Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
UM. február 2. 3 Vasárnap Háromszáz erőgép megjavítására vállalkozott az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás Húszmillió 425 ezer forint a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tagjainak évi keresete Községenként növényvédő brigádokat alakítanak 2,2 millió forint nyereséggel zárta a múlt évet a Szabadkígyós! Tangazdaság ki a szövetkezet, ami hárommillióval több mint egy évvel korábban. A fiatalok általában 16— 18 ezer forintot kerestek, az idősebbek között pedig nem ritka a 36—38 ezer forint sem. Török István például 42 ezer forinttal zárta a múlt esztendőt. A jó hírű szövetkezetben eeyre több jut szórakozásra is Nyolcvan színházbérletet váltottak, a múlt évben hazai és külfö’di jutalomkiránduláson százan voltak. A zárszámadó közgyűlésen sok értékes javaslat hangzott el: hogyan lehetne az új esztendőben úgv megszervezni a növényápolást, betakarítást és egyéb munkát. hogy még kevesebb hibát találton az ellenőrzés s több jusson a köznek és egyénnek. Ary lyának javaslatára az idén szervezettebbé teszik a növényvédelmet. Községenként megalakítják a sepiciális brigádokat. Ide osztják be a növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező tsz-tagokat — helyenként agronómusokat is —, hogy a gépi erő összpontosításával még eredményesebben védekezhessenek a növényi és az állati kártevőktől. A brigádok szervezését elkezdték. Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson — ahol hazánkban elsőnek vezették be a részegységes javítást s az elmúlt esztendőben 160 hazai és külföldi delegáció tanulmányozta munka- módszereiket — a téli kampányban 300 erőgép főjavítását vállalták. A szerelők — akik több tucat helyi újítással könnyítenek munkájukon — előbb csupán az RS— 09 gyártmányú traktorokat javít- , ják. Így speciális felszereléssel, j alapos szakmai tudással láthattak hozzá a nagy feladatok megváló-1 H részesedés. Ä szövetkezetek szocialista fejlődését „féltik” et_ tői a formától. De ugyanakkor nem gondolnak arra, hogyha kapálafclamil vagy töretlenül marad a kukorica, ha óriási értekek mennek veszendőbe csak azért, mert nincs megteremtve a munka anyagi érdekeltsége, akkor ez mekkora kárt okoz a szocialista előrehaladásnak. Attól sokkal jobban kell félteni a szövetkezeteket, hogy keveset termelnek, keveset osztanak és kedvetlen a tagság. A helyes anyagi ösztönzés — sok példa van már erre — egyik évről a másikra szinte ugrásszerűen fel tudja lendíteni a tsz-eket A közös munka haszna két irányba hat: minden forint jövedelem, amelyet a tag kap, ugyanakkor sok-sok forinttal gyarapítja a közös vagyont is, amely a jövő fejlődésének záloga. Végső soron az egyén boldogulása ehhez kapcsolódik. És a közös munkáiból, az egyé. ni érdek és a közösségi érdek összekapcsolásából létrejött; több áru az egész ország érdekét, fejlődését szolgálja. A mezőgazdasági termelés igen fontos helyet foglal el népgazdaságunkban és külkereskedelmünkben. Minél jobban tudjuk fellendíteni, annál kedvezőbb helyzetbe kerül a népgazdaság mérlege. Ez a kör. forgást is gyorsítja: a falu több traktort, kombájnt, műtrágyát, építőanyagot kaphat. Ezért népirtásához s az alkatrészbeszerzés is könnyebb, mintha több javító állomás fogla’kozna ezzel a géptípussal. Később Zetorok javítására rendezik be a futószalagot. Megyénk legnagyobb gépjavító állomásán egyébként minden brigád küzd a Szocialista brigád címért s élénk munkaverseny bontakozott ki. Mindenki igyekszik tudása és szorgalma legjavát adni, hogy továbbra is* megtarthassák a SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját. gazdaság! érdek a háztáji gazdaságok árutermelésének