Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

Mi február 8. 3 Szombat Nyugdíjba ment Zsuzsi néni Bensőséges ünnepség zajlott le a napokban a Mezőberényi Fa­ipari Kisipari Termelő Szövetke­zetben: a dolgozók, nyugdíjba vo­nulása alkalmából búcsúztatták a szövetkezet egyik legrégibb tagját, Krecsmárik Sámuelnét. Az ün­nepséget az tette emlékezetessé, elég dolga az éltes asszonynak: betegeskedő férje mellett négy gyermeket nevelt. 1400—1500 fo­rint havi átlagfizetése után 600— 700 forint nyugdíjban részesül majd havonta. Férje szintén a szövetkezetben dolgozik, s az ő jövedelmével együtt most már — — Egészségére, Zsuzsi néni! hogy Krecsmárikné az első dolgo­zó nő, aki Mezóberényben kisipari termelő szövetkezettől nyugdíjba megy. Tíz éven ált a fényezőbrigád tagja volt Zsuzsi néni, s munká­jára soha sem volt panasz. Erről beszéltek búcsúztatásakor mind a brigád, mind pedig a nőtanács képviselői. Pedig otthon is volt hiszen három gyerek elkerült ott­honról — harmadmaguknak biz­tosított a megélhetés. Munkatársai az ünnepség al­kalmával ajándékkosárral, pezs­gővel, csokoládéval, virággal és egy gyönyörű jénai tállal kedves­kedtek neki, és sok jó kívánság­gal búcsúztak el tőle. Háromszázmillió palánta nevelése melegágyakban Megenyhült végre az idő a Kö­rösök vidékén. A hosszan tartó kemény tél után gyorsan megele­venedett az élet a nagyüzemi ker­tészkedésre berendezett 130 ter­melőszövetkezetben. A zöldségter­mesztéséről Európa-szerte híres gyulai és gyulavári termelőszö­vetkezetekben csaknem tízezer melegágyi ablak alatt nő a retek, saláta, paprika paradicsom és egyéb primőr áru. Megyeszerte Ko­rai káposztából tízmillió palántát nevelnek a gondos kertészek, hogy amint kitavaszodik, gyep­kockával erős növényt ültethesse­nek a szabadföldbe. A gyulai Vö­rös Csillag Tsz-ben például 60 tagnak ad állandó munkát a pa­lánták tűzdelése, az újabb mag­ágyak előkészítése, s a magvetés. A tótkomlósi Viharsarok, a kon­doros! Dolgozók, az újkígyósi Aranykalász és még több nagy termelőszövetkezetben 50—70 tag dolgozik a kertészetben. Egyéb­ként megyeszerte négyezren szor­goskodnak a melegágyak körül, s 450 gépi, illetve lóvontatású jármű hordja az istállótrágyát. Egymillió mázsa érett trágya szükséges ugyanis a kétszázezer melegágyi ablak fűtéséhez. Békés megye termelőszövetke­zetei 300 millió palántát nevelnek a melegágyakban. Ennek döntő többségét szabadföldbe ültetik a tavasszal. A nyáron ugyanis kül­földi és hazai fogyasztásra, kon­zervgyári tartósításra ezer vagon­nal több friss zöldséget adnak, mint 1963-ban. Hatszemélyes étkészletet kapott jutalmul Szarvason a baromfitenyésztési mozgalom járási első helyezettje Február 6-án Szarvason, a nőta­nács helyiségében a járás terme­lőszövetkezeteinek legjobb barom­fitenyésztői tartottak értekezletet, melyen Sechna Mihályné járási nőtitkár ismertette a versenyér­tékelő bizottság döntését. A beve­zetőben beszélt az 1963-as év ba- romfitenyésztési mozgalomról, többek között elmondotta, hogy a járás községeiben 452 termelő vállalta a verseny feltételeit. Kü­lönösen jó eredményeket ért el Szarvas és Kondoros. A járás a csirkeátadási tervét 101,7 száza­lékra teljesítette. Tojásból a tervezett 817 350 darab helyett 882 893 darabot adtak át. Az ér­tékelő bizottság az első díjat Me­glő Pálné, kondorosi asszonynak ítélte oda, aki 1963-as évi kiváló eredményeiért egy hatszemélyes porcelán étkészletet kapott. A második díj egy karóra volt, me­lyet Dudás Pálné szarvasi te­nyésztő nyert el. Mezei Péterné kondorosi asszony kapta meg a harmadik díjat, egy hatszemélyes teáskészletet és a negyedik díj tulajdonosa Zahorecz Mihályné szarvasi termelő lett. A tanácskozáson a jelenlévők megbeszélték az 1964. évi verseny beindítását, melynek érdekében a járás területén február 15-ig nő­gyűléseket tartanak és itt ismer­tetik a verseny feltételeit a szö­vetkezetek asszonyaival és lányai­val. Szervezett intézkedések sí dolgozok védelmére Sarnyai Ferencnek, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának nyilatkozata Megyénk valamennyi állami gazdaságában, gépállomásán és általában azoknál az intézmé­nyeknél, amelyek a mezőgazda­sággal összefüggő feladatokat lát­nak él, működnek MEDOSZ-alap- szervezetek. A mezőgazdaság álla­mi szektorában dolgozók többsége szakszervezeti tag. Ennek megfe­lelően a MEDOSZ megyei bizott­ságának, általában az üzemi bi­zottságoknak is a dolgozók érdek­védelmére, élet- és munkakörül­ményeinek javítására megkülön­böztetett figyelmet és gondot kell fordítani. Munkatársunk felkeres­te Sarnyai Ferencet, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárát, hogy néhány kérdésre válaszát kérje. — A mezőgazdaság szerve­zett dolgozóinak érdekvédel­me hogyan alakult 1963-ban, s milyen célkitűzéseket való­sítanak meg 1964-ben? — A közelmúltban megvizsgál­tuk a mezőgazdaság dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Meg­állapítottuk, hogy az érdekvéde­lem a múlt esztendőben lényege­sen javult. A dolgozók évről évre bátrabban tárják fel élet- és mun­kakörülményeik továbbjavításá- nak lehetőségeit. A megyei bizottság tavaly száz panaszos levelet kapott a szakszer- I vezet tagjaitól. A levelek jó része ! mellőzte a bérügyeket, örvende-1 tes, hogy egyre kevesebb az ilyen vita. Ez annak tudható be, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői egyre köríjl t ek i n többen szervezik a munkát. Meg szeretném azon­ban említeni, hogy a munka prog­ramozására az üzemi bizottságok — a bérviták további elkerülésére — az eddigieknél nagyobb gondot fordíthatnának. A dolgozók érdekvédelmével általában eredményesen foglalkoz­tunk. A munkásszállások többsé­gükben jók. A szakszervezet elér­te, hogy férfiaknál öt személyen­ként egy, nőknél pedig két mos­dótálat biztosítanak. Helyenként jól oldották meg a heti kétszeri fürdőzést is. A pokrócokat több lel yen paplanra cserélték, és •endszeresen cserélik a fehér ágy­neműt is. A Gépállomások megyei Igazgatósága a megyebizottsággal egyetértésben a gépjavító-műhe­lyek fűtésére ebben az évben a korábbinál nagyobb gondot fordí­tott. — A termelés előkészítését és szívonalának növelését ho­gyan segíti ebben az évben a megyei bizottság és a ME­DOSZ üzemi bizottsága? — Néhány héttel ezelőtt Két- egyházán, a mezőgazdasági szak­iskola diákjainak téli szünetjében igénybe vettük a diákotthont és a tantermeket. Az üzemi bizottsá­gok vezetőivel és a különféle re­szortfelelősökkel tárgyaltunk a termelés előkészítéséről, az áru­termelés színvonalának növelésé­ről, s ebbe illesztettük a szakszer­vezeti munkát is. Véleményem szerint a két héten át tartó élénk eszmecsere jól sikerült A közeli napokban valamennyi üzemben kétnapos megbeszéléseket tarta­nak, ahol ugyancsak a termelés előkészítéséről, az árutermelés színvonalának növeléséről és a szakszervezeti munka főbb tenni­valóiról vitatkoznak. A megyei bizottság éppen ezért azt javasolja az üzemi bizottsá­goknak és az üzemek vezetőinek, hogy munkaterületenként beszél­jék meg a termelési tervek idei célkitűzésének teljesítését. Ezek a termelési tanácskozások sok érde­kes dolgot hozhatnak a felszínre, nagyobb lehetőséget adnak, hogy az adott területről minél többen mondják el véleményültet a ter­melés rejtett tartalékainak feltá­rására. — A munkavédelem javításá­ra milyen további intézkedé­seket tesznek? — Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon a termelés szer­vezése a múlt esztendőben jó eredménnyel járt. Sajnos, ettől a jó eredménytől elmaradt a mun­kavédelem. Véleményem szerint az a jó termelésszervezés, ahol a dolgozó ember munkabiztonságát elsők között veszik figyelembe. Egyes üzemekben a vezetők, szin­te szemellenzővel, csak a termelé­si feladatok teljesítését tartják I fontos feladatnak. Talán ez is az oka annak, hogy a múlt esztendö- i ben a baleseti statisztika a mező- gazdaságban növekedett. A Szőlő- si Állami Gazdaságban, a mező- gyáni és a Szarvasi Gépállomá­son, továbbá a Biharugrai Tógazdaságban a munkavéde­lem helyzete romlott. Ezek az üzemek követhetnék a kondorosi és a Körösladányi Gép­állomás példáját. Mindkét helyen megkülönböztetett gondot fordí­tottak a munkavédelemre. Nem is volt számottevő balesetük. A megyei bizottság, mint a dol­gozók érdekvédelmének egyik igen fontos szerve, feladatául tűz­te a munkavédelem következetes javítását. Éppen ezért az állami gazdaságok és a Gépállomások megyei Igazgatóságával közös programot állítottunk össze. Cé­lul tűztük a havi biztonsági szemlék formálisságának meg­szüntetését és a munkavédelem rendszeres felszínen tartását. A MEDOSZ megyei bizottsága hatá­rozatot hozott, amely alapján éven­te kétszer napirendre tűzzük • munkavédelem helyzetét. A me­gyei igazgatóságok kötelezték az irányításuk alá tartozó üzemek vezetőit munkavédelmi Intézkedé­si terv készítésére. A Körösi Ál­lami Gazdaság .és a Sarkadi Gép­állomás — elsők között — igen jó eredménnyel tett* eleget fel­adatának — fejezte be nyilatkoza­tát Sarnyai Ferenc elvtárs. A Békés megyei MÉK azonnali belépésre keres egyetemi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező közgazdászt, középiskolai végzettséggel beruházási előadót, gépésztechnikust és gyakorlott gyors- és . Fizetés — Iskolai végzettségtől és szakmai gyakorlattól függően — megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezni lehet: Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 44. alatt. 93182 Űt — őrök nélkül A derék útőrök úgy hozzátartoz­nak a megyét keresztül-kasul szelő műutakhoz, mint az azok két olda­lán ásítozó árkok, a fák és a külön­böző jelzőoszlopok. Perzselhet a legnagyobb kánikula, patakozhat az eső, tombolhat a legnagyobb hideg, az útőröket, — legalábbis többségü­ket — munkahelyükön, vagyis az útszakaszokon találhatták eddig az utasok. De ml történt velük, — legalábbis jó részükkel - most, a havat ol­vasztó február eleji napsütésben? Talán csak nem hajtották álomra fejüket, mint a mondabeli medve, miután a gyertyaszentelői napsü­tésben meglátta az árnyékát? Az úttesteken ugyanis patakokban áll napközben a hóié, s a jármüvek csak úgy fröcskölik két oldalra — tisztelet a kevés kivételnek —, rá a kerékpárosokra, gyalogosokra, az útmenti házak falára. Nem kellemes, ha valakit vagy valamit lefröcskölnek, de kellemet­len az is, hogy az a lé, ami napköz­ben a hóból kiolvad, esténként be­fagy, s a járművek vezetői és uta­sai — lelkűket teremtőjüknek ajánlva — csúszkálnak rajta vagy hazafelé, vagy a fának, vagy az árokba. Azt mondani sem kell, hogy csúszkálás közben nem ódát zengedeznek, hanem vaskos ^szitko- kat recsegtetnek az útőrök 'fejére, amiért nem nyitnak szabad lefo­lyás! lehetőséget az úttesten felgyü­lemlő víznek. Azt, hogy hány útőrt szidnak nap mint nap, nem számoltuk meg, de úgy gondoljuk #*lég sokat, mert a minap Békéscsaba és Mezőkovács- háza között kettő, Békéscsaba és Orosháza között pedig egy olyan útőrrel találkoztunk, aki vízleveze­téssel foglalatoskodott. Mit csinál­nak a többiek? t9 ki «*

Next

/
Thumbnails
Contents