Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-27 / 73. szám
19M. március 27. 4 Péntek Egy ukrán erőmű, amely nekünk is ad áramot Vita egy „befagyasztott** téglagyár körül Néhány évvel ezelőtt még negyven munkás égette a téglát Kö- rösladányban. ' «* » Ma a volt üzem területén a Magyar—Vietnam Barátság Tsz honol. Az épületeket magtárnak, részben pedig csibenevelőnek használják. Idilli kép: baromfinevelde a téglagyárban. Ám az idillt megzavarja a vita, mely már hetek, hónapok óta gyűrűdzik e használaton kívüli kemencék körük A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat magáénak követeli az elhagyott gyáregységet, hogy üzembe helyezze, s általa is növelhesse az építőanyag-gyártás kapacitását. A termelőszövetkezet, s a tanácsi szervek azonban ragaszkodnak e telephely jelenlegi „üzemeltetéséhez”, s hallani sem akarnak arról, hogy visszaadják a téglagyárnak Kommentár nélkül közöljük az egymásnak ellentmondó véleményeket. GUBICZA ELEMÉR, a tsz elnöke: — Hallottunk róla, hogy vissza- Igénylik a téglagyárat. Ezzel sem mi, sem a községi és a járási tanács nem értünk egyet. Berendezkedtünk itt. Csibenevelőt alakítottunk ki, s jelentős magtermesztésünknek nélkülözhetetlenné vált kellékei az itteni épületek. Magtáraink sem voltak azelőtt, most ez a problémánk is megoldódott Ha ki kellene innen hurcolkod- nunk, a jelenlegi termelési szintünket több mint egymillió forintos beruházással tudnánk csak fenntartani.’ Üj magtárak, szárítók, s csibenevelők kellenének..; PAPP KAROLY, a járási tanács mezőgazdasági osztályától: — Minden gépet, alkatrészt elszállítottak annakidején Körösla- dányból, úgyszólván teljesen „kibelezték” a téglagyárat. Ha most újra felszerelnék, az szerintem nagy költséget emésztene fel, ezentúl ismét raktározási gondjai lennének az ottani termelőszövetkezetnek, s a csibenevelést is átmenetileg abba kellene hagyniuk. Nem hiszem, hogy ez kifizetődő lenne a népgazdaságnak... LINTNER GÉZA, a megyei tanács ipari osztályától: — 1961-ben még tanácsi vállalatként működött a körösladányi téglagyár. Nem is a legrosszabbak közé tartozott. Amikor sorra került a téglagyárak összevonása, át akartuk adni a körösladányit is az egyesített vállalatnak. Nem fogadták el. Ehhez az akkori országos vita is hozzájárult, hogy: nincs szükség a hagyományos építőanyagra, a téglát kiszorítják építkezéseinkről az előregyártóit, nagyidomok, s szó volt más, kisebb egységek leállításáról is. Summasummárum: a tégla-és cserépipari vállalat lemondott a körösladányi egység üzemeltetéséről, bár az ottani termelés nem volt gazdaságtalan, s mint tudjuk, elhamarkodott vélemény volt a téglagyártás „halálra ítélése”. Egy évig állt az üzem, s értékcsökkenés címén 200 ezer forintot kellett utána fizetni Ekkor aztán a megyei tanács a termelőszövetkezetnek, tudomásom szerint, örökös, ingyenes használatába adta a telepet ÁRENDÁS BÉLA, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tervosztályának vezetője: — Országosan is óriási az építőanyagigény. A növekvő szükségleteket — melyek 1965-ben tovább emelkednek — a meglévő kapacitással nem tudjuk kielégíteni. Ezért lenne fontos a körösladányi termelőegység üzembe helyezése, mely évente 5—6 millió téglát képes gyártani. Az üzemeltetéséhez nem kell túl nagyberuházás, mert 80 százalékban rendelkezésünkre