Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
3 Vasárnap ÍM4. február 23. Értékelték a szeghalmi asszonyok versenyét Makai Gyutáné vésztői asszony 32 Megyénk többi járásaihoz ha- solóan, február 20-án, Szeghalmon is értékelték az Országos Nötanács által indított baromfi- tenyésztési verseny járási eredményeit A nőtanács helyiségében megtartott értekezleten igen szép számmal vettek részt a baromfi- neveléssel foglalkozó asszonyok, .lányok, termelőszövetkezeti tagok és egyéni versenyzők. Bálint Istvánná, a járási nőtanács elnöke beszélt a verseny jelentőségéről, majd sor került az értékelő bizottság munkájánál^ ismertetésére. Az elmúlt évi versenyben a járásban 174 egyéni versenyző vett részt, s ennek nyomán együtt 67 mázsa csirkét, 3100 libát, 2670 kacsát, 2974 pulykát és 117 ezer tojást adtak át az asszonyok az államnak. Pénzben átszámítva több mint egymillió forint értékű terméket, baromfihúst és tojást jutbatak a népgazdaság asztalára. A legjobb eredményt Makai Gyuiáné vésztői háziasszony érte el. aki 350 kilogramm csirkehúst, 200 hízott libát, 50 hízott kacsát, 290 pulykát, összesen 32 mázsa baromfit adott át az államnak. Ebből 60 ezer forint jövedelme volt A második helyezést Pákozdi Gézáné érte el, a harmadikat pedig Krajcsó Györgyné. Pákozdiné 12 mázsa baromfit és hétezer darab tojást adott át a felvásárlókmázsa baromfit adott át 1962-ban nak az elmúlt évben. Mindhárman értékes jutalmat kaptak 1963. évi munkájukért Az értekezlet résztvevői közül többen hozzászóltak és elmondották eddigi tapasztalataikat. Győr- fi Istvánná Vésztőről, Nyíri Elek- né Szeghalomról, s Krajcsó Györsyné fö'dművessrövetkezeti üzemágvezető többek között elmondották azokat a módszereket, amelyekkel jobb eredményeket lehet elérni. Dávid Pál hozzászóláséban bírálta a SZÖVOSZ-t és a Keltető Állomások Országos j Központját, amiért későn ad'.ák ki a szerződéses nyomtatványokat s így sok olyan lehetőséget szalasztottak el, ami elősegítette volna a baromfi fel vásári ást. Szó esett a liba- és kacsahizlalásról is, s többen javasolták, hogy már augusztus végén vagy szeptember elején biztosítaná kel- ; lene a 15 kilogrammos kukoricaelőleget így a termelők sokkal ! előnyösebb helyzetbe kerülnének és biztosabb lenne a szerződések teljesítése. Hozzászólásaidban többen arról is beszéltek, hogy az 1964. évi verseny sikere érdekében már most meg kellene tartani az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket a községekben, év közben pedig népszerűsíteni azokat a jó módszereket, amelyekkel az asz- szonyok még nagyobb eredményeket érhetnek eL Juhász Imre Harmincezer Sorint jutalmat ad az Állami Biztosító a legjobb sertéstenyésztőknek » A termelőszövetkezetek állattenyésztési eredményeit sokszor jelentősen csökkenti az állatelhullásokból eredő veszteség. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a legtöbb állatkár éppen a sertéselhullások- ból adódik. A termelőszövetkezetek közös sertéstenyésztésében előforduló károk megelőzése érdekében megyénkben az Állami Biztosító megyei igazgatósága 30 ezer forint jutalmat tűzött ki a sertéstenyésztésben dolgozóknak. A jutalom feltétele: a sertéselhullásnak az előző évhez viszonyított kedvezőbb alakulása, továbbá a kényszervágás és elhullás arányának javítása. A jutalmakat első ízben 1965-ben fizetik ki. a legutóbbi 2—3 