Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
UH február 11. Kedd 3 Lehetőség, csak élni kell vele I II sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben most több pénzt fizettek, mint az eddigi három zárszámadáson együttvéve Néhány héttel ezelőtt egész búcsújárás volt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Szövetkezeti elnökök, agronómu- sok, állattenyésztők, főkönyvelők koptatták a küszöböt. Az idei építkezésekhez tervet, anyagot és kivitelezőt sürgettek. Abban az időben sem terv, sem anyag, sem kivitelező még A csorvási Vörös Október Termelőszövetkezet szérűskertjében az arra haladókat 1961 óta — a téli hónapokban — mindig ugyanaz a kép fogadja. A szövetkezet tagjai közül hárman-négyem, egy régi cséplőgépaljra szerelt, villanymotorral működő, 24 kalapácsos daráló segítségével, lucernaszénát őrölnek lisztté. A daráló mellett dolgozik egy hideglevegős szárítógép, amely biztosítja a munka folyamatosságát. Ezen a télen három vagon lucernát őrölnek lisztté. A daráló napi teljesítménye tizennyolc, húsz mázsa. A szövetkezet állományának nagy részével, mintegy 800 sertés, •el és 115 tehénnel a téli takarmányozási időszakban naponta átépületanyagok kiszállítására még soha sem volt olyan lehetőség, — februárban, fagyon, a tavaszi munkák elkezdése előtt —, mint manapság. Vagy ez az egész munka egyik napról a másikra elveszítette fontosságát, mondván, nem sürgős?! Pedig igencsak sürgős. Időt nyerhetnének a tsz-ek, ha a tavasz beköszöntéséig a téglát, a celagosam öt-tizenöt dekagramm Ju- cemalisztet etetnek. Eddig körülbelül kétszáznegyven mázsa „csemegét” fogyasztottak el az állatok. A lucemaliszt etetésének több előnye is van. Az állatok létfenntartásához elengedhetetlenül szükséges ábrák- és zöldtakarmányokat pótodnj tudják. A lucernaszéna lisztté feldolgozva sokkal íz- letesebb, könnyebben emészthető, jobb az étrendi hatása és megfelelőbb a takarmnyértékesülésd százaléka is. A csorvási Vörös Október Tsz- ben az eddig megőrölt ltucema- ldszt-mennyiség a nyári takarmányozás elkezdéséig biztosítja a szövetkezet áUatóllonjányának zöldtakarmány-igényét. A sarkadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet február 5-én a helyi művelődési otthonban tartotta 1963. évi zárszámadó közgyűlését. A szövetkezet tagjai már jóval a közgyűlés elkezdése előtt összezsúfolódtak a nagyteremben, hiszen mindannyian kíváncsiak voltak; hogyan és milyen eredménnyel zárták az elmúlt gazdasági esztendőt. Azt tudták, hogy a múlt év a közös gazdaság életében a legeredményesebb volt, de azt, hogy mennyit ér egy munkaegység, inkább csak sejtették. Ez a közgyűlés különbözött minden eddigitől. Az előző évek számvetésekor csak bírálatot lehetett hallani, hogy ez nem jó, meg ebben vagy abban is hiba van. A tagok vitatkoztak, veszekedtek, az időjárás mellett mindenért a vezetőséget hibáztatták. Ezen a közgyűlésen is hallottunk kritikát, és hasznos bíráló szavakat, amit a vezetőségnek a jövőben okvetlenül figyelembe kell venni. A keresztúri Egyetértés Tsz eddigi közgyűlései közül ezen hangzott el a legtöbb dicséret, elismerés, mind a vezetőség, mind pedig a tagság részér®. Tegyük hozzá: joggal! Magyohfa fegu'ent Kezdjük a hibákkal, amelyeket, még a jobb eredmények elérése érdekében sürgősen orvosolni kell. Cs. Nagy Sándor elnöki beszámolójában elmondotta, hogy alvadnak olyan tagok, akik rontották a munkafegyelmet, de szerencsére a számuk elenyésző. Az irodai dolgozók képzettsége nem felel meg a követelményeknek. A szövetkezet kulturális életében is sok a hiba. Az ellenőrző bizottság beszámolójából kitűnt, hogy a magtárban a múlt évben a zsákokat szabálytalanul tárolták, helytelenül kezelték. Kirívó fegyelmi vétség ugyan nem volt, de tizenegyszer történt kisebb szabálysértés, s ezért összesen ötven munkaegységet vontak le büntetésként. Cs. Patkás György fcgatos kifogásolta, hogy a múlt esztendőben kevésszer volt közgyűlés. Mindössze kétszer, és küldöttgyűlést is csak két alkalommal tartottak. Czeglédi Sándor nyugdíjas hibaként említette, hogy a vezetőség nem vette figyelembe a lucema- mag holdankénti termésátlagának tervezésekor az időjárást, s ebből jelentős kiesés származott. A hiányosságok mellett nagyon sok jó eredményről is beszámolt a szövetkezet elnöke. Invani érdekeltség A kapásnövényeknél előtérbe állították az anyagi érdekeltség elvét, a