Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

1964. február 21.

Péntek

Békéscsaba és Gyula vezetőinek baráti találkozója

Csütörtökön délelőtt baráti találkozó színhelye volt a Békéscsabai Városi Tanács elnöki szobája. Békéscsaba és Gyula vezetői jöttek össze a két várost érintő politikai, ipari, kulturális, városfejlesztési kérdések oldott légikörű, kötetlen megbeszélésére, kapcsolataik továbbfejlesztésére. A találkozón részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, Arany Tóth Lajos, a gyulai járási- városi pártbizottság első titkára, Jámbor István, a gyulai járási-városi pártbizottság titkára, Such János, a békéscsabai városi pártbizottság titkára, Várai Mihály, a városi pártbizottság ipari előadója, Uhljár Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke, Folyik György elnökhelyettes,

Vantara János, a városi tanács titkára, Mészár József, a Gyulai Városi Tanács elnökhelyettese, dr. Vidó István, a városi tanács titkára, Banadics Márton, a Hazafias Népfront gyulai városi bizottságának titkára, Kendra János, a Ha zafias Népfront békéscsabai városi bizottságának titkára. Párt- ÍSkölai tanulmányai miatt EnyeclI G. Sándor elvtárs, a Gyulai Városi Tanács V. B.-elnöke nem tudott részt venni a találkozón.

A két város vezetői úgy határoztak, hogy az elkövetkező években az eddiginél még szorosabb együttműködést valósítanak meg a tanácsi, városfejlesztési, kulturális munkában, mert a jó kapcsolat mindkét város vezetőinek és lakosságának hasznára válik.

A gaboni francia beavatkozás

Párizs

A Gáborból érkező jelentések szerint a francia csapatok szerdán este „helyreállították a rendet” Libreville-ben és Léon Mba, a megdöntött diktátor ismét elfoglalta helyét az elnöki palotában. A félhivatalos francia hír- ügynökség jelentése azzal indokolta a francia ejtőernyősök közbelépését, hogy a két ország közti egyezmény „jogot ad Franciaországnak az egyoldalú beavatkozásra’’.

„A degaullei beavatkozást — írja az Humanité — semmi sem igazolja. Még azt sem lehet felhozni mentségére, hogy a francia állampolgárok védelmében történt, mert ezeket semmiféle veszély nem fenyegette Gabonban. Párizst a fekete-afrikai népek függetlenségi törekvése nyugtalanítja. Nem akarta elveszteni hű szövetségesét, Léon Mba-t. Mba diktatúrája biztosítja, hogy az új formák között tovább folytatódjék Gabon gyarmati kizsákmányolása.” Az ország értékes erdőit egy olyan pénzcsoport termeli ki, amelynek a francia Schneider cég az egyik fő részvényese. A mangánérc, és vasércbányák nagy párizsi bankházak és amerikai cégek kezében vannak, az uránércet pedig a Ro'schild bankház érdekkörébe tartozó j,Le

A ciprusi elnök távirata U Thanthoz

New York

Makariosz érsek, ciprusi köz- társasági elnök táviratot küldött U Thant ENSZ főtitkárnak. A táviratban közli, hogy „a ciprusi kormány minden lehetőt megtesz a sziget békéjének fenntartásáért és egyes elszigetelt, jelentéktelen incidensektől eltekintve, az egész szigeten a helyzet általában nyugodt”.

London

Az angol hadügyminisztérium bejelentette, hogy csütörtöktől kezdődően újabb 1500 főnyi csapaterősítést szállítanak Ciprus szigetére. A Daily Express tudósítójának jelentése szerint a Cipruson levő angol csapatok utasítást kaptak, hogy ezentúl „erőteljes magatartást” tanúsítsanak, s szükség esetén tüzeljenek. Eddig az angol katonáknak az volt az utasításuk, hogy tüzelés nélkül vessenek véget a ciprusi görögök és törökök közötti összecsapásoknak.

Nicosia

Makariosz elnök és Kücsük al- elnök szerdán hosszú idő után először elhagyta a fővárost és helyszíni szemlére utazott néhány olyan ciprusi városba, ahol a helyzet különösképpen feszült. (MTI)

Nickel” nevű társaság aknázza ki.

