Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-08 / 32. szám
1961. február 8. 4 Szombat Az igazi tudás: előrelátás J. D. Mengyelejev — születése 130. évfordulójáról február 8-án emlékezik meg a világ — a legnagyobb, az előrelátó tudósok közé tartozik; periódusos rendszerében azoknak az elemeknek a helyét is kijelölte, amelyeket csak sokkal később fedeztek fel. A tobolszki iskolaigazgató fia 23 éves korában magántanárként tartott előadásokat a pétervári egyetemen. Külföldi tanulmányai után ugyanitt katedrát kapott. Akadémiai tagságát elgáncsolták, az egyetemről is távoznia kellett, mert vállalkozott arra, hogy az 1890-es diákforrongások idején az ifjúság kérvényét átadja Gyelja- nov gróf közoktatásügyi miniszternek. Mengyelejev ekkor már világhírű tekintély, számos külföldi egyetem és intézet tisztelet- béli tagja, szívesen látott előadója. Vitatták: fizikus volt vagy kémikus? De mi mindennel foglalkozott még emellett! Mechanikával, csillagászattal, állat- és növénytannal, agronómiával, meteorológiával, hajózási és tüzérségi technikával, festészettel, pedagógiával. Soha nem maradt a felszínen, hanem saját szavai szerint mindig „a szem elől rejtett lényeget” kereste. így jutott legnagyobb, a tudomány történetében örökre maradandó felfedezéséhez, az elemek periódusos rendszeréhez. Észrevette, hogy az atomsúly növekvő sorrendjébe rakott elemek tulajdonságai megszabott rend — periódus Akkor még csak mintegy hatvan elemről tudtak, ma már száznál többet ismerünk. Mengyelejevnek nemcsak ahhoz volt bátorsága, hogy rendszere alapján helyesbítse a tévesen ismert atomsúlyokat, hanem a még felfedezésre váró elemek helyét is merészen kijelölte. Nem riadt vissza a maga korában. túlságosan merésznek látszó elképzelésektől sem. 1887-ben például minden előképzés, tréning nélkül, egy léggömb zárt kosarában felszállt a magas levegőrétegekbe, és értékes megfigyelésekkel gazdagította a meteorológiáit Beszámolójában azt írta, hegy „az oroszok fogják meghódítani a légi óceánt”. Az igazi tudás — előrelátás. Az első szputnyik és az első űrhajós szovjet földről indult a világűr meghódítására, mintegy Mengyelejev nagyszerű zsenialitásának bizonyítékaként is. verseny az iskolák között Hogy a tanulók közül lehetőleg minél többen kapcsolódjanak a takarékossági mozgalomba, a közelmúltban a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a pedagógus szakszervezet megyei tanácsa, a megyei úttörőszövetség, a KISZ megyei bizottsága és a megyei nőtanács az OTP Békés megyei fiókjával egyetértésben visszamenőleg 1963. szeptember 1-től 1964. május 31-ig takarékossági versenyt hirdetett a megye valamennyi közép- és általános iskolája között. A verseny értékelésénél az iskolánként egy tanulóra eső átlagbetét összegét, azaz a takarékossági mozgalomba bekapcsolódott tanulók számának az összlétszámhoz ’ viszonyított százalékos arányát veszik figyelembe. A legjobb eredményt elérő iskolákat-300 forinttól 2600 forintos értékű iskolafelszereléssel jutalmazzák. Elkészült a Mezőgazdasági Könyvhónap bucsai programja A bucsai művelődési bizottság elkészítette a Mezőgazdasági Könyvhónap, programját. Eszerint az ünnepi megnyitó február 14-én lesz. Ezen a napon kiállítás nyílik és mezőgazdasági témájú filmeket vetítenek. A következő vasárnapokon kiállítással és közvéleménykutatással egybekötött könyvvásárt tartanak. Fontosságá- —■ szerint ismétlődnek, j ra való tekintettel, a helyi pártszervezet felajánlotta székházának szabad helyiségeit a mező- gazdasági könyvpropaganda céljára A községi könyvtár is rendez mezőgazdasági szakirodalmi anyagból kiállítást. Az előző évek jó tapasztalatai alapján az úttörők „Könyvbarát őrse” az idén is vállalta házról- házra történő könyvárusítást. — Sz. Á. — SIKER Képek a színház legújabb bemutatójáról Gyárfás—Viski: Férfiaknak tilos e. zenés komédiájának két főszereplője: Dénes Piroska és Bíró József. A szerelmes tűzoltó és az érzékeny kisasszony: Padur Teréz és Kürti Lajos. GEORGIJ MARTINOV: DCaLatid a .JHat'seu Sárközi Gyula fordítása (9) Ügy látszik a bolygóközi repülés teljesen veszélytelen. De Kámov azt mondta, hogy. a világon minden relatív s ez vonatkozik a bolygóközi repülésekre is. Szerinte az űrhajó ezer évig repülhet anélkül, hogy egyetlen meteorral találkozna, de összeütközhet vele á repülés első órájában. Mindenesetre az űrhajókatasztrófa kevésbé valószínű, mint a vasúti, az emberek mégis utaznak vonaton. Ezek után nem gondoltam többé a „kóborló testekre” s a velük való találkozások következményeire, jóllehet, ez a kérdés a Föld elhagyása óta nyugtalanított. A két csillagász túl van zsúfolva munkával. Pajcsadze alig alszik naponta öt órát Hogy Belopolszkij mikor alszik, egyáltalán nem tudom. Az a benyomásom, hogy soha sem hagyja el az obszervatóriumot. ...Már több mint két hónap telt él felszállásunk óta. Életünk az űrhajón szigorú keretek közé került. Megkaptuk a napi beosztást, helyesebben a 24 órait, mert nálunk nincs nap-éj váltás. Meghatározott órában összejövünk reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni. Sem asztal, sem szék. Mindenki úgy helyezkedik el, i így akar, a levegőn s ugyanerre a „támasztékra” tesszük az edényeket is az étellel. Semmi sem esik le, nem bond fel. Tányérunk nincs, körülményeink között használhatatlanok. Változatos, ízletes és tápláló konzerveket eszünk közvetlenül a dobozokból. Vizet nem iszunk, hanem zárt edényből hajlékony csövecskén különféle leveket szívunk, mert nincs oly erő, amely a súlytalan folyadékot' kiömlésre tudná kényszeríteni. Nincs okunk panaszkodni ellátásunkra. Űrhajónk raktárában sorrendi számokkal ellátott ezernyi csomagot tároltunk, mindegyikben négy ember egyszeri táplálkozáséra való, élelem van. Minden maradék, dóhoz, hulladék külön készülékbe kerül: villanyáram elégeti és egy nyüáson kidobálja hamuját. Egyhangúan telnék a napok, de ugyanakkor csodálatosan gyorsan. Nincs időnk unatkozni. Mindnyájan dolgozunk. Az űr-, hajón mindig egyforma hőmérsékletű a levegő. Tiszta és teljesen pormentes. Soha nem éreztem magam olyan jól, mint most. Nem ismerjük a fizikai munkát. Bármely legnehezebb tárgyat a legcsekélyebb erőfeszítés nélkül át tudom vinni egyik helyről a* másikra. Nagy érdeklődéssel várom azt a nagy jelentőségű eseményt, amikor óránkénti 729 kilométeres sebességgel repülünk bele a Venus légkörébe. Végtelen hosszúnak tűnik az az öt nap, amely elválaszt tőle. Még odalent a Földön elolvastam Belopolszkijnak a Naprendszer bolygóiról szóló könyvét, hogy ne mutassam ki túlságosan járatlanságomat a csillagászati kérdésekben. De a tudás, amit merítettem belőle, mégsem elégséges. Mit láthatunk, amikor behatolunk a Venus . felhőtakarója alá? Milyen esélyünk van arra, hogy életet fedezzünk fel rajta s milyen lehet az az élet? Mindezekkel a kérdésekkel kámovhoz fordultam. Belopolszkij hoz utasított, aki mindenkinél jobban ismeri a Naprendszert. Nem mertem megzavarni a csillagászt munka közben. Megvártam a következő reggelizés időpontját. Amikor összegyűltünk Kámov fülkéjében, ahol a fővezérlőpult dublőz műszerei voltak és étkezés közben figyelhettük munkájukat, megkértem Belopolszkij t, meséljen nekünk a Venusról, amelyhez közeledünk. A neves csillagász elmondta, hogy a Venus-bolygó vastag felhőtakaró alá van rejtve, amely soha sém oszlik le róla. Az ember minden ismerete csupán légkörének felső rétegeire vonatkozik. A bolygó felszínét soha senki nem látta és senki sem tudja, hogyan is néz ki. A fél- tevések, jóllehet hasznosak a tudomány fejlődése szempontjából, nem lehetnek hitelesek. A Venus átlagosan 108 millió kilométerre van a Naptól, vagyis csaknem 42 millió kilométerrel közelebb, mint a Föld. A Venus a legközelebbi szomszédunk az űrben, ha nem számítjuk a Holdat és a néhány asz- teroidot. Sebessége pályáján másodpercenként csaknem 35 kilométer. Az az idő, mely alatt egyszer teljesen megkerüli a Napot, vagyis a Venus-év, egyenlő 0,62 földi évvel, más szóval mintegy 7 és fél hónappal. A bolygó rádiusza a Föld rádiuszának 0,97 századát teszi ki, tehát átmérője csupán 557 kilométerrel kisebb, mint a Földé. A két bolygó nagyságra nagyon hasonlít egymásra. A Ver nus saját tengelye körüli forgásának idejét, vagyis napjának hosszát 'pontosad nem ismerjük Ezt ^ kérdést nekünk kell meg oldani. (Folytatjuk) A rend őre és a szemtelen kisasszony : Mátray Mária és Széplaki' Endre. öten a darabból egy jelenetben: Dénes Piroska, Romváry Gizi, Padur Teréz, Biró József és Mátray Mária. Fotó: Demény Járási nőtanácsi titkárok értekezlete Békéscsabán Egész napos értekezletet tartottak tegnap, pénteken a megyei nőtanács helyiségében a járási nói tanácsi titkárok. Az értekezleten megvitatták a következő hónapok nőmozgalmi feladatait; többek között az iskolai pedagógiai bizottságok hatékonyabb bekapcsolódását a családi nevelésbe, az 1964-^s SZÖVOSZ-akciók támogatását, a Hazafias Népfront tavaszi kongresszusának előkészítését. *>