esztendőt nézzük is, jól látható a. munkások, parasztok és értelmiségiek helytállása a munkában. A kialakulóban lévő új szocialista közvélemény ösztönző hatása ma már jelentős szerepet játszik a káros megnyilvánulások visszaszorításában. A közvélemény nagy erő, erkölcsi hatalom. Napjainkban egyre több dolgozó ítéli el a naplopást, a szocialista együttélés szabályainak megsértőit, a herdálást, a sógorság-komaságot. Mindez kifejezi, hogy a közvélemény is olyan pozitív erő, amelyet a szocialista nevelő munkában jól felhasználhatunk. Természetesen az emberek gondolkodásának formálódására sok minden van hatással. Vannak tényezők, amelyek a szocializmus irányában hatnak, mások inkább ellenható tényezők. Nem felejthetjük el, hogy a múlt maradványai a gondolkodásban, a szokásokban a legmélyebbek, legszi- • vósabbak. Ezeket nem lehet egy csapásra megszüntetni. Lenin sokszor figyelmeztetett arra, hogy a forradalom nem egyszerűen a régi társadalom koporsóba zárása és elföldelése. A kapitalizmus te'eme „itt oszladozik köztünk, rothad és megfertőz bennünket is.” Ezért kell harcolni a visszahúzó fogyatékosságok ellen. Ebben a harcban ma már nem ellenséges osztályokkal állunk szemben, hanem olyan ideológiával, életfelfogással, magatartásssal, amelyek társadalmi forrásait felszámoltuk, de megnyilvánulásaival naponta találkozunk a dolgozók cselekvésében is. Ezt az imperialisták különböző ideológiai behatolási kísérletekkel még táplálni is igyekeznek. A dolgozók szocialista nevelése tehát egyben tudatos harc a kapitalista környezet, a régi szokások, azok maradványai ellen. • A szocialista tudatformálás célja és döntő tényezője a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka. Lenin szerint ez az egyszerű igazság ,,a szocializmus kiapadhatatlan erőforrása, végső győzelmének elpusztíthatatlan záloga”. A munka azért ilyen- nagy jelentőségű, mert nemcsak a környezet alakítója, hanem az embert is formálja. A dolgozók társadalmában a tudatformálásnak lényeges ösz- szetevője a szocialista demokrácia fejlődése. Minél több ember vesz részt aktívan a közéletben, az államigazgatásban és más teFalusi asszonyok hétköznapjai disznótorral, esténként rádióhallgatással. Az elmúlt évben 290 munkaegysége volt, az idén is meglesz ennyi. Vrubovszki Mlhályné, Elek Jánosné és Pozsár Józsefné a közeledő tavaszi munkáról beszélgetnek. Mit csinálnak ilyenkor falun az asszonyok és lányok, hogyan töltik napjaikat télen, amikor beszoAklnek nem sikerült megszökni a fényképezőgép elől. rulnak a négy fal közé, s kinn a mezőt hótakaró borítja. Erre kaptunk választ, amikor Medgyesegy- házán jártunk. Az utcán beszélgerületen, annál inkább kibontakozik a'társadalom egészéért érzett felelősség, a közösségi érzés. Vagyis a társadalmi politikai aktivitás közvetlenül is formálja az emberek gondolkodását. A kommunisták alapvető feladata, hogy személyes példájukkal élen járjanak, ösztönözzék az aktívabb részvételt pártunk politikájának végrehajtásában. Jó szóval, az érdeklődés felkeltésével hozzájáruljanak a dolgozók szemlélete és érzésvilága formálásához. A munka új módszereinek ismertetésével, a gátló tényezők kiküszöbölésével, a kárt okozó cselekmények elleni határozott fellépéssel ösz'önözzék a szocialista tudatformálást. A marxizmus—leninizmus eszmei offenztvája nemcsak az országos irányító szervek feladata. Színtere minden üzem, termelő- szövetkezet, állami hivatal, kulturális, közoktatási intézmény. Ha minden pártszervezet jól mozgósít a termelési, hivatali és más munkára, megfelelően ismerteti a dolgozókra háruló feladatokat, fellép az akadályozó tényezők ellen, akkor a legjobban szolgálja hazánkban is a marxizmus eszmei offenzívájá- nak kibontakozását. Balló István a * * MSZMP KB Ágit. Prop. oszt. helyettes vezetője tő tereferélő asszonyok csoportjához csatlakoztunk mindjárt megérkezésünkkor. Aki 10 ezer forintot visz a takarékba Vruboszki Mihályné — az Aranykalász Tsz tagja —, a bölcsőde felől jött, ahova 15 hónapod kisfiát vitte. — Ilyenkor télen ugyan maradhatna otthon is — mondja —, hiszen én is otthon vagyok, nincs munka odakinn. De jobb, ha a bölcsődében vigyáznak rá, s tavasszal, mikor megkezdődik -a munka, nyugodtan mehetek dolgozni. Az ebéd főzéssel ma nincs munka, tegnap vágtak két hízót, jó lesz a disznótoros maradék is, így hát ráér beszélgetni ismerőseivel. A hivatalos ügyeket is elintézi. Eleik Jánosnéval a földművesszövetkezetben járt a részjegyek miatt. Így találkoztak össze íz utcán a harmadik asszonnyal, .’ozsár Józsefnéval, a Béke Tsz tagjával, aki pedig az OTP-be vitt tízezer forintot. — A zárszámadás után még nem gondoltunk nagyobb vásárlásra, hát a takarékba tettük — mondja Pozsámé. A szökevény Horváth Imrén ét-, az Aranykalász Tsz kertészeti munkacsapatának tagját a testvérénél találjuk disznótorban. Zsírt süt az udvaron. A nagy üstöt éppen levették a tűzről, még sistereg a zsír, amikor kiemeli a ropogósra sült aranysárga tepertőt. Amikor megtudja, hogy újságtól vagyunk, ijedten menekül a szobába, nehogy lefényképezzük. Így akar A kaláka régi szokás falun. Azt jelenti, hogy minden fizetség nélkül segítenek egymásnak az emberek — főleg a rokonok, jó barátok — például a házépítésnél vagy más nagyobb munkában. Valami ilyesmit tapasz.alunk az egyik faluszéli házban, csak éppen kicsiben. Deák Jánosné a szomszédasszonyhoz ment át segíteni. Közeledik a tavasz ós Pi ják Andrásné már a mogyorót fejti, hogy mire vetni kell és mire megkezdődik a kertészeiben — ahol mindketten dolgoznak —- a munka, addigra kész legyen a háztájiba szánt vetőmag Most Deákné sejp't, s ha itt befejezik, Pijákné megy át az ifjú asszonyhoz. A közös munkában a tsz-ben. megerősödött barátság itt folytatódik, az otthonban, s így együtt jobban telik a nap. Apa helyett Farkas Erzsébetet furcsa munkában találjuk. Az egyre erősödő napsugaraktól olvad a hó. Tócsák gyűlnek az udvaron. A kicsiny, de ragyogó rendben tartott házikó egyik falát veszélyezteti a felgyülemlő hóié. Erzsi ezt meregeti fel a vödörbe, hogy elhordhassa. Édesapja nemrég halt meg, édesanyja 70 éves, ő végzi hát a ház ura helyett ezt a munkát, mint ahogyan a tsz-ben is az apa helyett dolgozik. Bár nem tsz-tag, egyike a legszorgalmasabbaknak. Farkas Erzsébet házkörflli munkában. Szabad idejében olvas, rádiót hallgat, kézimunkázik. A téli hétköznapok így lassan telnek, de ha jön a tavasz, a medLgyutt a munkában, együtt otthon. | megszökni a nyilvánosság elől. gyesegyházi asszonyokkal és lá- I Ám, nem sikerül. nyokkal akkor már csak kinn taI A szövetkezetben még nincs lálkozhatunk a földeken. munka, hát így mennek el az ő Kasnyik Judit |napjai a sógor— koma-látogatással, Fotó: Kocziszky László Kaláka
