Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

1K4. február 5. s Szerda A közgyűlés hangja Szó ami szó, a szorgalom jól fizetett. Mindenki tudta, hogy 41 forintot hozott egy munkaegy­ség. Ebből is 30 forint lett a készpénz, 11 pedig a természet­beni; a rozs, a kukorica, a szé­na meg a bor... A tanyáról jövők már frissen mosott demizsonnal, kis hordóval érkeztek. Beültek a moziterembe, s várták a beszá­molókat. No, meg a tömött bo­rítékot. Azután jöttek a szavak, s hogy úgy mondjam, eltűnt a táj jellegzetes levegője Az ízes han­gú elnök intenzív búzáról és globális tervről beszélt, a gyors szavú főkönyvelő re­dukált szántóról és temérdek állami szabályzatról, a főagronó- mus negatív tehénállomány­ról és extrém minőségről ér­tekezett. A tagság mozgolódni kezdett. Kérdeztem a mellettem filő tanácselnököt: értik ezeket a kifejezéseket az emberek? ön­érzetesen válaszolta: olvasott emberek ezek, kérem... rádió meg televízió i s van nálunk... majd hallgassa meg a hozzászó­lókat! Nem is indult rosszul. Eleinte egy hórihorgas növénytermesz­tő kerek perec bírálta az agronó- must (bocsánat, mezőgazdászt...), hogy nem szívelték meg a tag­ság javaslatait, nem is fogtak elég aprómagot. Aztán felállt egy szép bajuszú öreg magyar és a tehenészek nevében imigyen szólt: „_mcrt az állattenyész­tés vonalán....” Híjnye! De tanulékonyak ezek a tagok! Ek­kor behozták a három láda pénzt és abbamaradtak a hoz­zászólások. A továbbiakban — így folytathatnám — a tagság felvette a globális összeget, az extrém minőségű bort, de hagy­juk.­Inkább azt tanácsolnám, ves­sék el ezt a sok válogatott kife­jezést, hátha valami új (!?) nő ki belőle a soron következő terv­ismertető közgyűlésig. Mondjuk, az intenzív hirtelen bővet termő lesz, a globális ö s z - szesítetté válik, a redukált már csökkentett lehet, a negatív betegségmentes, s az extrém jó minőségű jel­zőt szerezhet. Hát nem jobban megérti dolgát, feladatát a tag­ság, ha azon a szép ízes magyar nyelven értenek szót vele? (J. L.) Növelték a borsóvetömag mennyiségét — 22 százalékkal több termés A Felsőnyomási Állami Gazda­ságban a múlt év tavaszán kísér­letet állítottak be a borsótermesz­tés eredményeinek javítására. Százötven kiló vetőmagot hasz­náltak holdanként a hagyomá­nyos 120 kilóval szemben. A kísér­leti parcellákat egymás mellett helyezték el, s a betakarítás idő­szakában megállapították, hogy azonos termelési feltételek között a 150 kiló vetőmaggal vetett terü­let holdanként 17 mázsa termést adott. Ugyanakkor a hagyományos módon termesztett borsó 120 kiló holdanként! vetőmaggal 13 mázsa termést hozott. A vetőmag növe­lésével 22 százalékos termésemel­kedést értek el. Elbben az évben most már nagy­üzemi méretekben folytatják Fel- sőnyomáson a borsó termeszté­sét. Holdanként 160 kiló vetőma­got vetnek 7,5 centiméteres sor­távolságra. Holdanként a hagyo­mányos 680 ezer borsótő helyett 900 ezret akarnak elérni. A ko­ra tavaszi vetés előkészítéséhez talpas fogasokat szerkesztenek — ezeket a gazdaság gépműhelyében már készítik —, mert ezzel a szer­számmal a kultivátornál jóval korábban tudnak a termőföldre lépni, s ott kár nélkül jó vető­ágyat készíteni. A tavaszi vetésekhez szükséges összes vetőmag rendelkezésre áll A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya a megye termelőszö­vetkezetei részére biztosította a tavaszi vetésekhez a szükséges vetőmagot. A tsz-ek az igényelt összes mennyiséget megkapják, melyet már folyamatosan szállí­tanak a központi készletből. Megyénkben a tavaszi vetések­hez szükséges 217 vagon hibrid kukorica, 36 vagon tavaszi árpa, 20 vagon lucerna, tíz vagon bor­só, kilenc vagon zab, négy és fél vagon vöröshere már rendelke­zésre áll. / Elkészült az új békéscsabai sörraktár Sörfejtő versenyt rendeznek az avatás napján Kétmillió forintos beruházással korszerű sörraktárt építettek Bé­késcsabán, az Erzsébet-malom tő- szomszédságában. A Kőbányai Sörgyár lerakata 15 év után hi­giénikus, tágas termekbe költözik át a Szigligeti utcából. Az új helyen modem irodaház készült és korszerű világításé, csempézett falú termeket alakítot­tak ki. A Kőbányáról szállított sört automata géppel töltik a 4,5, valamint 6,5 decis üvegekbe. Óránként kétezer üveg megtölté­sére méretezett a gép, s szükség esetén annyi palackot képes meg­tölteni, amennyi megközelítően ki­elégíti a lakosság palack-sör igényét. Az üvegmosás idejét je­lentősen lecsökkenti a korszerű mosógép. A próbaüzemelés e hét végén indul meg. Az avató ünnepségre február 24-én kerül sor. Ezen a napon nagyszabású sörfejtő ver­senyt rendeznek. Ilyen verseny Békéscsabán még sohasem volt. A nyíregyházi, egri, szarvasi, szege­di, bajai, esztergomi és váci sör­fejtő csapatok mérik össze gyor­saságukat, ügyességüket. Mintegy hetvenen vesznek részt a verseny­ben. A ttsenny vízön tözénről Évente 100 ezer forint értékű műtrágya a Sarkad! Cukorgyár répamosó vizében A kormány gazdasági szerve­” ző funkciójának egyre erő- | teljesebb kibontakozása nyomán a lakásépítési program, a lakó-1 telepek vízellátása, csatornázása,' továbbá az iparosítás a vízgaz­dálkodást irányító szervek köz­ponti feladatává tették a kelet­kező szennyvizek célszerűbb el­helyezését A vízfolyások öntisztító képes­ségét már a múltban — a vizek tisztaságának megóvására közzé­tett 1/1961-es kormányrendelet és végrehajtási utasítása életbelépé­se előtt is — csak addig lett vol­na szabad igénybe venni, amíg a bekerülő különböző mennyiségű szennyvizek káros hatását a vizek élővilága közömbösíteni tudja. Sajnos, idők folyamán ezt a ha­tárt csaknem valamennyi vízfo­lyásnál átlépték, ami a halállo­mány pusztulásán kívül az ipari és egyéb célú vízfelhasználást is körülményessé tette, s nem utol­sósorban közegészségügyi ártal­makat is okozott. Czámos mechanikai, vegyi és ** mesterséges biológiai tisz­títási módot dolgoztak ki — de ezek a jó alapfeltételek mellett' költségesek. A különböző csepeg- ■ tető-testes és eleveniszapos eljá- ( rásnál a tisztítási hatásfok szem- , pontjából eredményesebbnek bi- ] zonyult a talaj természetes tisztí- tóképességének felhasználása. Ennek igénybevételére tágabb tér nyílott. Az utóbbi időben alkal­mazott mélyszántással félti'# ték az évek óta kialakult eketalpat. A 60 centiméter mélyen lazító vagy helyben forgatható ekékkel ma már a kötött talajok vízfel- yevő képességét is jelentősen fo­kozni lehet. Mivel a szennyvíz öntözéses hasznosításához — az alapfeltéte­lek megléte esetén is — a legkü­lönbözőbb tényezők összehango­lása szükséges — az optimális termeléstöbbletet csak a pontos számítások alapján adagolt szennyvízmennyiség esetén lehet elérni — itt a tervezőknek és a kivitelezőknek különösen ügyel­niük kell olyan megoldási lehe­tőségre, hogy megközelíthessék a szennyvízfelhasználás legjobb ha­tásfokát A szennyvízöntözés használa­tában Békés megyében — a mű­ködési területünkre eső részen — a legszélsőségesebb határesetek­kel találkozunk. Egyes helyeken befogadásra alkalmas vízfolyá­sok hiánya parancsolóan előírja a talaj természetes tisztítóképes­ségének felhasználását annak el­lenére, hogy több mellékkörül­mény nem áll rendelkezésünkre. Más helyen a népgazdasági előny és kedvező egyéb tényezők indo­kolják alkalmazását Egyelőre Békéscsaba és Gyula szennyvizeinek mezőgazda- sági hasznosítása mellett olyan ipari szennyvizek elhelyezéséről van szó, amelyek minőségüknél fogva tápanyagban gazdagok. Ilyenek a Sarkad i Cukorgyár és kendergyár, a békéscsabai és Pósteleki Konzervgyár, továbbá a békéscsabai sertéshizlalda szennyvize. , Ezek közül jelentős gondot okoz a békéscsabai helyzet. Az 1/1961-es kormányrendelet életbe lépte előtt a MÉLYÉPTERV ja­vaslata alapján elkészültek a vá- I rosi csatornahálózat első ütemére vonatkozó elgondolások Ezért — átmenetileg — a kormán>rende­let előírásait Békéscsabán nem hajtottuk végre. A helyzet sú­lyosbodott, amikor a konzervgyár szennyvizének elhelyezésére igénybe vette a város ideiglenes szennyvíztisztító telepét. A kon­zervgyár szennyvize immáron két év óta körülbelül 2—í napig ter­jedő tartózkodási idő után nye-s állapotban jut a kis vízhozamú Élővíz-csatornába. A rothadási és bomlási folyamat a vízfolyásban zajlik le Békés térségében, ami halpusztulás!, a község belterüle­tén a közegészségre káros ’evegő- szennyeződést okoz. Éppen ezért már első fokú határozatunkban — az Élővíz-csatorna szennyeződé­sének elkerülésére — megoldási módként a költséges mesterséges ■biológiai berendezések helyett el­fogadhatóan a víz öntözésre való felhasználását felvetettük. Az iparnak tiszta minőségű és ” megfelelő mennyiségű víz­re van szüksége — amit az Élő­víz-csatorna ez idő szerint bizto­sítani nem képes: jelentéktelen a vízhozam. A víz rendkívül szeny- nyezett. A vízhozam a béke * duzzasztó megépítése és a már megvalósult szaregyházi csatorna útján a kívánalmaknak megfele­lően 'növelhető. Továbbra is sür­gős feladat a szennyezettség meg­szüntetése. Ez a körülmény is a csatorna körzetében az öntözéses gazdálkodók fejlesztését sürgeti. Véleményünk szerint ez az adott nehéz helyzetben is megvalósít­ható. A környék öntözésre alkal­mas szennyvizével a város dél­nyugati részén, a Kossuth Tsz homokos területén öntözhetné­nek, a Bartók Béla úttól a „B” jelű átemelőig már a várható terhelésre méretezett csöveket kellene lefektetni — a konzerv­gyár szerves anyagban gazdag szennyvizét a városi szennyvi­zektől külön kellene kezelni, s így öntözésre használni még a békési Október 6 Tsz közelfekvö, jobb vízbefogadású területein is. A csökkentett mennyiségű szennyvíz a Kulich Gyula Tsz mélyszántással előkészített kötött talaján az egészségügyi követel­ményeknek megfelelően elhe­lyezhető. Egyidejűleg természete­sen meg kell oldani a téli szenny­víz elhelyezését is. A fentieket az ideiglenes tisz­títóteleppel — az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett ötéves türelmi idő alatt — feltét­lenül meg kell kísérelni. A siker­telenség esetén viszont meg kell építeni . Békéscsaba végleges, megfelelő hatásfokú, korszerű tisztí t óberendezését. |^|ezőgazdaságilag hasznosít­* 1 ható szennyvizet termel a Pósteleki Konzervgyár is. Mégis a gyár közelében a gerlai Mag­vető Tsz-nek tervezett és kivite­lezett barázdás öntözőtelepnél javaslatunk ellenére sem számol­tak a gyár szerves anyagban gaz­dag szennyvizével. A közelmúltban elkészült Gyu­la szennyvizének öntözéses fel- használásáról a tanulmányterv. Minden reményünk megvan ah­hoz, hogy az itt megvalósuló szennyvízöntözés példaszerű léte­sítmény lesz. A város szennyvizét föld­medencékben megfelelő előkeze­lés után a Gyulai Állami Gazda­ság csaknem 350 hold homokos vályogtalaján öntözik el. Itt a ta­lajvíz, körülbelül 3 méter mélyen van. Esős időkben a környező, téli időszakban pedig a szintén közelfekvő, jelenleg csaknem ér­téktelen Péli legelő hozamainak javítására használják a szenny- vi, et. Biztonságot ad a telepnek a mellette, valamint a telep és a legelő szélein kiképzésre kerülő bakhátas nyárfatelepítés. A végére hagytam a Sarkadi ” Cukorgyár szennyvizének hasznosítását. A cukorgyár szennyvízmennyisége 9000 köb­méter naponta. Ez minőségileg tápanyagban gazdag, hordaléka talajjavító jellegű. A kampány — szeptember első felétől január második feléig — 120 napig tart. Az összes szennyvíz mennyisége egymillió köbméter. A szenny­vizek elhelyezése 30 éven át úgy történt, hogy 3 havi rothasztás után az évi viszonylatban körül­belül 100 ezer forint értékű mű­trágyát jelen-tő szennyvizet « Fekete-Körösbe emelték és így minden év februárjától májusig zavarták a halak ívását a Feke­te-, a Kettős- és a Hármas-Körös­ben. A Magyar Föld Rt. azután ka­pitalista módon oldotta meg a kérdést, — bérbe vette a Körö­sök egész területének halászati jogát és zavartalanul pusztította tovább a folyó valamikor híres és bő halállományát. A cukorgyár szennyvize táp­” anyagokban gazdag horda­lékával együtt talajjavító hatású. A szomszédos Lenin, a Dózsa és a Haladás Tsz területére juttatha­tó és bizonyos idő után azok kö­tött talaját, — a cukorgyári táro­zóknál tapasztalt módon konyha­kerti minőségűvé változtathatják. A víz szállítóképességét kihasz­nálva minden külön rakodási és fuvarköltség nélkül ezzel a mód­szerrel a környező tsz-ek területe fokozatosan megjavítható. Az ezzel kapcsolatos elgondolás újításként is beadásra került. A felsőbb szervek ezt mindenben helyeselték, a megvalósítást or­szágos viszonylatban alkalmasnak ítélték, s mégis csak annyi tör­tént, hogy a cukorgyár költségére a sarkadi Lenin Tsz területére ön­tözéses terv készült, a kivitelezés azonban késik. Két év óta a cukorgyárral és a környező tsz-ekkei együttműköd­ve a szövetkezetek területén he­lyezzük el — minden jelentősebb műszaki létesítmény nélkül — a szennyvizeket, így a tápanyag ter­mőtalajra juttatása mellett sike­resen és eredményesen óvjuk a Körösök halállományát is. Tapasztalataink alapján rend- 1 kívül időszerű lenne végre ezt a több oldalon népgazdasági előnyt biztosító, talajjavító szennyvízöntőzó-telepet a műsza­ki és agronómiái követelmények­nek megfelelően megépíteni, újabb területekre kiterjeszteni. A Sarkadi Kendergyár április 1-től október 1-ig körülbelül 100 ezer köbméter értékesíthető szennyvizet termel, amely a meg­felelő terjedelmű tározókba kerül elszikkasztásra. Kézenfekvő meg­oldás lenne, ha ezeket a cukor­gyár öntözési célra tárolt szenny­vizével ugyancsak a mezőgazda­ság hasznosítaná. A szennyvizekkel kapcsolat­ban területünkön fennálló káros állapotoknak hasznos álla­potokká alakítása széles teret nyit az újnak, az alkotó kezdeménye­zésnek. Az előttünk álló felada­tok ismeretében az egészségügy, a mezőgazdaság és a műszaki dol­gozók együttes feladata, hogy ezt a munkát a népgazdaság javára mielőbb megoldjuk. Dr. Márki-Zay Lajos főelőadó Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents