Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-15 / 38. szám
1964. február 15, 4 Szombat Diákok a kötöttárugyárban A hirtelen hullott hó szinte járhatatlanná teszi a szűk kis utcát. A szél a havat felhordta a járdára és bokáig süpped a járókelő. Néhányan már elsöpörték, s akik kinn állnak a ház előtt, kíváncsian tekintenek a lassan csúszkáló autó felé. — Ez a ... utca? — kérdezem meg egy asszonytól. — Kit keres? —Megmondom a nevet, aztán intenek a ház felé, ahol a lehúzott redőny arról árulkodik, hogy nincs odahaza senki. Azért megnyomom a csengőt. Egyszer, kétszer, az ajtó Wert- heim-zára és kapuzára biztosan tartja magát és csak a kulcslyukon bámulok be, ahol a szárazkapualjon belül egy szürke Trabant álL — Nincsenek itthon, biztos a másik városban vannak dolgozni — szól egy férfi. — Ismeri őket? — intek fejemmel az előbbi ház felé. — Ki maga ... nem hivatalos ember maga — szól elutasítóan a kérdezett. <1 Egy jegyzőkönyvből: A házon belül kis szoba rozsdás vaskályhával, egy régi ágy, amin szalmazsák tetején egy asszony gubbaszt. A szobában bűz és jég- i hideg van. Az asszony zavaros te-! kintettel néz a látogatóra, nem válaszol a kérdésekre... beteg. Keze reszket, és ha mond is valamit, azok is csak fél szavak, félénk, fél mindenkitől. — Mit szokott kapni’ enni? — intenek a látogatók a beteg felé. — Azt, amit mi eszünk, — válaszol pergőn és elutasítóan egy alacsony, fekete hajú asszony. Q — Aláírják a jegyzőkönyvet? — Természetesen. A hivatalba először egy levél érkezett. Ezután jegyzőkönyvek készültek, és helyszíni szemlét Tizenkét végzett gyógyszerész helyezkedik el megyénkben Tizennégy leendő gyógyszerész — kik júliusban kerültek az egyetemeikről gyakornoknak a megyei gyógyszertárakba — utazott a hónap elején a szegedi és budapesti egyetemekre, hogy február 2-től 12-ig letegyék államvizsgájukat, s elnyerjék a gyógyszerészi diplomát. A tizennégy gyógyszertári gyakornok közül államvizsgája után tizenkét diplomás gyógyszerész visszatér Békés megyébe. ALBA REGIA az igazi! A nagy képcsöve* ALBA REGIA televíziót OTP-hitellevélre is megvásárolhatja! 1059 Sokat foglalkozunk manapság a politechnikai képzés előnyével, hasznával. Abban a szakemberek egyetértenek, hogy hasznos és jó dolog. Üzemeink, ahol a fiatalok dolgoznak, jórészt megkedvelik őket, értékelik munkájukat. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium III. A) osztálya a kötöttárugyárba jár. Reggel 8 órakor már ott vannak a gyár portáján. Megérkezik a vezető tanárnő is: Réti Dezsőné. Első utunk az oktatóterembe vezet. Kezdődik az elméleti foglalkozás. Gyors számvetés, a tanárnő megállapítja a hiányzókat, s aztán kezdődhet az óra. Szelezsán György művezető teszi fel az első kérdéseket. — Milyen gomblyukvarrógép-típusokat ismerünk? — Egy kis szünet, gondolkodás, majd Kisvárdai Pálma igen szép feleletet ad. Az előadó sorra teszi fel a kérdéseket, de Gelencsér Ilona, Pintér Zsuzsanna és még mások bebizonyítják, nemhiába járnak az üzembe. A számonkérés befejeződik, a problémák tisztázódtak, s Szelezsán György rátér az új anyagra. Ismerteti a karos feddőgépeket. A táblára rajzok, az asztalra varrógép kerül. így jobban értik a magyarázatot. A tanulók szorgalmasan jegvzetelnek. Fél tízre