Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

19M. március 27. 4 Péntek Egy ukrán erőmű, amely nekünk is ad áramot Vita egy „befagyasztott** téglagyár körül Néhány évvel ezelőtt még negy­ven munkás égette a téglát Kö- rösladányban. ' «* » Ma a volt üzem területén a Magyar—Vietnam Barátság Tsz honol. Az épületeket magtárnak, részben pedig csibenevelőnek használják. Idilli kép: baromfinevelde a téglagyárban. Ám az idillt meg­zavarja a vita, mely már hetek, hónapok óta gyűrűdzik e haszná­laton kívüli kemencék körük A Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat magáénak követeli az elhagyott gyáregységet, hogy üzembe helyezze, s általa is nö­velhesse az építőanyag-gyártás kapacitását. A termelőszövetke­zet, s a tanácsi szervek azonban ragaszkodnak e telephely jelenlegi „üzemeltetéséhez”, s hallani sem akarnak arról, hogy visszaadják a téglagyárnak Kommentár nélkül közöljük az egymásnak ellentmondó vélemé­nyeket. GUBICZA ELEMÉR, a tsz el­nöke: — Hallottunk róla, hogy vissza- Igénylik a téglagyárat. Ezzel sem mi, sem a községi és a járási ta­nács nem értünk egyet. Berendez­kedtünk itt. Csibenevelőt alakí­tottunk ki, s jelentős magtermesz­tésünknek nélkülözhetetlenné vált kellékei az itteni épületek. Mag­táraink sem voltak azelőtt, most ez a problémánk is megoldódott Ha ki kellene innen hurcolkod- nunk, a jelenlegi termelési szin­tünket több mint egymillió forin­tos beruházással tudnánk csak fenntartani.’ Üj magtárak, szárí­tók, s csibenevelők kellenének..; PAPP KAROLY, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályától: — Minden gépet, alkatrészt el­szállítottak annakidején Körösla- dányból, úgyszólván teljesen „ki­belezték” a téglagyárat. Ha most újra felszerelnék, az szerintem nagy költséget emésztene fel, ezentúl ismét raktározási gondjai lennének az ottani termelőszövet­kezetnek, s a csibenevelést is át­menetileg abba kellene hagyniuk. Nem hiszem, hogy ez kifizetődő lenne a népgazdaságnak... LINTNER GÉZA, a megyei ta­nács ipari osztályától: — 1961-ben még tanácsi válla­latként működött a körösladányi téglagyár. Nem is a legrosszabbak közé tartozott. Amikor sorra ke­rült a téglagyárak összevonása, át akartuk adni a körösladányit is az egyesített vállalatnak. Nem fogad­ták el. Ehhez az akkori országos vita is hozzájárult, hogy: nincs szükség a hagyományos építő­anyagra, a téglát kiszorítják épít­kezéseinkről az előregyártóit, nagy­idomok, s szó volt más, kisebb egységek leállításáról is. Summa­summárum: a tégla-és cserépipari vállalat lemondott a körösladányi egység üzemeltetéséről, bár az ottani termelés nem volt gazda­ságtalan, s mint tudjuk, elhamar­kodott vélemény volt a téglagyár­tás „halálra ítélése”. Egy évig állt az üzem, s értékcsökkenés címén 200 ezer forintot kellett utána fizetni Ekkor aztán a megyei ta­nács a termelőszövetkezetnek, tu­domásom szerint, örökös, ingye­nes használatába adta a telepet ÁRENDÁS BÉLA, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat tervosztályának vezetője: — Országosan is óriási az épí­tőanyagigény. A növekvő szükség­leteket — melyek 1965-ben tovább emelkednek — a meglévő kapa­citással nem tudjuk kielégíteni. Ezért lenne fontos a körösladá­nyi termelőegység üzembe helye­zése, mely évente 5—6 millió tég­lát képes gyártani. Az üzemelte­téséhez nem kell túl nagyberuhá­zás, mert 80 százalékban rendel­kezésünkre áll a szükséges felsze­relés. Vannak tartalék prés-, si­mahenger és keverőgépeink az agyagmegmunkáláshoz. Csupán meghajtóerő, s belső szállítóesz­közök kellenének, amelyek be­szerzése alig több félmillió forint­nál Ezzel szemben már ebben az évben hárommillió forint terme­lési értéket produkálhatna Körös- ladány A burstini hőerőmű, amely most épül Nyugat-Ukrajnában, évi egymilliárd kilowattóra energiát termel majd, amelynek egy részét Magyarország, Cseh­szlovákia és Bulgária kapja. Az erőmű Gnyilaja Lipa folyó part­ján, Burstin városka külterüle­tén épül. Csupán ahhoz, hogy első szakaszát üzembe helyez­hessék, több mint hat és fél mil­lió köbméter földet kell meg­mozgatni, 163 ezer köbméter be­tont és 9 ezer tonna fémelemet kell beépíteni. Az erőmű do- nyeei szénnel dolgosak majd. A tervek szerint az első gép­egységet 1965 második negyedé­ben helyezték volna üzemibe, most azonban, úgy látszik, hogy ez már az idén sikerülni fog. Az első gépegység egyébként 200 ezer kilowatt teljesítményű, ka­zánja óránként 640 tonna gőzt tud fejleszteni. A határidő előbbre hozása végett most szá­mottevően meggyorsították és bővítették az építési és szerelési munkálatokat. Az épitkezésen háromezer munkás dolgozik, akiknek részé­A Gépipari Tudományos Egye­sület sajtótájékoztatóján, csütör­tökön, a Technika Házában Prockl László, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese is­mertette az április 6—12. között rendezendő III. Magyar Gépipari Hét programját. A tanácskozás dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari miniszter, az egyesület alelnöke előadásával kezdődik, aki a gépipar időszerű kérdéseiről ad tájékoztatót. Ezt követően az egyesület egyes szak­osztályai 20 tudományos üléssza­kon tárgyalják meg elsősorban a vüket nem tudom, de azelőtt már láttam őket. — S miért nem közölte ezt már előbb vélem? — húzta fel szem­öldökét Kirejev kérdőn. — Miért kellett volna közöl­nöm? — csodálkozott Golubev. — Kötelességemnek tartottam, hogy csak biztos dolgokat közöl­jék magukkal. Például az ejtő­ernyős előrelátható ledobását. Elvégre még most sem bízik meg bennem teljesen, s nem akartam, hogy bármiben is kételkedjék, amit elmondtam. Ebben a vélet­lenül kihallgatott beszélgetésben pedig minden bizonytalan volt: az ügynökök nevét nem isme­rem, azt sem tudom, hogy nekik kell-e találkozniuk a Jánosbo­gárkában. Különben valószínű, hogy nekik. Aztán meg, hol van az az étterem, melyik városban? Feltehetőleg Moszkvában, a Le- ningrádi útból ítélve. Hogy mi­kor jön létre a találkozó, erről sincs tudomásom. Talán már le is zajlott. Amint látja, sűrű ho­mály borít mindent. Minden­esetre elmondtam Berliniben, megismételni magának pedig nem akartam. Azt gondoltam, nyilván tudomást szerzett róla kihallgatásom jegyzőkönyvéből. „Színészkedik vagy igazat be­szól? Eléggé vaiószerűen hang­zik az egész” — gondolta az őr­nagy. — Megismerné ezeket a Geh- lan-ügynököket, ha összetalál­kozna velük? — kérdezte Kire­jev némi hallgatás után. — Természetesen! — bólintott Golubev. — Ezt figyelembe vesszük — jegyezte meg Kirejev csaknem közömbösen. Este, amikor Kirejev jelen­tést tett Nyikityin ezredesnek a Golubevvel történt találkozás eredményéről, így; fejezte be; re a közelben lakótelep épül. Tavaly már nyolcezer négyzet- méternyi lakóterület készült el, s az idén további^ 21 ezer lesz beköltözhető állapotban. Az új lakótelep valószínűleg egyesül majd Burstin városával. A burstini az első olyan hó­erőmű, amely az egységesített építőelemek felhasználásával ke­rül tető alá. Korábban ugyanis minden egyes erőmű építési ter­vét külön készítették el, most azonban a körzeti hőerőműveik típustervek alapján épülnek. Ennek sok előnye van, s ami a fő: az erőmű üzembe helyezésére is hamarabb sor kerülhet. A legfontosabb munkálatok három műszakban folynak. Az erőmű főépületének építési mun­kálatait nemrégiben befejezték. (A főépületben vannak a szol­gálati helyiségek, a raktárak, a műhelyek, itt kapott helyet a vegyi vegytisztító berendezés.) Megkezdték a gát építését is. Hossza két és fél kilométer lesz, s ötvenmillió köbméter vizet tá­roló medencét zár majd körül. Borisz Szádékor gyártmányfejlesztéssel és a gyár­tásfejlesztéssel összefüggő legfon­tosabb kérdéseket. Ezzel egyide­jűleg az egyesület vidéki szerve­zetei tizenegy városban tartanak tudományos ülésszakokat. Az előzetes jelentkezések sze­rint a budapesti tudományos ülés­szakon több mint 4000, a vidéki tanácskozásokon pedig körülbelül 1200 szakember összesen 204 elő­adást vitat meg, melyeknek mint­egy háromnegyed része a főváro­si, a többi a vidéki tanácskozáso­kon hangzik el. (MTI) — Egyelőre még nem tudok átlát­ni rajta, ezredes elvtárs. De azt hiszem, él kell vinnünk őt a Jánosbogárkába. Lehet, hogy megmutatja nekünk azokat a Gehlem-fóle mákvirágokat. S ki tudja, talán az sincs kizárva, hogy ők lesznek azok, akik eljöt­tek Iglickij filmjéért. — Messze van az a Jánosbo­gárka? — kérdezte Nyikityin. — Messze, túl a Szokol metró­állomáson. Kocsin kell majd odaszállítanunk Golübevet, — Útközben alaposan rajta tartsa a szemét — figyelmeztet­te az ezredes. — Magától értetődik, ezredes elvtáns. — S hogy folyik az Iglickij- féle nyaraló házkutatása? — Még mindig eredménytele­nül, jóllehet minden zugát átfé­sültük odabent és odakint egy­aránt. Nem megy a fejembe, hová rejthette Igliickij a fényké. pezőgépét! Magával nem vihette. Kizárt dolog. — Eszembe jut egy eset a ve­terán" kommunista apám forra­dalom előtti múltjából — szólalt meg Nyikityin váratlan élénk­séggel. — Egyszer azt mesélte nekem, hogy egy ízben együtt ült közbűntényesekkel a börtönben. Szomszédai napokon át „zsugáz- tak”. Bárhogy is próbálkoztak a felügyelők elszedni tőlük a kár­tyát, sohasem sikerült. - Éjjel­nappal keresték hol a rabok je­lenlétében, hol a távoliétükbem, az eredmény egy és ugyanaz volt: a kártyát nem találták. S mit gondol, hová rejtették?... Hol a felügyelő, hol az egyik csendőr zsebébe! Kézügyesség az egész! Azoknak persze eszükbe sem ju. tott, hogy saját magukat motoz­zák meg.. — Nyikityin vidáman felnevetett, majd megkérdezte: — Tudja, miért mondtam ezt el? (Folytatjuk) Bevált a Totó, jön a Velence Április elején kerül forgalomba az új füstszűrös cigaretta Nemrégen jelent meg a dohány­boltokban az új füstszűrös cigaret­ta, a Totó. A dohányosok vélemé­nye az új fajtáról eltérő, egyesek szerint erős, mások viszont jónak tartják. Az erős dohányosok a Kossuthot és a Munkást szívók — dicsérik, ami örvendetes, hiszen éppen nekik készült. A meglevő kétfajta füstszűrös­höz, a Fecskéhez és a Totóhoz, rövidesen csatlakozik a régebben ígért újabb szopókás cigaretta, a finomabb, igényesebb Velence. Az újfajta cigaretta nemcsak méreté­ben, hanem töltésében is luxus jellegű. A Velence ugyanis az ed­digi leghosszabb, nyolc centiméte­res — pontosabban 7,9 centiméte­res — hazai cigaretta. Válogatott dohányból — 30—30 százalék tö­rök és bolgár, 40 százalék hazai Virginia dohány keverékéből — készül. Kétféle szopókával — a férfiaknak a már hagyományos­nak tekinthető parafás, a nőknek pedig „előrúzsozott” lila színű fil­terrel — gyártják. Köz ületek munkaerőigénye Vásárhelyi AG mélyépítő cso­mójának javítóműhelye motorszere­lt, lehetőleg Sz—100-as traktor sze­désében is jártas szerelőt és laka­it vesz fel. Jelentkezés a Kutasi úti lühelynél, a körtöltésen kívül. S3500 Országos Mezőgazxiaságl Minőség- izsgáló Intézet Talajtani Osztálya, lezőtűr, felvételre keres egyetemi égzettségü vegyészt. Cím: Mezőtúr, Kossuth út 38. 00725 Gyakorlattal rendelkező magasépí- Ssi képesítésű mérnököt vagy tech- ikust keres a Mezőtúri Építőipari :tsz azonnali belépéssel. Fizetés meg- gyezés szerint. 125 Kőművesek mellé férfi segédmun- ásokat, vasbetonszerelőt és hideg- ■urkolót állandó budapesti munkára, zonnali belépésre felveszünk. Taná- si igazolás szükséges. Jelentkezés: íp. vm„ Auróra u. 23. Munkaügy. Acs szakmunkást, lakatost és segéd- nunkásokat vesz fel az Országos Ser- éshizlaló Vállalat békéscsabai I. szá­né (Kétegyházi úti) telepe. 6S679 A Vésztői Aranykalász Mtsz fejőgu- yást vesz fel. Megegyezés a helyszi- íen. Ütiköltséget felvétel esetén térí­.Itnk. 360 Ebben a hónapban 10 millió, április elején ugyancsak tízmillió Velence készül „kóstolónak”. (MTI) íme a vélemények, melyek kü­lönböző érdekek összeütközését tükrözik. Kinek a javára kell el­dönteni a vitát? A népgazdaság javára. Ez pedig véleményünk szerint azt követeli, hogy minél előbb helyezzék üzembe a körös­ladányi téglagyárat. Varga Dezső N. TOMAN' Kisregény Fordította: Sárközi Gyula 11. — Mit szólna hozzá, ha fel­ajánlanám maguknak a segítsé­gemet?... — szólalt meg váratla­nul Golubev és kissé elsápadt. — Miféle segítséget? — cso­dálkozott Kirejev. — Segíteni a munkájukban., a kémek elleni harcban. Elvég­re ismerem titkos jelzéseik rejt­jelezésének technikáját, rádió­adásaik, fényképezésük titkát Persze, maguk is sok mindent is­mernek, ezt én jól tudom, de en­gem kimondottan erre tanítot­tak. Golubev kérdően nézett Kire­jev szemébe, de csak azt olvas­ta ki belőle, hogy az őrnagy mé­lyen elgondolkodott. — Ha csak egy keveset hisz nekem, munkámmal bizonyítom be odaadó hűségemet... — foly­tatta némi hallgatás után, s hangjából egy kevés reményte­lenség érződött ki: valószínűleg nemigen számított ajánlatának sikerére. — Amikor Berlinben volt — szólalt meg elgondolkozva Kire­jev, mintha most jutott volna eszébe valami — közölte katonai parancsnokságunk egyik tisztjé­vel, hogy véletlenül sikerült ki­hallgatnia a Gehlen tábornok szolgálatában álló ügynökök be­szélgetését. — Hát persze! Jól emlékszem mindarra, amit az engem ki­hallgató főhadnagynak és alez­redesnek mondtam. A Gehlen- féle ügynökök beszélgetését pe­dig egészen véletlenül sikerült kihallgatnom. A főnök fogadó­szobájában ültem s amikor be­lépett hozzám a titkárnője, ezt hallottam odabentről: „Éjfélkor találkozunk a Leningrádi úti Jánosbogárka kávéházban”. Ké­sőbb láttam, amint az ügynökök elhagyták a főnők szobái#. Ne­Ötezerkétszáz szakember vesz részt április elején a III. Magyar Gépipari Héten

Next

/
Thumbnails
Contents