fejlesztése is. Ma anélkül korántsem lehetne egészséges az ország gazdasági vérkeringése. Éppen emiatt nem nézhetjük tétlenül, hogy az utóbbi két évben visszaesett a háztáji gazdaságok árutermelése. Feltétlenül jobban ki kell használnunk az ebben rejlő lehetőségeket, ami nemcsak egyéni, hanem közösségi és népgazdasági érdekeket is szolgál. Csák helyeselni lehet azoknak a tsz-vezet üknek a módszerét, akik a tervezésnél a háztáji gazdaságok árutermelését is figyelembe veszik és a közös munka mellett erről sem feledkeznek meg. A mezőgazdaság, amelyben helyes irányítással összhangra talál a három érdek, megfelelő támogatást kap a népgazdaságtól. Országos merőtökben is érvényesül az egészséges ösztönzés. A terményárak például nálunk kedvezőek a parasztságnak. Ha nem is a legmagasabbak a világon, de azért meghaladják a világpiaci szintet. Kedvező feltételek mellett kapják a tsz-ek a gépeket, a műtrágyát és a többi fontos iparcikket. Anyagi áldozatot vállal az állam azért is, hogy a szövetkezetek évről évre több szakembert alkalmazzanak. EzcnkíviT más úton is jelentős támogatás: élvez a mezőgazdaság. És minél több árut termel majd a falu, A tervszernél iolib eredménnyel zár a szarvasi Táncsics Tsz A szarvasi Táncsics Termelő- szövetkezet most készül a zárszámadásra, s a számítások szerint az előző évinél lényegesen nagyobb eredményt értek el 1963-ban. A szövetkezet közös vagyona az 1962. évihez képest kétmillió forinttal nőtt. A termelési alap 700 ezer forinttal magasabb az előző évinél. A szövetkezet vezetői jól gazdálkodtak az 1963-as évben, a tagok pedig szorgalmasan dolgoztak, így a betervezett 32 '■*- rint helyett 33 forintot ér egy munkaegység. Ezenkívül sok műnk a fo1 y ama tót premizáltak. Ezt is beleszámítjuk, akkor egy munkaegységre 1,8 forintot tesz ki a premizálás értéke. Zárszámadáskor, melyet előreláthatólag február első felében tartanak, kétmillió forintot osztanak ki a tagság között. Igen sok olyan szövetkezeti tag van, akinek 600—700. sőt ennél is több munkaegysége volt az elmúlt évben. Szentesi János sert ősgondozó 970 munkaegységet teljesített, s az 1963-as évi jövedelme több mint 32 ezer forint lesz. Zárszámadáskor közel 12 ezer forintot kap kézhez. Szövetkezeti gazdákat tűntettek ki Az 1963. évi eredményes gazdálkodásért a termelőmunkában felmutatott hozamokért a földművelésügyi miniszter megyénk szövetkezeti gazdatársadalmából 125 tsz-tagnak a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést, két- . száznak pedig miniszteri dicsérő oklevelet adományozott A kitün- ' tetések és oklevelek átadására a jövő hét első felében kerül sor. A kitüntetettek között van Al- mási István, a körösladányi Zalka Máté, Szarka Lajos, a kerté=zszi- geti Győzelem, Bökfi Mihály (traktoros), a füzesgyarmati Vörös Csillag, Furár Jánosné (baromfigondozó), a szarvasi Táncsics, Várkonyi Ferenené (tehenész), az okányi Alkotmány és Katona Gizella, az endrődi Búzakalász Tsz tagja. annál gyorsabban oldódnak beruházási problémái. Mert a népgazdaság is csak akkor adhat, ha kap. A most folyó zárszámadási közgyűléseken és az előkészítő munkában jó alkalom nyílik arra, hogy a tsz-tagok alaposan megismerkedjenek azzal, hogyan kapcsolódik egymásba az egyéni, közösségi és népgazdasági érdek, hogyan kovácsolódik össze egyetlen, az ország minden lakójára kiható érdekké. így jobban, megfelelőbben készülhetnek fel a tsz-ek a rövidesen ese. dékes másik nagy feladatra: az 1964. évi termelési terv részletes kidolgozására és elfogadáséra. Az idei esztendő a mezőgazdaságban már tavaly elkezdődött, méghozzá igen jóL A kalászosok nagy részét időben elvetettük, s a növények szépen kifejlődve fogadták a hótakarót. Ha a továbbiakban