Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-21 / 43. szám
WM. február 21, 9 Péntek Lesz-e elegendő bab az idén? Földművesszövetkezeteinknek — a tervek szerint — 60 vagon étkezési száraz babot kell felvásárolniuk az idén. Igen jelentős mennyiség ez, különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy a megye földművesszövetkezetei eddig még 30 vagon mennyiségre sem tudtak szerződést kötni a nagyüzemi gazdaságokkal. A szerződéskötésben tapasztalt nagyarányú lemaradásnak részben az a magyarázata, hogy a földművesszövetkezetek szerződéskötéssel megbízott munkatársai sok helyen nem találnak megértésre a termelőszövetkezetek gazdái és vezetői körében. Csak az orosházi és a mezőkovácsházi járások termelőszövetkezeteiben értették meg a száraz bab szerződéskötésének jelentőségét, a gyulai, sar- kadi, szeghalmi, békési, gyomai, s a szarvasi járásokban szinte elzárkóztak ettől. A terv szerint 60 vagon száraz bab egy része a belföldi szükségletet elégítené ki 1964-ben. Míg a másik része exportként a környező baráti országokba kerülne. E kettős feladat teljesítése nemcsak a földművesszövetkezetekre és a MÉK-re hárul. Nagyüzemi gazdaságaink vezetőit, ha megértik ennek jelentőségét, tudnak lehetőséget találni a bab termelésére. Termelőszövetkezeteink gazdaságain kívül a háztáji gazdaságok kukoricásaiban is nagy lehetőség van az étkezési száraz bab termelésére köztesként. S a kukoricasorok között megtermelt száraz bab többletjövedelmet jelent. B. I. A múlt évben 216 mázsa baromfit értékesített a muronyi Lenin Tsz A muronyi Lenin Termelőszövetkezet 107 százalékra teljesítette múlt évi áruértékesítési tervét. Hízó marhából a tervezett 792 mázsa helyett 800 mázsát, tojásból az előirányzott 100 ezer helyett 105 ezret adtak a népgazdaságnak. Baromfiból a tervük 145 mázsa volt, ezzel szemben 216 mázsát szállítottak a BAENEVÄL- nak. Napraforgóból 1040 mázsa helyett 2180 mázsát értékesítettek. Dohánytermésük mind mer.y- nyiségileg, mind minőségileg jobb lett a vártnál, s így 100 ezer forint többletbevételhez jutott a szövetkezet. Ezenkívül még terven felül 450 mázsa sör árpát adtak át a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. Jelentősen fejlesztették az állatállományt Egy évvel ezelőtt a dévaványai Lenin Termelőszövetkezetben az istállók nagy része üresen állt. A múlt év első felében, de különösen a második félévben hozzáláttak az állatállomány nagyobb arányú fejlesztéséhez. Tehénállományukat néhány hónap alatt 21-el, a növendékmarha-állományt 66- al, a kocalétszámot 13-al, a hízott sertést 286-al, a süldót 203-al, az anyajuhot 26-al, a növendékjuhot pedig 627-el növelték a zárszámadás befejezéséig. A szövetkezet-; ben jelenleg 47 százalékkal tartanak több állatot, mint 1962. január elsején. Amíg a korábbi években állandó takarmányhiánnyal küzdött a termelőszövetkezet, addig a múlt esztendőben az állatállomány növekedésével egyidőben sikeresen I oldották meg a közös takarmány- J alapjának növelését is. A szövet- | kezet jelenleg saját termésű takarmányán tartja az állatállományt. magasabb százalékban, utána a kálium, majd a nitrogén. Természetesen ez az alaptrágyára vonatkozik, amit ősszel, illetve még nyáron beszórtunk a talajba. Vagyis százalékosan az őszszel adott műtrágya megoszlása a következő: foszfor 50 százalék, kálium 30—35 százalék, nitrogén 15—20 százalék. Olyan táblákon, ahol a fenti százalékot a kálium javára emeltük a többi műtrágyaféleség százalékának meghagyása mellett, még jobban sikerült a terméseredményt fokozni, sőt így elértünk 76 mázsa csöves kukoricát kát holdra vonatkoztatva. A helyesebb megvilágítás céljából meg kell említenem, hogy az előbbi kálium százalékos emelését úgy értem, hogy ha eredetileg ezt a mennyiséget 3 mázsában állapítottam meg, akkor e helyett 6 mázsát adtunk, de a foszfor és a nitrogén meny- nyiisége változatlan maradt. A fejtrágyázásról csupán any- nyit, hogy a legkevesebb meny- nyiség a 2 mázsa, amit pétísóban értek, a legtöbb pedig 3 mázsa. Általában ebből az adagból körülbelül egy mázsát vetés előtt szórunk el, a többit a kikelt vetésre adagoljuk. összesenjében nézve tehát, a műtrágyák százalékosan az alábbiak szerint oszlanak meg: foszfor 40 százalék, kálium 20 százalék, nitrogén 40 százalék. Az istállótrágya mennyisége kevésnek mondható. Így kukorica aló közvetlenül nem szoktunk fcrtállótrágyázni. Gazdaságunkban a kukoricavetések nagy általánosságban csak 2—3 éves közelségbe kerülnek. Az istállótrágya, felhasználása közvetlenül főleg a cukorrépa és kender alá kerül nagy mennyiségben (200—300 má- zsa/kh), a többi trágyát főleg kalászosok alá adagoljuk, de nem több, mint 100 mázsás tételekben. A talajelökészítés szó alatt mindig már a nyári, illetve az őszi mélyítő szántásokat is beleértjük. A táblák kijelölése még a kalászosak betakarítása előtt megtörténik és a mélyítő szántással (45—50 centiméter) egyidőben, illetve ezt megelőzően elszórjuk az alaptrágyának szánt műtrágya-mennyiséget, melyet egy művelettel leszántunk. Minden esetben a szántást követő munka a talaj lezárása gyűrűshengerrel. Tavasszal, amint a talajra rá lehet menni, simító és fogas kombinálásával végezzük el a talaj lezárását. Külön menetben csak simító használatát nem tartom megfelelőnek, mert az esetleges éjjeli gyenge fagy vagy hajnali harmat hatására megnedvesedett felső talajrétegen alkalmazott simító, romboló hatást fejthet ki egymagában. Ezért slmítót csak fogassal együtt kombinálva használunk. Talán azzal kellett volna kezdenem a talajelőkészítési részt, hogy a gazdaságban a kukorica alá kertszerűen előkészített talajt csinálunk, amit nem jóval Tavaszra készülnek a kamut! Béke Tsz-ben A kamuti Béke Termelőszövet-1 kezet a békési járás legjobban gazdálkodó szövetkezetei közé; tartozik. A tagság az elmúlt esztendőben derekasan dolgozott. Ennek meg is lett az eredménye. Egy munkaegységre 41,60 forint jutott, az egy tagra eső átlagos jövedelem pedig több mint 19 000 forintot tett ki. A közös gazdaság tagjainak készpénz-részesedésként zárszámadáskor 4,5 millió forintot fizettek ki. A szövetkezetiek nem akarnak megelégedni a múlt évi eredményekkel. „Minél hamarabb kezdjük a munkát, s minél jobban dolgozunk, annál jobban keresünk az idén” — mondják a szövetkezet tagjai. Igazuk van. A kamuti Békében már elkezdték a felkészülést a tavaszra, az egész évi feladatokra. A tsz irodájában nagy a sürgés- forgás, mert a Béke Termelőszövetkezetben is új rendszerű módon készítik el az 1964. évi termelési terveket. Az idei üzemterv termelési részével már végeztek, a pénzügyi rész készítése pedig folyamatban van. A Békés megyei Állatforgalmi Vállalattal 2100 hízott sertés és 150 hízó marha átadására kötöttek szerződést. A szövetkezet biztosítani tudja saját hízóalapanyagát, mivel a kocánként! fialási átlag a néhány évvel ezelőtti kilencről tizenkettőre emelkedett. A Gyulai Tejipari Vállaiattal megállapodtak, hogy az első negyedévben 57 500 liter tejet szállítanak, örvendetes, hogy a tavalyi tizenhat százalékról tíz százalékra csökkent a pozitív túberkulózisos tehenek száma. Ezenkívül az idei áruértékesítési tervükben 12 600 naposcsibe átadása is szerepel, amelyeket áprilisban pecsenyecsirkeként szállítanak a BARNE- VÁL-nak. Az idén jelentősen több növénytermesztési cikket szeretnének adni a népgazdaságnak, r-'tt tavaly. A Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalattal 80 vagon kenyérgabona szállításában állapodtak meg. ösz- szel jól előkészített talajba, idejében földbe került a mag, a hozamok növelését elősegítő fej trágyát is kiszórták. A terv szerint a Sarkadi Cukorgyárnak 240 vagon cukorrépát, a Sarkadi Kender- gyárnak pedig 6800 mázsa kendert szállítanak. Ezenkívül még 1800 mázsa napraforgó, ezer mázsa fajtaborsó, 200 mázsa saláta, 120 mázsa petrezselyem és 25 mázsa uborkavetőmag értékesítésére is számítanak. A tervkészítéssel párhuzamosan már a tavaszra készülnek a szövetkezet gépműhelyében is. A tavaszi munkákat már felkészülten várja négy UTV—32/48-as vetőgép ás három sorművelő kultivátor A munkák elkezdéséig a Mezőbe rényi Gépállomással rendbe hozatják a tsz erőgépeit is. Hogy idejében elkezdődhessél; a határban a vetés, azért már jó előre előkészítik a különböző vetőmagvakat. Tavaszi árpából 201 mázsa vetőmag szükséges, ami; már kitisztítottak és csáváztak is, a zabot most triőrözik. A kukoricavetéshez a szükséges 230 . mázsa MV—1-es fajtahibrid vetőmag már rendelkezésre áll. Az elmondottakból kitűnik, hogy a kamuti Béke Tsz-ben nem „tett lenkednek” az emberek. A jó idő várják, hogy elkezdhessék a munkát, amelyre nagyon szorgalmasan készültek a téli hónapokban. Dékány Sándor Fiatalodik a szövetkezet több „uh” ráfordítással érünk el, hanem megfelelő és megfelelően alkalmazott talajművelő eszközökkel. Az előbb leírt talajlezárást, a kultivátorozások követik. Kultivátorok közül a szovjet függesztett kultivátort alkalmazzuk szívesen, amelyik után könnyű magtakaró fogast, majd ezután 4,2 méteres tövis- boronát alkalmazunk. Vagyis egy menetben végezzük a kulti- vátorozást, fogasolást és tövise- lést. Ezt a munkaműveletet az első kultivlforozástól számítva 8—10 nap múlva ismét megismételjük, és ekkor már talajunk optimálisan elkészítve várhatja a vetést. A kétszeri kultivátoro- zás (fogas- és tövisboronával), valamint a TVD—6-os vetőgép után alkalmazott ismételt tövisborona a magtakaró fogas helyett teljesen kertszerű finomságot adnak az elvetett kukoricatáblának. A vetőgépnél igen nagy gondot fordítunk a megfelelő vetőtárcsa kiválasztására és csak szemenként végezzük a vetést. — A ritkítás vegyszerezett táblánál kézzel történik, s a tábla talajerejétől függően 18— 21 ezer tövet állítunk be. Talán ezek azok az agrotechnikai megoldások, amelyek elősegítik azt, hogy a kedvezőtlen aszályos évek ellenére is a kukorica átlagtermése gazdasági szinten több évi átlagban a 30 mázsa májusi morzsolt körül mozog. Pepő Pál főagronómus Nem nagy szövetkezet a szabad- kígyósi Szabad Föld. Mindössze 310 tagja van, s erre a kis létszámú szövetkezetre is az volt a jellemző, hogy feltűnően kevés a fiatal, alig két-három százaléka az össztagságnak. A falu közel van a városhoz, nagy a húzó ereje az üzemnek, gyárnak, iparnak. Még 1963 első felében is mindössze nyolc-tíz fiatal volt itt. Így múlt időben irthatunk ma már erről, mert az ősz óta fordult egyet a kerék. Üj áramlat indult meg a szövetkezetben, ezt a tsz vezetősége segítette elő. Több a gép — több a fiatal is Az 1963-as év második felében megnőtt a szövetkezet gépparkja, összesen tizenegy erő- és jó néhány munkagépük van. Ezek kezeléséhez új szakemberekre volt szükség. A fiatalok alapvető tulajdonsága, hogy érdekli őket a technika minden vívmánya, így — történetesen a szövetkezetben — a traktor és egyéb gép is. A tsz vezetősége beszélt néhány falusi fiatallal, hívta, dolgozzék közöttük. A békéscsabai téglagyárból, az építőiparból és máshonnan is még az ősszel többen visszatértek a szövetkezetbe. Természetesen a vezetők gondoskodtak arról, hogy a gépek mellett más vonzó erő is legyen, ami kedved ad a fiataloknak ahhoz, hogy a tsz-ben dolgozzanak, otthagyják a várost, az üzemet. Prémium - Házassági segély — Színházi bériét Bevezették a premizálási rendszert, ami komoly jövedelemtöbbletet jelent azoknak, akik az átlagosnál jobban dolgoznak. Házassági segélyt is alapítottak. Az az ifjú, aki megnősül vagy férjhez megy, ezer forintot kap háMegkezdődött a kacsakeitetés a szarvasi Kísérleti Halastavak állomásán A szarvasi Kísérleti Halastavak nagyüzemi kacsakeltetésre rendezkedett be, mivel saját törzsállományuk tojásaiból 1964-ben 120 ezer kacsát akarnak felnevelni a halastavakon. Az első alkalommal 8 ezer kacsa tojást raktak gépbe. Ezentúl hetenként raknak tojásokat keltetőgépekbe. Erre meglesz a lehetőség, mert naponta ezernél több tojást szednek össze a gondozók. A szarvasi halastavi pecsenyekacsákat egyébként svájci és nyugatnémet exportra értékes! tik. zassági segély címen. Ha mindketten — a fiú és a lány is — tsz-tagok, akkor összesen 2000 forintot kapnak. Az úgynevezett háztáji kiegészítéssel is serkentik a fiatalokat a jobb munkára, a nagyobb jövedelem ' elérésére, s ezzel párhuzamosan arra, hogy megszeressék az itteni életet, ne kívánkozzanak el. Minden fiatal tsz-tag, aki a 200 munkaegységet teljesíti — függetlenül attól, hogy szüleinek van háztájija — személyenként hat mázsa csöves kukoricát kap háztáji kiegészítés címén. A sorkötelesek pedig ezenkívül bevonulási segélyben részesülnek. A szórakozási lehetőségek biztosítására is gondolt a szövetkezet A tsz- ben lévő kulturális élet biztosítása mellett 25 színházbérletet váltott s ezt nagyrészt a fiatalok kapják jutalmul. Nem keli vándorolni, jobb a kereset A fiatalok keresete is jobb, mini az üzemben vagy más munkahelyen volt. Bús István traktoros 720’ munkaegységet teljesített s az 1963-as évi jövedelme, prémiummal együtt, 24 ezer forint. Ifjú Novák János 631 munkaegységével összesen 21 298 forintot keresett az elmúlt évben. Ez nem megvetendő jövedelem egy 18— 2 éves fiatalnak. Nem szólva arról, hogy most már nem kell vándorolnia, utazgatnia a faluból a városba, a távoli munkahelyekre. így érték el a tsz vezetői, hogy ma mór harminc fiatal dolgozik a szövetkezetben, s köztük többen választották a mezőgazdasági munkát szakmájukká. Cs. Nagy Sándor, Lehoczki Mátyás és ifjú Wolfort Antal, a gépcsoportnál dolgozik, mint szerződött tanuló. Az állattenyésztést választotta szakmájául Prókai Imre, Faragó Pál és Kónya Erzsébet. A kertészetben Oláh Árpád, a magtárban pedig László János mezőgazdasági tanuló dolgozik. Űjabbak is visszajönnek. Perlaki Pál gépkocsivezető volt a TEFU-nál, ifjú Katona János és Papp Lajos az építőiparban dolgozott. Mindhárom fiatalt a januári zárszámadó közgyűlésen vették fel tsz-tagnak. Fiatal Bozó András, a tsz főag- ronómusa is. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetemről idejött dolgozni, s megtalálta a számítását. Segíti a tsz vezetőségét abban, hogy még többen térjenek vissza a faluba, mert lelkes híve annak, hogy a szövetkezet tovább fiatalodjon. Kasnyik Judit
