Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

UM. február 1. 3 Péntek Megjutalmazták a baromfitenyésztést mozgalomban legjobb eredményt elérő asszonyokat a gyulai járásban Mint már lapunkban többször is közöltük, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földműve­lésügyi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívása nyo­mán megyénkben is igen szép számmal csatlakoztak a baromfi- tenyésztési versenyhez. A gyulai járás termelőszövetkezeti ásszo- nyai, munkacsapatai, valamint a verseny egyéni résztvevői igen jó eredményeket értek el az elmúlt évben. A járás 1961-ben 1331 má­zsa baromfit értékesített, tavaly pedig már 5546 mázsát. Ezt a mennyiséget a termelőszövetkeze­tek adták, ezenkívül a háztáji gazdaságokból is jelentős mennyi­ségű baromfi kerül a fogyasztók­hoz. A gyulai járás 1963-ban 103 százalékra teljesítette baromfifel­vásárlási tervét Ezzel párhuza­mosan azonban nem sikerült a tojásfelvásárlási tervet is teljesí­teni. összesen 25 ezer tojással | maradt adós a gyulai járás az ál­lamnak. A baromfitenyésztési mozga­lomban legjobb eredményt elérő­ket megjutalmazták. Első lett Csobán Györgyné kétegyházi asz- szony, aki 113 kilogramm csirkét, 70 libát, 30 kacsát, 80 pulykát és négyezer tojást adott át a helyi földművesszövetkezetnek. Cso- bánné munkája elismeréséül hat- személyes étkészletet kapott ju­talmul. A második helyezést el­érő jutalma egy 600 forintos kar­óra volt. Ezenkívül 24-en kaptak kisebb-nagyobb értékű ajándékot. A verseny az idén is folytató­dik, s különösen jelentős a liba- hizlalási versenyben való részvé­tel, ugyanis a hízott liba felvásár­lási árát felemelték, a korábbi 21 forint helyett 25 forintot fizetnek kilónként a termelőknek. Többet kapnak a termelők a tyúktojásért is, 1,17 forint helyett 1,30 forintot fizet a földművesszövetkezet. b. r. Az eddigieknél jobb eredménnyel zártak Bucsán (Tudósítónktól) Nemigen lehetne érdekesebb és mindenkit érdeklő dologról be­szélni jelenleg Bucsán, mint a zár. számadásról. Ez érthető, hisz a la­kosság fő foglalkozása a mezőgaz­dasági munka. Újszerű ebben a beszélgetésben azonban az, hogy a község két termelőszövetkezeté­nek tagjai soha nem értek még el eddig olyan eredményt, mint az 1963-as évben. Az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén 36 forintos munka­egység-értékről és ennek megszer­vezéséről adtak számot a tsz veze­tői. Munkájukhoz a jó szervezés és a tagok szorgalma mellett a Füzesgyarmatj Gépállomás ko. moly segítséget nyújtott Kukori­cából az előző évinél 3,2 mázsával, cukorrépából pedig 50 mázsával . többet takarítottak be holdan­ként. Zsombok József, a tsz-elnö- | ke a vezetőség beszámolójában el­mondotta, hogy ebben az évben sikerült először elérni azt, hogy az őszi betakarítási munkákat idő­ben és 10Ó százalékosan befejez­ték. Ezt nagyban elősegítette az idén első ízben bevezetett 20 szá­zalékos premizálási rendszer. So­kat fejlődött a szövetkezet állat­állománya is. Tejből 10 ezer 796 literrel adtak át többet a beterve­zettnél, húsból 320 mázsával szál­lítottak le többet az elmúlt évinél. Hasonló jó eredmény született a Béke Termelőszövetkezetben is, ahol egy munkaegység értéke 25,93 forint, s ha a 30 százalékos premizálást is hozzászámítjuk, 31,15 forintot tesz ki. 1962-ben vi­szont csak 18 forintot fizették