Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-12 / 35. szám
1964. február 12. 2 Szerda Tűzszünet a kanták és az iraki hadsereg között Nixon — Kubáról 'Philadelphia Nixon, volt amerikai alelnök, akit a köztársasági párt lehetséges elnökjelöltjének tekintenek, hétfőn Philadelphiában sajtóértekezleten jelentette ki, hogy véleménye szerint az „új kubai válság”, — vagyis a halászhajó-incidens — nyomán keletkezett feszültség nem olyan súlyos, hogy igazolna egy amerikai katonai beavatkvzást Kubában. Nixon ugyanakkor Johnson magatartását is bírálta, és kijelentette, hogy az amerikai kormányfőnek nyilatkozatban kellene meghatároznia Kubával szemben folytatott politálkáját. Kínának Franciaország részéről történt elismerésével kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak — ha lehetséges — vétóval kellene megakadályoznia Kína bebocsátását az ENSZ-be. (MTI) Bagdad A bagdadi rádióban hétfőn este felolvasták az iraki kormány hivatalos közleményét, amely szerint Aref iraki elnök és Barzani, a kurdok vezetője tűzszünet! egyezményt irt alá. A közlemény hangoztatja, hogy a döntésre a nemzeti egység megőrzése érdekében került sor. Az iraki kormány — jelentette a bagdadi rádió — a következő intézkedéseket határozta él: a kurdok nemzeti jogainak elismerése a nemzeti egység keretében, az összetűzések során elfogott személyek szabadonfoocsátása, az északi területek újjáépítése, a kereskedelmi korlátozások megszüntetése, az elbocsátott alkalmazottak visszavétele. A bagdadi rádióban hétfőn este felolvasták Barzaninak, a kurdok vezetőjének féLhivásáft. Válaszolva az elnöknek arra a felszólítására, hogy biztosítsuk Irak egységét és szűntessük be a hadműveleteket — hangoztatja Barzani — elhatároztuk a harcok megszüntetését. Ügy döntöttünk, hogy hazatérünk rendes foglalkozásunkhoz, lehetőséget adunk a hatóságoknak a békés élet biztosítására, felhasználjuk az alkalmat a kurdok nemzeti jogainak Irak keretéin belül történő érvényesítésére. (MTI) Odesszában ülésezik Dél-vietnami szabadságharcosok elfoglalták Ba Longot Saigon Saigonban kedden közzétett hivatalos közlés a kormánycsapatok újabb vereségéről számol be. A dél-vietnami szabadságharcosok hegyi zászlóalja támadást indított Quumg Tin tartomány területén Ba Long ellen. Az alig néhány órás csatában a kormánycsapatok öt halottat, tizenkét sebesültet és sok fegyvert, közöttük négy ágyút vesztettek. Harmincegy katonájuk eltűnt — feltehetően a szabadságharcosok oldalára állt. (MTI) A tenger fenekén az ausztrál flotta büszkesége Súlyos hajószerencsétlenség a Tasman-tengeren Camberra A háború óta a legsúlyosabb veszteség érte hétfőn éjjel az ausztrál haditengerészeti flottát. A Tasman-tengeren hadgyakorlat közben összeütközött a 19 ezer tonnás Melbourne repülőgépanya- hajó, a flotta zászlóshajója és a kótezer-nyolcszáz tonnás Voyager, az ausztrál haditengerészet legmodernebb torpedórombolója. A repülőgépanyahajó parancsnokiad tájékán derékba kapta a tor- pedórombolót, amely ettől kettévált, g egyik fele azonnal, a másik része pedig három óra múlva elsüllyedt. A szerencsétlenséget követő pillanatokban a legénység nagy része a tengerbe vetette magát. Az eddigi jelentések szerint a 319 főnyi legénységből 234-et sikerült megmenteni. Nyolcvanöt sorsa ismeretlen. Minden valószínűség szerint életét vesztette V. H. Stevens, a hajó kapitánya, aki az összeütközéskor a parancsnoki hídon tartózkodott. Nagy veszteség érte a Voyager tiszti állományát is, mert a Melbourne kettészelte a torpedóromboló tiszti kabinjait. A mentésben több repülőgép, 15 helikopter, és számos hajó vett részt. A Voyager legénységének egyik életben maradt tagja megmentése után elmondotta, hogy hajóján csak az árbóclámpák égtek. Az összeütközéskor, a hatalmas rázkódástól eszméletét vesztette, majd röviddel később magához tért, látta, hogy a hajó oldalára billent. Minden úszott az olajtól. A matrózok kétségbeesetten kapaszkodtak a mentőövekbe és különböző faalkatrészekbe, végül is a Melbourne egyik mentőcsónakján őt és többi társát elszállították a hajóról. Néhány perc múlva a torpedóromboló felborult és elsüllyedt. A súlyos haj ószerencsétlenségről az első hivatalos nyilatkozatot Menzies ausztrál miniszterelnök adta. Menzies csupán „súlyos em bej-veszteségekről” beszélt, s kijelentette, hogy békeidőben Ausztráliában még soha sem történt ilyen nagyarányú hajókatasztrófa. Bejelentette, hogy haladéktalanul alapos vizsgálatot indítanak. (MTI) Az orosz pravoszláv egyház meghívására hétfőn Odesszában ült össze az egyházaik világitanácsa végrehajtó bizottságának ülésszaka. Ez a világtanács első olyan hivatalos ülése, amelyet a Szovjetunióban tartanak meg. Az ülésszakon részt vesz a végrehajtó bizottság 15 tagja, köztük az egyházak világtanácsa hait elnöke közül négy. A végrehajtó bizottság U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett táviratában mélységes aggodalmát fejezi ki a Ruandában fennálló tragikus helyzet miatt. A végrehajtó bizottság reméli, hogy az ENSZ hatékony lépéseket tesz a kialakult helyzet megszüntetésére. (MTI) Az üzemek belső tartalékainak felhasználásáról A népgazdaság megyénkre eső fejlesztésére kitűzött alapvető célokat elértük. Terveinket — az építőipar kivételével — 1963. évben általában teljesítettük. Emelkedett a beruházások ösz- szege, a termelésben részt vevők száma, a termelési érték meny- nyisóge, a lakosság fogyasztása. Erősödött a termelést pártellenőrző munka, javult a munkafegyelem. Eredményeink azonban korántsem kisebbíthetik elmaradásunkat egyes tervfeladatokban. Egyrészt az előre nem látott nehézségek miatt, másrészt a tervek végrehajtásának nem kielégítő szervezése miatt nem sikerült teljes értékű munkát végezni. Az 1964. évi tervek számszerű előirányzatai a temelési értekezletek megtartásával nyilvánosságra kerülnek, nem szükséges azokat ismertetni. Szükséges azonban éppen a múlt év tapasztalatai nyomán hangsúlyozni, hogy az 1964. évi tervek teljesítésében, a vezetéssel megbízott elvtársak irányító, ellenőrző tevékenységüket a lehető legjobb hatásfokkal végezzék. Többet szükséges foglalkozni az üzemben szunnyadó tartalékok feltárásával, azok hasznosításával. Igaz, hogy üzemeinkben a termelés és termelékenység fokozásáról beszélve, főleg a létszám növeléséről, a gépesítésről esik szó. Arról azonban, hogy a meglévő géppark jobb kihasználásával, a meglévő létszám észszerűbb szervezésével, modernebb szervezési eljárással menynyivel tudnánk többet termelni — kevesebb szó esik. Pedig a jelenlegi munkáslétszámmai, a jelenlegi termelési szervezetünkben meglévő gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk. A fent említett kérdés fontosságát támasztja alá a Békés megyei Tégla-és Cserépipari Vállalat esete is, ahol 1963-ban például a ledolgozott munkaórák számát figyelembe véve, a téglapréseknél 9,3 százalék állásidőt számoltak. Ez azt jelenti, hogy ha csak két százalékkal lett volna kevesebb az állásidő, akkor 4 075 200 téglával tudtak volna többet adni az építőiparnak. De ehhez hasonló helyzet alakult ki a cserépprésnél is, ahol 4,5 százalék az állásidő, s ebből 3 százalék műszaki hibából adódott. Ha a műszaki meghibásodás miatti állásidő csak egy százalékkal kevesebb, akkor 641 793 darab cseréppel tudtak volna többet termelni. Vagy meg kell említeni a Békéscsabai KötöttáruBecsületet A gyakorlatban általában kétféle egységesen jól bevált munkamérési módot használunk. Az egyik: a korábbi gazdasági eredményekhez való viszonyítás, a másik pedig az adott időszak termelési tervének alapul vétele, amelyet a termelés lehetőségeinek kihasználásához szabtak. E kétfajta mérési módot helyesen akkor alkalmazzuk, ha a kialakult helyzetet fejlődésében, a maga értékének megfelelően vizsgáljuk. Az események kritikai elemzését nem lehet elvonatkoztatva ítélet tárgyává tenni. Ennek ellenére mégis az a véleményem, hogy a termelési tervekben megszabott feladatok teljesítésénél — ebben tulajdonképpen már benne van az előző évek termelési szintje — az eddigieknél következetesebben kellene elbírálni a termelési terv teljesítését. A népgazdasági igények, az egyes üzemek tervfeladatának teliesítése összességében országos érdek. A lakosság élet- színvonalának alakulásával összefüggd dolog ez még abban az esetben is, ha valamilyen terméket a kereskedelem exportra szállít. A gazdasági élet folyamatosságának biztosítására a népgazdaság előre vállal kötelezettséget a baráti és a tőkés országoktól bizonyos cikkek szállításáért, ipari nyersanyagért, gépekért, műtrágyáért, vegyszerért. Mert elismerten jók nemzetközi kapcsolataink, van úgy, hogy a külföldi áru hamarabb érkezik, mint a mi árunk, az adott helyre. Bíznak bennünk, tudják, hogy jó kereskedelmi partnerek vagyunk. Mégis előfordul, hogy a népgazdaság bizonyos oknál fogva nem kapja meg, vagy csak késve kapja a tervben ígért árut. Ilyenkor mi történik: külföldi szállítás esetében a belső tartalékokhoz, néha bizony a lakossági gyárat — bár eredményeik jobbak, mint 1962-ben —, ahol 1963- ban 13 628,5 állásórát fizettek ki. Ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban mintegy őt fő semmilyen nemű termelőmunkát nem végzett. Ezek a példák mutatják, hogy az ipari termelés, a termelékenység növelése, az üzemen belüli tartalékok feltárása, a szervezési munkák javítása talán soha nem volt olyan paran- csolóan szükséges, mint manapság. Egyrészt azért, mert a népgazdaságnak olcsóbb árura van szüksége, másrészt pedig azért, mert több árura lesz szükség, mint 1963-ban volt. Mi tehát a teendő? Mindenekelőtt a gyártástervezés helyes megszervezése. A jól megszervezett gyártástervezésnek törekedni kell a legkisebb anyagköltségre, a minimális hulladékra, munkabérköltségre, a megmunkálás módszereinek pontos kidolgozására, a munkaidő lerövidítésére. Törekedni kell a legkisebb munkaigényű műveletek, a legkisebb erőkifejtést igénylő munkavégzés kiválasztására, a kézi munka helyett — ahol arra lehetőség van — alkalmazzunk gépi munkát az előkészítő és mellékidők csökkentése céljából. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az olyan tartalékok felhasználására, mint a munkahelyek jobb szervezése, ezen belül is a munkaeszközök és a megmunkálandó anyagok elhelyezése. A termeiéa tervnek! kerethez kell nyúlni, mert az áruk szállítása nemcsak becsület, hanem vállalt kötelezettség. Végeredményben egy nehezen megszerzett jó külföldi piacért áldozatot kell hozni, különösen akkor, ha a lekötött áru ellenértékét már feléltük. Bár olykor nehézségekkel küzdünk, mégsem igen mondjuk meg X-nek, Y-nak, hogy a tervhez mérten kevesebb árut termelt és szállított Elfogadjuk a termelésben beállt némi fejlődést, holott az árutermelés lehetőségei ennél lényegesen nagyobbak voltak. így volt ez a múlt esztendő második felében is, amikor a takarmánykészletek helyenként jóval meghaladták a tulajdonképpeni szükségletet. Most mégis kevés a sertéshús és a baromfitermék. Csupán egy lehetőségről van szó, amelyet járási szerveink, községi tanácsaink egy része kihasználatlanul hagyott A tervnek törvényrangja van, a lehetőségek kedvezőtlen kihasználóival szemben — az utóbbi időben —, mégsem akad ember, aki kissé kiélezze a felelősségérzetet A népgazdasági célok valóra váltásának ilyen formán gyakran szubjektív okokból maradnak adósai, de ezek a szubjektumok a nemzeti jövedelem elosztásakor oda tartják a markukat, sőt mások elé furakodnak, több gépet, műtrágyát, vegyszert, épületet követelnek, hangoztatják a jobb adottság még jobb kihasználására való törekvésüket. És az eredmény: a régi dolgok helyenként újra kezdődnek, folytatódnak mindaddig, amíg a termelési tervek teljesítése és a számonkérés nem kap az eddigieknél nagyobb becsületet. Dupsi Károly kenység emelése lehet az is, ha a dolgozó munkáját kevés és rövid mozdulatokkal, a legkevésbé fárasztó módon végzi és a munkavégzéskor mindkét kezét egyaránt tudja használni. A termelékenység fokozása céljából vizsgálat tárgyává kell tenni a munkaidőn belüli tartalékok felhasználásának lehetőségét. Idetartoznak a teljesítendő munkaidőn belül fellelhető tartalékok, mint a műszaki feltételek elavult módszereinek megváltoztatása, a gépek és szerszámok jobb kihasználása, a selejt- csökkentés, a munkások képzett-' ségének fokozása, a munkafeltételek megjavítása. Különösen fontos ez a Békéscsabai Konzervgyárban, ahol a bázishoz viszonyítva a selejt több mint kétszeresére növekedett 1963. október 30-ig bezárólag. A műszaki feltételek, a gépesítés, valamint a technológiai folyamatok megváltoztatása a műszaki-szervezési intézkedések következtében jelentkezik. Az állásidők csökkentését a folyamatos anyagellátással, a szerszámok, rajzok, utasítások időbeni biztosításával és azoknak a munkahelyre való szállításával, valamint a gépek tervszerű megelőző karbantartásával érhetjük el. A termelékenység egyéb tartalékainak felhasználása céljából döntő az egész napos és a műszakon belüli hiányzások csökkentése, a szabadságolás arányos elosztása, a balesetelháritás, védőberendezések, védőételek biz-
