Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-04 / 28. szám
I 1964, február 4. Kedd II magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság alakuló ülése A magyar és a szovjet kor- I mánybi2ottság, továbbá szakér-1 tők részvételével hétfőn a parla- ' ment épületében tartotta alakuló plenáris ülését a ma,gyár—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság. A magyar kormánybizottságot Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A bizottság tagjai: Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Szita János, az Országos Tervhivatal főosztály vezetője. A szovjet kormánybizottság vezetője M. A. Leszecsiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a külföldi gazdasági ügyekkel foglalkozó állami bizottság elnöke. Tagjai: V. D. Lebegyev, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsának elnökhelyettese, A. V. Korobov, a Szovjetunió Tervhivatalának elnök- helyettese. M. J. Rakovszkij, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő műszeripari és automatizálási állami bizottság elnöke, N. X. Sztrokin, a Szovjetunió Terv. hivatala mellett működő mező- gazdasági gépgyártási, autó- és traktoripari állami bizottság, elnöke, N. I. Boriszenko, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő elektrotechnikai állami bizottság elnökhelyettese, N. M. Csuprakov, a Szovjetunió energetikai és villamosítási állami termelési bizottságának elnökhelyettese és J. A. Nazarov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségiek gazdasági tanácsosa. Szakértőiként részt vesz a bizottság munkájában L. I. Zorin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese, A. A. Zaharpv, a Szovjetunió elektrotechnikai állami bizottságának elnökhelyettese és több más szakember. Az ülésszak munkájában részt vesz G. A. Gyeinyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) Ulbricht válasza Hruscsov újévi üzenetére Közeli A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta az öntözéses gazdálkodás fejlesztési tervét 1964—1970 időszakára. A meglévő, csaknem 50 ezer hold öntözést 120—130 ezer holdra javasolják a szakemberek kiterjeszteni. A fejlesztés megvalósítására hét esztendő áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy évenként — 1964-et is beleértve — 10 000—11 500 holddal kellene növelni az öntözött területet Hogyan lehetséges ez? Mai viszonyaink között a Körösök nyári vízhozama ezt az igen erőteljes ü*temű fejlesztést nem teszik lehetővé. A folyószakaszból a nyári időszakban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, a kivehető vizet — az említett 50 ezer hold öntözésére — kis híján igénybe is veszik. Így az előbb említett öntözés fejlesztésére csak újabb lehetőségeik fedltárásávál lehet szó. A Körösök vízhozama a kora tavaszi, és a tavaszi időszakban az árhullámok levonulásakor bőséges. Ebből a vízből kellene ki- sebb-nagyoibb mennyiséget bizonyos tárolókban élhelyezni és tartalékolni a nyári időszakra. A távlati fejlesztési tervet készítő szakemberek jól látták a 1 helyzetet, amikor a mezőgazdasátávlat gi termékek keresletének jövőjét tanulmányozták. Már ma is kézzel fogható: a népgazdaság egyre több gabonát, cukorrépát, cirkot, kendert, hízott sertést, tejterméket és zöldséget vár a megyétől. A művelés alá vont terület az árutermelésnek bizonyos értelemben határt szab, így a jövőben az egyre több áru előállításához a fejlett termelési módok alkalmazásának jut döntő szerep. Az alapműveletek — amelyeken jórészt már túl vannak a termelő- szövetkezetek — a mélyszántás, a vetés viszonyaink között legmagasabb technikai alkalmazása, ma már kevés. A vegyszerek és a műtrágya-adagolás — a vegetációs időszakban — elképzelhetetlen víz nélkül. Ha nincs megfelelő mennyiségű csapadék, amely a vegyszereket és tápsókat feloldja, ezek hatása elmarad. Vízből pedig a magképzés időszakában — ez a nyári száraz hetekre esik — minimális a talajkészlete. Éppen ezért indokolt az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése az említett 120—130 ezer holdra, hogy 1970- ig a megye művelés alatt álló területének 15—16 százalékán ne a nyári kánikula szabja meg a termés mennyiségét, hanem az alkotó ember. Mindehhez megvan a lehetőség. A folyószakasz további rendezése a népgazdaságnak jelentős kiadást jelent. A Békésnél tervezett duzzasztómű kivitelezése is több tízmillió forintba kerül. Ettől a duzzasztótól Békés és Doboz környéke 5000 holdra remélhet aszályt űző, a terméseredményt megkétszerező vizet. Csupán egy év' alatt — az 5000 hold mai hozamának értéke 14,1 millió forint — 18,7 millió forint értékű terméstöbblethez jutna a népgazdaság, amely főként a cukorrépa, a kukorica, a zöldség, a kerti és a virágmagvak termesztésében realizálódna. Valamennyi cikkből a belföldi és a külföldi piacon korlátlan kereskedelmi lehetőségek vannak. A duzzasztó építésére fordítandó összeg ily módon éveken belül megtérülne! A békési és a dobozi körzet jól gazdálkodó termelőszövetkezetei adják ehhez az elgondoláshoz a biztosítékot. Ha a dobozi Petőfi Tsz két év alatt megtalálta a gazdasági felemelkedés útját, és azon igen eredményesen tudott előrébb jutni, most vállalja az öntözővíz hasznosítását kiterjedt területen is. Éppen ezért népgazdasági szinten mérlegelve nemcsak a dobozi Petőfi Tsz-ért, hanem a környék többi közös gazdasága ügyében is, minél hamarább hozzá kellene fogni a körzet árutermelésének biztonságossá tételéhez, a duzzasztómű és az inA vér és arany vize ‘A. Panama-csatorna — nagy üzlet, Mg business, ahogy a Jenki üzletemberek mondják. E csatorna vize telnek Panamától — megint csak | amerikai sajtó szenvedélyesen KBve„borravaló” ellenében. Ezt az „ttzle- ' teli a „szabadságot” mindazoknak a tét” azonban Panama népe már nem I népeknek, amelyeknek földién — mérhetetlen hasznot hajt —, de mér- I nyelte le: sokallja a régi szerződés hetetlen sok vér folyt érte megalko- [gyalázatát és a saját hazája nagy lázának első percétől fogva. Évente j adottságait maga aka.'ja kiaknázni. jenki töke nem virul. Mélyen hallgat azonban a szabadságról, ha ez sértené a Wall Street pénzeszsákjaimeg ezer őceánjárő, sok száz- I A Panama-csatorna (egyik óceáni ezer mérföldnyi utat takarít meg bejáratat első képünk ábrázolja), általa. A hajóstársaságok tehát fizet- azonban olyan konc, amelynek „meg. nek, mint a köles. védelmozéséért” az US áltig felfegyAmikor a csatorna megépült, a kis vérzett MP (Military Police — Katónak érdekeit. De hát az idő kereke forog, a terror-szerződések Ideje lejár, s a népek valóságos szabadságot követelnek. Ez történik most Panamában is. Moszkva A Pravda hétfői számában közli Walter Ulbricht válaszát Nyikita Hruscsov december 31-i üzenetére, amelyet a szovjet kormányfő a te. rületf viszályok és határkérdések békés rendezése tárgyában intézett az állam- és kormányfőkhöz. A válasz hangsúlyozza, hogy „a német nép csak abban az esetben Létezhet, ha megakadályozza az agresszív imperialists erők erőszakos és revansiszta terveit és jó kapcsolatokat teremt szomszédaival és más államokkal.” „A német nép nemzeti érdeke — folytatja Walter Ulbricht — szilárd biztosítékokat követel meg arra, hogy Németország területéről soha többé ne induljon ki háború. Ulbricht szerint ehhez első. sorban azt kell megakadályozná, hogy Nyugat-Németország részt vegyen a multilaterális NATO- atomerőben. Nyugat-Németország bármilyen formájú atomi elf egy_ vérzésé — hangoztatja az államtanács elnöke — az európai békét fenyegetné, és a második világháború eredményeinek erőszakos revíziójára irányuló revansiszta po_ litikát serkentené”. Ma már nem a háború, hanem a béke mindinkább növekvő erői ha. tározzék meg az emberiség fejlődésének irányát — írja végezetül Walter Ulbricht. — Eljött az idő,, amikor a békés együttélés politikája alapján el lehet és el kell kerülni a háborút, amikor minden vitás kérdést békés úton kell megoldani. (MTI) Panama-köztársaság szegény volt s kénytelen-kelletlen eladta dús örökségét egy tál lencséért. Egy terror- szerződés keretében területeket adott át az amerikaiaknak a „borravalónak” beillő ellenszolgáltatásért. Most aztán a csatorna az aranyért megint vért kíván. Két óceánt köt össze ez a viziüt: az Atlanti- és a Csendes-őceánt. A jenkik most szélesíteni akarják ezt a aizlutat s ezért új területeket kövenal Rendőrség) alakulatokat vonultatott fel. (Második képünk). Vér folyt az aranyért. És a nép? Védekezik, ahogy tud: foggal, körömmel, szimpla revolverrel. És az ország fővárosában, Panamában, az övezethatáron felhúzza a nemzeti zászlót (harmadik képünk). Igen beszédes tanulságai vannak a panamai konfliktusnak. Ezek közül talán a legérdekesebb az, hogy az