vége az elméleti oktatásnak, és míg a gyakorlati foglalkozás megkezdődik, jut egy kis idő arra, hogy a tanulókkal is elbeszélgessünk. baszkó Györgyi ezt mondja: — A nyolc általános után textiltechnikus szerettem volna lenni. Nem vettek fel. A három év, amit itt töltünk, illetve töltöttünk, igen hasznos. Ügy érzem, nincs okom a kesergésre. Ügy határoztam, hogy az érettségi után szeretnék ide jönni, a gyárba. Gelencsér Ilona, az osz*ály titkára így vélekedik: — Én legjobban az első évet szerettem. Töb- ■ bet tudtunk varrni. Egyébként | igen hasznosak ezek a gyakorlatok, s mindjobban azt érezzük, hogy a dolgozók nem idegenkednek tőlünk. Jól megértjük egymást. Szívesen foglalkoznak velünk. Hasonló a véleménye Zsótér Editnek is. Neki is az el«ő év tetszett legjobban. Azért, mert több gyakorlati munkát végezhettek. Még sok mindenről szó esett, de az idő sürget, indulni kell a gyakorlati munkára. A lányok gyorsan szétszélednek, a munkahelyük már ki van jelölve. A szabászaton több lány dolgozik. Gaven- da Béláné és Nagy Károlyné nagyon szívesen foglalkoznak a tanulókkal. A kis varrodában oe- dig Szakács Mihályné mondja, hogy már három éve tanítgatja a „politechnikásokat”, s úgy látja, érdemes. Míg végigjártuk a különböző részlegeket, sok dolgozóval beszélgettünk. Véleményüket leírni sok lenné most, de arról meggyőződhettünk, hogy mindannyian szeretik a diákokat és szívesen dolgozzanak velünk Háló Ferenc Egy év alatt kétmillió forint értékű autójavítás tartottak, majd úgy határoztak: ez már a bíróságra tartozik. — Ki jelentse fel? — Meg kell írni az újságnak... o A férfi hosszú és sovány, szemei beesettek, haja homlokára hull és kezében zavartan gyűrö- geti a sapkáját. — Aljas rágalom, hogy mi rosz- szul tartjuk testvérünket.., — De hát egész télen nem fűtöttek rá! — Előfordult... — így hang- súlytalanul, mintha az természetes lenne, hogy 20 fokos hidegben, egy magával teljesen tehetetlen elmebeteg asszony lehúzott redőnyök mögött kucorogjon egész nap egy jéghideg szobában. — Nem érzi magát bűnösnek, hogy elmulasztotta a legemberibb kötelessósét, a saját testvéréről való gondoskodást? — Én még elvittem orvoshoz is... Egyszer... — Kié a ház? — Közös. Csak egynegyede a testvéremé. — És ha ő meghalna? A kérdésre nem hangzik el válasz, csak a sapkát gyűrögeti szemét a földre süti, zavarban van, s talán még bántja is a helyzet Az asszony élénk mozgású, mosolygós, s ha nem tudnám róla, hogy ő az, aki fűtetlenül hagyja a magával tehetetlen sógornőjét, akkor még talán kedvesnek is találnám. A kérdésekre tiltakoeóan válaszol és aljas rágalomnak minősít mindent. — Igaz, hogy nem fűtenek mindennap? — Dehogynem. Csak hát mi reggel eljövünk és este érünk haza. — Miért nem dolgozik lakhelyén, tudtommal magának felajánlottak ugyanilyen munkahelyet? «5.) Az űrhajó bal oldali falába szerelt filmfelvevő gépemhez ugrottam, villám gyorsain szabaddá tettem lencséjét és megindítottam a filmszalagot. Aztán lázas sietséggel felkaptam hordozható felvevógépemet és kinyitottam az „ablakomat”. Először semmit sem láttam. Minden olyan volt, minit eddig. Ám ekkor előttünk, az űrhajó előtt egy óriási tárgy szélének élénken megvilágított torz vonalai kezdtek kibukkanni. Szemlátomást gyorsan növekedett