Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

1964. márdus 17. 2 Redd Szufanuvong felhívása a laoszi néphez Hanoi Szufanuvong herceg, laoszi miniszterelnök-helyettes az af­ro-ázsiai népek laoszi szolidari­tási napja alkalmából felhívás­sal fordult a laoszi néphez: „Le kell leplezni az amerikai impe­rializmus és lakájai bűntetteit” — hangzik a felhívás. Szufanuvong miután ismerte­ti az amerikai imperialistáknak a világ különböző térségeiben, köztük Laoszban eszenvedett politikai és katonai vereségeit, éberségre buzdítja az ország népét. A dél-vietnami néjpnek a felszabadító harcban kivívott nagy győzelmeit méltatva Szufanuvong felhívta az Egye­sült Államokat, hogy szüntesse meg agresszióját és vonja ki csapatait (MTI) Baloldali választási szövetség sikere Franciaországban A választók 99 kommunistát küldtek a megyei tanácsokba Párizs. Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Franciaországban vasárnap tar­tották meg a járási választások második fordulóját, ötszázkilenc- vennégy járás választotta meg küldöttjét a megyei tanácsba, azok a járások, amelyekben az el­ső fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét. Már az első forduló megmutat­ta, hogy a baloldali erők — min­denekelőtt a kommunista párt — előretört. A második menet eredménye ezt csak megerősítet­te. A Francia Kommunista Párt Dél-Vietnamból. j további ötvenkilenc megyei ta- I nácstagságot szerzett, az első for­Búcsú és találkozás Nem az a feladatunk, hogy a bélyeget eladjuk... *ß‘ Nemcsak engem, hanem sok más embert is csábított Sarkadra az a hír, hogy először lesz megyénkben járási szakszervezeti nap. Kicsit tévedtünk, amikor nem a cukor­gyárnál szálltunk le, mert bizony kellett gyalogolni jó három kilo­métert, mire elértünk a meghívón fejtüntetett József Attila Műve­lődési Otthonba. Gyaloglás közben egyre szaporodtunk: így legalább könnyebb volt tájékozódni... Dr. Bertalan Ferenc, a já­rási tanács titkára meleg szavai feledtették el velünk az előcsar­nokban, hogy bizony a tél még nem vesz tudomást arról, hogy az ő ideje lejárt A forró tea, amit a kezünkbe nyomtak, jólesett; főleg egy párunknak, akik nem az idő­járás szerint, hanem a március 14-ét mutató naptár szerint öltöz­tünk... Alig jutott hely a tágas művelő­dési otthonban a 250 főnyi közal­kalmazott szakszervezeti tagnak, annyira nagy volt az érdeklődés. szervezeti tevékenységnek kell te­kinteni, sőt talán ez van legköze­lebb a szakszervezeti munkához... A tsz-ek ügyintézői egyelőre nem végzik kifogástalanul munkájukat. Egy-egy beérkezett jegyzőkönyv, egyéb ügyirat sokszor még a for- eddigi választóik nagy része nem mai követelményeknek sem tesz ' követte őket dulóban megválasztottakon kí­vül. A választók így összesen 99 kommunistát küldtek a megyei tanácsokba a lelécő 50 kommu­nista képviselő helyett. A Szocialista Párt 15-tel, az I Egyesült Szocialista Pált 11-el nö- 1 velte a megyei tanácstagjainak számát. AzUNRcsa többi jobb­oldali párt vereséget szenvedett. A függetlenek és parasztok pártja 44 megyei tanácstsgságot veszí­tett. Az UNR—UDT veszteségét nehéz számszerűen kifejezni, mert az összehasonlítás alapjául szolgáló 1958. évi járási választás idején a párt még nem létezett. Az UNR kudarcát azonban szem­léltetően mutatja, hogy két mi­nisztere és 14 parlamenti képvi­selője megbukott a járási válasz­tásokon. A baloldali pártok sikerében döntő szerepe volt a kommunis­ták által kezdeményezett együtt­működésnek. A kommunista ptárt, a szocia­lista párt és más demokratikus pártok szervezetei mintegy fél­száz megyében közös j elő11 eket állítottak. ,A degaulleisták az MRP-nél és a szélsőjobboldali erőknél kerestek szövetségeseket. Az eredmény azt mutatja, hogy Szombaton elbúcsúzott Ma­gyarországtól a bolgár rárt- és kormányküldöttség, amelyet Tó­dor Zslvkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke vezetett. Bú­csúztunk a testvéri bolgár nép vezetőből olyan búcsúval, amely további találkozást jelentett a két nép immár 20 esztendős fel­hőtlen barátságának. A talál­kozás és búcsúzás pecsétje az a közös közlemény, améíy ki­mondja, hogy azonos világné­zetet vallunk, a közös jelen és jövő terveinek megvalósításán dolgozunk. 1A marxizmus—le- ninizmus, a szocializmus, a kom-, munlzmus, a béke és a boldog­ság közös eszméi, céljai vezérel­nek bennünket. Ezen a gazdagon termő talajon bontakozott ki összefogásunk, amely mindkét országban elősegítette és előse­gíti ma is a szocia’ista építést, növeli erőnket és biztonságun­kat. A legutóbbi években szoro­sabbá váltak kereskedelmi kap­csolataink. Magyarország és Bulgária áruforgalma az elmúlt öt esztendőben mintegy 70 szá­zalékkal emelkedett, s minden lehetőségünk megvan arra, hogy a jövőben még intenzívebben kereskedjünk, s a szocialista munkamegosztás, a kooperáció és a gyártásszakosítás térhódítá­sával egyre több áruval segít­jük egymás népgazdaságát. Amikor Magyarország és Bul- ária egymás között vagy más szocialista országokkal erősítik kapcsolataikat, nagy jelentősé­gű tettet hajtanak végre a szocialista tábor egységét és erejét gyarapítják, gyorsítják valamennyi szocialista ország fejlődését. A szocialista államok közössége pedig a világbéke leg­fontosabb támasza, a békés egy­más mellett élés legkövetkeze­tesebb harcosa, így válik két szocializmust építő nép barát­sága a történelmi események befolyásolásának számottevő tényezőjévé. A szocialista építés, valamint a nemzetközi helyzet megítélé­sének kérdéseiben kialakult tel­jes nézetazonosságunk alapja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt eszmei-politikai közössége. Még sorolhatnánk tovább né­peink, pártjaink és kormánya­ink közötti igaz barátságunk té­nyeit. Mély rokonszenvvel kö­vetjük Bulgária fejlődését és a bolgár nép nagy eredményeit a magunkénak érezzük. A két or­szág vezetői közötti tárgyalások megerősítették az elvek és cé­lok teljes azonosságát és újabb távlatokat tártak együttműkö­désünk elé. eleget. Adjunk segítséget például ahhoz, hogy hogyan kéül egy ter­melőszövetkezeti közgyűlés jegy­zőkönyvét elkészíteni.. s Kosznai János elvtárs, a megyei szakszervezet képviselője arra kérto a községi tanácsok dolgozóit, hogy: — törődjünk többet az em­berek érdekvédelmével; adjunk felvilágosításokat, hogyan tudják elintézni különböző hivatalos ügyeiket, egyáltalán milyen szerv, hez forduljanak szakmai, vagy Guy Mollet, a Francia Szocia­lista Párt főtitkára a választások­hoz fűzött nyilatkozatában ki­emelte: a legfontosabb eredmény az UNR kudarca. Ebben — mondotta — a demokraták ébre­désének sokat ígérő jelét kell lát­ni. Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkárhelyettese a francia hírügynökségnek adott nyilatko­zatában a következőkben vonta le a választások tanulságát: A de­mokratikus pártok és szervezetek egyéni gondjaik megszüntetése ér. holnap legyőzhetik a személyi dekében. uralom rendszerét, ha közös prog­Huber Lajos elvtárs, a közaJlkal- ram alapján egységbe tömörül- mazottalk szakszervezetének orszá- ' nek. Ez esetben valóban demok- gos elnöke Káplár Károly elvtárs ratikus rendszert hozhatnak lét­A román pártküldöttség Hruscsovnál értékes beszámolóját elemezve, a többek között ezeket mondotta: Végre mégiscsak elhelyezkedtünk, , ., , , . s dr. Bertalan Ferenc, a sarkad! “ Elvtársak, higyjek el, napja,nk­re, győzelemre juttathatják a szociális haladás és a béke poli­tikáját. Moszkva Vasárnap és hétfőn Gagrában Nyi'kita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának 'első titkára megbeszélést folytatott a Román Munkáspárt küldöttségével, amely Ion Gheorghe Maurer, a Politi­kai Bizottság tagja vezetésével Pekingben és Phenjanban járt. A megbeszélésen szovjet részről Anasztasz Mikojan, Vaszilij Mzsa. vanadze és Jurij Andropov, ro­mán részről Emil Bodnaras, Mi- colae Ceausescu és Chivu Stoica vett részt. A két párt képviselői véle­ményt cseréltek közös érdekű kér­désekről, A marxizmus-leninlz- mus, a proletár-nemzetköziség el­vi alapján különös figyelmét szen­teltek a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egysége és össze- forrottsága megszilárdításáért ví­vott harc kérdéseinek. A találko­zó a testvéri barátság szívélyes légkörében zajlott le. Hétfőn a román küldöttség ha­zaindult. (MTI) ban nagyon fontos a mezőgazda­ság erősítése, konkrétabban: a ke­járás vb-titkára megnyitó beszé­de után Káplár Károly elvtárs, a , _. . ., , , ... j árási tanács elnöke emelkedett nyergabontermesztés es a kozfo­szólásra. Szakértelme, a járás munkájá­nak alapos ismerete, a soron követ­kező legfontosab feladatok megol­dása, annak szükségessége csen­dült ki minden szavából. — öt­éves tervünk harmadik, de lassan negyedik évében járunk már, s mindenki előtt világos, hogy első­rendű feladatunk: mezőgazdasá­gunk erősítése. A szakszervezetek­nek, s ezen balül a közalkalma­zottak szakszervezetének nem le­het csupán az a feladata, hogy el­adja a tagsági bélyeget, s külön­böző segélyeket nyújtson át az ar­ra igényjogosultaknak, hiszen ezt tulajdonképpen államunk adja. Szegvári Petemé doktor, az orosházi járási tanács titkára sza­badelőadás formájában folytatta Káplár elvtárs megkezdett gondo. latmenetét. — Minden tanácsi doJ. gozó tartson kapcsolatot egy-egy tanácstaggal, segítse munkáját; — hiszen mi, a tanácsi apparátus dolgozói vagyunk kapcsolatban nap, mint nap azokkal az elvtár­saikkal, akik problémáikkal, ta­nácskérésükkel felkeresnek ben. nőnket. Ne legyenek a tanácstagi beszámolók elvontak, sokszor a közélet mindennapos gondjait nél- küfcözőek. Segítő munkánkat szak. gyasztásra kerülő húsmennyiség íorráshelyének erősítése... Számtalan konkrét, nem üresjá. ratú hozzászólás hangzott el. Sen­de Imre, a sark ad i járás pénzügyi csoport vezetője kérte: konkrétan osszák ki a feladatokat a tanácsi dolgozók között, hogy kinek mi­ben és mit kell segíteni. Ígéri a sarkadi járás valamennyi tanácsi dolgozója nevében, hogy bármikor nagyon szívesen rendelkezésére állnak minden olyan eJvtársnak, aki igényli a támogatást. Farkas Istvánná, az orosházi já_ rás főállattenyésztője elmondta, hogy járásukban a szocialista tu­dat formálásáért igen sokat tettek azok az elvtársak, akik a névadó ünnepségeket, esküvőket az érzel, mi ráhatás eszközével tették nép­szerűvé ... Akkora élményt nyújtott me­gyénk első járási szakszervezeti napja, hogy valamennyi hallgató, köztük a kívülálló meghívott ven­dégek is vastapssal nyugtázták azt a bejelentést, hogy megyénk min­den járásában még ebben az év­ben; járásonként pedig évenként ismétlődően megtartják a közal­kalmazottak szakszervezetének já_ rásl találkozóját. Ternyák Ferenc A fegyelem a vezetés tükre Az egyik üzemünkből elbo­csátottak húsz munkást. A vál­lalatnál ugyanis nincs elég munka, termelvényeikből ke­vesebbet igényel a népgazdaság. A gyári vezetők, a párt- és a szakszervezeti tisztségviselők úgy határoztak: útilaput kötnek azoknak a sarkára, akik fegyel­mezetlenek, gyakran hiányoz­nak, lógnak és selejtet gyárta­nak. A rangsorolást mindenki igazságosnak tartotta, hanem az elbocsátás végül is nagy vihart kavart. Többen embertelenség­gel vádolták a vezetőket, mert szerintük a szocializmusban megengedhetetlen a felmondás. Nem akarok az eset kapcsán hosszas fejtegetésbe bonyolód­ni, csupán egy hibás és megle­hetősen általános nézettel sze­retnék vitázni Eszerint a szo­cialista társadalom humaniz­musa mindenáron garanciát jelent a mihaszna dologkerülők eltartására is. Valahogy, ha ki­mondatlanul is, de él egy ilyen elv: ha nefh tudod megne- *velni, hát bűnhődj érte. Mert néhány hanyagért valóban ez­rek bűnhődnek, 'nszen a fe­gyelmezetlenek Keresete levo­nás a becsületesen dolgozók életszínvonalából. Pedig a szo­cialista humanizmus lényegé­ből aligha következik a közös­ség érdekeit sértő emberek vé­delme. Az új társadalom mo­rálja a dolgozó tömegek jólété­nek megteremtését tekinti fő feladatának. A szocialista hu­manizmus ezért harcot jelent minden olyan jelenséggel, ami ezt akadályozza: a fegyelmezet­lenség, a lógás, a korszerűtlen munka ellen. Ha szükséges, ak­kor a kényszer és az adminiszt­ráció eszközeivel is. Ezt a vezetők védelmében is szükséges leszögezni. Mert vall­juk be őszintén, nemcsak a dol­gozók elmaradottabb rétegei gyakorolnak nyomást a veze­tésre, hanem esetenként még egyes társadalmi szervek is a hanyag, fegyelmezetlen munkás pártjára állnak, a szigorral és a következetes számonkéréssel szemben. Többek között ez a közszellem vezetett oda, hogy egyes vezetők úgy gondolják, hogy nekik mindenáron vala­mennyi munkás barátságára kell törekedniük, akár elvtelen udvarlással, elnézéssel, braiyi- zással is. Valóban kialakult ná­lunk a nemet mondani és uta­sítani képtelen, az üres népsze- szerűségre vadaszó vezető típu­sa, amely békülékenységet hir­det, fegyelmezetlenséget és la­zaságot terjeszt. Ez lenne a ve­zetésben az új, a szocialista? Aligha. A munkások tényleges érdekeinek, a minden tekintet­ben fegyelmezett munka és az arra rászolgálókaí állhatatosan fegyelmező, szigorú és igazságos vezető felel meg. Itt azonban egy lényeges dolgot nagyon jó) meg kell jegyezni: a szigorúság és a keménység nem azonos a durvasággal és az önkényeske­déssel. Ez a módszer a tehetetlen, a vezetésre képtelen emberek sajátja. Aki a kettőt összekeve­ri, hamar meggyőződhetett arról, hogy a törekvése ellenkező eredménnyel jár, mert nem ta­lálkozik a legnagyobb fegyel­mező erővel: a munkáskoliek- tíva egyetértő támogatásával. A fegyelem a vezetés tükre, ám a fegyelmezés mégsem a vezetés lényege. A szigornak, a keménységnek, a felelősségre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents