Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-28 / 74. szám
1964. március 28. 3 Szombat Harmincöt szocialista brigád működik a MÁV békéscsabai állomásán A MÁV békéscsabai állomásán 35 szocialista brigád dolgozik. A pályaudvaron, a fűtőházban, a vonatokon és egyéb területen a brigádtagok sokat tesznek azért, hogy elősegítsék a kulturáltabb utazás megteremtését Hazánk felszabadulásának évfordulójára újabb versenymozgalom indult a békéscsabai állomáson. Az Április 4 brigád kezdeményezését egyre több brigád követi s a saját munkaterületén az eddiginél is jobb munkára vállalkozik. Az Április 4 brigád egyébként i— melynek 15 tagja a műszaki kocsiszolgálathoz tartozik s igen sokat tehet a menetrend szerinti utazás megvalósításáért, a tisztaságért, az utazás kulturális körülményeinek megteremtéséért — az élmújt évben élenjárt a brigádok közötti versenymozgalomban. A felszabadulás évfordulójára ünnepi műszakot kezdeményeztek s nagy körültekintéssel dolgoznak. Egyébként dicséret illeti őket, a hosszan tartó, kemény télen kitartó munkával, gyakran hősies küzdelemmel látták el nehéz feladatukat Versenykezdeményezésüknek nagy volt a visszhangja s az eredmény az egész utazóközönség ügyét szolgálja. Ahol soha sincs halászati tilalom Békéscsabán, a Berényi út 43 szám alatti lakásán találom Eizner Istvánt, a Békés megyei TIT Biológiai Szakosztálya Akvarista Szakkörének vezetőjét. Szombat este van és Eizner egy tágas edényben éppen a vízmedencék fedő üveglapjait mosogat, ja. Jobbkor talán nem is „érhettem volna tetten” azt az embert, aki az akvárium üdezöld növény, zetével, szín pompás halaival, a szobadíszként is mutatós, mesterséges vízmedencében igyekszik a természet egy-egy tenyérnyi darabját lakásában elővarázsolni. Az első kérdésem természetesen az, hogy hogyan és mikor került kapcsolatba az akvarisztikával? — Tíz esztendeje foglalkozom vele — hangzik a válasz. — Annak idején budapesti látogatásaim alkalmával, az ottani szaküzletekben látottak keltették fel érdeklődésemet a díszhaltenyészet iránt. — Hány medencébe van és mennyi lehet a halállománya számokban kifejezve? — kérdezem a lakás minden helyiségét szinte üvegházi elrendezettséggel kitöltő zsúfoltságra célozva. — Vagy harminc medencém van, de jelenleg nincs mindegyik betelepítve. Hogy halaim száma mennyi? Erre a kérdésre nehéz számokban felelnem. Lehet úgy három—négyezer... Azután elmerülök ennek a szobába telepített, télen is a szabad természet egy^egy részletével gyönyörködtető világnak a szemlélésében. Az Amazonas felső szakaszán őshonos, alig 2 centiméter nagyságú, ezüstösen villód- zó neonok káprázata semmivel sem marad alatta a füstszínű vitorláshal vagy a kínai paradicsomhal, az aranykárászból kite- nyésztett fátyolfarkú aranyhal trópusi jelenségénél. Hogy az ivadékait elevenen szülő, alig 2,5 centiméter hosszúságú formóza a világ legkisebb gerincese, hogy a félcsőrös csukák, a pusilusok szintén nem ikrák útján, hanem elevenen hozzák világra utódaikat, csak egy parányi csodája a halbiológia világának, aminek STABIL KAZÁNHOZ GYAKORLOTT fűtőt felveszünk. BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR 166 _ • • • egyensúlyi helyzetét nemcsak az asszimilálás szolgálatában álló pompás vízinövényzet, a vallis- neria, myriophyllum, cabomba, a sagittária