s úgy tűnt, igen gyorsan száguld egyenesen nekünk. Fura szikla- halmazokat, hegyes kiszögellése- ket, mély, sötét repedéseket, napfénytől csillogó hatalmas hegyet láttam. Menten szétlapítja parányi űrhajónkat, amely retten thetetl énül rohan feléje. A formátlan tömb most ablakaink elé került és eltakarta az egész látható űrt. Olyan közel haladt el melletünk, hogy az volt az érzésem, ha kinyújtom a kezem, elérem világosszürke felszínét. Egyenetlen, tört terep tűnt fel és az egész tömeg szinte felolvadt a mögöttünk levő térségben. A látvány utolérhetetlen gyorsasággal eltűnt. Megint nyugodtan sziporkázott a csillagvilág. Végtelen űr terült el ismét az űrhajó körül. A torz törmelék 20 másodperc alatt zúgott el mellettünk s majdnem pontot tett űrutazásunk után. Megdöbbentem, sőt bizony kissé meg is ijedtem és gépiesen kikapcsoltam a készülékemet Kámov mélyet sóhajtott Arca — El szeretnénk majd adni a házat és ide akarunk költözni. — Tudja, hogy maga tönkretette a férjét? Maga az oka annak, hogy így bánnak a férje nővérével. — Én? Ki takarít utána? Teljesen magatehetetlen. Igaz, hogy most sovány. De voltunk vele orvosnál. o Csend. A kérdésekre nem válaszol vagy mellébeszél, pergőn és gyorsan. Most már el tudom képzelni, hogy otthonában milyen szigorú fegyelmet tart férje, gyermeke és környezete felett Sárkány. Talán nincs is jelző, amely kifejezi azt az emberileg al j as magatartást, amellyel egy tehetetlen emberrel bánnak. Rossz emberek. Biztos, hogy nehéz a beteg környezetében tisztaságot tartani. Gonddal jár a vele való törődés, de az ember azzal több az állatnál, hogy tud tenni, tud változtatni a legszörnyűbb állapoton is. Nem kell mindennap fehér lepedőt húznia. Nem kívánja senki, de a minimális emberi körülményeket kötelessége volna biztosítani. A Büntető Törvénvkönyv 280. paragrafusa ezt mondja: „Aki állapotánál vagy idős koránál fogva fennálló gondozási kötelezettségét nem teljesíti, ha ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Most, ebben az írásban eltekintettünk a város és a név közlésétől. Ma név nélkül jelent meg ez a riport. Szeretnénk figyelmeztetni nemcsak azokat, akikről szól, de azokat is. akik hasonló körülmények között tartanak embereket: Ne feledkezzenek el emberi kötelességükről, ne a harácsolás, ne a gép és az autó legyen minden. Ne veszítse el értékét az ember! Dóczi Imrei GEORGIJ MARTINOV: nagyon sápadt volt. E2 ővette zsebkendőjét s fáradt mozdulattal megtörölte homlokát. — Mi volt ez? — kérdeztem halkan. — Aszteroid — felelte Paj- csadze. — Törpebolygó, amelyet csillagászaink nem ismernek. Mi voltunk az elsők, akik láthattuk és... ilyen közelről! — A sok millió közül ez az egy esélyünk volt erre a találkozásra — jegyezte meg Kámov. — De én soha nem bocsátom meg magamnak azt a magabiztos kijelentésemet, hogy lehetetlen előfordulnia. '— Miért beszél így? — ráncolta össze homlokát Pajcsadze. — Ez egy egészen kivételes, ritka eset. — De az életükbe kerülhetett volna — mondta Kámov. — Magának is — szólt közbe Bélopolszkij. — A mai technika még nem képes megelőzni az ilyen összeütközéseket. Ha bekövetkezett volna, senki sem lett volna oka. Kámov átadta a szolgálatot Bélopolszkij nak és elhagyta a fülkét. — Jöjjön pihenni — fordult