Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

1881. március 8. 4 Vasárnap Napirenden: A gazdaságosabb, korszerűbb, gyorsabb építkezés Ankét a szerkesztőségben Pénteken délelőtt a Népújság szer­kesztőségében ankétre gyűltek ösz- sze az építőipar, s a vele együttmű­ködő szervek, beruházók, tervezők megyei képviselői. A megbeszélésen a békéscsabai városi pártbizottság ré­széről Várai Mihály, az £m Békés megyei Állami Építőipari Vállalattól Korek Ferenc íőmémök, Nagy Sán­dor főtechnológus, Wábel Ferenc épí­tésvezető, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat képviseletében Berki László igazgató, Kliment Mi­hály, a középfalazóblokk üzem gyár­tásvezetője, Köti Imre mérnök, a me­gyei tanács tervosztályától Kelemen János főmérnök, a Békés megyei Tervező Irodától Körösfalvi Pál iroda­vezető, a KISZÖV képviseletében pe­dig Slimbarszki János és Csiesély Mihály elvtársak vettek részt. A megbeszélés céllá volt, hogy megyénk építőipara jobb együtt­működést teremtsen a kooperáló szervekkel, mindenekelőtt az anyagépí tői párral, amely a kor­szerű, folyamatos építésszervezés megvalósításához szükséges előre­gyártóit falelemeíket biztosítja. Az országban mindössze hat helyen készítenek középfalazó bldkkele- meket, s ezek között van Békés­csaba. Az építkezést gazdaságo­sabbá tevő és meggyorsító blokk- elemek felhasználása azonban me­gyénkben nem kielégítő. Példa er­re, hogy az idén nyolcezer köb­méternyi blokk gyártása szerepel az üzem tervében, de még egy mű­szakban is tízezer köbméter gyár­tására lennének képesek. Csupán Orosházán és Békéscsabán hasz­nálják az építkezéseken ezeket a blokkelemeket, a szövetkezeti ipar, s a 8atarozó vállalat nem igényli azokat. Ugyanakkor más oldaliról, az építőipart vállalat részéről bí­rálat éri a középfalazókat, amiért nem a kellő méretű típusokat kül­dik az építkezésekre, vagy sok esetben, ha azokat is küldik, a minőségük erősen kifogásolható. Ezeknek a problémáknak a meg­oldásához, illetve megoldásuk elő­segítéséhez adott segítséget a szerkesztőségben tartott építőipari ankét. Első hozzászólóként Várai Mihály élvtárs, a városi pártibi­zottság ipari osztályának főelő­adója elmondotta, hogy Békés me­gyében csak ebben az esztendőben 478 millió forint értékű beruhá­zás valósul meg ÍZ építő vállalat kivitelezésében. Ebből 220 millió forintnyi Békéscsabára jut. A tér. vezőóroda a tavalyi 3,3 millió forint értékű tervezésével szem­ben az idén 4,5 milliós tervet ké­szít el. összesítve: a második öt­éves terv egymilliárdos előirány­zatából megyénkben már tavaly 700 millió forint építési beruházás valósult meg, Békéscsabán is szá­kapaci tásfelesleg mutatkozik, ezen is javítanunk kell. Kelemen elvtárs a továbbiak­ban javasolta, hogy a kisipari szö­vetkezetek, s a tatarozó is kap­csolódjon be az előregyártóit ele­mek felhasználásába. Ehhez azonban az OTP-nek, mint beruházónak a hozzájárulá­sa is szükséges, hiszen a társashá­zak építésére ő ad megrendelést a szövetkezeteiknek. Annál is inkább szükséges ez, állapította meg az ankét, mert akik ebbe a társas­házba költöznek, azoknak sem mindegy, hogy 130 vagy 150 ezer fo­rintba kerülnek-e a lakások. Már­pedig a blokkokkal épített házak jóval kisebb költséggel készülnek, s van arra lehetőség, hogy a szük­ségleteknek megfelelő nagyságú elemeket gyártson az üzem. Wábel elvtárs, a vásártéri töm­bök építésvezetője, — ahol a leg­több blokkot használják fel — el­mondotta, hogy a gyártó üzem módszerét nem tartja megfelelő­nek. Jobbá szükséges tenni az együttműködést ahhoz, hogy ter­melékenyebb legyen mind az épí­tőipari vállalat, mind a téglagyár munkája. Hangsúlyozta, hogy a vállalatnak több blokkra lenne szüksége, hogy ki tudják használni az üzem kapacitását. De kifogásol­ta a leszállított blokkok minőségét és az ütemezés rendszeres elhú­zódásait. A gyártó üzemnek az építkezés előtt legalább egy hó­nappal előre kellene dolgoznia, hogy ne akadályozzák a blokkok beépítését. Sajnos azonban ez nem valósul meg. Azért sem, mert a blokk­üzemben nincs megfelelő sablon, nincs elegendő tárolóterület, ahol lerakhatnák a blokkokat. Jó lenne mindezen is változtatni. A blok­kok minőségével kapcsolatban el­mondotta, hogy sokszor nem egy­forma vastagságú elemeket kap­nak, ami azt „eredményezi”, hogy másiknál egycentis vakolást kell készíteni. Természetesen ez nagy pluszköltséget jelent az építőipari vállalatnak. Ezért a vállalat már a jövő héttől kezdve egy szakem­bert küld a blokküzembe. Arra kérte Köti és Kliment elvtársikat, hogy működjenek majd jól össze ezzel a minőségi ellenőrrel, aki­nek azt a feladatai adták, hogy a vállalat szükségleteinek megfele­lően ellenőrizze az üzemből kül­dött blokkokat, s azokat engedje elszállítani, amelyekre legégetőb­ben van szüksége az építőiparnak. Ezzel a módszerrel igyekeznek megvalósítani a tengelyről való beépítést, a folyamatos épí főszer­vezést Ezt követően Körösfalvi élvtárs, a tervezőiroda vezetője elmon­dotta, hogy blokkal építeni véle­ménye szerint csak akkor gazda­ságos, ha nagyobb beruházásokon használják azokat vagy ha leg­alábbis sorházak épülnek. A szö­vetkezeti és magánházakat a ktsz vitelezi ki. Azonban a ktsz-ek egyelőre nem rendelkeznek olyan gépekkel, amelyekkel az előre­gyártott elemeket ki tudják emel­ni. Ugyanakkor helytelennek tart­ja például a békéscsabai Mokri ut­cai építkezést, ahova öt ktsz-t vo­nultattak ki. Hogyan lehet ott a gazdaságosságot szem előtt tarta­ni?! Javasolta, hogy az anyaggaz­dálkodás ellenőrzésére megyei szervet kellene létrehozni. Az OTP- társasházakra visszatérve hangsú­lyozta Kelemen elvtárssal együtt, az OTP-nek, mint beruházónak, törekednie kellene az olcsóbb ki­vitelezésre a kisebb méretű blokk. 1 elemek beépítésével is. Kisebb gépek segítségével ki tudnák ter­jeszteni ezekre az építkezésekre is az előregyártott elemek felhasz­nálását. Slimbarszki elvtárs, a KISZÖV részéről ismertette azokat a nehéz­ségeket, melyekkel a ktsz-ek küz­denek a gépesítés alacsony foka I miatt. 1965 első fél évében azonban ■ már lehetőség lesz arra, hogy a I sorházak építésénél igénybe ve- I gyék a blokkokat. Korek főmérnök nagyon aktuá- tartotta a megbeszélést. Legfőbb gondolat — mondotta —, hogy elsősorban a szervezésben lépjünk előrébb. Már a ma felada­ta, hogy megteremtsük a folyama­tos építésszervezés feltételeit. Ezt elsősorban a gyártás vonalán kell biztosítani. A blokkok minőségé­vel baj van. Tudjuk azonban, hogy ennek a hibának a kiküszöbölé­se nem megy máról holnapra. Szükséges, hogy szoros kapcsolat, ban legyenek egymással az illeté­kes vállalatok, jobb legyen a koo­perációnk. Ebben segít ez az an­két A gyártó vállalathoz általunk küldött elvtárs szakmailag hozzá­értő és segíti a folyamatos terme­lés szervezését Kérdés, hogyan tudják megvalósítani a téglagyár­ral a következőkben a koordiná­ciót Persze ehhez nekünk is van tennivalónk: az építkezéseken is utói kell érni magunkat. Más szó­val: a helyszínen kell rendet te­remtenünk ahhoz, hogy megvaló­sítsuk a teljes együttműködést. De ehhez megvannak a lehetőségek. Az év második felétől már elér­hetjük azt, hogy közvetlenül a szállítóeszközről történjen a blok­kok beemelése. Ehhez kapcsolódva mondotta Nagy elvtárs, a magasépítő válla­lat főtechnológusa, hogy az 1965- ig igényeit blokkszükségletüket átadták a téglagyárnak. A válla­lat megtervezte a folyamatos ter­melésszervezési módot, amelynek megvalósításához az eddigieknél több és rendszeresebben szállított blokk szükséges. Azonban ezt a feladatot csak közösen lehet vég­rehajtani. Szükséges lenne egy részletes gyártási tervet is készí­teni, a blokküzem részéről pedig megcsinálni a megfelelő sablono­kat, amelyek biztosítanák a jó mi­nőségű blokkgyártást. Újból fel­hívta a figyelmét Berki elvtársék. nak a jelenlegi sablonok felül­vizsgálására, mert azok deformá­lódtak és emiatt vannak kifogá­sok a blokkok minősége ellen. A megbeszélést Kelemen, Nagy és Berki elvtársak igen jelentős gondolattal gazdagították: a közép- falazás továbbfejlesztésének szük­ségességére hívták fel a figyelmet. A jövő — a párthatározat útmu­tatása alapján is — a házgyárak, a panelos építkezési mód megvaló­sulása felé mutat. Éppen ezért itt, a megyében is már most erőfeszí­téseket, kezdeményezéseket kelle­ne tenni, hogy a meglévő anya­az egyik falnál háromcentis, a lisnafc mos új létesítmény dicséri az épí­tőipari dolgozók keze munkáját. Mivel azonban nem fillérekről van szó, indokolt, hogy mindent megtegyünk a gazdaságosabb, korszerűbb, gyorsabb építkezések kivitelezéséért és ennek segítésé­ben nem kis szerep hárul a sajtó, na. Kelemen János főmérnök ha­sonlóképpen a korszerű építés­szervezés megteremtésének szük­ségességéről beszélt, amelyet a párthatározat döntő követelmény, ként állít építőiparunk elé. El kell indulnunk a fejlettebb módszerek meghonosításában — mondotta. — A középbloikkok szélesebb körű felhasználása ugyan előrelépés ebben, de csak kiindulás. Az elő­regyártott elemek beszerelése ugyanis szorosan összefügg a bel­ső szakipari munkákkal, márpedig tudjuk, hogy ezen a területen ko­moly munkaerőhiány van. Ezért a meglévő lehetőségek mellett is ar­ra kell törekednünk, hogy kiala­kítsuk a helyi erőforrásokra ala­pozott nagyblokkgyártást, amely ugrásszerűen növelné az építkezé­sek tempóját Ha azonban a kö- zépfalblokk-gy állásban már most 34. Egyik perc telt a másik után... Kámovot tragikus helyzete el­lenére sem hagyta el megszokott nyugalma. Higgadtan átgondol­ta, hogyan is törhetne ki várat­lan fogságából. Ha felhúzza a kötelet, segítségével átmászhat a szomszéd sziklára, amely alig öt méternyire van tőle. Csúcsán hegyes kiszögellés látszik, arra könnyen rádobhatja a hurkot. Így egészen megközelítheti a te­repjárót, aztán, ha a bestia követné, lelövi s beugrik a gép­be. Óvatosan maga félé kezdte húzni a kőtelet. Vége nem mész. szire feküdt a vadállattól és Ká- mov kíváncsian várta, hogyan re­agál majd a bestia. A közelében mozgó kötél feltétlenül felkelti figyelmét. A gyík elfordította fejét, de aztán nyomban ismét az emberre szegezte tekintetét. A kötél ekkor azonban már Ká- mov kezében volt. Óvatosan feltérdélt. Meglendí­tette a kötelet és elhajította. A hurok engedelmesen ráfonódott a kiszögellésre. Lábát a repe­désbe helyezte és erősen meg­GEORGIJ MARTINOV: DCaland a. JHui'sőn Sárközi Gyula fordítása húzta a kötelet. Kipróbálta, mi­lyen tartós a hídja. A kötél vá­ratlanul meglazult. A szilárd­nak látszó kiszögellés megmoz­dult és lezuhant. Kis híján mú­lott, hogy Kámov a tízméteres magasságból a fenevadak közé nem pottyant. A meglazult gránitdarab a gyíktól öt méternyire esett a homokba. Az állat láthatóan igen megijedt, mert egyetlen ugrással átrepült a két szikla között, egyenesen alvó testvérei­hez. A fenevadak megbolydul- 'ak és a sziklák közti átjárók felé törültek. Kis idő múlva mindenütt ezüstszínű bundák csillogtak. Több mint ötvenet számolt belőlük. Gondolni sem lehetett arra, hogy bárhol is le­ereszkedjen. Menekülésének valamennyi útját elvágták. Míg el nem kr' ’’nak, kérj 'elen itt rostokolni a sziklán. Márpe­dig azok csak a sötétség beáll­tával állnak odébb. Négy óra van napnyugtáig. Erre áz időre elegendő oxigén van a palack­ban. Hozzáférhetetlen helyen, teljes biztonságban, nyugodtan megvárhatná, amíg az állatok elindulnak éjszakai vadászatuk­ra, ha... az űrhajónak nem kelle­ne pont nyolckor elhagynia a Marsot. Legkésőbb hétre feltét­lenül meg kell szabadulnia in­nen, máskülönben semmi re­ménye arra, hogy idejében elérje az űrhajót. Ez pedig a halálát jelenti. Hisz megígértette Belo- polszkijjal, hogy mindentől füg­getlenül, pontosan nyolc órakor elindulnak a Föld felé. Belo- polszkij pedig betartja szavát. Jól tudja, milyen következmé­nyekkel járhat a késés. A fenevadak le-fel sétáltak az átj ’ N’cban. K " -novot, kétségbe­ejtő helyzete ellenére furcsa gok, a kerámia jobb kihasználá­sával oldjuk meg a korszerű nagyidomok előállítását. Ez tenné lehetővé az igazán korszerű épít­kezést és csökkentené a munka­erőszükségletet is. A megyénk­ben nemrég megalakult MTESZ egyik fontos feladata lehetne en­nek kikísérletezése. Berki László elvtárs, a tégla­gyár igazgatója örömmel szerzett tudomást az építőipari vállalat képviselőinek szavai után arról, hogy az általuk ismertnél na­gyobb igény van az előregyártott középblokkokra. Kérte, pontosan jelöljék meg ezeket az igényeket, hogy a téglagyár idejében lépése­ket tudjon tenni a felügyeleti szerveknél a gyártás fokozására. Hasznosnak tartotta a megbeszé­lést, mert az összehangolttá tet­te a két vállalat munkáját. ígér­te, hogy a minőséggel kapcsolatos észrevételek alapján kijavítják majd a fogyatékosságokat, s az építőipartól hozzájuk küldött szakemberrel együtt jobbá teszik az együttműködést. Részletes ütemtervet dolgoznak ki közösen, hogy azt gyártsák, ami a válla­latnak á folyamatos építkezést biztosítja. Helytelenítette, hogy a szállító vállalat csak éjjel fuva­rozza a blokkokat, mert ez meg­nehezíti a folyamatos munkát. A panelos építkezési móddal kapcsolatosan elmondta; a nyers­anyagnak más megyéből való ideszállítása igen sokba kerül. Azonban van nálunk egy bánya, ahonnan olcsón lehetne kiter­melni a nyersanyagot. Helyes len­ne közösen kidolgozni valami el­járást a nagyidomok gyártására. Láttak már erre más megyében, s Szegeden is jó tapasztalatot. Szükséges — és ezt követeli mind­annyiunktól a fejlődés —, hogy történjenek kezdeményezések ná­lunk is erre vonatkozóan. A pa­nelok megyében való előállítása — amelynek gyártásához szüksé­ges beruházást biztosítaná a nép­gazdaság — jóval olcsóbbá tenné az építkezéseket, növelné a mun­ka termelékenységét. A kötetlen beszélgetésen sok hasznos véleménycsere hangzott még el. A résztvevők megállapí­tása szerint az ankét, ha csak egy lépéssel is, de előrevitte a párt- határozat realizálását, az építő­iparral együttműködő vállalatok jobb koordinációját. Megállapod­tak az építőipar s a téglagyár kép­viselői, hogy közösen kidolgozott terv alapján segítik a jövőben egymás munkáját. Ennek hasz­nosságáról és eredményeiről dt ké­sőbbiek során tudósít majd a Nép­újság. nyugalom szállta meg. Biztosan tudta, hogy minden szerencsé­sen végződik. Szaladtak a per­cek. Élet-halál! Élet-halál!— Helyzete változatlan. Meny­nyire izgulhatnak érte a barátai! Hat óra... Már csak egy órája van. Karjára ereszti fejét... Hazafelé 19 ... január 2. A Marson eltöltött összes na­pok közül az utolsó volt a leg- szömyűbb. Délfelé kikísértem Kámovot a terepjáró-expedí­ció utolsó útjára. Nagyszerű hangulatban volt. — Jó mula­tóst! — tréfálkozott, amikor beszállt. Aztán a terepjáró el­ment. Viszatértem az űrhajóra. Belopolszkij az ágyon {ekvő Pajcsadze mellett ült. A rádió, állomás ott volt a kezeügyében. Bementem a laboratóriumba és előhívtam Bison filmjét. Mind­járt láttam, hogy az „ugrógyík” támadta meg Hapgoodot. Ez­után visszamentem a két csil- 'ngpszhoz. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents