Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

1961. március *0. 1 3 Péntek Versenyen kívül Hogy jól kezdődjék tavasz Jól öltözött idősebb asszony ült előttem azon az értekezleten, ahol a baromfitenyésztők versenyét ér­tékelték. Hozzászólásával magára vonta a figyelmet. — Nagyon sajnáljuk, hogy nem neveztünk be tavaly a baromfite­nyésztési versenybe — mondotta. —- Mi csak dolgoztunk, ahogy tő­lünk tellett, de eredményeinkről senki a tsz-en kívül nem tudott. Pedig most látom, hogy mi is az elsők között lehettünk volna. Az 1963-as évi tervünk 24 ezer csirke felnevelése volt és átadtunk 40 815 darabot. Nem volt ez könnyű do­log, hiszen csak 2500-as férőhe­lyünk van. Az idén mi is részt akarunk venni a versenyben — fejezte be hozzászólását, s a je­lenlévők elismerő tapssal adóztak. A gyulai Aranykalász Tsz ba­romfitenyésztői versenyen kívül érték el ezt az eredményt. Flinta Péterné — a hozzászóló — már nem fiatalasszony. Túl van az ötö­dik x-en, mégis kimagasló az eredmény, amit a baromfitenyész­tésben elért, idősebb társával: Ágoston Jánosáéval együtt Mi fűti ezt a két asszonyt, mi az oka, hogy sokszor éjt nappallá téve fáradoznak azon, hogy minél több baromfit neveljenek. Erről beszélgetünk Flintánéval. — Nagyon szeretjük a csirkéket nevelni — vallja. — Csupán ez a magyarázata. Míg nem voltam tsz-tag, addig is neveltem csirkéket mindig. Aztán, amikor beléptem a tsz-be, a kertészetben kaptam munkát. Nem volt nehéz, de a vá­gyam mindig az volt, hogy nagy tömegben sok-sok csirkét nevel­jek. Olyan kedvesek a csipogó kis állatok, és úgy ismeri az embert, aki gondozza őket. Ha belépek a telepre, körülvesznek, érzik a gon­doskodást, nehéz, de szép munka ez. Flinta Péterné idős kora ellené­re vállalta a tanulást is. Becsü­letesen eljárt a Gyulán szervezett egyhónapos baromfitenyésztési tanfolyamra és szorgalmasan ta­nult Az eredmény nem maradt el. Jól gyümölcsöztette a tanultakat, mint azt a számok is bizonyítják. Nagyon sok szeretet figyelmesség és állandó ügyelet kellett ahhoz, hogy okosan és jól használják fel a kis férőhelyű telepet s a nagy zsúfoltság ellenére se legyen sok az elhullás. Negyvenezer baromfit leadni 24 ezer helyett nem kis teljesítmény. Állandóan talpon vagyunk — mondja Flintáné. — Felváltva dolgozunk, 24 óránként váltjuk egymást. Munka van bőven. Pa- rasztszekérrel hozzák ki mindig a tápot és ezt vödrökkel hordjuk szét. Sok a cipekedös. A vízhordás sem könnyű, háromszor annyi kell, mint az élelemből. Szóval, nem unatkozunk. Most hogy részt akarunk venni a versenyben, még nagyobb gonddal neveljük a csirkéket és még többet adunk le. Szeretnénk a megye legjobbjai közé kerülni. Bizonyára sikerül. A múlt hót derekán Dobozon megtartották a tavaszi felkészülés szemléjét A szövetkezet igazgató, sága rendelte el a gépek és a fo­gatok bevetés előtti megtekintését. Amióta Doboz, Doboz, ilyen ala­pos felkészülési szemle még nem volt A Petőfi Tsz központi ma­jorjának szérűskertjén a gépek és a fogaitok parádés felállása, a szemlebizottság és az emberek helyszíni tanácskozása azt a célt szolgálta, h°6y a tsz vezetősége tisztáin lássa, miként hajtották végre a párt üzemi szervezetének határozatát Vizsgáztak a szerelők, traktorosok, fogatosok, munkagé­pesek. Mindenki a maga bizonyít­ványával állt ki. Ha jó volt a gép, rendben voltak a fogatok, az elis­merő szó hangzott él. S ha vala­mi Hiányosság adta elő magát, akkor jegyzőkönyvbe került a megállapítás és ott a helyszínein határozat is született — határidő­höz kötve — a hiányosságok pót­láséira. A szemle központi gondolata volt, hogy a tsz-vezetők a gépek, felszerelések, s nem utolsósorban az emberek munkabírásában, s munkavállalásában tisztán lás­sák, hogyan is kezdik majd az idei tavaszt. így történt a többi között, hogy a gépszemión a traktorosnak fel kellett mutatnia a gép összes okmányát, forgalmi könyvét, adó. lapját, egészségügyi csomagját. Ahol hiányosságot tapasztaltak, utasították a raktárt vagy éppen az adminisztratív munkakörben dolgozok egyikét az okmányok be­szerzésére, a felszerelések pótlá­sára. A fogatosoknak is jól ápolt pa- tájú és vasalt lovakkal, a kocsin vendégoidadial, lekötckötéllel, ló­takaró pokrócokkal, ülésekkel, ki. javított szerszámmal s jó állapot­ban levő istránggal kellett felsora­kozni. Az idei tavaszon — már aimeny. nyire mondhatja az ember febru­ár végét, március elejét havasan is tavasznak — eddig még nem sok tsz-ről hallottunk, ahol ilyen alapos szemlét tartottak volna. Hogy a dobozi Petőfiben miért K. J. WWVWWVWWVWWWA4^W^^AV\^^^AWAAAVWWVWtfWVWWWW. Az első adat, amit ró­la tudok, mindössze ennyi: Szabó Mártonné- nak hivják, megyei ta­nácstag, Sarkadon lakik. Ez kevés ahhoz, hogy képet alkossak róla. Felkeresem otthoná­ban. Főzés közben talá­lom. A kölcsönös bemu­tatkozás után munkája felől érdeklődöm. Kész­séggel és szívesen vála­szol. — Régebben az OTP fiókjánál dolgoztam. Ké­sőbb itthon maradtam, ma is a háztartást veze­tem, így jobban eleget tehetek másik felada­tomnak — mondja. — A másik alatt a társa­dalmi munkát érti. Ezt becsülettel el is végzi s ahhoz, hogy e célokat megvalósítsa, szív, szere­tet és akarat kell. Mind­ez megvan nála. Szavai nyomán lassan kirajzolódik arcképe, egyénisége. Tizenkét éve megyei tanácstag. Már ez a tény is önmagáért beszél. Bi­zalom, ragaszkodás, el­ismerés övezi választói részéről. A nőmozgalom­ban az MNDSZ megala­kulása óta részt vesz. Érdeklődésből, és soha nem érdekből járt a gyűlésekre. A közös ren­Egy tanácstag a sok dezvények, színdarabok szervezése összeforrasz­totta a kis kollektívát. — Szerettem közöttük lenni — vallja —, mert mindig kedvesek, segí­tőkészek voltak vala­mennyien. Egyre jobban rájöttem, hogy köztük a helyem. — Szó esik ta­nácstagi tevékenységé­ről is. Epizódokat ragad ki emlékei közül, el­mondja, hogy mik vol­tak azok a gondok, ami­ket meg kellett oldania. A Nagy Sándor utcai la­kók kérték utcájukba a villany bevezetését. Több mint két éve en-' nek. A DÁV az utcába is szállította a karókat, ám egy szép napon ezek eltűntek. Szabóné Bé­késcsabára utazott, hogy megtudja mi az oka en­nék. Útjának eredmé­nyeként pár nap múlva visszakerültek a karók, beszerelték a villanyt, s azóta nincs panaszuk az utca lakóinak. Tavaly a kenyér minőségével volt baj. Illetékes helyen szó­vá tette. Azóta változott a helyzet. Az eredmé­nyek mellett volt olyan is, amit nem tudott meg­közül oldani, amihez az ő se­gítsége kevés volt. Ezt úgy vallja be, hogy nem mond le a további küz­delemről. Sarkadon va­sárnap nincs nyitva a tejbolt. A fiatal édes­anyák ilyenkor is ugyan­úgy szeretnék kicsinye­iknek a tejet beszerezni, mint hétköznapokon. Az elárusítók vállalták is volna a nyitvatartási, ám a szakszervezet el­utasította ezt a kérést azzal az indokkal, hogy városban engedhető meg ,az ilyesmi, járási szék­helyen nem. — Hogyan magyaráz­zam meg én ért válasz­tóimnak? — mondja kis­sé indulatosan. — Ök csak azt látják, hogy azért választottak meg, hogy az érdekükben te­gyek valamit. Más gondjai is van­nak, amiben nem tudott segítséget nyújtani. A község távoli részén a lakók kérték egy TÜ- ZÉP-kirendeltség létesí­tését, hogy ne kelljen 6—7 kilométert gyalo­golniuk a téli tüzelőért. Szabóné hiába fordult az illetékesekhez, még a mai napig sem történt intézkedés. Nem panaszként mondja el ezeket, ha­nem azon töpreng, hogy ennek ellenére hogyan segítsen, miben tegyen eleget választói jogos kérésének. Sokszor családi prob­lémákkal is hozzáfor­dulnak. A legtöbb eset­ben asszonyok, édes­anyák kérik, segítsen, próbálja meggyőzni iszá­kos férjüket, hogy ne a család rovására igya­nak, ne tegyék tönkre gyermekeik jövőjét. Szabóné mindenkor készséggel segít, taná­csokat ad a hozzáfordu­lóknak, bejelentéseiket, panaszaikat igyekszik kivizsgálni s értesül őket az eredményről. Beszámolókat, gyűlése­ket tart és sokszor a ké­ső éjszakai órákba nyú­lik az idő, mire társa­dalmi munkája véget ér. Fő célja továbbra is megtartani az emberek bizalmát, többet tenni a közösségért, ezért nem hátrál meg a nehézsé­gektől sem. Sokan van­nak még, akik hasonló­an gondolkoznak, ő csak egy asszony, esv tanács­tag a sok közül. Marik Mária szántak a vezetőik a gépek, a fo­gatok, a felszerelések megtekinté­sére 3—4 napot, ennek bővebb magyarázata van. Ez a szövetkezet a múlt évben az állam sok irányú segítsége nyomán kikerült a gyen­gén gazdálkodók közül. Egyes cik­kekben, mint a kenyérgabona, a cukorrépa, kertészeti és ipari nö­vények termesztésében fedküzdöt. ték magukat a jól, sőt a kiemel­kedően jól gazdálkodó szövetke­zetek közé. A múlt év kezdeti eredményeit nem véletlen szeren­csének tartják, hanem annak a sokoldalú gazdaságszervezésnek, amelyet már tavaly is folytattak. A szövetkezeti gazdák megelége­désére osztották fed a múlt évi jövedelmet úgy, hogy biztonság' alapra erre az évre egymillii forintot tartalékoltak. A múlt évben sikeresen elé) tók viszonyaik között a gépek és ;• fogatok jó kihasználását. Akikor a: állam dotációval segítette őkét Az idén viszont nem kapnak dotá ciót, a maguk lábán kell megállni ük. Hogy jól sikerüljön a tavasz' rajt, hogy elejét vegyék az elbi zakodás legkisebb csírájának is. minden lehetőséget felhasznál nak — így a gépek műszaíki álla­potának megtekintését, a fogatol: kondíciójának ellenőrzését. Dupsi Károly Száznyolc százalékra teljesítette múlt évi módosított tervét az Endrődi Szabó Ktsz (Tudósítónktól) Az Endrődi Szabó Ktsz munka­termeiben egyenletes ütemben duruzsolnak a gépek. A szorgos munkáskezek az ez év első ne­gyedévre lekötött ruhákat szabják, varrják, hogy néhány nap múlva az ország valamely üzletében vagy. áruházában már ezt vásárolhassák a vevők. Azután érdeklődünk az irodában Homok Lászlótól, a ktsz elnökétől és Hunya András főkönyvelőtől, hogyan zárta a ktsz a múlt évet? — Termelésünket a folyamatos­ság jellemezte — mondotta Hor­nok elvtárs, majd így folytatta: Minden negyedévben volt annyi munkánk, hogy a kapacitásunkat teljesen ki tudtuk használni. Gon­dot csupán a gyakori átállások okoztak, hiszen negyedévenként 20—25 féle terméket gyártottunk kisebb nagyobb mennyiségben, mindenkor a belkereskedelmi áru­alapra. Ennek ellenére, szorgal­mas, szívós munkával mégis sike­rült az év közben, felemelt tervün­kéi is — amely összesen 6 millió 260 ezer forint volt — 488 ezer forinttal túlteljesíteni, ami 108 százaléknak felel meg. A beszélgetésből tudtam meg, hogy a szolgáltató, ami elsőrendű feladata a ktsz-nek, tervüket 127 százalékra teljesítették. Sok kész. öltönyt, alakításokat, fordításokat végeztek el, amelyből 13—15 ezer forint forgalmat érteik el. Tervük teljesítését segítette, hogy Ecseg- falván, Dévaványán és Hunyán méretes részlegeket állítottak fel a helyi igények kielégítésére. Nem panaszkodhatnak a szabó ktsz dolgozói sem, hiszen, ha visz- szamenőleg megvizsgáljuk az át- Lagkeresetek alakulását, akkor a következő kép alakul ki. 1961- ben 818 forint, 1962-ben 1141. 1963-ban pedig már 1440 forint volt az átlag havi kereset. Ebbe; az évben nyereségrészesedéskén minden egyes dolgozóra 26 mun­kanapnak megfelelő összeg jutott. Az elért jó eredmények arra kö­telezik a ktsz-t, hogy az elmúl: évben már 122 ezer forintos ki­egészítő beruházást is eszközöl­jenek, amelyből 15 textilipari termelőgépet, 5 új villanymotort és a felvevőhelyek megközelítésé, re, a megrendelések jobb lebonyo­lítására égy felújított Warszawa gépkocsit is vásároljanak. — Az elmúlt évi beruházások ebben az évben is éreztetik majd hatásukat és talán még jobb ered­ményeket is elérünk — fejezte be nyilatkozatát Hornok László, á szövetkezet elnöke. Sztanyik Károly Befelezek a körösladányi öntözőrendszer főműveinek építését A napokban befejezték a régebb ideje tartó körösladányi öntözőrend­szer építkezésén a főművek építését. A magas vezetékű öntözőcsatomák hossza mintegy 28 ezer méter. Ez le­hetővé teszi, hogy több mint 8500 hold öntözését, mely a Hármas-Körös jobb partján terül el, biztosítani, tud­ják. Ennek a nagy jelentőségű kö^ rösladányi öntözőrendszernek ma­gas vezetésű csatornahálózata, vala­mint a 4,3 köbméter/sec teljesítőké­pességű fővizkivétele lehetővé teszí, hogy a terület öntözésénél megszün­tessék az eddig üzemeltetett kis telje­sítményű szivattyús gépcsoportokat. Húsvéti vásár március 16-tól március 29-ig CSORVÁS ÉS V I D É KE KÖRZETI F ÖLDMÜ VESSZŐ VETKEZET SZAKÜZLETEIBEN. Női tavaszikabátok, kosztümök, férfiöltönyök, gyermekruhák, • női, férfi-, gyermekcipők, kerékpár, motorkerékpár, háztartási gépek, üveg-, porcelán­és műanyagának. NŐI ÉS FÉRFa DIVATCIKKEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents