Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

mi. február 11, 4 Kedd Mire jó a forgalmi tükör? Újítók éa újítások a békéscsabai téglagyárban A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál 1963-ban 51 újítást adtak be a dolgozók. Ezek egy részét elfogadták, más részét elutasították. Különösen a békéscsabai tég­lagyár lakatosai és szerelői je­leskedtek tavaly újitómunkájuk- kal. Több olyan szerkezetet konst­ruáltak, mely meggyorsítja a cse­rép- és téglagyártást. Kovács Lajos és Zsilák Má­tyás lakatosok szénporadagoló szalagot készítettek. A tégla alap­anyagához, az agyaghoz korábban egy munkás lapáttal adagolta a szénport. Ezt az egészségtélen munkakört az adagoló beállításá­val megszüntették. Ugyancsak Kovács és Zsilák tervezte meg a cserépei szedő automatát is. Az automata elszed éséhez és szer két—három órát vesz igény­be. Ilyenkar a gép áll, a termelés szünetel. Felwagner Frigyes újí­tása nyomán felesleges a dia­gram-csere, ugyanis a diagram egyik oldalán most már a kis­méretű tégla vágását lehet állí­tani, majd egy csapszeggel való kiiktatás után a magasított tégla gyártására lehet átállni. Az Időveszteség mindössze 10—15 perc. Egy gépen már felszerelték a vágóbeállító­szerkezetet. Az idén még kettőre szerelik fel. Szűkén számolva évente 150 ezer forint értékű téglával tudnak töb­bet készíteni, mint régebben. Országos viszonylatban is je­lentős Máté András nyugdíjas la­katos és Bartók László TMK-elő­Minden hazai gyirtaiányn porszívót résziéin! is lelni ezután vásárolni Tovább bővült az áruvásárlá­si akció keretében vásárolható cikkek listája. Ezután minden hazai gyártmányú porszívógé­pet OTP-kölcsönre is meg lehet vásárolni. Az áruvásárlás listá­ja ezenkívül tovább bővül né­hány televízió-típussal is. így a nagy képernyős, legmoder­nebb készüléket, az Álba Regiát is meg lehet vásárolni, de ugyanígy lehet vásárolni 10-é- től a Budapest készüléket is. Jól sikerült farsangi karnevál volt Battonyán A vers ünnepe A Magvető Könyvkiadó és e helyi könyvesbolt támogatósá­val a közelmúltban alakult meg a szarvasi versbarátok köre. A kör máris hatvan tagot számlál és máris rendszeres klubesteket rendez. Legutóbb Bede Anna. Mezei András és Székely Mag­da fiatal költőket hívták meg, valamint Mikes Lilla előadó­művésznőt, aki mai fiatal köl­tők verseiből szavalt el néhá­nyat. Felső képünkön Bede Anna olvas fel verseiből, lenti képünk pedig a hallgatóság egy csoportját mutatja be továbbításához az eddigi három helyett csak egy főre lesz szükség, a rámaberakőra. Figyelemre méltó ötletért ka­pott eszmei díjat tavaly Szabó Jó­zsef motorszerelő. Azt indítvá­nyozta, hogy az épületek között kanyargó sínek kereszteződésénél, ott, ahol nehéz a kilátás, s az ütközés veszélye fennáll, szerel­jenek fél forgalmi tükröket. Ily módon a csillések biztonságosab­ban tudnak közlekedni. A válla­lat már beszerezte a tükröket, hamarosan megtörténik felszere­lésük. Kovács Lajos (egyébként a gyár egyik legszorgalmasabb újítója), olyan új rázószerkezetet készített, •mely gyorsítja a blokkgyártást. Újítását — mellyel évente 62 ezer forint értékű blokkal le­het többet gyártani — beve­zették, alkalmazták. Id. Felwagner Frigyes üzem- lakatos a Keller-féle téglavágó automata átalakításával foglalko­zott tavaly. Ezzel a géppel kis­méretű és magasított, lyukacsos téglát szeletelnek nyers állapot­ban. Az egyes téglafajtákra való átállás, a diagram-csere nemegy­A legfrissebb olvasóréteg A cigányság vott Horthyék népel­lenes rendszerének legszámkivetct- tebbje. Sorsukkal, szociális gondo­zásukkal mH sem törődtek, s a kul­turális élet akkori Irányitól a mű­velődésre teljesen alkalmatlannak bélyegezték őket. Nem csoda, bogy a hazánkban nyilvántartott de már egyre kevesebb Írástudatlan több­sége az 6 soraikból kerül ki. Vi­szont művelődéspolitikánkkal már elértük, hogy a fiatalabb cigány- nemzedék tagjai közt nem akad analfabéta, s a