Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
1964. február 26. s Szerda Dolgozók Tsz-ben a növénytermesztés a múlt esztendőben 13,4 milliC forint árbevételt hozott, addig az állattenyésztés 12,1 milliót. A többi tsz-ben az állattenyésztés a növénytermesztésből származó összes bevételnek a felét, esetleg ennél valamivel többet nyújtott. A vitatott kérdésre, hogy tulajdonképpen ki és miért kap többet, a kondorosi Dolgozók Tsz eredményei adják meg a választ. Érdemes időt szakítani és tételről tételre megvizsgálni, miért is keresnek a bohusand- rások többet az urbancsokist- vánoknál. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben a növénytermesztés 13,4 millió forintját 677 tsz-gaz- da kapálta össze, míg az állat- tenyésztés 12,1 millió forintját 205-en „seperték” a közös kasz- szájába. Bármennyire is mérlegeljük, a növénytermesztésben dolgozók átlagosan 147 nap alatt személyenként 19 7G8 forint, az állattenyésztők pedig 216. átlagos munkanap alatt ugyancsak személyenként 50 990 forint összes bevételhez juttatták a szövetkezetét. Ilyen tények birtokában vajon igaza 'van-e annak, aki az állattenyésztők keresetét sokallja? A szövetkezetek állattenyésztői tavaly rá- szolgá’tak a több keresetre, mert s növénytermesztőknél jóval többet dolgoztak, nagyobb értéket termeltek. A munka és a hozam alapján álló bérezés szocialista elven alapszik: aki többet és eredményesebben dolgozik, azt nagyobb kereset illeti meg. Ezzel azonban még nincs megoldva az egyre inkább jelentkező bérfeszültség a két üzemág között. A szövetkezetekben meg kell találni annak a módját, hogy a növénytermesztők az év legnagyobb részében foglalkoztatva legyenek. Sajnos, a szövetkezetek többsége még nem tud tagjainak olyan sokoldalú foglalkoztatást biztosítani, amely révén’ a közös munkában eltöltött napok száma — a növénytermesztők esetében — megközelítse az állat- tenyésztőkét. Üj üzemágak ki- fejlesztésével sokat lehetne ezen javítani. A békésszentandrási Rákóczi Tsz-ben a múlt évben már levonták a tanulságot A növénytermesztési brigádok tagjait már az idén is a tavalyinál jobban be akarják vonni a szövetkezet közös munkáiba, az új öntöző telepek építésébe, általában a belső majori munkák elvégzésébe, továbbá olyan teendők ellátásába, ame’yek valamilyen úton-módon kapcsolatban vannak a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növelésével. A feleségek és a családtagok munkaidejét elsősorban a családi művelésre vállalt területen hasznosítják. Már a múlt évben is kedvező eredményt értek el az állattenyésztésben dolgozók családtagjainak foglalkoztatósában. Az állattenyésztő családok ebben a tsz-ben a növénytermesztésből a vállalt területek bérnöveléséért csaknem 100 ezer forint jövedelemhez jutottak. A növénytermesztésben dolgozó családok is kaphatnának a jó munkaalkalmon. ök látnák hasznát. Mindezek után, elmondhatjuk, hogy a növénytermesztő brigádok tagjai nem az állattenyésztők 30 ezer forintos évi keresetét sokallják, mint a kondorosi Dolgozók Tsz-ben is, hanem az övékét keveslik. A szövetkezet egészén múlik, a tartalék munkaerő foglalkoztatásának megszervezése, oly módon is, hogy az állattenyésztésben dolgozók heti egy szabadnapot kapjanak, másrészt a munkaigényes növények termesztésének kiterjesztésével, esetleg új üzemágak szervezésével. Ha a szövetkezetekben a növénytermesztők foglalkoztatottságát tovább javítják, a két üzemág dolgozói közötti ellentét — ami lényegében az évi kereseten alapszik —- mind jobban elmosódik. Difii Kiről} A 75 éves Czike Kálmán 52 évi praxis után vonult nyugalomba. Hosszú szolgálatát nemcsak a sok fáradságos munka, az állatok egészségéért folytatott küzdelem, hanem két világháború is megnehezítette. Kálmán bácsi azonban bírta erővel, egészséggel és becsületesen á'lt helyt. Sohasem hajszolta a pénzt, megelégedett azzal a megbecsüléssel, amit azoktól az emberektől kapott, akiken segített. Fiatal kollégái, köztük dr. Biró Lajos csárdaszállási és dr. Hanzély István köröstarcsai állatorvos, meleg szeretettel búcsúztak tőle, s kívántak neki továbbra is jó egészséget, s nyugalmas hosszú életet. Azonnali belépéssel alkalmazunk dunaújvárosi munkahelyeinkre ÁCS, KŐMŰVES, VASBETONSZERELŐ szakmunkásokat, • kB&ftosißa?, egész kuöikos-betonozó brigádokat. Jelentkezés: Dunaújváros, Május 1. u. 7. Százhalombattai munkánkra azonnal felveszünk ács, lakatos, villaavkeaesztd, villanyszerelő szakmunkásokat, kubikosodat, egész kubikos-betonozá brigádokat. Jelentkezés: Százhalombattán, a hőerőmű területén levő 5. sz, főépítésvezetőségünkön. Szállás, étkezés biztosítva. ÉM 26. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT 361 Naponta ezer méter anyaggal szilnek többet, mint tavaly a Pamuttextilművek békéscsabai gyárában A Pamuttextilművek békéscsabai gyárában jól vették az első akadályt: 100,6 százalékra teljesítették a januári mennyiségi tervet. Az első osztályú termék a tervezett 95,3 százalék helyett 95,6 százalék volt Ha egész éven át „januári szorgalommal” dolgozik a munkás- kollektíva, akkor nem lesz nehéz teljesíteni az éves tervet, mely hétmillió 167 ezer méter anyag szövését irányozza élő. Ez a terv 288 ezer méterrel több a tavalyi tarvelőírásnál. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a szövőnők 288,5 napot dolgoznak évente (szombaton éjszaka és vasárnap nincs műszak), akkor minden napra ezer méterrel több anyag előállítása vár a kollektívára, mint tavaly. A gyár gépeinek korszerűsítése, felgyorsítása jelentősen hozzájárul a terv mennyiségi teljesítéséhez. Míg 1959-ben a gépek fordulatszáma átlagosan 180,2 fordulat volt percenként, most átlagosan 202 fordulat. További fordulatnövelésre egyelőre nincs lehetőség. Az üzemben tavalyelőtt, de főleg taHosszú évtizedekig a köz szolgálatában Bensőséges ünnepség közepet-! dobozták meg dr. Bujdosó Gélé búcsúztatták kollégái, s aján- zát és Czike Kálmánt Egymillió tojás a keltetögépekben az első negyedév végéig A Békés megyei Baromfikeltető Vállalat három üzemegységében: Békéscsabán, Gyomán és Orosházán az év első negyedében összesen egymillió tojásból keltetnek csirkét. A nyolcvanöt százalékos kelési átlag mellett ez azt jelenti, hogy március végéig mintegy 850 ezer naposcsibét szállítanak ki megyénk tsz-eibe és háztáji gazdaságaiba. Január 1-től már eddig összesen 313 ezer 380 csirkét keltettek ki a három üzemegységben. Ennek ötven százalékát a szövetkezetek, a másik felét pedig a föld- művessszövetkezetek útján a háztáji gazdaságok és baromfitenyésztő asszönyok kapták meg. Február 26-án, ma, ismét mintegy 90 ezer naposcsibét szállítanak ki. Többek között a békéscsabai üzem a sarkadkeresztúri Hunyadi Tsz-nek ötezer, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz- nek hétezer, az újszalöntai Békének háromezer, a békési Vörös Csillagnak háromezer és az Október 6 Tsz-nek kétezer naposcsibét szállít. A vállalat az első negyedévi tervét előreláthatólag egy—két százalékkal túlteljesíti március végéig. A naposcsibéken kívül libát és kacsát is keltetnek. Már a gépekben van 2900 liba- és 9 ezer kacsatojás. A naposbaromfi kiszállítására előreláthatólag március végén, április elején kerül sor. valy több mint 250 szövőgépet gyorsítottak fel. A felgyorsítás hatására nőtt a vetések száma. Míg 1963-ban naponta átlagosan 71 és fél millió vetés történt, jelenleg 73,4 millió történik. A termelékenység ily módon szépen emelkedett Az idei év első felének végéig 36 úgynevezett nyüstös szerkezetet- szerelnek fel 36 szövőgépre. Az eddig felszerelt 12 szerkezet segítségével a gépeken megkezdték a mintás anyag gyártását Az idén új termékek készítését kezdik el. Januárban már hozzáláttak a Raye-Köper nevű íehér- neműanyag készítéséhez. Március közepén indul a Szahara-tropikál szövése, tiszta fehér és pasztellszínekben. Miután a közelmúltban sikeres próbaszövést végeztek műszál felhasználásával, szó van arról, hogy még ebben az évben megkezdik a tiszta műszálas anyagok szövését Megalakult az agrárszakemberek klubja Batíonyán A baftonyai művelődési otthon újonnan bebútorozott kisterme új kezdeményezés színhelye volt február 21-én este. Az otthonosan berendezett terem szép' zöld foteljeiben Battonya agrárszakemberei foglaltak helyet hogy meghallgassák Heszler József, a helyi gimnázium igazgatójának Battonya községről készített természet- földrajzi tanulmányát A tanulmány több éves kutatómunka eredményét foglalja össze. Bár földrajzi vonatkozású munka, mégis a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők feltárása, összegyűjtése nagy segítségére lehet a község szakszerű gazdálkodásának megszervezésében. A szakemberek a tanulmányt kézhez is kapták, s elhatározták, hogy egyhónapi tanulmányozás után újra összejönnek megvitatni: mit lehet már jelenleg megvalósítani a gyakorlatban. Az ismertető után Hellvig Gyula, a községi tanács vb-elnök- helyettese javasolta a mezőgazda- sági szakemberek klubjának megalakítását a szakmai tapasztalatok kicserélése céljából. A jelenlévők kiegészítették ezt azzal, hogy a korszerű agrotechnikai eljárásokra vonatkozólag minden szakember a saját üzemében,' a tsz-ben kísérleteket állít be a műtrágyázás, a növényápolás, a legjobb tőállomány, az öntözés stb. területén a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő növény- és i állattenyésztési eljárások kikísérletezésére. Az eredményeket ha-' vonta, a klubestéken vitatják, beszélik meg. Vargo Sándor mérnöktanár, Battonya Ur. Bujdosó Géza betöltötte 60. életévét, a ebből az időből 12 évet községi és járási, 23 érvet pedig megyei fő állatorv ősként töltött el. Még nem ment nyugdíjba, de elbúcsúzott a megyei főállatorvosi beosztástól, amelyben sokat küzdött, fáradozott, a most egy könnyebb munkakörbe kérte magát. Dr. Bujdosó Gézát« a szakszervezeti bizottság és kollégái nevében dr. Keli- ger Lajos egy vadászpuskávál ajándékozta meg.