ugyanilyen jól dolgozunk, megfelelőéi ápoljuk a vetéseket és felkészülünk a tavaszi-nyári munkákra, akkor a jövő évi zárszámadás gazdagabb lehet az ideinél, amely a sok nehézség ellenére sem mondható rossznak. Elsősorban azért, mert a legtöbb tsz-ben a közös munka, a közös érdek erős alapokat teremtett, amelyek segítségével a közösség állni tudta a mostoha időjárás viszontagságait Eck Gyula Megtartotta tizennegyedik zárszámadó közgyűlését a füzesgyarmati Vörö’ Csillag Tsz. A tízezer- holdas gazdaság kiváló eredményeiről Barkóczi Pál 'sz-elnök, a Szocialista Munka Hőse adott számot. Elmondotta többek között: hetvenmiltió forint közös vagyonnal rendelkezik a Vörös Csillag Tsz. 1963-ban harmincegy millió forint értékű árut adtak az államnak. Húsból holdanként 120 kilót adtak közfogyasriásra. 450 ezer toj ári. 1060 vagon cukorrépát, sok ző’d-éget, tejterméket és egvebet adtak el. A késznónzfizriésne berendezkedett szövetkezetben jól kerestek a tagok Is: átlag húszezer forint a közödből származó évi jövedelem. Erre a cétoa ös-sz^en 20 millió 425 ezer forintot fizetett A múlt esztendőben megyénk termelőszövetkezetei csaknem 25 millió forintot fordítottak növényvédőszer vásárlására. Szakemberek becslése szerint mintegy 200 millió forint értékű mezőgazdasági terméket mentettek meg a kártevőktől. Mindezek ellenére a kukoricamoly, az aranka, a vetési bagolypille hernyója és a szövőlepke jelentős kárt okozott. A növényvédő állomás és a megyei tanács mezőgazdasági osztáMég csak most készül a múlt évi gazdálkodás mérlege a Sza- badkígyósi Tangazdaságban, de a főkönyvi kivonat azt bizonyítja, hogy nagyszerű eredményeket értek el. A viszonylag elég k.csi, 1400 holdas gazdaságban 2 millió 200 ezer forint a tiszta nyereség. Különösen jól sikerült a zöldség- termelés: a tervezett 2,1 millió helyett 3,2 millió forint jövedelmet hozott Amellett, hogy nagyobb mennyiségű zöldséget exportáltak is, a tangazdaság konzervüzemében feldolgoztak 30 vagon uborkát, 33 vagon paprikát, 40 vagon paradicsomot és 20 vagon vegyes zöldséget. Kukoricából 160 holdon, kimagasló rekordtermést, holdanként 38 mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő mennyiséget takarítottak be. Az alapos talajművelés és növényápolás mellett ezt annak is köszönhetik, hogy holdanként 19 ezer tőállományt hagytak. Ezt a kukoricát, s termelésének módját a tangazdaság bemutatja az ez évi országos mezőgazdasági kiállításon, vitathatatlan jogos büszkeséggel. Jogosan büszkélkedhetnek a konzervüzem termelésének növekedésével is. 1958-ban mindössze 400 ezer forint értéket termeltek, aztán 1961-ben 1,7, 1962-ben 3,3, a múlt évben pedig ötmillió forint értékű konzervet adtak át a kereskedelemnek. Az ez évi zöldségtermelést még a tavalyinál is b!ztosabb alapokra helyezték. Ugyanis egy 17 holdas területen víztárolót építettek. amelyből 200 hold zöldséget tudnak öntözni. Neveljen több libát! A szerződéses hízott libáért kg-ónként augusztus 1—november 15-ig 25,— Ft-ot fizet november 16—december 20-ig 24,— Ft-ot fizet a hizlaláshoz állami áron 15 kg kukoricát ad. A szerződéses toll ára is magasabb, mint eddig. Első tépésú fehér kisliba-toliért kg-onként 105,— Ft-ot, második, harmadik tépésű fehér libatollért kg-onként 140,— Ft-ot fizet a földművesszövelkezet Szórják a műtrágyát A múlt hét első felében a hőmérséklet lényegesen a fagypont fölé emelkedett. A békéscsabai Petőfi Tsz-ben a jó időt arra használták fel, hogy a víznyomóstul mentes, könnyebb talajaikra elkezdték a műtrágyaszórást. Beloruszokkal járták a táblákat, s egy-egy forduló után a pótkocsi mellé álltak és tankoltak. Képiink Káman Jánost mutatja be, amint a pétisót a műtrágyaszóróba önti. |