felnőttek közül is so­kan válnak Imi—olvasni tudó em­berré. Ennek egyik eredménye megyénk­ben az is, hogy a békési járási könyvtárba jelenleg félszáz beirat­kozott cigányolvasó jár. Számuk ál­landóan nő. Az Idősebbek kedvenc olvasmánya: Petőfi versei, Jókai, Mikszáth regényei és a mesék. Az ifjúság a mait kedveli szépiroda­lomban és mindenben. Legutóbb kedves eset történt: öreg cigány házaspár jött, hogy a beteg unoka részére könyvet kölcsönözze­nek. Be is iratkoztak helyette. Alá­írásul azonban két keresztet rajzol­tak a törzslap aljára. — Nekünk már nem akarózik a tanulás, rossz a szemünk, nehéz a kezünk, de az unokánk majd fel­olvas ezekből a szép könyvekből — vigasztalták magukat is, az ottlévő- ket is. A könyvtár dolgozói nagy szere­tettel foglalkoznak a legfrissebb ol­vasóréteggel, a cigánysággal. Ékes bizonysága ennek a félszáz beírat- kecott: —be­adó újítása, a hidraulikus vezér­lésű födém- és bloikktéglavágó automata. A múlt évben a Tégla- és Cserépipari Tröszt törökbá­linti kísérleti téglagyárában szá­mos kísérletet végeztek vele. Az automata bevált; A kipróbálás után Békéscsabára szállították, az idén itt dolgozik. Lehetséges, hogy a jövőben megkezdik soro­zatgyártását. A két újító össze­sen ötezer forint eszmei díjat kap újításaiért. Az idén az újítókedv fokozá­sára lehet számítani minden tég­lagyárban. Eddig tíz újítást nyúj­tottak be elbírálásra. Ha az értékelés gyorsabbé vál­na, s az elfogadott újítások beve­zetésére az eddiginél több gondot fordítanának, akkor ez serkentő hatással lenne a dolgozókra, a több törődést érdemlő, ötletes emberekre. Vasárnap este rendezték meg Battonyán a hagyományos far­sangi karnevált. A magyar, ro­mán és délszláv nemzetiségi la­kosság barátkozásának, közös szórakozásának napja a húsha­gyó kedd előtti vasárnap Bat­tonyán. Minden eddiginél sike­resebb volt a mostani karnevá­li mulatság. A községi művelő­dési otthon felújított nagyter­me zsúfolásig megtelt. Az „éjki­rálynő” és a többi jelmezes, nagy taps közepette vonult fel. Éjfél után hagyományos kerin­gőverseny, tombola és egyéb szórakozás tarkította a mulatsá­got. Hajnalig szórakozott együtt a falu népe a battonyai karne­válom GEORGIJ MARTINOV: DCaland a JtlavLőti Sárközi Gyula fordítása lést alkalmazni, de nem biztos aki megkérdezte tóle, mi a véte­li 1) — Miféle remény? — kérdezte Bison. — A maga űrhajója, amelynek sebessége kisebb.» — Huszonnégy kilométer. — ...nem tudja utolérni Kámo- vot — fejezte be Bison. — Azt nem — felelte nyu­godtan Hapgood —, de elhagyni azt hiszem, igen! Űrhajóm mo­torja tíz percig dolgozik és má­sodpercenkénti 40 métere^ fel- gyorsulással 24 kilométeres se­bességet fejleszt. Ha felszállás­kor 50 méterre növelem a fel­gyorsulást, 29 és fél kilométeres végsebességet kapok. Ez pedig teljesen elegendő ahhoz, hogy elhagyjuk Kámovot, annál is in­kább, mert mi nem teszünk majd kerülőutat, hogy szétnéz­zünk a Venuson. — Biztos ebben? — Bison szí­vébe Hapgood szaval új reményt öntöttek. — Biztos vagyok, de csak ab­ban az esetben, ha július 10-e előtt tudunk felszállni. Hét nap áll rendelkezésünkre. Ha erőtel­jesen nekifogunk a munkának, időben elkészülünk vele. Le­gyen nálam holnap reggel ki­lenckor. Az újságíró távozott. Hapgood pedig sokáig ült gondolataiba merülve. Jól tudta: az az elhatá­rozása, hogy a felgyorsulást öt­ven méterre növeli, a legsúlyo­sabb következményekkel fenye­geti egészségét. Az orvostudo­mány ugyanis megállapította, hogy az emberi szervezetre nem káros a másodpercenkénti 30 méteres felgyorsulás, de ez is csak olyan körülmények között, ha nem tart tovább egy percnél. Ö pedig saját magát és útitársát ki akarja tenni a nehézkedési erő ötszörös megnövekedésének — tíz percen keresztül. Igaz, szándékában áll a vízbe merü­abban, hogy eredményes lesz. A kockázat nagyon nagy, de hát nincs más választása. Vagy vál­lalja a kockázatot, vagy lemond a harcról és tanúja lesz vetély- társa teljes diadalának. Szeme előtt egymás után vo­nultak el a sok éves harc jele­netei. Eddig mindig Kámov győzött. Hapgood most vissza akar vágni összes eddigi veresé­géért. Hát lemondhat erről a le­hetőségről csak azért, mert fél, hogy megsínyli az egészsége? „Rokkanjak meg örökre —gon­dolta —, de előbb legyőzöm ma­gát, mister Kámov!” Charles Aldgemon Hapgood neve nagyon népszerű volt az Egyesült Államokban, ö, a te­hetséges mérnök és az űrhajózás neves elméleti tudósa alkotta meg a világon az első atomreak­tiv motorral működő sztratosz­féra-rakétát. Átrepülte vele az Atlanti-óce­ánt és messze túlszárnyalta az addig elért összes gyorsasági rekordot (repülése egy óra 15 percig tartott), és egyszeriben vi­lághírű lett. A leszállás után adott interjújában kijelentette, hogy legközelebb a Föld határa­in túlra repül. Az amerikai lapok „csillagka- pitány”-nak nevezték Hapgoodot. Az akkor még ismeretlen Ká­mov szovjet mérnök az amerikai tervező sikerét üdvözlő cikké­ben megjegyezte, hogy ez a titu­lus még kissé korai. — Látszólag igaza van — fe­lelte Hapgood az újságírónak« ménye erről a megjegyzésről. — De az óceán átrepülése és mond­juk a Holdra repülés között alig van különbség. A sztratoszféra­rakétát csak egy lépés választja él az űrhajótól és én rövid időn beiül megteszem ezt a lépést. Ám a valóságban másként tör­tént. Az első lépést a világűr meghódításának útján nem 5 tette meg, hanem ugyanaz a Kámov mérnök, akinek szerény megjegyzését elnyelte a dicsérő cikkek halmaza. Szívós harc in­dult meg közöttük az elsősé­gért. Az Egyesült Államok kormá­nya mindennemű támogatást megadott Hapgoodnak. Az a szándéka, hogy elsőnek éri el a Holdat, majd a Venust és a Marsot, sok pénzmágnásnak na­gyon kedvére való volt, mert ab­bén reménykedtek, hogy kezük­be kaparintják az ásványi kin­csek kibányászását, amelyekre a bolygókon bukkanhatnak, és nem sajnálták a pénzt a terv valóra váltásához. Hapgood első célja a Hold volt, mert Kámov csak körü'lre- püite s nem szállt le a felszínén. Szorgalmasan építette űrhajóját, arra számítva, hogy Kámovnak két évnél hamarabb nem sike­rül megvalósítania második űr­repülését. Az űrhajó már készen állt, amikor meghallotta a hírt, hogy Kámov és Pajesadze elérte a Holdat. A csapás nagyon lesúj­totta. Az egymás utáni két vere­ség miatt azok« akiktől sorsa függött, nem hittek többé benne. Az amerikai lapok elfordultak tőle és vetélytársát kezdték ma­gasztalni. A Hold Kolumbusza cím, amelyet a hangzatos ne­vekre bukó újságírók adtak Ká­movnak, volt az utolsó csepp, amelytől betelt a pohár. Hapgood teljes szívéből gyű­lölte az orosz mérnököt és meg­esküdött, hogy elsőnek repül a bolygóra. Tekintélye még min­dig elég nagy volt és megkapta a pénzösszeget az új űrhajó megépítéséhez. Teljesen magával ragadta a visszavágás gondolata. Űrrepülését eszköznek tartotta, amellyel leszámolhat ellenfelé­vel. Tudományos jelentősége másodrendű kérdéssé vált szá­mára. Figyelemmel kísérte a lapo­kat, mit írnak Kámov harmadik űrrepülésének előkészületeiről, hogy valami fogalma legyen ve- télytársa űrhajójáról. Ám Ká­mov nagyon óvatos volt s Hap­good nem tudta meg az olyan fontos adatokat, mint az orosz űrhajó sebessége és mérete. Ma­gabiztosságát nem ingatták meg a vereségek s emiatt lebecsülte ellenfele erejét és lehetőségeit, s túlbecsülte a magáét. Mégis úgy döntött, hogy 40 méterre növel: a felgyorsulást, gondolván, hogy ez biztosítja a teljes sikert. Tud­ta, hogy Kámov semmi pénzért nem választja majd ezt az utat. Szerinte a szovjet mérnök leg­feljebb 30 méterre növeli a fel- gyorsulást, ez pedig nem ad na­gyobb sebességet az űrhajónak, mint amennyivel az ő űrhajója rendelkezik. A motor 10 perces működését is maximálisnak tar­totta, mert az atomreaktiv mo­torok oly nagy hőt fejlesztenek, hogy testüket különleges hőálló öntvényből kell készíteni. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents