Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-08 / 32. szám
Mi február 8. 3 Szombat Nyugdíjba ment Zsuzsi néni Bensőséges ünnepség zajlott le a napokban a Mezőberényi Faipari Kisipari Termelő Szövetkezetben: a dolgozók, nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztatták a szövetkezet egyik legrégibb tagját, Krecsmárik Sámuelnét. Az ünnepséget az tette emlékezetessé, elég dolga az éltes asszonynak: betegeskedő férje mellett négy gyermeket nevelt. 1400—1500 forint havi átlagfizetése után 600— 700 forint nyugdíjban részesül majd havonta. Férje szintén a szövetkezetben dolgozik, s az ő jövedelmével együtt most már — — Egészségére, Zsuzsi néni! hogy Krecsmárikné az első dolgozó nő, aki Mezóberényben kisipari termelő szövetkezettől nyugdíjba megy. Tíz éven ált a fényezőbrigád tagja volt Zsuzsi néni, s munkájára soha sem volt panasz. Erről beszéltek búcsúztatásakor mind a brigád, mind pedig a nőtanács képviselői. Pedig otthon is volt hiszen három gyerek elkerült otthonról — harmadmaguknak biztosított a megélhetés. Munkatársai az ünnepség alkalmával ajándékkosárral, pezsgővel, csokoládéval, virággal és egy gyönyörű jénai tállal kedveskedtek neki, és sok jó kívánsággal búcsúztak el tőle. Háromszázmillió palánta nevelése melegágyakban Megenyhült végre az idő a Körösök vidékén. A hosszan tartó kemény tél után gyorsan megelevenedett az élet a nagyüzemi kertészkedésre berendezett 130 termelőszövetkezetben. A zöldségtermesztéséről Európa-szerte híres gyulai és gyulavári termelőszövetkezetekben csaknem tízezer melegágyi ablak alatt nő a retek, saláta, paprika paradicsom és egyéb primőr áru. Megyeszerte Korai káposztából tízmillió palántát nevelnek a gondos kertészek, hogy amint kitavaszodik, gyepkockával erős növényt ültethessenek a szabadföldbe. A gyulai Vörös Csillag Tsz-ben például 60 tagnak ad állandó munkát a palánták tűzdelése, az újabb magágyak előkészítése, s a magvetés. A tótkomlósi Viharsarok, a kondoros! Dolgozók, az újkígyósi Aranykalász és még több nagy termelőszövetkezetben 50—70 tag dolgozik a kertészetben. Egyébként megyeszerte négyezren szorgoskodnak a melegágyak körül, s 450 gépi, illetve lóvontatású jármű hordja az istállótrágyát. Egymillió mázsa érett trágya szükséges ugyanis a kétszázezer melegágyi ablak fűtéséhez. Békés megye termelőszövetkezetei 300 millió palántát nevelnek a melegágyakban. Ennek döntő többségét szabadföldbe ültetik a tavasszal. A nyáron ugyanis külföldi és hazai fogyasztásra, konzervgyári tartósításra ezer vagonnal több friss zöldséget adnak, mint 1963-ban. Hatszemélyes étkészletet kapott jutalmul Szarvason a baromfitenyésztési mozgalom járási első helyezettje Február 6-án Szarvason, a nőtanács helyiségében a járás termelőszövetkezeteinek legjobb baromfitenyésztői tartottak értekezletet, melyen Sechna Mihályné járási nőtitkár ismertette a versenyértékelő bizottság döntését. A bevezetőben beszélt az 1963-as év ba- romfitenyésztési mozgalomról, többek között elmondotta, hogy a járás községeiben 452 termelő vállalta a verseny feltételeit. Különösen jó eredményeket ért el Szarvas és Kondoros. A járás a csirkeátadási tervét 101,7 százalékra teljesítette. Tojásból a tervezett 817 350 darab helyett 882 893 darabot adtak át. Az értékelő bizottság az első díjat Meglő Pálné, kondorosi asszonynak ítélte oda, aki 1963-as évi kiváló eredményeiért egy hatszemélyes porcelán étkészletet kapott. A második díj egy karóra volt, melyet Dudás Pálné szarvasi tenyésztő nyert el. Mezei Péterné kondorosi asszony kapta meg a harmadik díjat, egy hatszemélyes teáskészletet és a negyedik díj tulajdonosa