áll a szükséges felszerelés. Vannak tartalék prés-, simahenger és keverőgépeink az agyagmegmunkáláshoz. Csupán meghajtóerő, s belső szállítóeszközök kellenének, amelyek beszerzése alig több félmillió forintnál Ezzel szemben már ebben az évben hárommillió forint termelési értéket produkálhatna Körös- ladány A burstini hőerőmű, amely most épül Nyugat-Ukrajnában, évi egymilliárd kilowattóra energiát termel majd, amelynek egy részét Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária kapja. Az erőmű Gnyilaja Lipa folyó partján, Burstin városka külterületén épül. Csupán ahhoz, hogy első szakaszát üzembe helyezhessék, több mint hat és fél millió köbméter földet kell megmozgatni, 163 ezer köbméter betont és 9 ezer tonna fémelemet kell beépíteni. Az erőmű do- nyeei szénnel dolgosak majd. A tervek szerint az első gépegységet 1965 második negyedében helyezték volna üzemibe, most azonban, úgy látszik, hogy ez már az idén sikerülni fog. Az első gépegység egyébként 200 ezer kilowatt teljesítményű, kazánja óránként 640 tonna gőzt tud fejleszteni. A határidő előbbre hozása végett most számottevően meggyorsították és bővítették az építési és szerelési munkálatokat. Az épitkezésen háromezer munkás dolgozik, akiknek részéA Gépipari Tudományos Egyesület sajtótájékoztatóján, csütörtökön, a Technika Házában Prockl László, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese ismertette az április 6—12. között rendezendő III. Magyar Gépipari Hét programját. A tanácskozás dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, az egyesület alelnöke előadásával kezdődik, aki a gépipar időszerű kérdéseiről ad tájékoztatót. Ezt követően az egyesület egyes szakosztályai 20 tudományos ülésszakon tárgyalják meg elsősorban a vüket nem tudom, de azelőtt már láttam őket. — S miért nem közölte ezt már előbb vélem? — húzta fel szemöldökét Kirejev kérdőn. — Miért kellett volna közölnöm? — csodálkozott Golubev. — Kötelességemnek tartottam, hogy csak biztos dolgokat közöljék magukkal. Például az ejtőernyős előrelátható ledobását. Elvégre még most sem bízik meg bennem teljesen, s nem akartam, hogy bármiben is kételkedjék, amit elmondtam. Ebben a véletlenül kihallgatott beszélgetésben pedig minden bizonytalan volt: az ügynökök nevét nem ismerem, azt sem tudom, hogy nekik kell-e találkozniuk a Jánosbogárkában. Különben valószínű, hogy nekik. Aztán meg, hol van az az étterem, melyik városban? Feltehetőleg Moszkvában, a Le- ningrádi útból ítélve. Hogy mikor jön létre a találkozó, erről sincs tudomásom. Talán már le is zajlott. Amint látja, sűrű homály borít mindent. Mindenesetre elmondtam Berliniben, megismételni magának pedig nem akartam. Azt gondoltam, nyilván tudomást szerzett róla kihallgatásom jegyzőkönyvéből. „Színészkedik vagy igazat beszól? Eléggé vaiószerűen hangzik az egész” — gondolta az őrnagy. — Megismerné ezeket a Geh- lan-ügynököket, ha összetalálkozna velük? — kérdezte Kirejev némi hallgatás után. — Természetesen! — bólintott Golubev. — Ezt figyelembe vesszük — jegyezte meg Kirejev csaknem közömbösen. Este, amikor Kirejev jelentést tett Nyikityin ezredesnek a Golubevvel történt találkozás eredményéről, így; fejezte be; re a közelben lakótelep épül. Tavaly már nyolcezer négyzet- méternyi lakóterület készült el, s az idén további^ 21 ezer lesz beköltözhető állapotban. Az új lakótelep valószínűleg egyesül majd Burstin városával. A burstini az első olyan hóerőmű, amely az egységesített építőelemek felhasználásával kerül tető alá. Korábban ugyanis minden egyes erőmű építési tervét külön készítették el, most azonban a körzeti hőerőműveik típustervek alapján épülnek. Ennek sok előnye van, s ami a fő: az erőmű üzembe helyezésére is hamarabb sor kerülhet. A legfontosabb munkálatok három műszakban folynak. Az erőmű főépületének építési munkálatait nemrégiben befejezték. (A főépületben vannak a szolgálati helyiségek, a raktárak, a műhelyek, itt kapott helyet a vegyi vegytisztító berendezés.) Megkezdték a gát építését is. Hossza két és fél kilométer lesz, s ötvenmillió köbméter vizet tároló medencét zár majd körül. Borisz Szádékor gyártmányfejlesztéssel és a gyártásfejlesztéssel összefüggő legfontosabb kérdéseket. Ezzel egyidejűleg az egyesület vidéki szervezetei tizenegy városban tartanak tudományos ülésszakokat. Az előzetes jelentkezések szerint a budapesti tudományos ülésszakon több mint 4000, a vidéki tanácskozásokon pedig körülbelül 1200 szakember összesen 204 előadást vitat meg, melyeknek mintegy háromnegyed része a fővárosi, a többi a vidéki tanácskozásokon hangzik el. (MTI) — Egyelőre még nem tudok átlátni rajta, ezredes elvtárs. De azt hiszem, él kell vinnünk őt a Jánosbogárkába. Lehet, hogy megmutatja nekünk azokat a Gehlem-fóle mákvirágokat. S ki tudja, talán az sincs kizárva, hogy ők lesznek azok, akik eljöttek Iglickij filmjéért. — Messze van az a Jánosbogárka? — kérdezte Nyikityin. — Messze, túl a Szokol metróállomáson. Kocsin kell majd odaszállítanunk Golübevet, — Útközben alaposan rajta tartsa a szemét — figyelmeztette az ezredes. — Magától értetődik, ezredes elvtáns. — S hogy folyik az Iglickij- féle nyaraló házkutatása? — Még mindig eredménytelenül, jóllehet minden zugát átfésültük odabent és odakint egyaránt. Nem megy a fejembe, hová rejthette Igliickij a fényké. pezőgépét! Magával nem vihette. Kizárt dolog. — Eszembe jut egy eset a veterán" kommunista apám forradalom előtti múltjából — szólalt meg Nyikityin váratlan élénkséggel. — Egyszer azt mesélte nekem, hogy egy ízben együtt ült közbűntényesekkel a börtönben. Szomszédai napokon át „zsugáz- tak”. Bárhogy is próbálkoztak a felügyelők elszedni tőlük a kártyát, sohasem sikerült. - Éjjelnappal keresték hol a rabok jelenlétében, hol a távoliétükbem, az eredmény egy és ugyanaz volt: a kártyát nem találták. S mit gondol, hová rejtették?... Hol a felügyelő, hol az egyik csendőr zsebébe! Kézügyesség az egész! Azoknak persze eszükbe sem ju. tott, hogy saját magukat motozzák meg.. — Nyikityin vidáman felnevetett, majd megkérdezte: — Tudja, miért mondtam ezt el? (Folytatjuk) Bevált a Totó, jön a Velence Április elején kerül forgalomba az új füstszűrös cigaretta Nemrégen jelent meg a dohányboltokban az új füstszűrös cigaretta, a Totó. A dohányosok véleménye az új fajtáról eltérő, egyesek szerint erős, mások viszont jónak tartják. Az erős dohányosok a Kossuthot és a Munkást szívók — dicsérik, ami örvendetes, hiszen éppen nekik készült. A meglevő kétfajta füstszűröshöz, a Fecskéhez és a Totóhoz, rövidesen csatlakozik a régebben ígért újabb szopókás cigaretta, a finomabb, igényesebb Velence. Az újfajta cigaretta nemcsak méretében, hanem töltésében is luxus jellegű. A Velence ugyanis az eddigi leghosszabb, nyolc centiméteres — pontosabban 7,9 centiméteres — hazai cigaretta. Válogatott dohányból — 30—30 százalék török és bolgár, 40 százalék hazai Virginia dohány keverékéből — készül. Kétféle szopókával — a férfiaknak a már hagyományosnak tekinthető parafás, a nőknek pedig „előrúzsozott” lila színű filterrel — gyártják. Köz ületek munkaerőigénye Vásárhelyi AG mélyépítő csomójának javítóműhelye motorszerelt, lehetőleg Sz—100-as traktor szedésében is jártas szerelőt és lakait vesz fel. Jelentkezés a Kutasi úti lühelynél, a körtöltésen kívül. S3500 Országos Mezőgazxiaságl Minőség- izsgáló Intézet Talajtani Osztálya, lezőtűr, felvételre keres egyetemi égzettségü vegyészt. Cím: Mezőtúr, Kossuth út 38. 00725 Gyakorlattal rendelkező magasépí- Ssi képesítésű mérnököt vagy tech- ikust keres a Mezőtúri Építőipari :tsz azonnali belépéssel. Fizetés meg- gyezés szerint. 125 Kőművesek mellé férfi segédmun- ásokat, vasbetonszerelőt és hideg- ■urkolót állandó budapesti munkára, zonnali belépésre felveszünk. Taná- si igazolás szükséges. Jelentkezés: íp. vm„ Auróra u. 23. Munkaügy. Acs szakmunkást, lakatost és segéd- nunkásokat vesz fel az Országos Ser- éshizlaló Vállalat békéscsabai I. száné (Kétegyházi úti) telepe. 6S679 A Vésztői Aranykalász Mtsz fejőgu- yást vesz fel. Megegyezés a helyszi- íen. Ütiköltséget felvétel esetén térí.Itnk. 360 Ebben a hónapban 10 millió, április elején ugyancsak tízmillió Velence készül „kóstolónak”. (MTI) íme a vélemények, melyek különböző érdekek összeütközését tükrözik. Kinek a javára kell eldönteni a vitát? A népgazdaság javára. Ez pedig véleményünk szerint azt követeli, hogy minél előbb helyezzék üzembe a körösladányi téglagyárat. Varga Dezső N. TOMAN' Kisregény Fordította: Sárközi Gyula 11. — Mit szólna hozzá, ha felajánlanám maguknak a segítségemet?... — szólalt meg váratlanul Golubev és kissé elsápadt. — Miféle segítséget? — csodálkozott Kirejev. — Segíteni a munkájukban., a kémek elleni harcban. Elvégre ismerem titkos jelzéseik rejtjelezésének technikáját, rádióadásaik, fényképezésük titkát Persze, maguk is sok mindent ismernek, ezt én jól tudom, de engem kimondottan erre tanítottak. Golubev kérdően nézett Kirejev szemébe, de csak azt olvasta ki belőle, hogy az őrnagy mélyen elgondolkodott. — Ha csak egy keveset hisz nekem, munkámmal bizonyítom be odaadó hűségemet... — folytatta némi hallgatás után, s hangjából egy kevés reménytelenség érződött ki: valószínűleg nemigen számított ajánlatának sikerére. — Amikor Berlinben volt — szólalt meg elgondolkozva Kirejev, mintha most jutott volna eszébe valami — közölte katonai parancsnokságunk egyik tisztjével, hogy véletlenül sikerült kihallgatnia a Gehlen tábornok szolgálatában álló ügynökök beszélgetését. — Hát persze! Jól emlékszem mindarra, amit az engem kihallgató főhadnagynak és alezredesnek mondtam. A Gehlen- féle ügynökök beszélgetését pedig egészen véletlenül sikerült kihallgatnom. A főnök fogadószobájában ültem s amikor belépett hozzám a titkárnője, ezt hallottam odabentről: „Éjfélkor találkozunk a Leningrádi úti Jánosbogárka kávéházban”. Később láttam, amint az ügynökök elhagyták a főnők szobái#. NeÖtezerkétszáz szakember vesz részt április elején a III. Magyar Gépipari Héten