Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
IMI február IS. 9 Szombat A kamuii Béke Tsz tagjai közül az idén huszonötén építenek házat és öten vásárolnak személyautót A Kamut környéki tanyák fo lyamatos felszámolásával párhuzamosan a Béke Tsz tagjai a faluban építenek házat. Tavaly tizenegy szövetkezeti gazda költözött új otthonba, míg ez évben huszonötén építenek kétszobás családi házat. A munkát a tsz házi építőbrigádja végzi, az építkezésekhez szükséges anyagokat a közös gazdaság szállítójárműveivel viszik a helyszínre. A zárszámadás után a tsz-tagok között valóságos autóvásárlási kampány kezdődött, öten elutaztak Pestre, hogy használt kocsit vegyenek. Nem jártak sikerrel, s így mindannyian elhatározták, hogy még az idén új személyautót vásárolnak. ISGtt fi tervezettnél nyolcmillió forinttal nagyobb értékű árut adtak 1963-ban a békéscsabai tsz-ek munkaegység értéke és as egy tagnak jutó jövedelem Tíz százalékkal növeli ez évi áruértékesítési tervét a muronyi Lenin Tsz A muronyi Lenin Termelőszövetkezetben az idén tíz százalékkal több árut akarnak átadni az államnak, mint tavaly. Az előzetes tervek szerint búzából hatvan vagonnal számítanak a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. A tervben szerepel még 221 vagon cukorrépa, 3500 mázsa kender, 1650 mázsa napraforgó, 760 mázsa étkezési borsó, 165 mázsa dohány és 60 mázsa mák átadása. Ezenkívül 110 hízó marha, 900 hízott sertés, 19 700 baromfi, 150 ezer darab tojás és 2205 hektoliter tej átadását is tervezik. Szórják a fejtrágyát a Hidasháti Állami Gazdaságban A Hidasháti Állami Gazdaság- i nak ki. A munkát nyolc műtrá- ban a napokban kezdték el a fej- J gyaszóróval végzik, melyeknek trágyázást Mintegy 2700 hold napi teljesítménye összesen 400 őszi kalászosra és 800 hold lucernára kataszteri holdanként átlagosan 100—200 kiló pétisót szórhold. A 3500 holdnyi műtrágyázandó területre így február 24-ig kiszórják a fej trágyát A békéscsabai termelőszövetkezetekben befejezték az 1963-as évi zárszámadást, s a közgyűlést I mindenütt megtartottak. Az elmúlt évi eredményekről és a további tervekről érdeklődtünk Kovács Ferenc elv társtól, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — Hogyan gazdálkodtak az elmúlt évben a város tsz-ei és milyen eredményeket értek el? — A város termelőszövetkezetei 1962- höz viszonyítva az élmúlt évben úgy politikailag, mint gazdaságilag megerősödtek — mondotta válaszában Kovács élvtárs. — Emelkedett a vezetés színvonala, nőtt a tagság munkakedve, s ezzel párhuzamosan természetesen nagyobb gazdasági eredményeket is értek él. A város szövetkezeteinek összvagyona 1963-ban százmillió forint.. A fél nem osztható szövetkezeti alap az előző» évihez képest nyolcmillió 833 ezer forinttal nőtt, a gazdálkodási eredmény pedig kilencmillió 27 ezer forinttal. Ezt az összeget termelőszövetkezeteink a jobb gazdálkodással, a termésátlagok növelésével érték d. A gabona kivételével 1963- ban általában nőtt a termcsj átlag. Kukoricából, májusi mar-1 tájin kívül 1962-höz viszonyítMINDENNAPI AGGÓDÁS Egy főmérnök útja S zobájában ülünk, füg- göny-szitálta tél végi napsütésben, meghitten beszélgetve. A termetére simuló fehér köpeny jól kihangsúlyozza tartását, markáns arcának barnaságát. A haja galambösz, szemöldöke kissé bozontos, a tekintete szelíd, kérdésekre bátorító, a beszéde csendes, eleven odafigyelést igénylő, mozdulatai nyugodtak. Egész lénye bizalomkeltő és tiszteletre hangoló egyszerre. Azért jöttem el hozzá, mert mindenkitől csak dicséretet hallottam róla. Egész mentalitását, tevékenységét, életét a mindennapi aggódás jellemzi: aggódás a jó munkáért, az üzemért, az emberekért, a másnapokért. Mérnökről ennél elismerőbben nem lehet beszélni. Ki ez az ember? Honnan hozta magával a gyötrődés, az aggódás, az alkotás szenvedélyét? Mi fűti, mi hajtja, miből merít erőt ahhoz, hogy példásan tegye dolgát? Mivel érdemelte ki az üzemi munkások, műszaki vezetők, irodai dolgozók — s néhány napja a városi párt- bizottság — jó véleményét, elismerését, aránylag kurta idő alatt? A neve: Kardos Ernő. Munkahelye: a Békéscsabai Konzervgyár. Beosztása: főmérnök. Életkora: ötvenhárom év. erzsébeti születésű, „Lenin-falu”- böl való, s erre roppant büszke. A kilencgyerekes proletárcsalád utolsó előtti gyereke. Az apja vásárcsarnoki munkás volt, s ezt említve nem is kell különösebben ecsetelni a gyermekkori szegénységet, puritánságot. A kétkezi küzdelem tiszteletét gyermekfejjel tanulta meg és sohasem felejtette el. Orvos szeretett volna mindig lenni, de meg kellett értenie, hogy a sok költségbe beleroppanna a család. Dolgozni kezdett. Tizenhét évesen, 1929-ben, Weisz Manfréd konzervgyárában segédmunkás lett. A gyenge fizikumú fiú száz kilós lemeztábla bálákat tologatott vasikocsin. De sokszor kimerült, de sokszor elkeseredett! Aztán felülkerekedett benne a dac: bírni kell, és titokban, amikor senki sem látja, tanulni, olvasni kell. 1940- ben küldönc lett, majd szorgalmára felfigyelve, irattári dolgozónak tették. Már volt ideje tanulni. Magánúton, 1944-ben megszerezte az érettségit. Még ebben az évben segédművezető lett a szárítóüzemben és konzervmesteri vizsgát tett. Aztán elszabadult a budapesti pokol, megkezdődött a nyilasok terrorja. Az erzsébeti ifjúmunkásokkal együtt zsidókat rejtegettek, szabotázs-akciókat szerveztek. Nagy mennyiségű konzervet rejNem ez az első találkozásunk, tettek el a németek elől, az éhező lakosságnak. A főváros felszabadulása után a legelsők között volt, akik bementek a gyárba újrakezdeni a munkát, az életet. A szovjet parancsnokság Kardos Ernőt bízta meg a gyár igazgatásával. 1946- ban, az államosításkor műszaki vezető lett. 1949-től a Konzervipari Központ rengeteg feladattal bízta meg. Mindig oda küldték, ahol baj volt, ahol rendet kellett teremteni. Járt Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Dunakeszin, 1952-ben az Élelmiszeripar kiváló dolgozója lett, majd sztahanovista. FőmérEgy fél éve a segítségemet kérte az ipari tanulók ügyében. Nem volt otthonuk, ágyrajárók voltak az albérlet-dzsungelben. Aggódott értük a szülők helyett is, feleségével együtt. Minden követ megmozgattak. ö volt a legboldogabb ember a sok talpalás után, amikor közös, meleg fészekbe költözhettek a gyerekek. Megszerettem, megtanultam becsülni a felelősségérzetéért. De az életéről nem faggattam. Az most van soron. Kevés az idő, feszesek a mondatok. Harmincnégy éve dolgozik a konzerviparban. Egyébként pestnőknek nevezték ki Szegeden. Amikor odakerült, a gyár termelése csak hat és fél millió forintos- volt. Amikor 1961 augusztusában Békéscsabára irányították, már 180 millió forint értékű konzervet gyártottak Szegeden. Hogy mennyi nehézséggel, bajjal kellett szembeszállni, azt nem lehet röviden elmondani. Küszködéséért, egyéni vonzó jellemvonásaiért szerették, tisztelték a dolgozók. Rengeteg fiatalt tanított meg a szakma fogásaira, szeretetére. A tanítványok közül jó néhányan eljöttek Békéscsabára, hogy a közelében legyenek és fáradozásait honorálva segítsék őt az itteni hősies munka jó végrehajtásában. Csa'k így szólítják: Ernő bácsi, hangjukban melegséggel, tisztelettel. Már két és fél éve dolgozik Békéscsabán, töretlen szívóssággal. Itt van a gyár megindulása óta. A termelés és a munkások minden gondját és örömét magáénak ére2ive végzi munkáját. Naponta 10—12 órát tárgyal, szervez, vitéz, noszogtat. Mikor pihen? Késő este, a családi körben, melynek derűjét a néhány hónapos Csillácska eszmélése ragyogja be. Feleségével a gyárból (ahol ő főtechnológus) együtt mennek a bölcsődébe érte majd mindig. Mindent arra tett fel, hogy sikeresen teljesítse küldetését: a konzervgyár jó műszaki irányítását. Eddig nem volt semmi baj. A hozzáértő, igyekvő emberek megtartó közösségében nagyon jól érzi magát. — Szerettem és szeretem az embereket. Ez mindig erőt adott a munkához. A munkát azért szeretem, mert boldogít. Jó érzés látni, tudni, hogy mire vitte idáig a gyár és milyen lesz majd, ha teljesen elkészül. Jó érzés hallani a gépek zaját Ez a legszebb muzsika. Ezért érdemes aggódni, élni, munkálkodni... Gyönyörű vallomás. Pallag Róbert Zsoltban átszámítva, holdanként; va er tagonként 3201 forintos 24 mázsát takarítottak be. Ez azt emelkedést jeleni. Az Előre Ter- jelenti, hogy a második ötéves meüőszövetkezetben egy tag évi tervben az 1963-ra eső termésátlagot 120 százalékra teljesítették szövetkezeteink. Cukorrépából holdanként átlagosan 185 mázsa termett, s ez 100 százalékos tervteljesítést . .jelent. Áru értékesítési tervüket 115,55 százalékra teljesítették Békéscsaba termelőszövetkezetei, ugyanis 50 millió helyett 58 millió forint értékű, árut adtak át az államnak 1963-ban. Többek között főleg hízott szarvasmarhát, sertést, baromfit és kertészeti termékeket. — Ezzel párhuzamosan hogyan nőtt a tsz-tagok jövedelme? —- Természetesen ez a gi eredmény magával hozta a szövetkezeti tagok jövedelmének emelkedését is. A betervezett 37 millió 424 ezer forint helyett városunk szövetkezetei 45 millió 202 ezer forintot osztottak ki. Több mint hétmillió forinttal nagyobb összeget a tervezettnél. Ezen belül a prémium kétmillió forintot tesz ki. Különösen jó eredményeket ért el a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz, amely a tervezett 4 millió 679 ezer forinttal szemben ötmillió 170 ezer forintot fizetett ki tagjainak. A Petőfi Tsz hatmillió 119 ezer forint helyett hétmillió 86 ezer forintot osztott. A munkaegység értéke a tervezett 31,22 forinttal szemben 36,80 forintot ért átlagosan, városi szinten. Ebben a legjobb eredményt az Előre Termelőszövetkezet érte el, amely 32,22 helyett 46,90 forintot fizetett egy munkaegységre, a Kossuth Tsz 34,17 helyett 41,04 forintot Az egy tagra jutó tervezett részesedés városi szinten 14 ezer 125 forint volt, ezzel szemben 16 ezer 120 forint az egy tagra eső átlagos, jövedelem a ház| átlagos jövedelme 21 ezer 553 fo- ■ rint volt 1963-ban. — Hogyan alapozták meg az 1964-es évet az elmúlt esztendőben? — 1963-ban a termelési alap 22 millió forint, ez kétmillióval többet jelent az előző évinél. Ezenkívül minden szövetkezetben megvan a takarmányalap. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyították, hogy nem minden szövetkezetben foglalkoztak megfelelően — a lehetőséget kihasználva — a növénytermesztés vagy az állattenyésztés eredményeinek növelésével. Ha ezekben több gondot fordítanak egyik vagy másik ágra, akkor 25—30 százalékkal még jobb eredményeket értek volna el 1963-ban. Tervünk az, hogy minden szövetkezetben nagyobb termésátlagokat érjünk él, különösen a gabonánál, ahol igen jelentős, högy a technológiai eljárásokat következetesen betartsák. Szövetkezeteinkben már megkezdték a fej trágyázást, amely tavaly igen sok gondot okozott és késve fogtak hozzá. Probléma volt 1963- ban a vegyszeres gyomirtás is, s most erre fokozottabb gondot fordítunk. A kukorica termésátlagának növelésére versenyt is kezdeményeztünk. A fő cél az, hogy a jelenleg 24 mázsás — májusi morzsolt — holdankénti termésátlagot 30 mázsára emeljük 1964-ben. A versenyfeltételeket következetesen betartó és kiváló eredményeket elérő agromómusok 1000 forint pénzjutalomban részesülnek. Hasonlóan többet törődünk az állattenyésztéssel, itt különösen a szakvezetés javítását vesszük figyelembe — fejezte be tájékoztatását Kovács elvtárs. Kasnyik Judit Helion rendezik a gép^ocsinyeremény-belélkönyvek tizenegyedik sorsolását 143 személyautó jut a nyerteseknek Az Országos Takarékpénztár február 17-én, hétfőn Budapesten, a MOM Művelődési Házában rendezi a gépkocsi nyeremény-betétkönyvek tizenegyedik sorsolását. Ezúttal 66 022 tízezer forintos betétkönyvre 79 autót, 107 564 ötezer forintos betétkönyvre pedig 64 autót, összesen tehát 143 személygépkocsit sorsolnak ki. A nye_ reménykocsik megoszlása a kővetkező: 20 Moszkvics, 20 Skoda, 43 Wartburg, 38 Trabant, 4 Simca, 6 Renault Dauphine, 9 Fiat és 3 Steyer. A húzáson az 1963. október 31- ig váltott és 1964. január 31-én még érvényben volt gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek vesznek részt. Képesített könyvelői vizsgával és több éves szakmai gyakorlattal rendelkező anyagkönyvelőt felveszünk, Cím: Békéscsabai Szőnyeg-és Takácsául Háziipari Termelő Szövetkezet Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 41—13. Telefon: 13—92.