Zahorecz Mihályné szarvasi termelő lett. A tanácskozáson a jelenlévők megbeszélték az 1964. évi verseny beindítását, melynek érdekében a járás területén február 15-ig nőgyűléseket tartanak és itt ismertetik a verseny feltételeit a szövetkezetek asszonyaival és lányaival. Szervezett intézkedések sí dolgozok védelmére Sarnyai Ferencnek, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának nyilatkozata Megyénk valamennyi állami gazdaságában, gépállomásán és általában azoknál az intézményeknél, amelyek a mezőgazdasággal összefüggő feladatokat látnak él, működnek MEDOSZ-alap- szervezetek. A mezőgazdaság állami szektorában dolgozók többsége szakszervezeti tag. Ennek megfelelően a MEDOSZ megyei bizottságának, általában az üzemi bizottságoknak is a dolgozók érdekvédelmére, élet- és munkakörülményeinek javítására megkülönböztetett figyelmet és gondot kell fordítani. Munkatársunk felkereste Sarnyai Ferencet, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárát, hogy néhány kérdésre válaszát kérje. — A mezőgazdaság szervezett dolgozóinak érdekvédelme hogyan alakult 1963-ban, s milyen célkitűzéseket valósítanak meg 1964-ben? — A közelmúltban megvizsgáltuk a mezőgazdaság dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Megállapítottuk, hogy az érdekvédelem a múlt esztendőben lényegesen javult. A dolgozók évről évre bátrabban tárják fel élet- és munkakörülményeik továbbjavításá- nak lehetőségeit. A megyei bizottság tavaly száz panaszos levelet kapott a szakszer- I vezet tagjaitól. A levelek jó része ! mellőzte a bérügyeket, örvende-1 tes, hogy egyre kevesebb az ilyen vita. Ez annak tudható be, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői egyre köríjl t ek i n többen szervezik a munkát. Meg szeretném azonban említeni, hogy a munka programozására az üzemi bizottságok — a bérviták további elkerülésére — az eddigieknél nagyobb gondot fordíthatnának. A dolgozók érdekvédelmével általában eredményesen foglalkoztunk. A munkásszállások többségükben jók. A szakszervezet elérte, hogy férfiaknál öt személyenként egy, nőknél pedig két mosdótálat biztosítanak. Helyenként jól oldották meg a heti kétszeri fürdőzést is. A pokrócokat több lel yen paplanra cserélték, és •endszeresen cserélik a fehér ágyneműt is. A Gépállomások megyei Igazgatósága a megyebizottsággal egyetértésben a gépjavító-műhelyek fűtésére ebben az évben a korábbinál nagyobb gondot fordított. — A termelés előkészítését és szívonalának növelését hogyan segíti ebben az évben a megyei bizottság és a MEDOSZ üzemi bizottsága? — Néhány héttel ezelőtt Két- egyházán, a mezőgazdasági szakiskola diákjainak téli szünetjében igénybe vettük a diákotthont és a tantermeket. Az üzemi bizottságok vezetőivel és a különféle reszortfelelősökkel tárgyaltunk a termelés előkészítéséről, az árutermelés színvonalának növeléséről, s ebbe illesztettük a szakszervezeti munkát is. Véleményem szerint a két héten át tartó élénk eszmecsere jól sikerült A közeli napokban valamennyi üzemben kétnapos megbeszéléseket tartanak, ahol ugyancsak a termelés előkészítéséről, az árutermelés színvonalának növeléséről és a szakszervezeti munka főbb tennivalóiról vitatkoznak. A megyei bizottság éppen ezért azt javasolja az üzemi bizottságoknak és az üzemek vezetőinek, hogy munkaterületenként beszéljék meg a termelési tervek idei célkitűzésének teljesítését. Ezek a termelési tanácskozások sok érdekes dolgot hozhatnak a felszínre, nagyobb lehetőséget adnak, hogy az adott területről minél többen mondják el véleményültet a termelés rejtett tartalékainak feltárására. — A munkavédelem javítására milyen további intézkedéseket tesznek? — Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon a termelés szervezése a múlt esztendőben jó eredménnyel járt. Sajnos, ettől a jó eredménytől elmaradt a munkavédelem. Véleményem szerint az a jó termelésszervezés, ahol a dolgozó ember munkabiztonságát elsők között veszik figyelembe. Egyes üzemekben a vezetők, szinte szemellenzővel, csak a termelési feladatok teljesítését tartják I fontos feladatnak. Talán ez is az oka annak, hogy a múlt esztendö- i ben a baleseti statisztika a mező- gazdaságban növekedett. A Szőlő- si Állami Gazdaságban, a mező- gyáni és a Szarvasi Gépállomáson, továbbá a Biharugrai Tógazdaságban a munkavédelem helyzete romlott. Ezek az üzemek követhetnék a kondorosi és a Körösladányi Gépállomás példáját. Mindkét helyen megkülönböztetett gondot fordítottak a munkavédelemre. Nem is volt számottevő balesetük. A megyei bizottság, mint a dolgozók érdekvédelmének egyik igen fontos szerve, feladatául tűzte a munkavédelem következetes javítását. Éppen ezért az állami gazdaságok és a Gépállomások megyei Igazgatóságával közös programot állítottunk össze. Célul tűztük a havi biztonsági szemlék formálisságának megszüntetését és a munkavédelem rendszeres felszínen tartását. A MEDOSZ megyei bizottsága határozatot hozott, amely alapján évente kétszer napirendre tűzzük • munkavédelem helyzetét. A megyei igazgatóságok kötelezték az irányításuk alá tartozó üzemek vezetőit munkavédelmi Intézkedési terv készítésére. A Körösi Állami Gazdaság .és a Sarkadi Gépállomás — elsők között — igen jó eredménnyel tett* eleget feladatának — fejezte be nyilatkozatát Sarnyai Ferenc elvtárs. A Békés megyei MÉK azonnali belépésre keres egyetemi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező közgazdászt, középiskolai végzettséggel beruházási előadót, gépésztechnikust és gyakorlott gyors- és . Fizetés — Iskolai végzettségtől és szakmai gyakorlattól függően — megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezni lehet: Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 44. alatt. 93182 Űt — őrök nélkül A derék útőrök úgy hozzátartoznak a megyét keresztül-kasul szelő műutakhoz, mint az azok két oldalán ásítozó árkok, a fák és a különböző jelzőoszlopok. Perzselhet a legnagyobb kánikula, patakozhat az eső, tombolhat a legnagyobb hideg, az útőröket, — legalábbis többségüket — munkahelyükön, vagyis az útszakaszokon találhatták eddig az utasok. De ml történt velük, — legalábbis jó részükkel - most, a havat olvasztó február eleji napsütésben? Talán csak nem hajtották álomra fejüket, mint a mondabeli medve, miután a gyertyaszentelői napsütésben meglátta az árnyékát? Az úttesteken ugyanis patakokban áll napközben a hóié, s a jármüvek csak úgy fröcskölik két oldalra — tisztelet a kevés kivételnek —, rá a kerékpárosokra, gyalogosokra, az útmenti házak falára. Nem kellemes, ha valakit vagy valamit lefröcskölnek, de kellemetlen az is, hogy az a lé, ami napközben a hóból kiolvad, esténként befagy, s a járművek vezetői és utasai — lelkűket teremtőjüknek ajánlva — csúszkálnak rajta vagy hazafelé, vagy a fának, vagy az árokba. Azt mondani sem kell, hogy csúszkálás közben nem ódát zengedeznek, hanem vaskos ^szitko- kat recsegtetnek az útőrök 'fejére, amiért nem nyitnak szabad lefolyás! lehetőséget az úttesten felgyülemlő víznek. Azt, hogy hány útőrt szidnak nap mint nap, nem számoltuk meg, de úgy gondoljuk #*lég sokat, mert a minap Békéscsaba és Mezőkovács- háza között kettő, Békéscsaba és Orosháza között pedig egy olyan útőrrel találkoztunk, aki vízlevezetéssel foglalatoskodott. Mit csinálnak a többiek? t9 ki «*
