Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-17 / 64. szám
I#64. március 11. s Reaa Naponta 45—50 méter drótháló Egy év óta köti a dróthálót az okányi Alkotmány Tsz-ben Vass István és Kiss Mihály. Napi 12 óra alatt 45—50 métert készítenek el. A drótháló egy részét a debreceni mezőgazdasági szaküzletnek, más részét helyi szükségletre, a tez-nek és az okányi lakosságnak szállítják. A múlt évi termelési érték 181 ezer forint voR. Szakszervezeti mozaik Lehetne több 100 millió forinttal ? TEXTILESEK A textilipari dolgozók megyei szakszervezeti bizottsága március 20-án, Gyulán, a harisnyagyár kultúrotthonában ankétot rendez, amelyen részt vesznek a Békéscsabai Kötöttárugyár, a békéscsabai és Mezőberényi Pamutszövó, a Gyulai Harisnyagyár, a mezöhe- gyesi és Sarkadi Kendergyár legjobb brigádvezetői. A vitaindító előadást Újhelyi Sándomé, a szakszervezet megyei titkára tartja. Értékelik a múlt évi munkát s eredményeit, megbeszélik az idei feladatokat is. KÖZALKALMAZOTTAK Áprilisban Mezőkovácsházán, májusban Szeghalmon, júniusban pedig Gyomán tartanak szakszervezeti napot, ahol a legaktuálivan foganatja, ha az párosul a vezető emberséges segítőkészségével, baráti felvilágosító és nevelő munkájával. Üresen hangzanak viszont a fegyelmező buzdítások ott, ahol a vezetés nem áll a helyzet magaslatán. Ahol állandóan panaszkodnak a munkások: „Nincs anyag”? „Nincs szerszám”, „Rossz a rajz”, ahol nap mint nap ilyen élesen felhánytorgat- ják a vezetés mulasztásait —de nyugodtan mondhatjuk — fegyelmezetlenségét, ott nincs erkölcsi alap a munkás mulasztásainak, hibáinak számonkérésére. Ha nincs szabatos anyagnorma és nem számoltatják el a műhelyeket a vételezett anyaggal, akkor frázis marad az anyagtakarékosság és a társadalmi tulajdon védelmének jelszava. Ilyen hibákból is táplálkozhat a vezetők bizonytalansága és liberalizmusa. A művezető munkájának hatékonyságát is rontja az anyag- beszerzés gondatlansága, a szerkesztés hanyagsága, hiszen saját munkáját félretéve kénytelen anyagbeszerzéssel foglalkozni, rajzmódosítás miatt futkosni stb. Mégsem mondhatja a művezető: „Mosom kezeimet, m nem az én asztalom.” A vesabb problémákat (vezetési, kulturális) stb. vitatják meg. KPVDSZ A taggyűléseken, amelyekéit március 20-ig mindenütt megrendeznek, megbeszélik a múlt évi munka hiányosságait; a gyűlések napirendjén szerepel a nyereség- részesedés oszthatósága és a munkavédelmi intézkedések fokozottabb betartása. PEDAGÓGUSOK E hónapban a gyulai és a sarkadi járásban megalakul a kitüntetett pedagógusok baráti köre, akik összejöveteleiken a jobb tanítási módszerekről cserélik ki tapasztalataikat, valamint megvitatják, hogyan tudnának még több segítséget adni a nehéz kürülmézetés munkája különböző szinten szervesen összekapcsolódik és csak együtt hozhat eredményt A kollektív erőfeszítés és a műszaki alkotó munka teremthet olyan rendet, szervezettséget, gyártási színvonalat a műhelyekben, amely egy pillanatig sem tűri a fegyelmezetlenséget Nem lehet ilyenkor magyarázkodni: úgysem volt anyag... És szervezett körülmények között egyébként is kialakul a munkának az az egészséges ritmusa, amelynek sodrása — csakúgy, mint a munkások többségének szorgalma és igyekezete — magával ragadja azokat is, akik időnként megfeledkeznek magúkról. A fegyelemnek tehát műszaki, gazdasági feltételei is vannak. Ahogy a szülők személyes tulajdonságait felfedezhetjük a családon, a vezető képessége, tapasztalata, munkastílusa, egyénisége ugyanígy rányomja bélyegét a gondjaira bízott kollektívára. Olyan munkahelyeken, ahol a vezető rendet tart, bizalommal van a beosztottjai iránt, igényes és igazságos, határozott és segítőkész, öröm dolgozni. S az igazán jó munkahelyet mindenki megbecsüli: kisebb a munkásvándorlás és kJéhány nappal ezelőtt me- ’ gyénlk több szövetkezetének elismert lucematermesztő szakembere járt Békéscsabán, a Mezőgazdasági Vetőmagterrnéltető és Ellátó Vállalat kirendeltségén. Arról vitatkoztak: hogyan lehetne a párt február 22-i üléséről kiadott határozatnak a takarmány- termesztésire vonatkozó részét a lucernából aprópénzre váltani. Egyáltalán a lucerna „őshazájában” — a mi megyénkben — a múlt évben és ezt megelőzően megteltek-e mindent a hozam növelésére, a magfogás eredményességére, esetleg mit kellene sürgősen tenni, hogy több széna és mag teremjen? A kirendeltség vezetője elmondotta többek között, hogy csupán a múlt évben — a sikertelen mag- fogás és a betakarításban — mutatkozó lazaságok miatt a tsz-ek tervéből 40 millió forint bevételi kiesés keletkezett Általában 25— 30 kiló magot fogtak holdanként. (Tulajdonképpen ennyi 1963-ban a lucerna átlagos magtermése.) A magfogás elhanyagolása miatt kerekedett kiesés bizonyos gondolatokat ébreszt az emberben. Ugyanis 1962-ben csaknem 150 vagon lucemamag termett a megyében a múlt évi 26 vagonnal szemben. A lucerna ilyen alacsony magtermése sok mindennel magyarázható. Szakembereink körében kezd általánossá válni egy olyan szemlélet, ha valami nem sikerűd a tervnek megfelelően, akkor az eredménytelenséget embertől független tényezőre, az idő. Megyénk termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb tért hódít a kukorica jól ismert vegyszere, a Hungazin. Az idén 5000 holdra szórják ki majd ezt a vegyszert, hogy a kukoricát kapálás nélkül tudják megtermelni. Néhány nappal ezelőtt rendelet jelent meg arról, hogy a Hunganagyobb a kollektíva fegyelmező, nevelő ereje. Mindebben a vezető személyes magatartása, fegyelmezett viselkedése a legfontosabb tényező. A fegyelem megszilárdítása, bármilyen oldalról is közelítjük meg, feltételezi a vezetés színvonalának emelését. Nincs könnyű dolga ma nálunk a vezetőnek. Nagyok a követelmények. A tőkés vezető dolga talán könnyebb volt. Neki hatalmat és tekintélyt a mindenható gyártulajdonos bizalma kölcsönzött, ő nem kért, parancsolt, nem agitált, fenyegetőzött. Ma a „részvénytulajdonosok”, a gyári kollektíva szigorú társadalmi ellenőrzése alatt áll a vezető. Rendet, fegyelmet persze most is kell tartani. Sőt, különbet, mint régen. Am emberséges eszközökkel. Az űj tulajdonos — a dolgozó — bizalmát aligha lehet durva, önkényes, parancsolgató módszerekkel elnyerni. Mégis mennyivel felemelőbb és örömtelibb a mi vezetőink munkája, akik nem lakájai, kiszolgálói a tőkéseknek, nem állnak ellenségesen szembe dolgozótársaikkal, akiknek tekintélyt a tapasztalat, a szaktudás, az igazságos szigor és a dolgozók bizalma ad Kovács József járásra kenik. Volt ilyen hangulatkeltésre törekvés ezen a megbeszélésen is, de amikor elsütötték a nagy ágyút: a szénatermés alakulását és felsorolták a megye különböző tsz-eiből összegyűjtött statisztikai adatokat, a figyelem mindjobban a szakemberek munkájára terelődött. Vajon kit és mát okolhat a ' csárdaszállási Petőfi Tsz a 9 mázsa holdanként! szénáért, amikor a szomszédos Ezüsitkalász Tsz-ben 24 mázsa átlagtermést értek el? Hasonló a helyzet Kö- röstarcsán is. Hová tettek a Búzakalász Tsz-ben holdanként 20 mázsa szónáhozamot? Ugyanis csak 8 mázsát termelték a Petőfi Tsz 28 mázsájával szemben. Nem kivétel a magyarbánhegyesd Béke Tsz sem 8 mázsás átlagtermésével, hiszen a község másik szövetkezetében, a Dózsában 28 mázsa széna termett. C orolhatnánk tovább a széna. ^ hozam alakulását. Megdöbbentő például, hogy a szarvasi járásban 13,7 mázsa a lucerna holdanként! szénahozama. Ennyi széna talán Tessedik idejében is termett Az üröm mellé vegyül azonban egy szikrányi öröm is: a gyulai és a mezőkovácsházi járás, de Békéscsaba város is kitett magáért 20 mázsa feletti átlagterméssel. (Az adottságokhoz képest ez jóval több is lehetne!) Eleken 28,2, Gyulaváriban 25,7, Lőkösházán 28,1 átlagtermést értek él. Ez azonban viszonyaik között csak közepes eredménynek számít. eddigi 109 forintos árral szemben az idei tavaszon 54,81 forintért vásárolhatják a szövetkezetek a vegyszert. Egy hold vegyszeres gyomirtása 4—4,5 kiló Hungazint igényel. Ezzel két éven át a területen lényegében megoldják a kapálás elhagyását. Egy hold vegyszerezése 300 forintba kerül. Az idén vegyszerezésre kerülő 5000 holdból a termelőszövetkezetek 3100 holdra saját géppel szórják ki a Hungazint. Tanácskoznak a vegyszeres gyomirtásban dolgozó brigádok EaeSoben a napoöcbam m«gyénlk valamennyi járásában és városában a Tar- hosi Növényvédő Állomás vezetői megbeszélést tartanák a vegyszeres gyomirtásban dolgozó termelőszövetkezeti brigádokkal. Mivel a tél eléggé elhúzódott, aránylag rövid idő alatt kell majd 100 ezer holdnál nagyobb kalászos vetésterületet Dikonirt vegyszerrel permetezni, s mindezek mellett a soron lévő növényvédelmi munkát is ellátni. A rendelkezésre álló munkaidő jó kihasználását, a korábbi években jól bevált szervezést és a vegyszerek használatát beszélik meg. A talaj- és egyéb adottságok az orosházi járásban csaknem azo- nosaik a gyulád járáséval, sőt az orosházi talajviszonyok jobbak en. néL Énnek ellenére Orosháza környékén mégsem tudtak 22 mázsa széna-átlagtermést elérni, sőt négy év átlagában egy holdról mindössze 60 mázsa szénát gyűjtötte; be. Ha az eleki Lenin Tsz-ben az idén a tavalyinál egy kicsit jobban törődnek majd a lucernával, altkor ez a szövetkezet két év alatt produkálja az orosházi járás négy év alatt keservesen felmutatott 60 mázsa szénahozamát. Ezek a tényék elgondolkoztat_ c ják az embert, s olyan gondolatokat ébresztenek, hogy máért tud a gyulai járás az egész megye előtt lucematermesztésévei példaként élöl járni, s miért tud a szarvasi járás — Tessedik hazája — az ÖRKI szomszédságában a ranglista utolsóelőtti helyén vesz tegelni? A válasz meglehetősen nehéz erre a kérdésre. A gyakorlatoi kellene megvizsgálni. Szatmári Sándor, az eleki Lenin Tsz főag- ronómusa azt mondotta, hogy a gyulai járási pártbizottság kérésére két évvel ezelőtt egy szakemberekből alakított csoport összeállította ugyan a lucematermelés legfontosabb tennivalóit, de vé. leménye szerint ezit nem szívlelték meg mindenhol, mert a gyulai járásban a szénahozam a szakszem termelési elvek megvalósításával éves átlagban a 30 mázsát is elérhetné! A 20 mázsa megyei széna- átlagtermés elérése esetén, 200 vagon magfogással — ez nem is egy túlzott követelmény — az 1964 évi lueemahozam eredménye kereken 100 millió forinttal növelhetné a tsz-ek bevételét. |y| it kelletne ezért a 100 milliós * * bevételért csinálni? Szakszerű munkát. A szakemberek jó részének lucematermesztési szemléletét kellene kicserélni s a kisüzemi tapasztalat helyére^ tudományos nagyüzemi gyakorlatot keile, ne plántálni. Ez az, ami nehezen megy. A lucematermesztők megyei értekezlete kimondatta, hogy e fontos takarmánynövény nem a sovány talajokat szereti,. mert jó termést szénából és magból csak ott lehet várni, ahol fejlett és egészséges az állomány. A lucerna, annak ellenére, hogy talajgazdagító növény, mert gyökérrendszerén élő baktériumok képesek a levegő és a talaj szabad nitrogénjét megkötni, egyértelműen mégsem lehet a nitrogén pótlását még a jó beállt táblákon sem eühanyagólmd. megyed tanács vb mezőgazdasági osztálya ezt az értekezletet felhasználta a termelés jól bevált nagyüzemi módszereinek összegyűjtésére. Ezt rövidesen eljuttatják minden tsz-, járási és városi vezetőhöz, hogy a takarmánytermesztés egyik igen nagy lehetőségét, a lueemahozam fokozását, az állatállomány fehérje-ellátásának egyik alapvető bázisát a gazdálkodás során minden tsz-ben elsőrangú feladatnak tekintsék. Dupsi Károly A mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezet eladásra felkínálja raktárán elfekvő 1400 drb. melegágyi KERETET. Érdeklődni: a termelőszövetkezet központi irodáján, telefon: Mezökovácsháza: 67. 129 nyék között tanulóknak. <d.) I zrn arát csökkentik. A kilónkénti vonásnak és büntetésnek akkor Ötven százalékkal csökkent a Hungazin ára
