Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

1W4. március 20.

4

Péntek

A HALÁSZIG AZ© ATÓ

Újítási mozgalom a vasúton

fl vadászház jellegű iroda- ]

épület folyosóján sorban állnak a halgazdaság emberei, — látszik, hogy állandó természetközelségben élnek: télen is napbamította, szél cserzette sötét arcukból szinte világít a szemük — fizetési nap van. A bérszámfejtők, gépírókis- asszonyok szobáján keresztül jutok be az igazgatóhoz. Jól, de nem fényűzéssel berendezett iroda, mely szintén a vadászlak hangulatát adja: trófeák a falon, az íróasztal alatt magyar vizsla, „aki” fajtájának szokásos reszkető örvendezésével barátkozik. A gazdád tehát szeret vadászni! Ez az első személyes megállapításom az igazgatóról, aki miatt idejöttem.

Kozma Lajossal, a Biharugrai Halgazdaság vezetőjével, ezzel a 40 év körüli, csizmás, vadászkalapos, gazdakabátos, nyurga, piros j arcú emberrel nem könnyű a ri- j porter dolga — tudniillik ő is új- ! ságíró volt a honvédségnél jó né- | hány évvel ezelőtt. így hát ismeri a szakmai fogások csínját-bínját, de még az újságírás kisebb-na- gyobb túlkapásait is. „Nehogy valamiből 16 kilós vadmacskát csináljon itt” — kér, s elmeséli, hogy egyik emberük egyszer megriasztott egy vadmacskát. A macska felmenekült egy fára Amíg emberünk a puskáért szaladt, kutyáját odakötötte a fa alá, hogy el ne szökjön a macska. Aztán visszajött és lepuskázta az állatot.

A macska tehát megvolt, de a kutya, ahogy elengedték, rémülten világgá szaladt. Szó szerint, mert máig sem került elő... Na már most: megtudta ezt egy új- : ságíró, s szétharsonázta: „16 kilós vadmacskát lőttek a halgazdaságban!” — amiért a hír felröppen- tőjét nem avatnák éppen a biológiai tudományok díszdoktorává. Tizenhat kilós vadmacska ugyanis nincs.

Hát én erre megfogadom magamban, hogy nem csinálok egy ilyen „16 kilós vadmacskát” az igazgatóból. Mert róla akarok írni, mivel sok jót hallottam a személyéről.

flzt mondták nekem: ha

akarsz látni egy olyan munkásvezetőt, aki az évek alatt Európa- hírű szakemberré képezte magát, keresd fel a Biharugrai Halgazdaság igazgatóját. Hát azért ülök én itt az irodában, szemben Kozma Lajossal.

Most nem éppen a portré-imo- dellnek alkalmas hangulatban van. Panaszkodik: sajnálja, hogy nem a legjobbkor jöttem, ő másKellemes húsvétja lesz,

ha bútor- és lakberendezési szükségletét mielőbb beszerzi

JótHósi

Földművesszövetkeiet

újonnan

megnyílt

lakbérén dexési áruházában!

Bőséges áruválaszték!

Előzékeny

kiszolgálás!

Ha egyszer nálunk vásárol,

mindig

vevőnk

marad!

137

kor egy jó kedélyű ember, de mostanában rengeteg a gondja-baja. A halgazdaság roppant átalakítás alatt van, a megye harmadik legnagyobb beruházására készülnek itt. Ennek átmeneti hátránya — hogy az elavultabb létesítményekbe már nem fektetnek pénzt, az újak azonban még nem kamatoznak — megmutatkozott a tavalyi év pénzügyi lezárásában. A kemény tél is pusztította a halállományt: a döglött halakat mázsaszámra hozzák ki a jég alól... A látnivaló sem sok ilyenkor. A tavak befagyva, nincs halászat. Az egyetlen, amit érdemes most megnézni, a kacsatojás-keltető.

Új épület, mellette még téglakupacok és betonkeverő, alig száradtak meg a falak. Bent már katonás tisztaság, meleg, halk zsongás. Csillogó-villogó _ gépsorok: óriási szekrények. Egy fehér köpenyes nő: „igazgató elvtárs, jelentem, hogy...” A hőmérsékletről, a keltetésről, a munka napi állásáról beszél. Kinyitják az egyik szekrényt. Zsibongás, élet- születés-szag, pára. A szekrény aljától a tetejéig rekeszek. Egy rekesz két sorból áll. A felső sorbán a kacsafióka csapzottan és komoran kievickél a tojásból, letottyan az alsó sorba, pihéi megszáradnak, már olyan minit egy púderpamacs, és sápítozásába optimista felhangok keverednek.

II ha! és kacsa nagyüzemi

együttélése magyar ötlet. Lényege: a két fajta anyagcseréje kölcsönösen kiegészíti egymást, s ez milliós megtakarítást jelent az etetésben. A magyar találmányt külföldön kísérletezték ki, de itt valósul meg először Biharugrán.

... Már a compóról, azaz a cigánypontyról beszél az igazgató. Most ezeknek a mesterséges megtermékenyítésével foglalkoznak, nagyban akarják term«ni a compót. A olaszok imádják ezt a halfajtát, az itáliai cégek négyszeres áron vásárolják, mint a pontyot.

De nemcsak szakmai, halgazdasági dolgokról beszél nekem Kozma Lajos. Mesél az afrikai Nairobiról, s a mélytengeri halászatokról. amelyeken részt vett. Afrikai fiúkról, akik az év elején hajóra szállnak, hogy hónapokig ne lássák a szárazföldet. Aztán 2 hét szabadság a szárazföldön, felkészülés a következő halászatra, s megint kezdődik elölről minden. Afrikai falvak lakóiról beszél, hogyan élnek. S itt a téma váratlan asszociációval visszaugrik a Biharugrai Halgazdasághoz: embermilliók jönnek fel az elemi életszínvonal 0 választóvonala fölé. Valahonnan a mínuszból jöttek. Enni, lakni, ruházkodni, élni akarnak. Enni... Nagyüzemi élelmiszer-termelésre tértek át világszerte. Ezzel egyelőre több az élelmiszer, de nem mondhatjuk, hogy jobb. A halgazdaságokban termelt pontyok például a sajátos nagyüzemi tartás végett túl kövérek. Itt kell majd megtalálni áz egész világon a növénytermesztési, állattenyésztési szakembereknek a mennyiségi változás után az úi minőségre való törekvés mikéntjét.

R magánbeszélgetésben tehát minden út Rómába — saját szakmai területére — vezet Kozma Lajosnál. De tán ez a tény a

kulcsa az ő egész egyéniségének. Nem az imponál elsősorban benne, hogy egyetemet végez, hogy a halbiológia minden részletében tájékozott, hanem, hogy nagy méretekben gondolkodik..;

De nem akarok én őbelőle egy „16 kilós vadmacskát” csinálni! Inkább végezetül leírom, amit a búcsúzáskor mondott:

— Legközelebb jobb kedvben talál...

Padányi Anna

N. TOMAN:

Kirejev végighúzta ömborotvá- ját beszappanozott arcán és ösz- szeráncoita homlokát: a penge furcsa pattogó hangot adott, ami. , bői az következett, hogy „nem viszi” jól a szőrt. Kirejev erőseb. ben rácsavarta a nyelét és folytatta a borotválkozást.

(5)

De vajon mire kéllefct neki ez az idő? Hogy rádión érintkezésbe lépjen rezidensével? Lehet Hisz találtaik nála egy adóvevőt, amit megadásaikor át is adott

A borotva rendetlemkedése néhány másodpercre kizökkentette az őrnagyot gondolatmenetéből, de aztán ismét visszatért hozzá. Sehogy sem tudott megszabadul, ni attól az érzéstől, hogy Igliokij rászedte, becsapta. Szerencsésnek sok évi ügynöki munka volt a háta mögött, amit jóformán valamennyi európai országban végzett. Az effajta ragadó:» nem adja meg magát ilyen egyszerűen..

Kisregény

Fordította: Sárközi Gyula

nekik.

De vajon mit közölhetett rádión a rezidensével? Kilátástalan helyzetét s azt, hogy szándé-' kában van megadni magát a szovjet eühárítóknak? Aligha..

Ám Szerencsés egyáltalán nem látszott legyőzöttnek, amikor feltartott kezekkel kilépett a nyaralóból.

De hát mit csináljon kételyeivel? Forduljon Nyikityin ezredeshez és mondjon el neki mindent? Persze vele őszin tén el lehet beszélgetni, figyelmes ember, megérti a kételyek okát, de sok. kai meggyőzőbb tényekre van szüksége. De hát honnan vegye őket?

„.Nyikityin ezredest sem hagy*

Az újítómozgalom a népgazda, ság minden ágában, így a vasúton is sok feladatot oldott már meg, segítette a műszaki fejlesztést, a munkaversenyt és több millió forint megtakarítást eredményezett. Az önálló elbírálás joggal felruházott szolgálati vezetők többsége tudatában van annak, hogy az újítók kezdeményezése, az újítási feladatok segítése, a javaslatok elbírálása gazdasági van nemcsak a vasút, az egész nemzetgazdaság munkájára. Éppen ezért nem lehet közömbös a vezetők részéről az a! tény, hogy az újítók száma lassan, de állandóan csökken a Szegedi MÁV Igazgatóság területén. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági vezetés nem fordít elég gondot a mozgalom népszerűsítésére.

Ugyanakkor néhány helyen állandóan cserélgetik az újítási előadókat, sőt az újítással foglalkozó dolgozókat is. Mondanunk sem kell, hogy mindez mennyire akadályozza a mozgalom fejlődését Egy-egy benyújtott újítási javaslatról általában 60 napon belül kell dönteni. Ha nincs huzavona ebben, akkor ez serkentőleg

Vizsgáznak a körösladányi esti iskola hallgatói

ötvenegy dolgozó vizsgázik az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályából március 21-én, a körösiadányi Tüköry Lajos Általános Iskola esti tagozatán. A nyolcadik osztály anyagából 24-en számolnak be felkészültségükről. A végzős tanulók egy része azonban ezzel nem fejezi be tanulmányait. Mintegy tíz tanuló tovább kívánja gyarapítani ismereteit a szakmájához legközelebb álló technikumok levelező tagozatán.

e

hat az újítókra. De van hiba az igazgatóság osztályain foglalkoztatott újítási előadók munkájában. Mégpedig az, hogy a felügyeletük alá tartozó szolgálati helyek mun. kdjét rendszertelenül ellenőrzik és segítik. Csupán a forgalmi és kereskedelmi osztálynál van ebben javulás mostanában, míg a pályafenntartási, vontatási és távközlő szolgálat ez irányú tevékenysége igen gyenge. Emiatt aztán az egyes

gondolják, hogy az igazgatóság nem tulajdonít nagy jelentőséget az újítómozgalamnaik.

Az igazgatóság eredményei két év tükrében megmutatják a mozgalom fejlesztésének tennivalóit. Míg tavaly a benyújtott javaslatok száma 706 volt, addig 1962-ben 774 újítási javaslatot adtak be a dolgozók. Igaz, az elfogadott újítás 15,2 százalékkal emelkedett s tavaly be is vezettek 240 újítást, de lényegében mégis csökkent — ez a fenti adatokból kitűnik — a mozgalom aktivitása. Az újítások révén megtakarított összeg csaknem 100 ezer forintot tett ki, s a díjak fejében közel 58 ezer forintot fizettek ki az újítóknak;

A múlt évben szakszervezetünk foglalkozott az újítási mozgalom helyzetével. Az ekkor hozott határozatok ma is érvényesek és megszabják a tennivalókat. A szakszervezeti aktivistáknak, a gazdasági vezetőknek az eddigiek, nél hathatósabb politikai tevékenységet kell kifejteniük igazgatóságunk területén, az újítási feladatok népszerűsítésében. El kell érnünk, hogy minél jobban érvényesüljön az újítók és kiváló dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülése.

Sziládi Sándor

kihatással

hanem ! szolgálati helyek vezetői is úgy

táfc nyugton az Xglickijjel kapcsolatos aggasztó gondolatok. „Kíváncsi vagyok, mit gondol erről az egész históriáról Kirejev őrnagy?” — adta fel önmagának a jó ég tudja már hányadszor ezt a kérdést.

Az ezredes elég rég óta ismer.

te Kirejevet. Nemegyszer oldották meg együtt Szomov tábornok komoly megbízásait. A munka mindig idegi eszí tő volt. Nyiki- tyin ezredes ilyenkor nem volt beszédes hangulatban. Azt várta beosztottjaitól, hogy fél szavakból, egy-egy mozdulatából, arcjátékából, tekintetének kifejezé. sóból értsék meg őt. Kirejev ilyenkor eszményi segítőtársnak bizonyult. De a legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy előre kitalálta az ellenség következő lépését Ez azonban nem volt csupán kifinomult intuíció, hatodik érzék, amellyel oly szívesen dicsekszenek az elhárítok. Kire. jev sokkal inkább az eszére, a logika szigorú törvényeire bízta magát. Ugyanakkor, mint igazi elhárító, nemcsak józan ésszel, hanem fantáziával is rendelkezett. t

Nyikityin ezredes gondolatait az ügyeletes tiszt szakította félbe, aki jelentette, hogy Kirejev őrnagy kér soron kívüli kihallgatást.

— Az ördögöt a falra festik, megjelenik — nyújtotta kezét Kirejevnek, amikor az belépett a dolgozószobájába. — Épp az imént gondoltam magára, sőt üzenni akartam már magáért.

Mereven az őrnagy szeme közé nézett, majd hozzátette:

— Ha nem tévedek, maga az Igliekij-üggyel kapcsolatban jött most hozzám.

— Eltalálta, ezredes elvtárs,

éppen amiatt jövök. Szeretnék valamit... — kezdte Kirejev.

Ám Nyikityin tréfásan megfenyegette:

— Egyelőre egy szót se semmiről. Először hadd fejtsem én ki az elképzelésemet. Ellenőrzőm, úgymond, képességeimet a logikában.

Nyikityin ideges ember vei*, de jóformán senki sem vette ezt észre rajta, mivel az ezredes palástolni tudta érzéseit Még olyankor is tudott tréfálkozni és nevetni, amikor egyáltalán nem volt kedve a tréfához. Kirejev őrnagy azonban mindenkinél jobban ismerte Nyikityint s őt nem csapta be az ezredes tréfás kedve. No, meg aztán maga Nyikityin sem palástolta sokáig nyugtalanságát Végigment néhányszor elgondolkozva a szó. bán, majd amikor megszólalt, hangja nagyon komolyan csengett:

— Ebben az egész dologban a könnyű siker nyugtalanít engem. Amikor az embernek olyan ellenféllel van dolga, mint ez a Szerencsés, a könnyű siker okvetlenül gyanússá válik... Elég jól ismeri ezt az Iglickijt?

Kirejev engedélyt kért, hogy rágyújthasson. Mélyen a tűdé jé. re szívta a füstöt, majd az orrán át kieresztette. Aztán sietve megszólalt:

— Mindenekelőtt egy nagyon tapasztalt nemzetközi kém. S persze ugyanolyan, mint a Hmelnyickij.

— S arról van-e tudomása, hogy az egyik nyugati nagyiparos unokaöccse s hogy a columbiai egyetem diplomája van a zsebében? — kérdezte Nyikityin összehúzott szemekkel.

(Folytatjuk)