biztosítják, hanem a villamos hőszabályozók, mesterséges fényberendezések, a filtrálók is. — Ezért szükséges az akvaristának ismerni a biológiai egyensúly törvényeit. Az ismeretek elsajátítása viszont megfigyelésre, tudományos kutatómunkára ösztönöz, ami azon túl, hogy szórakoztat, megnyugtatólag hat az idegekre is — magyarázza Eizner István. — Ezért lenn© közérdekű jelentősége az iskolai akvarista szakköröknek! Minden ilyen kezdeményezést készséggel patronálna szakkörünk, tanácsadással, előadóval. — Ha már szervezési kérdéseknél tartunk, milyen szervezetben dolgoznak megyénkben az akvaristák? Mennyi a létszámuk és szakmai téren milyen úton szerzik meg a szükséges ismereteket? — kérdezem. — A Békés megyei TIT Biológiai Szakosztálya keretében Békéscsabán kívül Békésen, Gyulán és Orosházán működnek akvarista szakkörök. A békéscsabai akvaristák száma mintegy százötven. A szakmai képzést az országos központ neves előadókkal se- giti. Hankovszki Dezső országos főtitkár és a külföldön is szaktekintélynek örvendő Zsilinszki Sándor, a díszhalkülönlegességnek számító discus (1 darab ára 200 forint) kitenyésztője sűrűn megfordul Békés megyei akvarista körökben. Ezenkívül a Búvár című szakfolyóirat szolgálja országos viszonylatban az akvaristák szakirányú fejlődését. Vizinö- vényszükségletünket a budapesti szaküzletekből vagy az egri vi- zinövénytelepről szerezzük be. Nemsokára egész halom magyar és idegen nyelvű szakkönyv, folyóirat hever előttem az asztalon, amelyek közül . különösen felkelti figyelmemet egy angol nyelvű folyóirat, a Tropical Fisch. Ezt egy amerikai akvarista száz példányban ajándékozta magyar kollégáinak egy sikeres kiállítás elismeréséül, öt példány jutott ezekből a megyei akvaristák birtokába. Nem lenne teljes a kép, ha nem hallatnám szavát Eizner Ist- vánnénak, az akvarista feleségnek is, aki éppen vasalással van elfoglalva látogatásom idején. — Hogy mi a véleményem az akvarisztikáról? Hát... nem mondom, hogy káros szenvedély. Ha szabadszombatos vagyok, délelőtt szoktam elvégezni a heti nagy- takarítást, délben hazajön a férjem és utána ő kezd nagytakarításhoz a halak körül... Surányi Sándor Hol tart megyénkben a sertés a baromfi- és a juhtenyésxtés? Megyénk állattenyésztésének "* fő profilja a sertéstenyésztés és a hizlalás. Tanácsi szektorban az állománycsökkenés az össz. állományt tekintve 11,3 százalék, míg a kocaállomány-csökkenés 20 százalék volt tavaly az 1961-hez viszonyítva. A csökkenés legnagyobb-mértékű háztáji és egyéni gazdaságainkban, mert ugyanebben az időszakban tsz-einkben a sertésállomány összesen 28,8 százalékkal, míg a kocaállomány 13,8 százalékkal nőtt. Ezt a nagyarányú csökkenést az elmúlt évek rendkívüli aszálya, valamint a fejlesztésihez szükséges korszerű nagyüzemi férőhely hiánya idézte elő. Az állomány-csökkenés ellenére 1961 évhez viszonyítva a hízott sertés felvásárlás 12 százalékkal nőtt 1963-ban, s teljesítettük terv. feladatunkat. A hízott sertés érté. kesítése termelőszövetkezeteink, ben lényegesen megnőtt 1963-ban az 1961 évhez viszonyítva. A növekedés mértéke 34,4 százalék, s ez a kocaállomány növekedéséhez képest viszonylag jó eredmény. A közösből kocánként leadott hízó sertés 7,8 darab volt az 1961. évi 6,5 darabbal szemben. Ebből megállapíthatjuk, hogy ezen a téren lehetőségeink adva vannak, csak munkánkat kell hatékonyabbá tenni az irányítástól kezdve a ser- 'tésgondozókig bezárólag. Az adott lehetőségen túlmenően az 1965. évi 25 százalékkal több hízott sertés állami értékesítést több koca beállításával kell megalapozottá tenni. CertéstenyésztésS és hizlalása ** feladatainkat 1964-re az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A háztáji és az egyéni gazdaságainkban a kocaállomány növelése megyénkben mintegy 8 ezer darabbal. Ennek érdekében a kor. mányzat továbbra is fenntartja azokat a szerződéses kedvezményeket, amelyek az értékesítés biztonságát szolgálják. Igen fontos tennivalójuk termelőszövetke. zeteinknek, hogy a kocatartó gaz. dák részére — a zöldlucema folyamatos biztosítása érdekében — adjanak 50—100 négyszögöl lucernaterületet, ezen túl ott, ahol van, legeltetési lehetőséget a községi tanácsokkal karöltve. Nagyon fontos az apaáillatkérdés megnyugtató rendezése is, oly módon, hogy azok ne elérhetetlen távolságban legyenek elhelyezve, s elegendő számban álljanak rendelkezésre. 2. Nagyon fontos feladat a közös kocaállomány növelése megyénkben. Már az 1963-as évben célul tűztük ki, hogy termelőszövetkezeteink saját alapanyagából biztosítsák hízott sertés értékesítési tervüket, de ezt még nem minden termelőszövetkezet tette magáévá. Ügy látszik, egyes tsz- ek nem akarnak tudni arról, hogy milyen veszéllyel jár a vásárolt alapanyagból történő hizlalás, s nem akarják megérteni, hogy sertéshizlalásunk csak akkor biztonságos, ha az a saját alapanyagra támaszkodik. 3. Növelni kell az évi fialások számát, mert kevés az egy kocára jutó felnevelt malacszaporulat, ami rontja az önköltség alakulását. A kocaforgó növelése érdekében nagyon fontos feladat a fiaz- tatók korszerűsítése oly módon, hogy azok a kocaállomány 35—40 százalékában téli eüetésre alkalmasak legyenek. 4. A hizlalási idő lerövidítésére nagy súlyt kell helyezni termelő- szövetkezetein kijén. Ennek érdekében fokozatosan át kell alakítani a korábban épült nagyfalkás hizlaldákat kisfalkás hizlaldákká, ahol a kombinált etetés feltételei biztosíthatók — (Joccsanós takarmány plusz önetető). Ehhez nagyban hozzájárul a tápok etetése, ami lényegében meggyorsítja az elkészülési időt, s takarmány- megtakarítást eredményez. A tápok etetése mellett nyári időszak, ban kiterjedten keli a pépesített zöldlucemét etetni, aminek kedvező hatása következtében javul a takarmányértékesítés, lerövidül az elkészülési idő, s abraktakar- mány-megtakarításf eredményez. 5. A malacnevelés minél eredményesebbé tétele érdekében be kell vezetni a malacok önetetős, malactáppal történő felnevelését, s rá kell térni a kétfázisú hizlalásra azokban a termelőszövetkezeteinkben, ahol ez még nem valósult meg. • A sertéstenyésztés és hizlalás mellett megyénk állattenyésztésében a baromfitenyésztés a másik kiemelt profil. A törzs- állomány azonban 1961 évhez viszonyítva 2 százalékkal csökkent a tanácsi szektorban, ugyanakkor ezen időszakban termelőszövetkezeteinkben 43,7 százalékkal nőtt. Az egy tyúkra eső tojástermelés 28,2 százalékkal emelkedett 1961- hez viszonyítva, de az 5 éves tervben előirányzott szintet még nem érte el. A vágóbaromfi értékesítés 12,2 százalékkal nőtt tanácsi szektor vonatkozásában, ugyan, akkor termelőszövetkezeteink értékesítése 85,1 százalékkal nőtt tavaly 1961-hez viszonyítva; Feladatunk a közös törzsbarom- fi-állomány növelése, elsősorban a nagytestű tojókkal. Fokozottan lecseréljük a magyar parlagi tyúkfajtákat, a tény észtojás termelése céljára intenzívebb haimpshire- fajtával: áru tojás-termelés céljából a korszerű technológiával üzemelő tojőházakban pedig intenzív tojóhibrideket kívánunk beállítani. Liba-törzsállományunkat ez évben az elmúlt évi állomány há. romszorosára kívánjuk növelni, amelynek reális lehetőségei biztosítottak, intenzív Rajna-menti fajtából. Ez évben kezdjük meg a háztáji tyúkállomány fokozatos lecserélését, elöljáróban tíz községben. Ezekbe a községekbe hampshire. fajtájú naposcsirkéket adunk mintegy 550 000 darabot ez év május végéig. Amennyiben korábbi felterjesztésünk elfogadást nyer, úgy ez évben három 40 000-es tojóüzem előkészítő munkálatait kezdjük meg, amelyek 1966-ban nyernek teljes befejezést és feltörést. • A juh megyénk termelőszövetkezeteiben elhanyagoltan kezelt állatfaj. Nagy kiterjedésű legelőterületekkel rendelkező járásaink, ban sem foglalkoznak kellően a juhállomány számszerű és minőségi fejlesztésével. Ennek tulajdonítható az, hogy a tanácsi szektorban stagnál, illetve csökkent az állomány 1961- hez viszonyítva. Az egy juhra eső gyapjúhozam 5,8 százalékkal nőtt ugyan, de ez elmarad az 1965-re tervezettől. Csökkent 1,8 százalékkal a 100 anyára jutó bárányszaporulat, ami 10 darabbal kevesebb az 1965. évi előirányzatunknál. C élkitűzéseink megvalósítása érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges 1964 évben: 1. Az anyaállomány növelése, elsősorban a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező járásaink termelőszövetkezeteiben. Ezen túlmenően, célszerűnek látjuk az úgynevezett „takarító” juhászatok beállítását a legelővel nem rendelkező tsz-einkben is, 160—180 anyával. 2. A minőségi fejlesztés érdekében ez évben minden termelő- szövetkezetben be kell vezetni a juhok mesterséges termékenyítését. Ennek érdekében újabb juh- inszeminátorokat képezünk ki. 3. A száz anyára jutó szaporulat emelése érdekében minden juhtartó tsz-ben fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolni a berregte tésre, utóberregtetésre és az anyák előkészítésére. Az eddigieken túlmenően nagyon fontos feladat az állategészségügyi munka megjavítása, aminek elsősorban nem gyógyító, hanem megelőző tevékenységben kell jelentkeznie. Ehhez feltétlenül az állattenyésztésben dolgozók lelkiismeretes munkája, okszerű és elegendő mennyiségben álló takarmány, illetve takarmányozás, megfelelően üzemelő férőhelyek biztosítása, anyagi érdekeltség, ösztönző módszerek bevezetése szükséges. Röviden ezek azok a feladatok, amelyeken munkálkodnunk kell állattenyésztési terveink teljesítése érdekében. , Frankó János a megyei tanács mezőgazdasági osztályának termelési csoport- vezetője A háztáji biztosítás olcsó hasznos nélkülözhetetlen OLCSÖ, MERT: évi díja 180 forint, HASZNOS, MERT: tűz, viharkár, állatelhullás, baleset, betöréses lopás és szavatossági károk esetén kártérítést fizet az Állami Biztosító. A biztosítás kiterjed a háztáji szántóterület jégkáraira is. NÉLKÜLÖZHETETLEN, MERT: a háztáji gazdaság biztonságát szolgálja. Részletes felvilágosítást az ÁB megbízottjai adnak. __________ • 169
