Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-19 / 66. szám
19ß1. március 19. 9 Csütörtök A mester és a gép Javaslatok a burgonyatermelés javításához Békés megyében is egyre több azoknak a kisiparosoknak a száma, akik a Kisiparosok Exportra Termelő Irodája (KETI) megrendelésére export- vagy importpótló gyártmányt készítenek. Olyan cikkek ezek, amelyekből nincs igény nagyobb szériára és amit ezért a ktsz-ek nem szívesein vállalnak. Takács Károly békéscsabai géplakatos kisiparos, a Bartók Béla út 40 szám alatti műhelyében már tavaly 50 cnkorrépa-la- aítót (ekevasat) készített a KETI megbízásából a tsz-ek részére. Munkájával elégedettek voltak, Kocáit i helyezési A esorvási termelőszövetkezetek — a Vörös Október, a Petőfi, a Kossuth és az Ady — az idén elvenként 50—50 kocával segítik a háztáji gazdaságokat. A járási tanács mezőgazdasági osztálya javasolta a kocaakciót. Azok a tsz-gazdák, akik igénybe veszik a termelőszövetkezetek segítségét, december 15-ig a kocáért három 40 kilós süldőit adnak. A süldők helyett ugyanennyi súlyú munkás—paraszt szövetség, a nemzet haladó erőinek összefogása, amely útját állta a nemzetközi imperializmus támogatását élvező hazai reakciós erők kísérleteinek a történelem kerekének visszaforgatására. Ezekben a harcokban bizonyította be a munkásosztály az egész nemzet előtt hivatottságát a nép vezetésére, nyerte meg a dolgozók alapvető tömegeinek cselekvő támogatását a szocialista forradalom végrehajtásához. A munkásosztály hatalmának megteremtése volt feltétele és fő eszköze a társadalmi, gazdasági viszonyok gyökeres átalakításának, a szocializmus építésének. A munkásosztály hordozta vállain a szocialista forradalom győzelméért, a szocializmus építéséért folytatott harc és munka fő terheit. A termelési viszonyok szocialista átalakítása, az iparosítás történelmi eredményei megváltoztatták a társadalmi osztályok jellegét, megnövelték a munkásosztály sorait, átalakították társadalmunk osztályszerkezetét Először teremtődtek meg a magyar nép történelmében az egész nemzet összefogásának objektív feltételei. Eljött az az idő, amelyről a nemzet legjobbjai álmodtak: „az évszázados magyar átkot”, a megosztottságot és bel- viszá'yt, ami nem a magyar nép természetében, sajátos lelki alkatában gyökeredzett, hanem a kizsákmányoláson alapuló osztót bíztak rá. Tizenkét villany- motorral működő Ajax-rugós kalapácsot rendeltek tőle. A csaknem 1 tonna súlyú, könnyen kezelhető vasmegmunkáló gép, aminek a szerkezetét ő maga konstruálta, kiválóan alkalmas ékeva- sak élesítésére is. Takács Károly a KETI-vel való szerződést igen előnyösnek tartja a maga számára isi, mert így egész évben biztosított a munkája, a KIOSZ megyei szervezete pedig külön gondot fordít arra, hogy anyaghiány miatt ne legyen fennakadás a gépek terv akció Csorváson hízó sertést is élfogad a termelő- szövetkezet, de olyan elszámolástól sem zárkóznak el, hogy a termelőszövetkezeti tagnak zárszámadási előlegre adják a kocát. A község vezetői fontolnak egy negyedik kocatérítési variációt is, amely szerint a termelőszövetkezeti tag az akciós kocáért a súlynak megfelelő hízót vagy süldőt jartozik még az idén a szövetkezetnek átadni. tálytársadalom szükségszerű terméke volt, a múltba űzhettük. Be tudni kell ezzel a lehetőséggel élni. Az ellenforradalom előtt a pártvezetés, a szocialista építés hibái, mindaz, amit összefoglalóan a személyi kultusz fogalmával szoktunk jelölni, akadályozta ennek a lehetőségnek valóra váltását. S az. ellenforradalom előtt Nagy Imre vezetésével éppen akkor hirdették meg minden magyar egységét, ami-, kor a munkáshatalom alapját szolgáló osztályszövetség meggyengült, az osztályharc kiéleződött, a tőkés restauráció erői támadásba lendültek. A hamis, nacionalista jellegű nemzeti egység meghirdetése csak leleplezte az ellenséges erők támadását és megnehezítette a szocialista jövő, a nép iránti felelősségtől áthatott dolgozók összefogását. Pártunk ma a szocialista nemzeti egység politikáját hirdeti és valósítja meg. Ennek az egységnek feltételeit az ellenforradalommal vívott küzdelemben, a szocialista konszolidáció munkával és harccal terhes éveiben, a mezőgazdaság szocialista átalakítása időszakában, a szocialista forradalom győzelmes csatáiban teremtettük meg. Ennek az egységnek támasza a szilárd mun- káshatalom? a szocialista alapokon fejlődő, erősödő gazdaság. A párt és a nép, a munkásosztály és a többi szocialista dolgoMegyé ükben a burgonyatermelés régi keletű. A talaj adottságok és éghajlati viszonyok általában kedvezőek, kivétel csupán a túl kötött és szikes talajú rész. A burgonyatermelés hosszú ideig csak önellátásra korlátozódott. Mint árut csak a második világháború után kezdték termelni 'és akkor is főleg csak mint újburgonyát. Őszi burgonyából a lakosság ellátására mindig más megyéből kellett behozni, főleg a Szabolcs megyei gülbaba volt ismeretes, amit a fogyasztók leginkább megszerettek. Újburgonyaként a korai rózsa- és gülbaba- fajtát termelték. Az újburgonya termelésében az utóbbi tíz évben olyan eredményt értünk el a megyében, hogy az utóbbi évek átlagában már évente 50—60 vagon újburgonyát szállítottunk exportra és körülbelül ugyanennyit belföldi fogyasztásra, megyén kívüli területre. Mint kedvező jelenséget kell említenünk, hogy igen nagy az újburgonya termelési kedv. Ebből az utóbbi években a szerződéskötési igény a tsz-ek részéről az 500 holdat is meghaladja, de ezenkívül még szerződés nélkül is vetnek újburgonyát. Jelentősége ennek azonkívül, hogy már az év első felében bevételt biztosít, azért is nagy, mert erre a területre mindenütt kettős termelést terveznek a tsz-ek, utána általában őszi káposztaféléket ültetnek, A szerződéssel termelt burgonya 1963-ban már teljes egészében biztosította a megye lakosságának ellátását Ezzel elértük, hogy a megye burgonyából is önellátó lett. Pillanatnyilag a fajtaleromlás az egyik legsúlyosabb problémánk. A múltban megszokott, hosszú ideig termelt és bevált gülbaba, nyári rózsa és egy-két fajta ella burgonya helyett, az utóbbi években körülbelül 20—25 fajta, főleg sárga húsú burgonya került a megyébe termelésre. Ezekből többfajta importból származott. A •sokféle burgonyatermelés eredményezte, hogy az egyes fajták zó osztály és réteg megbonthatatlan szövetsége a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcban, munkában fejlődik. A nem-, zet alkotó erőinek összefogása csak a szocializmus teljes felépítésének programja alapján lehetséges, csak ennek a programnak végrehajtása útján erősödhet. Nincs más alkotó, útmutató, munkára és harcra mozgósító, a nép erőit egységbe fogó politika, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. A munkásosztály nemzetközi. A dolgozók internacionalista ösz- szefogása állja útját a nemzetközi monapoltőke agresszív törekvéseinek, képes megvédeni az emberiség békéjét. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép mindig élvezte a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, a nemzetközi forradalmi haladó mozgalmak támogatását. A magyar munkásosztály, a magyar nép ma is a szocialista országok népeinek, a világ haladó erőinek nemzetközi összefogásában látja jövője, országépítő céljai valóra váltásának zálogát. Nemzeti törekvéseink, sorsunk, ma inkább, mint valaha, egységbe fonódik a nemzetközi demokratikus, szocialista békéért folyó küzdelmekkel. Molnár Endre a KB ágit prop. oszt. h. vez. összekeveredtek. Alig egy-két termelőszövetkezetben lehet tiszta gülbaba, rózsa vagy akár valamely sárgafajta burgonyát megtalálni. Ez csak olyan helyen található még most is, ahol kitartottak egy fajta termelése mellett, vagy az egyes fajtákat egymástól elkülönítve termelték s az összekeveredés veszélye nem állt fenn. Az utóbbi 2—3 ' évben több helyein annyira kevert volt a burgonya, hogy nem lehetett megállapítani a fajtaazonosságot. fi vetőgumó megbízhatósága sem kielégítő. Ez egyformán vonatkoztatható a megyében termelt vetőgumókra és a magellátó vállalat által diszponált, úgynevezett fémzárolt vetőgumókra. A vetőmagvakon szinte minden kifogásolható. Rózsafajtaként például érkeztek olyan minőségű burgonyák vetés céljára, amelyek egyáltalán nem mutatták azt a jelleget sem színre sem alakra. A sárgafajta vetőgumók között igen nagy százalékban található volt vörös vagy rózsaszínű gumós tehát a konszignált fajtától merőben eltérő. A fajtajelleg megbízhatatlansága mellett egyéb hibák is felmerültek. Igen gyakran romlóhibás, varrasodott, gyűrűsbeteg, nem' megfelelően csíraképesek voltak jelentős százalékban a megérkezett vetőgumók között. Ezek miatt előfordult az is, hogy a tervezett területre a leszállított vetőgumó nem lett elég. Tapasztalataink szerint több tsz-ben, főleg azokban, amelyek a burgonyatermelést csak az utóbbi években kezdték, előfordult; hogy a talajt nem megfelelően készítették elő. A burgonyát gyenge táperőben lévő földbe és tavaszi szántásba vetették. Természetesen az ilyen módszer mellett a burgonya hozama nagyon alacsony s nem jövedelmező a termelése. Vannak tsz-ek, melyek már eleve veszteségesnek tartják a burgonyatermesztést és a ráfordításon igyekeznek spórolni (gyengébb földet jelölnek ki, nem tartják érdemesnek a trágya és műtrágya használatát s a növényápolási munkáknál egyéb növényekhez viszonyítva hátrányban részesítik). Éppen ezért olyan alacsony a hozam, hogy a tsz tagsága a burgonyatermesztéssel szemben foglal állást. Előfordul, hogy a burgonyát általában még ott sem öntözik meg, ahol erre lehetőség van, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a kellő időben alkalmazott kétszeri öntözéssel a burgonyaterméseredménye megduplázható. fi burgonyatermeléshez jó minőségű vetőmagot kell biztosítani. Ennek érdekében megyénkben vetőgumót termelő szövetke zeteket kellene kijelölni. Például a szeghalmi Rákóczi Tsz az Újiráz felé eső határrészén rendelkezik mintegy 200—250 kát. hold olyan láptalajjal, amely ideálisan biztosítaná a vetőburgonya termelését, fajtaleromlás veszélye nélkül. Ez annál inkább biztosítottnál! mondható, mert ez a terület ön tözhető is. Itt ki lehetne alakítani egy gülbaba-fajta vetőgumótermelő telepet, ahol 80—100 vagon vetőburgonya megtermelését a megfelelő feltételek kihasználásával évente meg lehetne termelni. Hasonlóan lehetne nyári rózsa vetőgumó termelését bevezetni, például a békési Viharsarok Tsz- ben a korai burgonyatermesztéshez. Ez a tsz már most is rendelkezik jó és fajtaazonos vetőmaggal mintegy 70—80 kát. hold területhez. Azonkívül öntözési lehetősége is van. Alkalmas lenne vetőburgonya termelésére a esa- nádapácai Búzakalász és Köztársaság Tsz is, ahol minden évben egészséges és jó minőségű burgonya terem. Az említett tsz-ekben a megyében szükséges .300—350 vagon vetőburgonyát meg lehetne termeltetni és minden tsz az adottságának legmegfelelőbb fajta vetőgumót kaphatná meg. Fontos lenne a burgonyatermelés jelentőségét jobban propagálni a megyében, mert a gazdaságok többségében szükséges rosszként kezelik. Helyes lenne, legalább évente egyszer a burgonyatermelő tsz-ek agronómusait megyei tapasztalatcserére (tájértekezletre) összehívni, ahol a legjobb eredményt elérő tsz-ek ag- ronómusai ismertetnék a legjobban bevált módszereket és az így elért hozamokat. Unyatyinszki János osztályvezető Szövetkezeteik Békés megyei Értékesítő Központja Jövőre kezdik meg egy víztorony építését Békésen A békési községi vízmű építése az idén jelentősen előrehalad. A terv szerint 1966-ban fejezik be, melyhez a lakosság igen sok segítséget ad. Jövőre megkezdik az 500 köbméteres víztorony építését. A víztornyot előregyártóit elemek és monolit vasbeton ösz- szeka peso1 árával új, korszerű technológiával építik. Impozáns külsejével emeli majd a község szépségét. Nagy húsvéti vásár CSANÁDAPÁCA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET / * \ szaküzletedben. 1 rM NŐI J NR TAVASZIKABÁTOK, KOSZTÜMÖK, * FÉRFIÖLTÖNYÖK, GYERMEKRUHÁK, NŐI ÉS FÉRFI DIVATCIKKEK BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉKBAN! 142 A mester és a gép. így az idén még nagyobb felada- [; szerinti időre való elkészítésében.