hozzám Pajcsadze. — Mára elég volt! Beléptünk a fülkénkbe és kényelmesen elhelyezkedtünk a kerek ablak két oldalán függő hálókban. A békéscsabai autószerviz egy évvel ezelőtt kezdte meg a javítást, szolgáltatást. Ez alatt az egy év alatt kétmillió forint értékű munkát végzett el a szerelőgárda. Ha azt vesszük figyelembe, hogy naponta átlagosan 24 autót javítottak meg, akkor kiderül, hogy hétezernél is több a telepen eddig megfordult kocsik száma. A téli nyugalom, alacsony for— Parancsnokunknak éles a szeme, biztos a keze! — szólalt meg Pajcsadze. — A találkozás pillanatában éppen egy előttünk levő objektumot figyeltem, s amikor feltűnt ez a parányi bolygó, a vészjelzés után azonnal észrevettem. Röppályánk vonalától jobbra és feljebb haladt. Elkerülhetetlen volt az összeütközés. Útvonala keresztezte űrhajónk útját Bárki, Kámov helyén elfordította volna az űrhajót, de Szergej csak lefékezte a gépet olyannyira, hogy elengedje maga előtt a bolygót. Hibátlan szemmérték, hidegvérű nyugalom kell ehhez a manőverhez. Egyetlen másodpercnyi gondolkodási ideje sem volt Pajcsadze látszólag nyugodtan beszélt, de nekem feltűnt, hogy Kámovot keresztnevén említette. Ez csak olyankor történt meg vele, amikor nagyon izgatott volt Csak akkor fogtam fél a veszély teljes nagyságát, amelyet elkerült űrhajónk, amikor szomszédom közölte velem, hogy alig 600 méterre repültünk el az apró, 30 kilométer átmérőjű bolygótól. Elmondta, hogy az aszteroidok övezete a Mars és a Jupiter pályája között húzódik. Feltételezik, hogy ott valaha egy nagy bolygó keringett, de ismeretlen okokból darabokra hullott. A galom után a jó idő beköszöntésével megszaporodott az átvizsgálásra szoruló autók száma. A garanciális átvizsgálás, futójavítás, kettes szemle után naponta 24— 25 kocsit adnak vissza a tulajdonosoknak. A tavasz beköszöntésével mindennap „telt házra” lehet számítani. A javítást, átvizsgálást továbbra is elő lehet jegyeztetni telefonon vagy személyesen. Ms bolygók egy nagy bolygó törmelékei. Ma közelről láttunk egy ilyen törmelékbolygót és meggyőződhettünk, hogy csak törmelék, nem pedig egy önállóan képződött test, amely gömb alakú. Igazolást nyert az az elmélet, mely szerint az aszteroidok egy nagy bolygó törmelékei. Ez a mai találkozás igen fontos eredménye. A Marson 19.. december 27. A Mars!... Milyen távolinak és elérhetetlennek tűnt onnan a Földről! És most itt vagyunk a Marson! Odakint éjszaka van. Hat hónap alatt az első éjszakánk! A Napot nem látni. Lenyugodott a látóhatár mögött, épp úgy, mint a Földön. Napnyugta! Ez az oly egyszerű, oly jól ismert jelenség szokatlannak, titokzatos értelműnek tűnt. A mi földi Napunkhoz képest Mcsi és hideg volt. Utolsó sugarait rávetette mozdulatlan űrhajónkra, aztán lenyugodott Gyémántként ragyogó csillagok milliárd ja borította el a sötét égboltot. Ez a sötétség nem hasonlított a földi éjszakára. A homok- sivatagot, a világoskékes-szürke bozótokat, a mozdulatlan vizű tavat, amelynek partján űrhajónk leszállt, elnyelte a sötétség. Holnap, napkeltekor kiszállunk az űrhajóból. Holnap! Kánov rán’- parancsolt, hogy pihenjünk. Pajcsadze a függő, ágyban alszik. Én az ágyamon ülök. Kerül az álom! (Folytatjuk) Dia!and cl JHácson Sárközi Gyula fordítása