Libreville

Paul-Marie Yembit gaboní helyettes miniszterelnök a gaboni belügyekbe váló francia beavatkozást igyekszik formailag elfogadhatóvá tenni. A Übrevilleí rádióban elhangzott nyilatkozatban bejelentettet „£n kértem a francia erők támogatását, hogy Gabonban helyreálljon a rend.”

Az AP meg nem erősített értesülései szerint a gaboni felkelők és a francia katonák között történt összetűzésben 27 ember halt meg és 44 személy megsebesült. A szóvivő szerint a francia kormány diplomáciai úton tárgyal Léon Mba elnök szabadon bocsátásának kérdéséről. Ez a bejeien‘és ’ ellentmond annak a hímek, hogy az cl távol: tóit elnök már visszatért Gabon fővárosába. Tény az, hogy amióta a rádióban bejelentette lemondását, nem nyilatkozott és az sem ismeretes, hogy hol tartózkodik.

, CMTI)

WASHINGTON

Az amerikai kongresszus szenátusának és képviselőházának közös bizottsága zárt ajtók mögött tartott négynapos vitával áthidalta a Johnson-kormány adócsökkentési törvényjavaslatának a szenátusban, illetőleg a képviselőházban elfogadott változata között mutatkozó eltéréseket. A törvény- javaslat végleges formájában most szavazásra kerül a kongresz- szus két házában.

ANKARA

A török parlament szerdán jóváhagyta, hogy az Inönü-kormány további két hónappal fneghosz- szabbította az Ankarában és Isztambulban érvényes rendkívüli állapotot. Ezt a tavaly májusban meghiúsított államcsínyt követően vezették be. A kormány intézkedését azzal indokolta, hogy az államcsíny szervezői ellen folyó per még nem fejeződött be.

LISSZABON

A Lisszabonba érkezett jelentések szerint csütörtökön hajnalban — több mint 20 órával az első földlökések után — még mindig rengett a föld az Azori-szigetek- hez tartozó Sao Jorge szigeten, ahonnan folytatódik a menekülő lakosság elszállítása.

PÁRIZS

A francia pénzverde munkásai szerdán egy Vlagyimir Iljics Lenint ábrázoló éremmel ajándékozták meg a szovjet népet. Az ajándékot Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete vette át.

SAIGON

A dél-vietnami kormány szóvivője szerdán bejelentette, hogy tizenhárom napilapot utasítottak, azonnali hatállyal szüntesse be megjelenését. A szóvivő azzal a furcsa indokolással hozakodott elő, hogy a betiltott lapok munkatársai közé „kommunista ügynökök furakodtak be”. (MTI)

Ne csak a magunk hasznára

Mi lenne, ha a mi világunk embere magáévá tenné azt a burzsoá társadalomban tenyésző egoista felfogást, hogy csak én jelentek valamit, a társadalom az én szolgálatomra létezik, de a magam részéről semmit sem vagyok köteles adni az emberközösségnek? Örüljenek, hogy köztük élek és egyáltalán hajlandó vagyok igénybe venni a társadalmi termelés adta javakat!...

Az önzés ilyen szélsőséges megnyilatkozásaival természetesen ritkán találkozunk a szocialista társadalomban. Az cf éis csodabogarak egyébként is nálunk legfeljebb gondolatvilágukban élhetik ki idealista vágyukat, a valóságban dolgozniuk kelt, hogy létfeltételeik biztosítva legyenek Ellenben annál bővebben akad az egoizmussal rokon, de anná’ jóval ártalmatlanabb életstílus, illetve ilyet képviselő ember. Ki ne ismerne olyanokat, akik az üzemben, az íróasztal mellett, a földeken vagy a közös termelő-, alkotó munka bármely terü’etén becsülettel elvégzik feladatukat, köznapi nyelven, megdolgoznak a fizetésükért, de amint hátat fordítanak a napi munkának, már csak önmaguknak léteznek, minden egyéb kívül kerül lakásuk ajtaján, kertjük kerítésén. Munkaidőn belül készek a közösség érd "k ében dolgozni, tanulni, művelődni, gondolkodni, ú titánt, segíteni, d* azon kívül kikapcsolják agyukból a társa- da'om foga'mát, a közös gondok, közös örömök áramkörét szív- fájdalom nélkül megszakítják.

A világ azonban nem az egoisták, az önmaguknak élők felfogása irányába ftsj'ődik, különösen a szocialista világrendszer nem. Minálunk a® egyé« boldog, gondtalan életének egyedüli biztosítékaként a közösség, a társadalom termelő, alkotó, segítő ereje jöhet egyedül számításba, ez kerekedik felül mind hatalmasabban. Egyre több azoknak a száma, ak'k otthon sem kívánnak kikapcsolódni a közösség áramköréből, nem muszájból, hanem, mert így érz'k igazán jól magukat, hátuk mögött tudva tízek és tízezrek egyazon érdekű igényét, vágyát, segítőerj- jét. Műként munkahelyükön is mindjobban érvényre jut egyéniségük jó oldala, ugyanúgy odahaza sem vetkőzik le társz s'ényí mivoltukat. Állandó kontaktusban vannak éltető elemükkel, az egymásért élők és dolgozók sokadalmával.

Ilyen messzire vitt, ilyen magasba ragadott gondolatban az az egyszerűnek látszó eset, hogy a dobozi könyviár egyik olvasója, Balogh Imre tsz-gazda, egyszerre nyolc mezőgazdasági szak- könyvet kölcsönzött és azelőtt is rendszeresen bejárt állattenyésztés’’, kertészeti, növénytermesztési, szőlészeti és egyéb hasonló írásért. Tette és teszi ezt mind nagyobb kedvvel és attól az egészséges szándéktól hajtva, hogy az olvasottakból a közösség földjén gyakorlati haszon származzék. Szabad idejében azért Olvasgat otthon, hogy az meg- lássék munkáján, kint a földéként

S ez a legnagyszerűbb a* egészben !

Huszár Rezső

Magyar árubemutató Olaszországban

A fejlődő magyar—olasz kereskedelmi kapcsolatok, a növekvő forgalom szükségessé teszi, hogy áruinkat az olasz kereskedők és felhasználók mind nagyobb kőre ismerje meg. Ezt a célt szolgálják az olaszországi nemzetközi vásárokon, kiállításokon sorra kerülő magyar árubemutatók. Külkereskedelmünk ez évben kilenc olasz vásáron képviselteti magát. (MTI)

A kukorica agrotechnikája , a Gyulai Állami Gazdaságban

A fokozódó népgazdasági szűk. ségletek, valamint a húsellátás problémája szinte megköveteli a mezőgazdasági üzemektől, hogy olyan takarmánynövények termesztésére fordítsanak súlyt, amelyek termesztése rentábilis és biztos alapot képez az állatállomány ellátásához. E szempontok figyelembevétele mellett egyre növekvő területen termeszti gazdaságunk igen szép terméseredményekkel a kukoricát.

Fontos, hogy a minél nagyobb termés elérése érdekében olyan agrotechnikai műveleteket dol- ■ goz2unk ki a kukoricánál, melyek betartása mellett szinte biztosan várhatjuk a nagy termést, í Ezért fontos kérdés nagyüzemeinkben a kukoricatermesztés technikájának fejlesztése, az eddigi termelési szint emelése és az időjárás behatásának a lehetőséghez mérten történő mérséklése. Ugyancsak fontos még, hogy a kukorica termesztésénél a nagyüzemi művelésben rejlő előnyös művelési lehetőségeket úgy a termelőszövetkezeteinknél, mint állami gazdaságainknál kihasználjuk.

Gazdaságunk először 1953-ban termesztett kukoricát, 50 kát. holdon, sajnos, elég gyenge eredménnyel: 10 mázsa csöves kukoricát takarítottunk be kát. holdanként. A gyenge indulási eredmény arra ösztönzött bennünket, hogy keressük azt az utat az agrotechnikai műveletek között, hogy legalább csövesen a 20 q/kh termést érjük el 1954- ben. A mélyművelés, a műtrágya és az istállótrágya okszerű használata fokozatosan meghozta a joggal kívánt eredményt és 1957-től kezdve gazdaságunk kiemelkedő eredményeket ért el kukoricából. Jelenleg átlagosan 800 kh-on termesztünk kukoricát

Gazdaságunk szántóterülete sík, közép'kötött vályog, erősen tarkítva szikföldekkel. A szántó teljes egészében egyéni területekből tevődött össze, igen vegyes és elég alacsony aranykorona értékkel. Általánosan a szántóterületünk egy kát holdjára 14,5 aranykorona esik.

Most már egyöntetűnek mondható a gazdaság területe, és a jó kultúrállapot jellemzi tábláinkat.

Terméseredményünk májusi morzsoltban az Utóbbi években kukoricából az alábbiak szerint alakul: Í953-ban 24,63 mázsa, 1959-ben 26,56. 1960-ban 35,33,

1961-ben 23,46, 1962-ben 29,05 és 1963-ban 22 mázsa.

Röviden célszerű a fajtakérdéssel is foglalkozni A gazdaságunk 1957 óta csak hosszú tenyészidejű kukoricával dolgozik. A hibrid kukorica bevezetése után először hosszú tenyészidejű amerikai kukoricát termesztettünk, majd fokozatosan tértünk át a hazai MV—1 kukoricára. Tekintve, hogy a gyulai gazdaság az ország déli részén fekszik, így közép érésű vagy korai kukoricát egyáltalán nem termesztünk. Az aránylag korai kitavaszodás, meleg nyár, hosszú ősz ezt lehetővé is teszi. A betakarítás csúcspontját, illetve ennek széthúzódását nem a fajta kérdésével oldjuk meg, hanem az április 10-től május 1-ig történő vetésidó széthúzódásával. Gazdaságunkban a2 április 10-én vetett MV—1-es kukorica, szeptember Végén már törhető. Minden körülmények között május 1-ig szoktuk befejezni a kukorica vetését. Május elseje utáni vetések terméseredményei a kísérleteink alapján, legalább 10 mázsa csöves eltérést mutatnak negatív irányban a2 áprilisi vetésekkel szemben.

Ha már a fajta kérdésében a hosszú tenyészidejű MV—1-nél döntöttünk, úgy a vetés idejét szükséges úgy beütemeznünk az előbbiek alapján, hogy egy fajta esetében is túl nagy munkacsúcsot maga a kukorica betakarítása ne okozzon. Minden évben történő megfigyeléseim alapján az április 10—15-e között vetett kukorica, valamint a 20 —25-e között történő vetések, illetve ezek a táblák adják a legnagyobb, legkiemelkedőbb terméseredményt. A közbeeső vetési idő, tehát az április 15—20-ig

és a 25-tŐl május elsejéig vetett táblák terméseredménye is jónak mondható, de eddig még kiemelkedő terméseredményt ezeken a táblákon nem értünk el.

Megtörtént olyan eset Is 1960- ban, hogy április 12-én a vetéssel le kellett állni a bekövetkezett igen hűvös időjárás miatt, azonban mégis az addig elvetett táblák adtak komoly, kiemelkedő eredményt. A vetést ezután április lö-évei folytattuk s a 20-áig történő vetések Jóval gyengébb eredményt adtak, majd a 20— 25-e között vetett kukoricatáblákról ismét teljesen azonos kiemelkedő terméseredményt takarítottunk le,

A műtrágyázás és istállótrágyázás fontos szerepet játszik a jő termés elérésében. Természetesen az adagolható műtrágya mennyisége nálunk is függvérse a kiutalásnak, mégis inkább azon a2 állásponton vagyok; lehet olyan tábla is, amelyik nem kap műtrágyát azért, hogy inkább nagy adagokkal dolgozzunk, mint elaprózzuk. Vegyes műtrágyából ez 5—6—8 mázsát tesz ki. kát. holdanként. Az adag nagysága minden esetben függ az előveteménytől, a szántás idejétől és az illető táblának 10 év óta történő, megfigyelésen alapuló kultúrállaDotától. Érdekes megemlítenem még, hogy gazdaságunkban túlsúlyban a vegyes műtrágyamennyiségből a foszfor műtrágya szerepel a leg1