egy munkaegységre. Az egy tagra ju­I tó óvj átlagos jövedelem 1963-ban 4—5 ezerrel nőtt. Szilárd Ádám sebb Álba, már javában árulta a csecsemőt — csekély 80 ezer pesóért. A bűntény egészen véletlenül került napvilágra. Az egyik ápo­lónőnek feltűnt, hogy a gazdasá­gi vezető eggyel több gyermek­holmit adott ki, mint ahány cse­csemő a klinikán található. Mi­vel már korábban is gyanako­dott, az esetet azonnal jelentette a városi elöljáróságon. Vizsgálat indult. így lepleződött le a gyer­mekkereskedő banda, amely a kórház orvosaival játszott össze. A kihallgatások során módsze­reik is ismertté váltak. Ha a ma­gányos anya nem akarta meg­tartani, egyszerűen 10 ezer pe­sóért megvásárolták tőle gyer­mekét De ha olyanra akadtak, mint Mary, aki elesettségében is ragaszkodott kicsinyéhez, félre­vezették a szerencsétlen anyát, azt hazudták néki, hogy gyerme­ke meghalt— Vrephodochos A csecsemők adás-vételét a tör­vény természetesen bünteti, de nem mindenütt. Görögországban éppenséggel állami fennhatóság alatt létesítettek olyan intéz­ményt, ahol a gyermektélen szülők — ha kiállták a kérdő­ívek próbáit — ígéretet tették arra is, hogy szeretni fogják a kicsit és megalkudtak az árban — örökbe fogadhatják az elha­gyott gyermekeket. A szülők többnyire nem is­mertek. A görög főváros több pontján ugyanis, sőt vidéki vá­rosokban is van egy-két olyan ház, amelynek falára postaládá­hoz hasonló alkalmatosságot függesztenek, rajta nagy betűk­kel áll a szöveg: Vrephodochos, azaz kisgyermekek számára szol­gáló hely. Egyszer vagy kétszer hetente, az éjszakai órákban, halk léptek közelednek a ház felé. Aztán egy női alak tűnik fel. Aggódva néz jobbra-balra, majd kinyitja a láda fedelét és „valamit” belerak. Csönget. De á portás nem jön ki, csak ami­kor a fiatal anya, többnyire sze­rencsétlen vidéki lány, aki gyer­mekével a társadalmi és vallási előítéletek miatt semmiképpen sem térhetne haza, már eltűnt. Évente 3—4 ezer házasságon kívüli gyermek születik Görög­országban. Nagy részüket ily mó­don „bízzák” az államra. A gö­rög kormánynak egészen addig sok fejtörést és főleg anyagi gon­dot akozott az elhagyott gyerme­kek gondozása, amíg kiutat nem talált. Azóta Görögország ép­pen úgy exportál gyermekeket, mint akár narancsot vagy citro­mot. Már több mint ezer görög bébit szállítottak ki így — ke­mény valutáért — az Egyesült Államokba, Svédországba és Angliába is. Görögországban sem minden gyerek kerül az állami export- menhelyekre, az úgynevezett Felfelé ívelő út Régi hírnevét szerezte vissza 1963-ban a körösladányi Magyar —Vietnam Barátság Tsz. Néhány évvel ezelőtt nem gazdálkodott rosszul és sokat hallottunk vagy olvastunk eredményeiről. Az utóbbi két évben azonban szapo­rodtak a gondok. Ahogyan a mondás is szól: a baj nem jár egyedül, úgy történt itt is. laharmányhiánT — elhanyagolt gépelt A legnagyobb gondot a takar­mányhiány okozta már 1961-ben, s ez a következő évben hatványo- zódott. Nem volt abrak- és szálas takarmányuk, a megye távoli községéből, Medgyesegyházáról vásárolták a szükséges takar­mányt. Természetesen drága áron. A terméseredmények is si­ralmas képet mutattak. Búzából 1962-ben mindössze 3,8 mázsás átlagtermést takarítottak be. Ku­koricából 6 mázsa termett hol­danként, csövesen. A kedvezőtlen időjárás mellett a hozzá nem ér­tés, a szakemberek hiánya is okozta ezt a súlyos visszaesést. A gépekhez sem volt megfelelő, jól j képzett vezető, s nem csoda te­hát, ha egymás után mentek tönkre a drága gépek és az al­katrészek. Az állatok a takarmányhiány miatt igen leromlottak, emellett nagyon rossz állapotban voltak az épületek is. A sertéstelepen szalmatetős, padozat nélküli ólak voltak, ahová befolyt az eső, s a sertések sárban, lucsokban tartóz­kodtak naphosszat. Nagy volt az elhullás és szinte nem volt olyan időszak 1962-ben, hogy az Állami Biztosító ne fizetett volna kárté­rítést állatelhullásért. A helyte­len gazdálkodás oda vezetett, hogy az 1963-as évet már négy­millió forintos állami támogatás­sal kellett kezdeni. Tovähh n6-fi az adósság? Állami dotáció. Tavaly még ilyen adóssággal kezdte az évet a melőszövetkezet, s az volt a leg­főbb kérdés: tovább nő-e az adós­ság, vagy sikerül kievickélni a bajból? A régi vezetőség már nem volt képes talpra állítani a hanyatló szövetkezetei. Üj vezetők kerül­tek az élre, d ezzel új szakembe­rek is. Korábban csak egy képe­sítés nélküli főállaitenyésztőből állt a „szakember-gárda”. Az új elnök, Gubicza Elemér kellő szaktudással rendelkezik — a Gyulai Gépállomás főagronómusa volt —, új főkönyvelő, agronó- mus, állattenyésztő is került a tsz-be, ezzel a szakvezetés telje­sen megváltozott. A kellő szakismeret sokat Je­lentett. 1963-ban már változott a helyzet a tsz-ben, fokozatosan, lé­pésről lépésre haladva fejlődés­nek indult. Elsősorban a takar­mánybázist kellett megteremteni. Ez sikerült. A termésátlagok is 1 megváltoztak. A jégkár ellenére 8,8 mázsa búzát takarítottak be holdanként. A kukorica az 1962. évihez képest lényegesen többet adott Májusi morzsoltba átszá­mítva, 11 mázsás termést takarí­tottak be. Bár ez még nem nagy eredmény, de az előző évekhez viszonyítva nagy változás. Rendbe hozták a gépparkot is, mely annyira el volt hanyagolva, j hogy minden erőgépen főjavítást kellett elvégezni. Az állatférőhe­lyeket átépítették. A tbc-vel fer­tőzött teheneket fokozatosan le­A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja a múlt év­ben 8360 hold cirok termesztésé­re kötött szerződést a * tsz-ökkel. Néhány közös gazdaságban a ked­vezőtlen időjárás ellsnére is jó termést értek él. A kunágotaj Pe­tőfiben 7,8 mázsa, a lőkösházi cserélik, a sertéshizlaldákat télie­sítették — a szalmatető helyett cserepet raktak és melegpadló­val látták el az ólakat. — Igj egészségesebb körülményeket te­remtettek, s természetesen ez megmutatkozott az eredménye­ken. 1963-ban már 500 hízott ser­tést adtak át, ezzel teljesítették évi tervüket. Éhre az évre is ha­sonlóan 500 a tervük, de az ala­pot már megteremtették ahhoz, hogy 100 hízóval többet adjanak le. Megalapozott jövő A napokban adtak át olasz ex­portra 44 hízott szarvasmarhát. Ez mér az 1964-es év bevételét növeli. Az elmúlt évben sikerült egyenesbe jutni a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz- nek. Az állami dotációból Í74 ezer forintot már nem is használ­tak fel, sőt 300 ezer forint kész­pénz-tartalékkal indultak az 1964- es évben. A termelési alap há­rommillió forinttal emelkedett, és a munkaegység értéke három fo­rinttal lett több a tervezettnél. A ma megtartandó zárszámado közgyűlésen a vezetőség nyűgöd , szívvel állhat a tagság elé. Az 1963-as évben mindent megtettek azért, hogy megalapozzák a jö­vőt és, hogy egyenes ívben halad­hatnak felfelé a boldogulás útján a következő években. Kasnyik Judit Lenin Hagyatékában pedig 7,3 mázsa cjjrökszakálll takarították be. / Január végéig a MÉK 515 va­gonnal vásárol*-fel, amelynek 60 százalékát nyugati exportra szál­lítják, a fennmaradó mennyiség­ből pedig különböző hazai válla­Haladásban 7,5 mázsa, a gyulavári-» iátok készítenek seprűt. Január vegéig 515 vagon cirok szak állt vásárolt jel a MÉK Magyar—Vietnam Barátság Ter- 11 1111 1 1 ......---------------­M atera-otthonokba. A „Sie und Er” c. svájci lap tudósítójának Papakonomou kisasszony, a Má­téra igazgatónője a következő­ket mondotta: — Tudom, hogy vannak olyan gyermekotthonok is, ahol bárki vásárolhat csecsemőket. Sokan Közel-Keleten tűnnek el. Hogy miért és hogyan, azt nem tu­dom.« A tavalyinál négyezerrel több* szarvasmarhát selejtezhetnek ki a tszek A múlt év második felében több termelőszövetkezet azzal a kérés­sel fordult a megyei tanács mező- gazdasági osztályához és az állat- forgalmi vállalat vezetőjéhez: te­gyék lehetővé, hogy a nem meg­felelő termelőképes«égű szarvas- j marhákat selejtezzék ki, állítsák [ hízóba. Miután a megyei tanács alaposain megvizsgálta ezt a kérel­met, az Élelmezésügyi Minisztéri­um hozzájárulásával erre az évre engedélyezte négyezer csökött ter­melési tulajdonsággal rendelkező szarvasmarha hízóba állítását. Ennek megfelelően ebben az évben 32 ezer hízott marhát vá­sárol fel a szövetkezetekből és a háztáji gazdaságokból az állatfor­galmi vállalat. „Bevetés“ előtt a mezőgazdasági repülők Hogy miért? Közülük kerül­nek ki azok a rabszolgák, akik még ma is ezerszámra találha­tók például Szaúd-Arábiában. És hogyan? Közvetítő segédletével, valamelyik csempészhajó fedél­zetén... De hogyhogy? És tulajdonkép­pen ez lehetne a kérdés — nem­csak Görögországban, hanem Olaszországban, Latin-Ameriká- ban és másutt is, ahol csak le­hetősége van a lelketlen gyerek- kufároknak, a nyomor és az el- esettség vámszedőinek. A nyu­gati világ egész rendőrsége meg­mozdul, ha egy milliomos gye­reke eltűnik. Nyugat rendőrsé­gének figyelme viszont csak el­vétve téved, egy-egy nagyobb botrány kapcsán, a modem ern- j bervásáron hányódó csecsemők- | re, akikkel szüleik nem tudnak j vagy nem akarnak törődni, s ' akiknek terhét, anya:gi és erköl­csi felelősségét hazájuk sem szí­vesen veszi magára. 6nody György Az Alföldön gyors iramban vé­konyodik a hótakaró, a Dunántú­lon már a hófoltok is gyérülnek, hamarosan ideje érkezik a tél végi vetésserkentő fejtrágyázás­nak. A budaörsi repülőtéren út­ra készen sorakoznak a mezőgaz­dasági repülők PZL—101-es típu­sú gépei. Kovács István, a nö­vényvédelmi szolgálat repülőgé­pes osztagának főagronómusa most bocsátotta útnak a pilótá­kat: mindegyik elutazik a hama­rosan sorra kerülő „bevetés” szín­helyére és előre kitapasztalja a „tábori” repülőterek felületi vi­szonyait. Mihelyt alkalmasak lesznek a le- és felszállásra, kez­dődik a nagy munka. (MTI) Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megye területén belül változó munkahelyre felvesz \ rí*,- gás- és fűtésszerelő, valamint hőszigetelő szakmában gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán (Békéscsaba, Kazinczy utca 4.). 93043

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents