Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
IWM. március 20. 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról.) Kállai elvtárs a továbbiakban a népfromtmozgaiomról és szerepéről beszélt Lekerültek már napirendről a régebben hallott olyan téves elgondolások, miszerint például „a népfront — ellenzéki párt” vagy az, hogy „a népfront a pártonkí- Vüliak szervezete”. De vannak — és fejlődésünk során keletkeznek is — más helytelen nézetek, amelyekkel foglalkozni kell. Nyugati polgári lapok — meghatározott politikai célok szolgálatában — elég gyakran közölnek eszmefuttatásokat „a Kádár-rendszer liberalizálódásáról”, „fellazulásáról”. Az ilyen cikkek írói és a mögöttük álló politikusok vágyálmaikat látják valóságnak. Nem értik meg, hogy a nemzeti egység megerősödése, a párt és a tömegek kapcsolatainak még szorosabbá válása és ezen az alapon a népfromtmozgalom félélndülése a szocialista rendszer további erősödésének bizonyossága. Ök a gyengülésünket szeretnék elérni és előmozdítani, ezért írnak olyasmit, hogy „a nemzetközi légkör enyhülése olyan fokozott népfrontmozgalmat tesz lehetővé, ami elvezethet a koalíciós pártok felelevenedéséhez”. — Mozgalmunk tapasztalatai meggyőzhetnék őket arról, hogy a Hazafias Népfront a párt vezetésével a szocializmus teljes felépítését szolgálja, a párt és az egész nép még szorosabb szövetségének kovácsolásán tevékenykedik. A népfrontmozgalom erősödéséinek és kiszélesedésének alapja az, hogy a tömegek egyetértenek a párt politikájával, a szocializmus teljes felépítésének és a béke megőrzésének bel- és külpolitikai programjával. Majd a népfrontpolitika irányvonaláról szólva így folytatta: Hazánkban a népfrontmozgalom megjárta a fejlődés valamennyi szakaszát, az antifasiszta nemzeti ellenállástól a népi hatalom kivívásáig és a szocializmus építéséig. A népfrontban részt vevő társadalmi erők összetétele és a népfront politikai célkitűzése az idők során változott, de megmaradt és erősödött a népfrontpolitika alapja: az alapvető társadalmi osztályok összefogása a munkásosztály, a kommunisták vezetésével a nép előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Tapasztalataink arra utalnak, hogy az osztályok összefogása a népfront keretében a párt vezetésével a legkedvezőbb feltételeket teremti a szocializmus, majd a kommunizmus felépítéséhez. A magyarországi népfrontmozgalom csaknem 30 éves tap^zta- latai alapján bevonhatunk néhány tanulságot, megállapíthatjuk a mai népfront néhány fontos jellemvonását: Először: a Hazafias Népfront sajátos politikai tömegmozgalom, amely történelmi hagyományaihoz híven a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására hívja egységbe a magyar társadalom minden osztályát és rétegét, minden hazánk fiát. A Hazafias Népfront ma arra szólítja fel híveit, hogy erejükkel, tehetségükkel, munkájukkal, hazafias lelkesedéssel vegyenek részt a virágzó szocialista Magyarország teljes felépítésében, mert ez äz egyedüli magyar nemzeti politika, ez szabadságunk, függetlenségünk, szuverenitásunk, boldogságunk záloga. Másodszor: a Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Munkáspárt, nagy nemzeti céljaink legkövetkezetesebb harcosa vezeti. A népfront a párt politikája alapján fejti ki tevékenységét. — A nemzeti felemelkedésért vívott hosszú küzdelem síkéKállai Gyula beszéde rei és balsikerei egyaránt azt tanúsítják, hogy a népfrontmozgalom mindig akkor volt a legeredményesebb, amikor a munkásosztály me'lett más társadalmi erők is elfogadták és. magukévá tették a munkásosztály pártjának politikáját és vezetését. A Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tevékenységének alapja a munkásosztály forradalmi pártjának politikája volt. Párt nélkül, a kommunista pártnak a mozgalomban e betöltött vezető szerepe nélkül, nincs népfront. Ez a csaknem 30 éves magyar népfrontmozgalom fontos tanulsága. Harmadszor: a Hazafias Népfront a szocialista nemzeti egység fejlődésének fontos letéteményese. Tevékenységének alapvető célja: társadalmunk összeforrott- ságának erősítése. Erre ma minden adottságunk megvan, mert hazánkban ma minden társadalmi osztály és alapvető réteg érdeke azonos és egybeesik a szoci- aljzmus teljes felépítésének isé- nyével. A népfront 'célja, hogy minden dolgozót egyesítsen, aki a békének, hazánk függetlenségének, országunk felvirágoztatásának, népünk jóléte további fokozásának ügyét magáénak vallja, s munkálkodik is érte. Ebben a széles körben megférnek a kommunisták és pártonkívüliek. materialisták és vallásos emberek, társadalmi és gazdasági rendünknek áldozatra kész hívei, s azok is, akik lassabban ismerik fel, hogy az egyéni és családi gondokon túl a falu, az ország gondja is az övék, s a kettő szorosan összefügg egymással. Ezt a széles nemzeti összefogást abban a meggyőződésben hirdetjük és valósítjuk meg, hogy a szocializmus fölépítése nem lehet csupán a párt vagy csupán egy társadalmi osztály ügye, hanem kizárólag az egész nép müveként, mindannyiunk közös alkotásaként valósulhat meg. Ennek a széles körű nemzeti egységnek — s ezzel együtt a népfront mozgalomnak is — az alapja a munkás—paraszt szövetség. A munkásosztály és a parasztság összefogása volt hazánkban az a társadalmi erő, amely biztosította a néphatalom kivívását és megvédését, lehetővé tette a szocializmus építését. Most ez a szövetség új tartalommal gazdagodott: lényegében azonos szocialista termelési viszonyok között dolgozó osztályok összefogásává vált, s cz.zel elmélyült szocialista jellege. , Ez meghatározza a nemzeti I egység politikai tarta’mát is: ez I harc a szocialista rendszer védel- ! méért és fejlesztéséért, a szocia- ; lizmus teljes felépítéséért, a béké- : ért, a nemzeti függetlenség védel- I méért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen. Negyedszer: a Hazafias Népfront — a hasznos közéleti tevékenység kiemelkedő serkentője. Fórumot ad mindenkinek a politikai életben, aki tehetségét, jó szándékát a nép. a közösség javára akarja fordítani. ötödször; szervezeti formáját tekintve, a Hazafias Népfront — mozgalom. A kötetlen, a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalmi keretek bizonyultak a legalkalmasabbaknak arra, hogy mind több és több embert bevonjunk az aktív politikai tevékenységbe. A tapasztalat azt tanácsolja: ne változtassunk ezen a formán, helyes, ha a Hazafias Népfront továbbra is egyre Ez megnövelte a pártonkívüliek szélesebb tömegeket, az egész né- ! felelősséget és igyekezetét. Foko- pet átfogó politikai mozgalomként J zott öntudattal kérik részüket a működik. tennivalókból és az ország minKállai elvtárs a továbbiakban den gondját magukénak érezve, politikai életünkkel foglalkozva ' arra törekednek, hogy tehetségük hangsúlyozta: Belpolitikai életűn- legjavát nyújtsák. A párttagok és két az jellemzi, hogy erőnket pártonkívüliek összefogása ezúton nem osztja meg a különböző po- is erősödött. A népfront tekintse litikai irányok harca, hanem egy feladatának a tisztségviselők fe- akarattal küzdhetünk közös cél- lelősségtudatónak növelését, se- jaink eléréséért. Ma belső életünk gftse őket feladataik lehető leges munkánk legfontosabb teendő- \ jobb ellátásában je: népgazdasági terveink teljesí-1 KáUai „jvtín'autfa választó- !®se’ ? szocialista építés megfelelő rendszerünkrg1 szólt. A mi vá_ ütemének biztosítása és ezzel együtt népünk szocialista tudatának fejlesztése és erősítése. Legfőbb feladatunk most az, lasztási rendszerünk, amelyben a Hazafias Népfront állítja a jelölteket, demokratikusabb bármely kapitalista állam választási hogy országepdo terveink m^gva-irendszer<,nél még ha azok di_ lositására mozgósítsuk a dolgozo csekszenek iSj hogy náIuk a p^. milliókat. Olyan korszellemet kell ^ sokasága verseng a kialakítani, amelyben mindenki, tokért A demokrácia fokát « lé_ SB» szorgalmas munkával érhetjük el, majd a szocialista demokráciáról szólva ezeket mondotta: hanem az dönti el, hogy kinek az érdekeit képviselik a jelöltek, kinek a megbízásából tevékenykednek a választott testületekben. A A Hazafias Népfrontnak fontos mj jelöltjeink a nép érdekeit képfeladata, hogy még inkább nö-: viselik. Mégis még inkább elő veije a tömegek részvételei az ál- , akarjuk mozdítani, hogy a nép lamhaitalom munkájában, fokoz- érdekeinek képviseletére minden- za az érdeklődést a _ közügyók kor a legmegfelelőbb személyeiként, fejlessze és erősítse köz- ke{ választhassák ki a szavazók, életünk szocialista demokratizmusát. Állami életünk, egész közéletünk demokratizmusának fontos vonása a helyi szervek ör,állóságának és hatáskörének növekedése, amely az utóbbi években vég- I bement. A tanácsok, a népüont- ! bizottságok — általában a helyi államhatalmi és társadalmi szer- fvek — nagyfokú önállósággal in- | tézik a reájuk bízott területek ügyeit Ezt helyeseljük. A helyi kezdeményezések fontossága mellett azonban fel kell hívnunk a figyelmet: -az ország egészének Ezért felvetődött az a gondolat, nem volna-e célszerű választási rendszerünket továbbfejleszteni egyéni választókerületi rendszer, s két vagy több jelölt állításának bevezetésével az országgyűlési választásokon is. Ezt meg lehet gondolni — mondotta, majd alkotmányunkról beszélt. Hangsúlyozta, hogy alkotmányunkat 15 éve fogadták el, azé.a 15 év telt el — mondotta —, s hazánk gazdasági , , , . .rendjében, társadalmi szerkeze- aranyos fepodcse azt kívánja j tében farrada!wU változások «fcr ténfek. Érlelődnek a feltételei cs önállóság összhangban legypp j ^nak is> h<>gy mód™tsuk halsz e0ész népgazdaság, az egesz'^k alkotmányát, hogy az az ország altalános fejlőddel az' alaptön,ény erejével szente. arra kidolgozott irányelvekkel. Aj si{se szocialista forTadaimunk demokrácia széles körű kibontavívmányait, a szoc'alizrriűs teljes koztatása nem jelenthet anarchiát^kelépítéséért és később a kommu- es a ne!vi Grdekeir ervf'nvPÄiiV- • ____ - . é s a helyi érdekek érvényesülését, esetleg az egész ország közösségének rovására. A helyi kezdeményezés és önállóság akkor jelenti a közéleti demokratizmus erősítését, ha a központi elvek alapján bontakozik ki. A közélet, demokratizmusa, a helyi önállóság nem ellentéte, nizmusra való átmenetért folytatott küzdelmünket. Kállai elvtárs ezután a Hazafias Népfront feladatairól beszélt. Megállapította, hogy népünk egészének világszemlélete és erkölcsei alapjában véve helyes irányban' fejlődnek. De vannak még társadalmi és hanem szerves részé a demotoa- közéletünknek nemkívánatos je- bkus centralizmusnak amely al- óságéi is, amelyek mellett lami életünknek, társadalmi szer- mehetünk el szó nélkül veink tevékenységének alapja. A | demokratikus centralizmus meg-1 Az országban mindenki örömvalósításának lényegbevágó ele- fogadta és magáévá teszi gaz- me az állami fegyelem pontos, j áaságpolitikánknak azt az alapkövetkezetes érvényesítése. A • eí/ét> h<«y a termelés növekedé- rend, az egészséges fegyelem el- ^ a szocializmus építését az képzelhetetlen a határozatok és 1 életszínvonal emelkedése kísérje, utasítások pontos végrehajtása i De el<5g.sokan vannak _még_olyanélkül. A jó vezetésnek és az nők, akik nem látják és főleg a egészséges állami és közéletnek maguk gyakorlatában, munkájáI nélkülözhetetlen része a végre- i hajtás rendszeres és szigorú ellenőrzése. A jövőben még inkább előtérbe kell állítani a lakosság ama igában nem va'ósítják meg az összefüggést a termelés és az élet- színvonal emelkedése között. Életszínvonaluk emelkedését nyének kielégítését, hogy a Ha- j óhajtják, sőt elvárják, de a ter- zafias Népfront bizottságai olyan melés növeléséért nem túlságo- vitafórumok és munkára késztető san sókát tesznek. Hangoztatják központok legyenek, ahol kö- : jogaikat és olyan téves felfogás- rtiltekintő. az egész társadalom b®n élnek, hogy előrehaladását segítő javaslatok születnek. Közéletünk demokratizmusát növelte annak a nép- frontpolitikán alapuló elvnek érvényre juttatása is. hogy hazánkban, a pártfunkciók kivételével, minden felelős tisztséget pártonkívüliek. is betölthetnek. A közfunkciók betöltésének feltétele nem a párttagság, hanem a szocia'tzmusboz való hűség és a szakértelem, a rátermettség. a szocializmus csak a jogok és szabadság korlátlan kiterjesztését jelenti és ezzel egyenes arányban csökkennek a kötelezettségek. Nem! Alkotmányunk a jogok és kötelességek egységéről beszél, amennyit adtál a társadalomnak, annyit kérhetsz és kaphatsz tőle és nem többet. Ez a szocializmus alapigazsága, amelyet feltétlenül mindenütt és konkréten, minden esetben érvényesítenünk kell. Mozgalmunknak széles körű felvilágosító munkát kell végeznie, hogy ezt mindenki megértse és munkáját ennek megfelelően, becsülettel végezze. De, ha a fel- világosító beszéd, a jó szó nem használ, itt az ideje annak is, hogy a lógósokkal, a naplopókkal, az ingyenélőkkel, az úgynevezett „életművészekkel” szemben az eddiginél hatásosabb módszerekkel lépjünk fel. Érvényesíteni kell velük szemben a szocialista bérezés elvét, amely rájuk vonatkoztatva, így hangzik: „minimális munkáért, minimális bért!”, sőt — még élesebben és keményebben fogalmazva: — „semmilyen munkáért semmilyen bért!” Ez nincs ellentétben rendszerünk humanizmusával. hiszen a szocializmus zászlajára az is fel van írva, hogy aki nem dolgozik, né is egyék! A szocialista humanizmus nem elvtelen szentimentalizmusit jelent, hanem a nép szolgálatára kötelez, arra, hogy a közösség szent érdekeit védelmezzük! Kállai élvtárs ezután az államunk és az egyházak viszonyáról beszélt. Kiemelte, hogy a szocialista állam és az egyházak között az utóbbi években jó viszony és bizonyos kérdésekben — elsősorban a béke védelmében — hasznos együttműködés alakult ki. Ezután a magyar békemozgalom jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalomnak, a Hazafias Népfrontnak erősítenie és állandóan fejlesztenie kell kapcsolatait a világ békemozgalmával, támogatnia kell a béke-világmozgalom akcióit, elő kell segítenie azt, hogy tovább erősödjék a tömegek antiimperialista békeharca: soha nem látott hatalmas tömegek megmozdulásai támogassák a békeszerető államok lépéseit az Egyesült Nemzetek Szervezetében és minden más nemzetközi fórumon. Kállai elvtárs befejezésül kiemelte: Ma a Magyar Népköztársaság a fejlődő, a béke útján járó j országok között, fokozódó ön- ! bizalommal halad a történelmi nagyjaink álmodta célok félé. Most vagyunk először igazán szabadok mindenfajta elnyomástól. Országunk nemzetközi tekintélye soha nem volt ilyen nagy és soha nem volt ily egységes a i magyar társadalom, amely mind- I inkább teljes egészében felismeri, hogy igaz és jó ügy, amiért dolgozunk. Hazánk minden hű fia munkálkodjék e jelszó szellemében: „Mindannyian hazánk felemelke- | dóséért, a szocializmusért!” * E cél eléréséhez szükséges munkára hívjuk, várjuk népünk millióit! Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára terjesztett elő javaslatot a Hazafias Népfront működési • szabályzatának módosítására. Ezután szünet következett. Szünet után Dobi István elnök- leiével folytatódott a tanácskozás. A kongresszus részvevőinek hosszan tartó, nagy tapsa közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Kádár János szavai után hosz- szan zúgott a taps. Ezután ebédszünet következett. I A délutáni tanácskozáson megkezdődött a beszámoló és a működési szabályzat módosítására előterjesztett javaslat feletti vita. j A kongresszus ma folytatja I munkáját, (MTI)
