalmakat és a megkülönböztetéseket a nemzetközi kereskedelemben. A legjobb bizonyítékot a szocialista országok javaslatához épben az Egyesült Államok szolgáltatja, amely ez idő szerint egyedüli ellenzője a kelet—nyugati kereskedelem ki- szélesítésének. A sors iróniája, hogy amikor Genfben az ENSZ világkereskedelmi értekezlete Ülésezik, ugyanitt vívja majd csatáját az amerikai kormány a Közös Piac országainak vezetőivel, mert a nyugat-európai gazdasági integráció magas vámtételei túlságosan megnehezítik az amerikai cikkek exportját ezekbe az országokba. Az amerikaiak ugyanúgy a vámfalak ledöntéséért és a megkülönböztetések megszüntetéséért harcolnak nyugat-európai szövetségeseikkel szemben, mint a szocialista országok és a volt gyarmati államok velük szemben. Pozsgai József — üzemi kísérletek az ORKI-ben A szarvasi öntözéses és rizskutató intézet 22 ezer holdas gazdaságában ebben az évben több kísérletet üzemi szinten valósítanak meg. Mivel az ÖRKI az országban működő kutatóintézetekkel megfelelő kapcsolatot épített ki, ezektől Is kapott megbízást, különféle kísérletek folytatására. Totális vegyszer A Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatóságának kérésére a Növényvédelmi Kutató Intézet segítségével az öntözőcsatornák gyomosodása ellen az ÖRKI öntözőterületének 60 százalékán totális vegyszer- kísérletet valósítanak meg. A kísérlet célja a csatornák vízáteresztő képességének megőrzése. Az elgyomosodott csatornákban a vízáteresztő képesség ugyanis lényegesen csökken. Kézi kaszával irtották a vízigyomokat. E munka igen sok kézi erőt igényelt. Az idén először használnak majd totális vegyszert, amely a vízigyomokat teljesen elpusztítja. Lombta^anffás magot termő kultúráknál Már a múlt esztendőben is eredményesen kísérleteztek a ma» got termő kultúrák lombtalanítá- sával, hogy a betakarítást ezzel a módszerrel is könnyítsék. Erre igen nagy szükség van, különösen a lucernamag termesztésénél, ha a szokásosnál nedvesebb az idő és a sarjú felnő. Ilyenkor a vegyszer a fiatal hajtást lepörköli és a gépeket jobb teljesítménnyel tudják kihasználni. ♦ I mobarosodás ellen STUM F—34-el A rizstermesztésben igen nagy károkat okoz a moharosodás. Ellene eddig gyomlálással védekeztek a gazdaságok. Külföldön egy speciális moharirtó vegyszert kísérleteztek ki, amelyet STAM F—34 elnevezéssel láttak el. Ezzel a vegyszerrel az idén 500 holdon irtják majd a mohán az ÖRKI gazdaságaiba. Mész helyett norge-salétrom a szikesek javítására A szikes talajok javítása a mezőgazdasági hozamok növelésének nagy tartaléka megyénkben is. Mint ismeretes, meszezéssel igen nagy területeket tettek alkalmassá a magasabb hozamok elérésére. Most egy új kísérletet állítanak be, amelyet nagyüzemi . méretekben folytatnak. Norge- salétrom hatását kutatják a szikesek javítására. A kísérlet célja annak megállapítása, hogy a kis adagban kiszórt szikjavító anyag hatékonyságát megállapítsák a meszezéssel szemben. Kisérlelek a fehérjetartalom növelésére Több kísérleti intézetben eredményesen alkalmazzák a levéltrágyázást. A bér és az ammó- niummolibdenát kedvezően hat a levelek klorofiltartalmának növelésére. ami szoros összefüggésben áll a fehérjetartalommal. Ebben az évben nagyobb terüle- , ten folytatnak majd levéltrágyá- zást, hogy a gazdaságossági hatásokat sokoldalúan tanulmányozhassák. Tökéletesítik a porozás technikáját A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kérése alapján „az ÖRKI-ben a maglucema és a tarló porozását a keszthelyi módszernek megfelelően tökéletesítik. Az a céljuk, hogy kevesebb vegyszerrel tökéletesebb hatást érje- i re% el. A cét megvalósítására a Maulwurf-traktor porozó felszerelésének csöveit meghosszabbítják és a különféle por alakú vegyszereket nagy nyomáson a talajfelszínre fúvatják. A vegyszer a levél fdhákára tapad és a kártevőktől nagyobb védelmet nyújt, mintha a levél1 emezre esne. (A lévé1fonákon jobb a vegyszer tapadása.) A múlt évben hétmillió csibeegységet keltettek ki megyénk keltetöállomésain A megyei tanács mezőeazdasági osztályán a napokban készítették el a békéscsabai, csorvási, gyomai, gyulai, mezőkovácsházi és orosházi baromfikeltető állomások gépkihasználásáról szóló kimutatást. Az értékelés szerint az elmúlt öt év alatt Békés megyében jelentősen nőtt a keltetőgépek száma, s ezzel párhuzamosan fokozódott a berendezések kihasználásának mértéke is. 1959-ben a megyében összesen 41 darab Gergely-féle tízezres gép volt, s gépenként 51 ezer csibét tudtak keltetni, 1963-ban pedig már 114 géppel, egyenként 64 ezer csibét keltettek ki. FIGYELEM! Melegágyiablakkeretek termelőszövetkezetek és egyéni termelők részére 100xl50-es rrlérotben kaphatók Békéscsabán, az AGROKER VÁLLALAT Szerdahelyi utcai telepén, valamint a földművesszövetkezetek TÜZÉP-telepein: Füzesgyarmaton, Mezőberényben, Endrődön, M ed gyesegyházán, Csorváson, Kótegyházán, Tótkomlóson. 66439