munkában jobban érdekeltté tették a-tagságai. A gazdák cukorrépából a termelt mennyiség harminc százalékának értékét készpénzben, a kukoricatermés harminc százalékát pedig természetben kapják meg. A hét aranykoronás földön cukorrépából holdanként 162 mázsát, kukoricából, csövesen, húsz mázsát takarítottak be, Hízó marhából a tervezett nyolcvan helyett 157-et, hízott sertésből a 440 mázsával szemben 546 mázsát szállítottak le a Békés megyei Állatforgalmi Vállalatnak. Tejből az előirányzott 840 hektoliter helyett 857 hektolitert értékesítettek. Baromfiból ötven mázsával többet adtak át az államnak. Az összes bevétel a tervezett 5 millió 136 ezer forint helyett 6í millió 121 ezer forint lett Egy munkaegység értéke 25,28 forint, ezenkívül prémiumként még 580 ezret fizettek ki. Az előző évhez képest a tsz közös vagyona négymillióval nőtt. Az eddigi három zárszámadáskor összesen nem fizettek ki annyit, mint most. Megtalálták szitásukat Az elnöki beszámoló elhangzása után Parádi Andrásné azt mondta: „Az elvégzett munka után megkaptuk a pénzt, megtaláltuk számításunkat.” Az egyik idős tag dicsérte a jó munkaszervezést, ami elősegitette a keresztúri gyenge minőségű földön is a jó termés elérését Mondóké jához még hozzáfűzte: „Az uradalom idején sem láttunk olyan jó szántást, mint most az'ősszel.” Supala Pál elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, aki jelen volt az Egyetértés közgyűlésén elismerően szólt a termelőszövetkezet múlt évi munkájáról. Elmondta, hogy 1963-ban a vezetőség és a tagság a munkák végzésére minden eddiginél jobban összefogott. A szövetkezet gazdaságilag megszilárdult, ezzel párhuzamosan emelkedett a vezetés színvonala, ami az elért eredmények titka. Supala elvtárs hozzászólásában rámutatott, hogy ne elégedjenek meg az elért eredményekkel. Ha növelnék a búza és a kukorica holdankénti termésátlagát, és ha a tehenenkénti tejhozam 200 literrel emelkedne az idén akkor a tagság ez évi átlagos jövedelme ezer forinttal több lenne. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz zárszámadó közgyűlésén elhangzott bírálatok és dicséretek biztosan hozzáiáru'nak a még jobb eredmények eléréséhez. Dékány Sándor Túlteljesítette baromfifelvásárlási tervét 1963-ban a Mezőberény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet A Mezőberény es Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága legutóbbi ülésén tárgyalta az 1963-as évi felvásárlási eredményeket. A szövetkezet az elmúlt évben jelentősen túlteljesítette baromfifelvásárlási tervét. A tervezett 550 mázsa baromfi helyett 870,3 mázsát vásárolt fel. Tojással azonban adós maradt az államnak. Ugyanis egymillió 380 ezer tojást kellett volna átadni, s vei a termelés magasabb színvonalon történő szervezésére, a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő lehetőségek jó kihasználására most már még több lehetőség van. A 17,1 mázsa kukorica átlagtermésnél, a lucerna 15,1 mázsa átlagos szénahozamánál a szarvasi járás többre képes. Ennek elsősorban hízó marhában, hízott sertésben, baromfitermékben, búzában, zöldségben, dohányban, cukorrépában kell kézzelfoghatóan látszódni. Abból a baráti beszélgetésből, amelyet a megye vezetői néhány nappal ezelőtt' Szarvason, a járás vezetőivel folytattak, sajnos hiányzott az olyan egyértelmű hangvétel, amely az átlagtermések növelésének lehetőségét ízeire szedte volna. Az igaz, hogy a tavaszi fejtrágyázáshoz a pétisó még nincs a helyszínen, de amikorra szükség lesz rá, ott lesz. A műtrágya azonban még nem minden. Mi van a fogasokkal, a simítókkal, a csere vetőmag beszállítással, a növényvédőszerek igénylésével, a tavaszi kampánytervvel? Ismerik-e a szövetkezeti gazdák az egyes fontosabb növények termeléstechnológiáját, a vetés előkészítésétől az egyelésig, a tőszám meghagyásától a termelés anyagi ösztönzésének szervezésiig olyan formában, hogy kinek-"fenek mi a feladata? ♦ A teendők meghatározásához a szarvasi járásban kedvező a helyzet. A szövetkezetek minden ezer holdjára — a legelőt és ide. értve — jut egy szakember. (Ilyen jó szakember ellátottságot szívesen vállalnának megyénk több járásában is.) Hasznosítsák a jó elgondolásokat, az erőfeszítésnek meglesz az eredménye, mint ahogyan Békésszentandrá- son is meglett. Van még néhány területe a gazdálkodásnak, amely a szarvasi járásban az eddiginél több figyelmet, törődést is előírna: ez a háztáji árutermelés. Ebben a járásban is általában gazdagabb a háztáji takarmányalap a szövetkezetinéi. Ez lényegében nem hiba. Az emberek megdolgoztak éi-te, pusztán az a baj, hogy a szövetkezetek nem fordítanak kellő gondot a háztáji árutermelés szervezésére. Tavaly a szerződéses sertéshizlalás két százalékkal csökkent 1962-höz képest, ugyanakkor a múlt év azonos időszakához mérve a mostani szerződéskötésben 80 százalékos a lemaradás. De az is igaz, hogy a múlt évben 550 kocát állítottak tenyésztésbe csak a háztájiban. Így a második fél évben némi javulásra lehet majd számítani, örvendetes viszont, hogy a baromfitartás iránt já- rásszerte nagy az érdeklődés. Ha lenne naposcsibe — egyik napról a másikra — 85—90 ezret i^ átvennének a háztáji gazdaságok. Az igény kielégítésére is tanácskoztak a keltetőállomás bővítéséről. Lényegében az a törekvés, amely áthatja a járás vezető szerveinek munkáját a termelésben, eredményt hozott annak ellenére, hogy a vágómarha és a hízott sertés szerződéses értékesítésében 1963-ban a háztáji gazdaságokban némi csökkenés tapasztalható. A szarvasi járásban a háztáji árutermelés fokozására azt a célt tűzték ki, hogy az 1961. évi szintet néhány éven belül el kell érni. A háztáji gazdaságok 1963-ban már több árut adtak, mint az azt megelőző évben, de még nem érték el az 1961-es szintet. Ez az év döntő fontosságú lesz. Érzik is, és igen jól látják ezt a szövetkezetek tagjai is. Többen talán éppen ezért tették szóvá: a háztáji állatállomány takarmányellátására az egy hold háztájit osszák be: vessenek 200—300 négyszögöl árpát, 100—150 négyszögöl lucernát, a többi pedig kukorica legyen. A tehenek téli takarmányozásához a szövetkezet vessen takarmányrépát és ezt pénzért adja el a tagoknak. A szövetkezeti gazdák ilyen kérését helyenként mielőbb meg kellene vizsgálni és a háztáji árutermelés növelésére — a lehetőségekhez mérten — az eddigieknél több segítséget kellene adni. így a tsz-ek egyre növekvő árutermelése mellett már az idén elérhetik a háztáji gazdaságok az 1961-es áruértékesítést. Dupsi Károly ezzel szemben csak 925 500-at adott át. Hasonlóan lemaradt a szövetkezet a toll- és a nyersbőr- felvásárlással is. Ennek oka főleg az volt, hogy már a szerződéskötések idején nem tudták biztosítani a szerződések megkötését a termelőkkel. Az is hiba volt, hogy a termelők közül többen nem tettek eleget a szerződésiben vállalt kötelezettségüknek. A földműves- szövetkezet keretén belül 1963-ban méhész, nyúltenyésztő és permetező társulás is működött A permetező társulás az elmúlt év decemberében alakult meg és az idén válik jelentősebbé a munkája. B. I. Az idén 450 ezer forintért vásárol munkagépeket a csanádapácai Haladás Tsz A csanádapácai Haladás Termelőszövetkeze'ben állami beruházásból ez évben nem építkeznek. Azonban saját erőből 450 ezer forintért vásárolnak különféle munkagépeket, amelyekkel a szövetkezeti tagok munkáját nagyon megkönnyítik. Többek között egy szer- vestrágya-szórót, egy műtrágyaszórót, egy UTV—32/48 típusú vetőgépet, egy TVD—6-os kukoricavető gépet és két függesztett kulti- vátort vesznek. A Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat „AGROKER”, Békéscsaba, Szerdahelyi úti kisgépraktárában LELTÁROZÁS miatt 1964. február 19-től 22-ig az áriikiadás szünetel. 93194 nem volt. Most már van. A tervező irodák mérnökei, technikusai több tucat tervet készítettek. A megyei tanács, a TUZEP-el rendezte az anyaggondot, a bankkal pedig a hitelnyitást. A szövetkezetiek kérését a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tehát megfelelően elrendezte, de az utóbbi hetekben, amióta a tervek elkészültek, az intézkedések megtörténtek, valahogy téli álomba merültek az építkezésért korábban kilincselők. Mostanában sem tervért, sem anyagért nemigen koptatják a küszöböt, pedig az Naponta 18—20 mázsa lucernát őrölnek lisztté a csorvási Vörös Október Tsz-ben mentet, a meszet, a homokot a helyszínre szállítanák. Így a kőművesek a fagyok múltával máris hozzáláthatnának az építkezéshez. Őszig, az épületek használatba vételéig a falak jól kiszáradhatnának. így egészséges körülmények között kerülhetnének bekötésre a jószágok. Addig Is, amíg ez beköveXíe- zik, az építkezésekért még igen sokat kell tenni. Éppen ezért jó ezt korán kezdeni, hogy a tél eleji fagyos időkig minden rendben legyen, —sik.
