Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

mt február 25. 3 Kedd Új vágyak, új tervek Fiatalasszonyhoz invitáltak ben- | fészekrakás, a saját otthon meg- nünket Kunágotán, amikor ott teremtése, ez a legfontosabb az jártunk. Egy évvel ezelőtt ripor- ifjú asszonynak. * tot írtunk róla és a Kovács csa-1 Már 8000 forintot tettek taka- lád többi tagjairól. I rékbetétbe, hogy minél előbb Az ifjú asszony, akihez most' megvehessék a házat. Az ifjú pár saját otthonában. ellátogattunk, Klári, a nagylányok egyike. Amikor betoppantunk, éppen hazatért a férj is. Boldogan, csillogó szemmel mu­tatta otthonát, a kis szobát, amit eaját ízlése szerint rendezett be. A szobabútort már régen megvet­ték a saját keresetéből, most már csak a konyhabútor hiányzik ás néhány háztartási cikk. — Megvesszük a konyhabútort te, hogyha az új ház meglesz. Egy évvel ezelőtt még a lemez­játszó, a televízió, a szórakozás volt Klári legfőbb kívánsága, akárcsak a többi lányé. Most már változott Klári terve; a I Kovács Imréék a televízió he­lyett mosógépet vásároltak, s bár a lányok szívesebben néznék a tv-előadásokat, örülnek ennek is, mert megkönnyíti a háztartási munkát. Margit, a legidősebb ma az egyik legfőbb kenyérkereső az édesapa mellett. De már segít Magdi, a legkisebb is. A Kovács-lányok 196'3-ban négy hold cirok, nyolc hold kukorica, 2,4 hold cukorrépa megművelését vállalták. Csupán prémiumként több mint 6000 forintot kaptak. A család összesen 1240 munka­egységet teljesített 1963-ban. Kasnyik Judit 104,8 százalékra teljesítette múlt évi tervét a megyei állatforgalmi vállalat Az idei felvásárlási feladat 229 ezer hízott sertés és 32 ezer hízott marha Első pillantásra furcsának tűn­het, hogy most, február végén fog­lalkozunk az állatforgalmi vál­lalat múlt évi tervteljesítésével. Ezt azonban az teszi most idősze­rűvé, hogy a vállalat igazgatója a napokban értékelte a múlt évi eredményeket, ismertette az ez évi feladatokat a vállalat dolgo­zóival. • A tanácskozáson elhangzott be­számolóból kitűnik, hogy a válla­lat a tavalyi hízott sertés felvá­sárlási tervét darabban 104,3, súlyban pedig 108,9 százalékra télj esi tette. A vágómarha-felvá­sárlással azonban adós maradt a vállalat, a tervezettet csak 97,8 százalékra sikerült teljesíteni, örvendetes tényként állapította meg a beszámoló, hogy a múlt évben felvásárolt 230 ezer 481 hí­zott sertésből 158 ezer 840-et, az üsszmennyiség 69 százalékát, a termelőszövetkezetek hizlalták. A háztáji és az egyéni gaz­daságok a vártnál 11 ezer 348 sertéssel hizlaltak kevesebbet az elmúlt évben. Ennek az az oka, hogy a ház­táji gazdaságokban takarmány- és alomszalma-hiányra való hi­vatkozással az elmúlt évben lé­nyegesen csökkentették a koca- állományt. A hízott és vágómar­ha felvásárlási terv nem teljesí­tése is jórészt azzal magyarázha­tó, hogy a háztáji és egyéni gaz­daságok az elmúlt évben lényege­sen csökkentették a tehenek szá­mát Bár a vállalat a selejttelle­neket egy akció keretében igye­kezett üszőkkel kicserélni, s e mellett üszőnevelósi szerződést is kötni, de míg az így kihelye­zett és leszerződtetett üszők szá­ma csak 452-őt tett ki, a háztáji gazdaságok a piacon 1500 tehenet adtak el csupán a vállalatnak. méstöbblettel véglegesen meg­szűnne a szövetkezetekben az abrakhiány s évente az eddigi­nél 35—40 ezerrel több hízott sertést lehetne értékesíteni, ami 60—65 millió forint bevételi többletet jelentene. A számottevő jövedelem elle­nére a 17—18 ezres kukoricatő- szám meghagyása mégis nehe­zen megy. A szövetkezeti gazdák egy rétege ismeri a tőszám és a terméseredmény közötti össze­függést, de sajnos, a többterme­lés mikéntjét, gyakorlati alkal­mazását sokan még nem isme­rik. Nem is ismerhetik, hiszen azokon az összejöveteleken, ahol ezekről már korábban is szó volt, a szövetkezetekben dolgozó 90 ezer emberhez viszonyítva csak kevesen vettek részt. Me­gyei szinten évente legfeljebb ezer—ezerötszázan szereznek szakmunkás-bizonyítványt. Az arányokat vizsgálva ez a szám rendkívül alacsony. A szakmunkásképzés jelenlegi üte­mét figyelembe véve, csupán a mi megyénkben hatvan eszten­dőre lenne szükség a mezőgaz­daság dolgozóinak termelésszem­léletét a szakmunkások színvo­naláig juttatni. Ezek után felve­tődik a gondolat: a mai faluban megvannak-e azok a feltételek, amelyek a szakmunkásképzés meggyorsításához szükségesek? A kérdésre igennel lehet vála­szolni, mert a falusi élet kultu­ráltabbá tételének, a mezőgazda- sági termelés szervezésének sok, eddig csaknem érintetlen tarta­lékai vannak. Ezek több ok mi­att nem lettek eddig kihasznál­va. Bár a szövetkezetek vezeté­sének színvonala a zsámfoéki tsz- képzőt végzett elnökökkel, egye­temet, főiskolát járt szakembe­rekkel — agronómusokkal, ál­lattenyésztőkkel, állatorvosok­kal, könyvelőkkel — lényegesen növekedett. Ezek az emberek többségükben szívesen adják át tapasztalataikat, iskolában szer­zett tudásukat azoknak, akik igénylik. De az igénylők száma a 90 ezer szövetkezetben dolgo­zó emberhez képest kevés. Talán a szociális és kulturális alap felhasználását kellene szer­vezettebbé tenni, hogy az erre a számlára tartalékolt pénzből az eddigieknél több jusson kulturá­lis célra. Azt mondják egyesek, hogy a két százalék felét szociális dol­gokra, a másik felét pedig kul­turális célok megvalósítására kellene fordítani. Ha ez a gya­korlatban így lenne, akkor talán a szakmunkásképzésben lényege­sen jobb helyen állna mezőgaz­daságunk. Vitatható azonban: elegendő-e ilyen nagy ütemű technikai és kemizálási forrada­lom időszakában a tiszta jöve­delem két százalékának tartalé­kolása szociális és kulturális cél­ra? Több tsz-ben a mostani zárszámadási közgyűléseken 1— 2 százalékkal megtoldták a ko­rábbi két százalékot, mert töb­bet akarnak fordítani a kulturá­lis nevelő munkára, olyan esz­közök vásárlására, amelyek a paraszti látókör kiszélesítését se­gítik. Nyilvánvaló, hogy ilyen­formán több jut majd újságra, folyóiratra, könyvre, rádióra, te­levízióra, klubfelszerelésre, is­meretterjesztő előadások hono­ráriumának fizetésére, tanulmá­nyi kirándulásra, iskolán, tan­folyamon tanuló tsz-tagok meg­élhetésének biztosítására, a szak­körök munkájára és általában a termeléssel összefüggő propa­ganda kifejlesztésére. Néhány szövetkezet munka­egységet ad a tanulással eltöltött időre, hogy ezzel is tanulásra serkentse a szövetkezetiek jó ré­szét. Helyesek és jók ezek a kez­deményezések, pusztán az a baj, hogy igen sokan, akiknek legna­gyobb szükségük lenne a tanu­lásra, nem élnek vele. Pártunk művelt parasztságot akar! A műveltséggel együtt jár a nagyüzemi mezőgazdaság szerríléletének és gyakorlatának tudatos kialakítása, mert a bo­nyolult gépek és vegyszerek al­kalmazása, a magasabb termés- eredmények elérése nem csupán a szövetkezet vezetőinek felada­ta, hanem az egész tagságé. A termelőszövetkezetekben most a téli, kora tavaszi hóna­pokban nagy lehetőség kínálko­zik a kulturális munka kiterjesz­tésére, a termeléssel összefüggő propagandamunkára. Ha a tag­ság többsége a szakmunkáskép­zés tananyaga alapján agronó- musok, állattenyésztők, tsz-elnö- kök, könyvelők, állatorvosok elő­adásaiból közelebb kerülne a szövetkezeti gazdálkodás legje­lentősebb módszereihez, akkor már az idén is számottevően to­vább növekedne a mezőgazda- sági termelés színvonala, a falu­si emberek jóléte, kulturáltsága. Dupsi Károly Bár az állatforgalmi vállalat lényegesen túlteljesítette az el­múlt évi felvásárlási tervét, még­is sok gondja volt, többek között a tervezett\ 88 ezer süldő és ma­lac helyett mindössze 66 ezer 953- at tudott felvásárolni, túlnyomó részt azt is a háztáji és egyéni gazdaságokból. A termelőszövetkezetek mind­össze 5273 süldőt és malacot ér­tékesítettek jórészt azért, mert a korábbi süldőé tadás-i szerződést hizlalási szerződésre változtatták át. Ilyen okok miatt a hízó alap­anyaggal nem rendelkező szövet­kezetek 20 ezer igényével szem­ben mintegy 10 ezret tudott adni a vállalat. A járások közül legjobban a mezőkovácsházi teljesítette a múlt évi felvásárlási tervét. A tervezettnél jóval többet vá­sárolt fel a kirendeltség sertésből és szarvasmarhából is. Ugyan­csak jól teljesítették felvásárlási tervüket a szeghalmi, a békéscsa­bai, a sarkadi, a gyulai és a többi kirendeltségek is. Egyedül a szarvasi járási kirendeltség telje­sítése maradt jóval 100 százalék alatt mind a sertésből, mind a szarvasmarhából. A megyei állatforgalmi válla­lat ez évi sertésfelvásárlási terve 229 ezer, szarvasmarha-felvásár- j lási terve pedig 32 ezer. E feladat I teljesítésére megvan minden fel- j tétel. Az I. fél évre máris szer­eződést kötöttek mintegy 100 ezer sertésre. A kirendeltségek között, mint eddig, az idén is kialakult a verseny, csaknem mindegyik kirendeltség do’gozói felajánlást tettek a napokban tartott megbe­szélésen. A mezőkovácsházi kirendelt­ség dolgozói vállalták, hogy az idei felvásárlási tervüket 1000-el, szerződéskötési ter­vüket pedig 2590-aI teljesítik túl. A szeghalmi kirendeltség a fel- vásárlási tervét 500-al, szerződés- kötési tervét pedig 1000-el telje­síti 'túl az idén. Ezeknek a fel- ! ajánlásoknak is megvan az alap­ja, mert az újabb kedvező akciók j jelentősen növelik a háztáji gaz­daságokban a sertéshizlalási és szarvasmarha-nevelési kedvet, j Egy új akció keretében a háztáji gazdaságok hároméves kocatartá­si szerződést köthetnek, amelynek szaporulatából évente három sül­dőt kötelesek eladni a vállalat nak, de a szerződésben vállal kötelezettségen felüli süldőkért i szerződött árat kapnák a terme lök. Nagy előnye ennek az akció nak, hegy a koca vemhességének igazolásakor 660 forint előleget, s a leszer­ződött süldőkért 80 kilo­gramm abraktakarmányt kap a termelő. Ugyanígy több éves borjúsza porulat értékesítési szerződést is köthetnek a háztáji gazdaságok Ennek előnye aiz, hogy a szerző­dés érvényességének idején azt , vételárat és takaymányjuttatási _ kapják — ezek időközbeni csök­kenése esetén is —, mint amilyen az a szerződés megkötése idején volt viszont, ha a vételár emelke­dik, akkor a magasabb árakat és juttatásokat kapjál^. A megyei állatforgalmi válla­lat dolgozói eddig kimondottál csak az állatok felvásárlásává' foglalkoztak, s ez bizony itt-ot a tenyésztés rovására men: Ugyanis nem volt feladatuk kü­lönbséget tenni a továbbtenyész- tésre kiválóan alkalmas egy edd. között, ha azokat a termelő meg akarta hizlalni, minden további nélkül megkötötték rá a szerző­dést. Miután az eddigi több állat- tenyésztéssel foglalkozó szén összevonáséiból megalakult az Ál- lattenyésztési Felügyelőség, most az állatforgalmi válla­lat dolgozóira tenyésztési fel­adat is hárul. Többek között vemhes 'üsző neve­lési szerződést kötnek nem törzs­könyvezett tehenek szaporulatára Szerződéskötéskor a háztáji és egyéni gazdaságok 400 forint, az igazolt Vemhességkor pedig to­vábbi 11OO forint előleget, s két részletben négy mázsa abrakta­karmányt kapnák. Ezek az akciók minden bizonnyal jelentősen hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban ne csökkenjen, ha­nem lehetőleg emelkedjen mind a koca-, mind pedig a tehénállo­mány. A nyújtott kedvezménye­ken túl nagyban múlik ez azon, hogy az állatforgalmi vállalat dolgozói ezután válóban ne csak a felvásárló, hanem a tenyésztő szemével is nézzék a közös és a háztáji gazdaságokban az állatál­lomány alakulását. K. I. I számítsa ki MIBE KEIÜL AUTÓMNAK JAVlTAS* ~W"W 6 0HAA2 SÚLYOSABBAN MEGSHtW CSAK ARIA AZ EREDMÉNYRE JUTHAT. hogy Érdemes igénybe venni a GÉPJÁRMŰ TÖRÉS , TŰZ-,LOPÁS-, BALESETBIZTOSÍTÁST (CASCO) FELVILÁGOSÍTÁST AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ FIÓKJAI ADNAA

Next

/
Thumbnails
Contents