Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

\ 1964. március 27. Péntek Nehezen tayaszodik Lőkösházán Vadnyúl-szürke legelők, zöldel­lő vetések fordulnak félkörbe az út két oldalán. Néha sárdarabok vágódnak a szélvédő üvegnek, rá­ragadnak. Mintha valami pajkos lurkó dobálózna. Pedig csak a tavasz... Keressük Lőkösházán, a határ­állomás-községben a központot, de csak épületeket látunk szerte­len összevisszaságban: modern, szép és célszerű sokablakosokat; meg régi istállóépületet, hámló vakolattal... A falu perifériáján iskolás gyermekek bandukolnak. — Hova igyekeztek, gyerekek? — Az iskolába. — Most délben? — Mink délután járunk, egyre megyünk. — Messziről jöttök? — Öt kilométer, hat — kiabál­nak összevissza. — A Gyurka... Ez ni — löknek hátiba egy kis kerek fejű mikro- emberkét — nyolc kilométerről jár be... Tizenhatot gyalogol na­ponta. — Én várom meg mindig a fa­lu alatt. Ha nem jön, leszaladok apja biciklijével, hogy mi van,ve­le — lép elő egy lomha-kamasz... Félpakolunk annyi gyereket, amennyit lehet, bevisszük őket. Az iskolában a tanítónő szégyen­kezve invitál beljebb bennünket. Kamrában lakik. Becsorgó mennyezet, a maga penészes, szá­radó foltjaival, a sarokban szét­égett vaskályha, S az ellentét: kis hevenyészett könyvespolcon Shakespeare, Thomas Mann, Gor­kij. Naranccsal kínál bennünket. — Tanító néni, a Gyurka miért gyalogol naponta tizenhat kilo­métert? — intek a kis első osztá­lyos felé, aki otthon érzi magát a tanító néninél. Tarisznyájában kotorász, falatozni kezd. — Ez az én kisfiam. Igaz, Gyurka? — megborzolja a kisfiú fejét. — Mindössze nyolc—tíz gyermeket kellene be- és kiszállí­tani a tsz-nek. Megígérték, még­sem teszik... Pedig a saját gyere­keiket szállítanák... Nekem az egészségem ment tönkre. Itt la­kom — int körbe. Kályhát alig bírtam szerezni; ebben meg nem­igen tudok fűteni, ömlik belőle a füst. Megfáztam, vese... epe. Di­étáznom kell. Szép, fiatal lány a tanítónő, fel­sőfokú tanítóképzőt végzett Sze­geden, és ... tiszta zsebkendővel törüli meg Gyurika arcát... — Menjél ki játszani — mond­ja neki... A tanácselnököt kutatjuk, he­lyette a titkárt találjuk. Köves Imre elvtárs örömmel fogad ben­nünket. — Remélem, az elvtársak most nem rólam, hanem azt írják meg, amit elmondok. — A vízzel kezdeném... Kis fa­lu a mienk, de a vízművesítés központi problémánk. Azért mon­dom így, mert nemcsak a vízel­látást, hanem a község központo­sítását is meg tudnák oldani egy hidroglobusz felállításával. Kő­fából, állami beruházásból, s a lakosság hozzájárulásával. De mit ér ez, ha a szakemberek nem se­gítenek kellően. Legtöbbször ilyen tanácsot adnak: így nem lehet fel­építeni! — Szeretnénk már egy­szer olyan választ kapni, ame­lyikből az derülne ki, hogyan le­hetne felépíteni. Mi kijelöltük a víztorony helyét is a község főte­rén... Erre Bakonyi Dezső elvtárs, országos területi főépítész anél­kül, hogy megnézte volna a köz­séget, elutasította javaslatunkat. „Esztétikailag nem megfelelő, rontja a község össz-hatását, ha a főtéren hidroglóbusz áll” — mondta. — Tessék kinézni — húz oda az ablakhoz — hát ugye, hogy ide- iilik a térre!? Rábólintok. Bizony, hogy illik, de mennyire! Igazán nem ronta­na semmit, sőt — szép lenne Lő- kösháza főterén, ha a víztorony ezüstös gömbjéről visszaverődné­nek a napsugarak. Köves elvtár­son látszik, nem az a „nálunk min­A KISZ járási szervezetei és alapszervei nagy aktivitással segítik a fiatalok bekapcsolódását a kulturális életbe Békés megye ötéves művelődési tervében a kulturális nevelő mun­ka irányítása jelentős szerepet játszik. Érthető, hiszen csak terv­szerű, szervezett népművelési te­vékenységgel érhetők el kultúr­politikai célkitűzéseink különböző szakaszai a megfelelő szinten és időben. A KISZ területi és alapszer­vek évről évbe növekvő aktivitás­sal segítik — a népművelési szer­vekkel egybehangoltan — a fia­talok kulturális igényeinek fel­keltését, azok kielégítését. Mi­ként Vésztő, Szarvas, Batfonya, Mezőmegy er és más helyek pél­dái is bizonyítják, egymás után vonják be a feladatok meg­oldásába a fiatal értelmiségie­ket, orvosokat, mérnököket, agronómusotoat, pedagógusokat. Nagyobb üzemekben véd­nökséget is vállalnak az öntevé­keny kultúráiét, s a klubélet megszervezésére. Miként azt a legutóbb lezajlott mezőberényi textilesnapon a megye különbö­ző részéből érkezett színjátszók, szavalok, táncosok, énekesek bi­zonyították, ennek a tevékeny­ségnek szép eredményei születtek. Sikerült az ifjúság köréből tar­tós, öntevékeny művészeti cso­portokat szervezni. Legfrissebb feladatként KISZ- szervezeteink a tanulóifjúság tö­megei közt végeznek felvilágosító munkát: főként az egyetemi és fő­iskolai továbbtanulásra mozgósí­tanak a lehetőségeknek és a nép­gazdaság megyei szükségleteinek megfelelően. A helyzet megváltozott den rendben van, elvtársak” em­bertípus. — Itt van a villanyhálózat bő­vítése. Eddig a saját erőnkből vil­lamosítottunk. De gondolja csak meg, Lőkösháza határállomás­községben a falu 45 százaléka nélkülözi a villanyvilágítást. Mi hozzájárulnánk 210 ezer forint­tal... Igen ám, de kellene egy transzformátor-állomás. Erre már sajnos, nincs még 50—60 ezer fo­rintunk. Miért nem tudja ezt vál­lalni a megyei tanács? Vagy a DÁV?! Aztán az orvosi ellátás. Községünknek nincs orvosa. Két- egyházáról, Elekről jár át hozzánk orvos, így aztán nem csodálko­zunk, hogy évenként csak a pe­dagógusok közül is öten-hatan más, jobb körülményeket bizto­sító községekbe vándorolnak el... Kint süt a nap, amikor elbú­csúzunk, a legelők vadnyúl-szür- kén, a vetések bátorkodva zöl­dellnek az első Igazi tavaszi nap­sütésben. Mi a kis Gyurkát lát­juk, ahogy késő este bandukol haza tarisznyájával, a tanítónőt, aki féltve búcsúzik a kis, kerek fejű Gyurkáktól, Pistáktól s a reménykedő tanácstitkárt, aki hi­szi azt, hogyha nehezen is, de Lőkösházára is megérkezik a ta­vasz.- Ternyik Ferenc Hogyan csökkent a sarkadi járásban a képesítés nélküli nevelők száma? Ahhoz, hogy a munka színvona. nító, tanár ezen a megyerészen. la állandóan emelkedjen, szakkép­zett emberekre van szükség, sőt: olyan emberekre, akik számára ismereteik gyarapítása legalább annyira hozzátartozik az élethez, mint az ebéd vagy a vacsora. A szakmunkás valójában csak akkor marad szakmunkás, ha nem nyug­szik meg a babérjain és új isme­retanyagokat gyűjt, lépést tart a szakmájával. Egyszóval: a tanulás a jó munka állandó előfeltétele. Színvonalas munkát végezni, alkotni és embe­reket nevelni — hogy ezúttal a pedagógusokra gondoljunk — csak úgy lehet, ha az emberek ne­velésének, oktatásának tudomá­nyát tökéletesen elsajátítjuk, és Vajon miért sok? — Talán, mert ebből a járásból nagyon kevesen mentek erre a pályára, ugyanakkor a képzőből, főiskoláról mindig sok gyakorlat­ra kihelyezett fiatal nevelőt kap­tunk, de ezek a kihelyezés lejár­ta után azonnal itthagytak ben­nünket... Még egy: kevés a peda­gógus-lakás. Előfordult, hogy há­zaspárok kérelmét kellett elutasí­tanunk, lakás hiányában... A képesítés nélküli nevelők szá­ma a sarkadi járásban jelenleg 67. Közülük negyvenen tanulnak, tizenöten az idén fejezik be tanul­mányaikat, a többiek — sajnos — nem próbálkoznak képesítést sze­rezni, bár öten már előzetes fel­vételivel rendelkeznek. Minden képesítés nélküli itt sem megnyugodva, annak új' ett patronáns-pedagógus áll, útjait, módszereit keressük. A sarkadi járási tanács művelő­désügyi osztályán Jász József gaz­dasági felügyelővel beszélgetünk erről és hamarosan kikötünk a járás nagy gondjánál: még min­dig elég sok a képesítés nélküli ta­Jogi tanácsadó BETEGSÉG ALATT FELMONDÁS NYUGDÍJJOGOSULTSÁG CÍMÉN A dolgozó április 2-án töltötte be a 60. évét, s mivel a nyugdíj­hoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezett, a vállalat április 15-én munkaviszonyát felmondás­sal megszüntette azon a címen, hogy nyugdíjjogosult. A dolgozó azonban április 12-e óta betegál­lományban volt, erre felhívta a vállalat igazgatójának a figyel­mét. Az igazgató arra hivatko­zott, hogy abban az esetben, ha a felmondás a nyugdíjjogosult­ságra való igény megszerzése cí­mén következik be, nem kell al­kalmazni a felmondást korláto­zó rendelkezéseket, tehát a beteg dolgozónak is fel lehet mondani. Az Mt. részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a dol­gozó munkaviszonyát felmondás­sal nem lehet megszüntetni: ezek közé tartozik az az eset is, ami­kor a dolgozó beteg. Az idevo­natkozó rendelkezés (Mt. V. 37. paragrafus) szerint nem lehet fel­mondani a dolgozónak keresőkép­telenséget okozó betegség alatt, valamint a betegség megszűnését követő 15 napon belül. Sem ez, sem a többi felmondást tiltó ren­delkezés nem tesz különbséget aközött, hogy milyen címen tör­ténik a felmondás. Ha tehát a dolgozónak a vállalat azon a fi­rnen mond fel a keresőképtelen­ség ideje alatt, hogy a nyugdíjra igényjogosultságot szerzett, ak­kor is törvénysértést követ el. Ennek következtében a felmondást hatálytalanítani kellett, illetve a munkaviszonyt helyre kellett ál­lítani. MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG TARTAMA ALATT Egy dolgozó egyetemi tanulmá­nyok elvégzésére hosszabb időre szóló fizetés nélküli szabadságot kapott. A fizetés nélküli szabad­ság tartama alatt munkaviszo­nyát a vállalat megszüntette. A dolgozó ezt sérelmezte, mondván, hogy a fizetés nélküli szabadság leteltekor a vállalat rendelkezé­sére állhatott volna. A «vállalat eljárása nem volt törvénysértő. Az a körülmény, hogy a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van, a munkaviszo­nyának a megszüntethetőségét nem zárja ki. Azokat az eseteket ugyanis, amikor nem lehet fel­mondással megszüntetni a mun­kaviszonyt, az Mt. V. 37. parag­rafus sorolja fel. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az idé­zett paragrafus h) pontja alapján nem lehet felmondással megszün­tetni annak a dolgozó (nőnek) a munkaviszonyát, akit beteg gyer­mekének ápolására táppénzes ál­lományba helyeztek vagy aki ilyen célból fizetés nélküli sza­badságot kapott (Mt. 98. A parag­rafus), a táppénzes állomány, il­letőleg a fizetés nélküli szabad­ság tartama alatt és az azt kö­vető 15 napon belül. Mivé! a jelen esetben a fize­tés nélküli szabadságot nem ilyen címen engedélyezték, a munkavi­szonyt meg lehet szüntetni a tör­vényben előírt indokok alapján. Dr. V. P. ezeknek óráin állandó hospitálást szerveznek a tantestületek igazga­tói és ellenőrzik (többé-kevésbé) azt. Különösen a kötegyáni álta­lános iskolában szervezték meg jól a képesítés nélküliek szakmai, módszertani képzésiét, az ered­mény is mutatja, hogy jól. A gazdasági felügyelő később el­mondja, hogy az elmúlt évekkel szemben az idén a képesítés nél­küliek 70 százaléka már járásbeli lakos és ez nagy szó! Azelőtt, akik ide jöttek állásba, ha megszerez­ték a képesítésüket, legtöbbször továbbálltak. Valósággal „mene­kültek” ebből a járásból. A tan­testületek kialakulását, a régi ál­láspont megdőlését bizonyítja vi­szont az, hogy az idén már mind­össze 6 áthelyezési kérelem érke­zett a járási osztályhoz, más já­rásba távozás szándékával. Három évvel ezelőtt harminc! A különb­ség szembetűnő. Nyilvánvaló, hogy a helyzet nem önmagától változott meg. Sokrétű munka tükröződik eb­ben: s a járási pártbizottság, a já­rási tanács egyre konkrétabb ér­deklődése a kérdés megoldása iránt ugyanúgy benne van, mint a járási művelődésügyi osztály céltudatos tevékenysége. — Negyedévenként felkeressük a főiskolát, a tanítóképzőt, ahol nevelőink tanulnak és személy szerint mindenkiről tájékozódunk: hol tart tanulmányaiban, van-e valami problémája? Ezek az el­lenőrzések nagyon hasznosak — említi még a járás gazdasági fel­ügyelője. (Kitűnő módszer!) A gondolatkör zárórésze lehet-e más, mint hivatkozás az iskolare­formra, azokra a minőségben alapvetően megváltozott követel­ményekre, melyeknek a ma peda­gógusának meg kell felelnie. Nem könnyű a próba és most már vilá­gos, hogy csak akkor lehet valaki jó pedagógus, ha nemcsak tanít, hanem tanul is; ha nemcsak ké­pesítést szerez, hanem a perma­nens ismeretgyűjtés hívévé válik. Sass Ervin fuuűláUctf ' Mezőkovácsházi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet részlegei Részlegeink: kőműves, ács, festő, villanyszerelő, bádogos valamint Mezőkovácsházán, Battonyán, Kevermesen és Végegyházán asztalos részlegeink mindenkor szakszerű és pontos munkával a lakosság szolgálatában! állnak a lakosság rendelkezésére. Családi lakóházak, sorházak építését (tatarozását, javítását) vállaljuk. Költségvetést elkészítjük, építési engedélyt megszerezzük. Az építkezéseket vállaljuk OTP-kölcsönnel vagy anélkül. Részletes felvilágosítást készséggel adunk, MEZŐKOVACSHÁZA, 88-as telefonszámon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents