Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

1964. február 20. 2 Csütörtök John Okello tábornagy, a Zanzibári Népköztársaság katonai vezetője, harcosai körében. (MTI Külföldi Képszolgálat) Erődítménnyé alakítják át a saigoni amerikai nagykövetség épületét New York Amerikai laptudósítók saigoni jelentései szerint az Egyesült Ál­lamok dél-vietnami nagykövetsé­ge jelenleg ostromra felkészülő erődítményhez hasonlít. Az épü­let minden oldalán barikádokat és drótakadályokat emelnek. A bombák és gránátok rob­banásaitól megfélemlített sok amerikai család követeli, hogy mielőbb szállítsák őket vissza az Egyesült Államokba. A New York Times keddi száma szerint az ilyen jellegű „kiürítés” rendkívül nagy lelektáni hatást gyakorolna az amerikaiakra és a dél-vietnami­akra és a Viet-cong elleni háború gyengüléséhez vezetne. (MTI) Etiópia — Addis/ Abeba Az etiópiai—szomáli határon továbbra is szórványos tüzelés hallatszik. A két fél kölcsönösen egymást vádolja a tűzszünet meg. sértésével. A halálos és sebesült áldozatok számát mindkét részről jelentősnek minősítik. Az etiópiai hadsereg további csapaterősítéseket küldött a ha­tárkörzetbe. szélesebb rétegek között terjesszük a pártirodalmat A napokban megyei szintű ta­nácskozást tartottak Békéscsabán a pántirodalom, a pártfolyóiratok terjesztésének múlt évi eredmé­nyeiről, valamint az 1964-es év ez irányú feladatairól. Az értekez­leten a járási és városi pártbizott­ságok, valamint a tömegszerveze­tek képviselői előtt elhangzott be­számoló, mint fontos tényt hang­súlyozta, hogy a pártkiadványok terjesztése a páriszerveknél, az alapszervezeteknél egyre inkább a pártanunka szerves részévé vá­lók. A terjesztési munkát mind­jobban azok látják el, akik er­re a legjobban megfelelnek. A múlt évben igen sókat javult a terjesztés tudatossága, rendsze­ressége, az egyes kiadványok pro­pagálása, a dolgozók között való megismertetése. Az értékelő be­számoló külön említette, hogy előrelépés történt a rétegterjesz­tésben is. Ebben sok segítséget adnak a tömegszervezetek, azon­ban ez évben még szélesebb kör­ben szükséges a kiadványokat ter­jeszteni a dolgozók között, mind­egyiket odajuttatni, akinek író­dott. A felsőbb pártszervek segítő, ellenőrző munkájuk révén igen sokat javult a nyilvántartási és elszámolási munka is, bár több helyein ez még nem rendszeres. A pártkiadványok terjesztésé­ben az 1963-as évben bekövetke­zett lényeges változásért és a párt- munka eredményességéért a megyei párt-végrehajtóbi­zottság elismerését fejezte ki valamennyi terjesztőnek, azoknak, akik a pártszervek­nél, a tömegszerv ez eteknél ez irányban tevékenykedtek. A beszámoló részletesen taglal­ta az 1964-esév terjesztési felada­tait. Elsőként az 1963-as évben élért eredmények megszilárdítá­sát, a pártfolyóiratok terjesztésé­nek fellendítését, az azokban megjelenő cikkeknek a gyakorlati pártmunkában való fokozottabb felhasználását jelölte meg. Fon­tos lesz ebben az évben az is, hogy a pártszervezetek tovább növeljék önállóságukat, helyileg kezdeményezzenek, vegyék át a terjesztés másutt jól bevált mód­szereit. A beszámolót széles körű vita követte. Többek között felszólalt Jármai Ernő elvtárs, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési osztályá- nak vezetője is, aki elismerően szólott a megyében folyó térj esz- 1 tői munkáról. Elmondotta, hogy a múlt évben Békés megye a 18. helyről a 6. helyre küz­dötte fel magát. E mögött sok lelkes terjesztő elv­társ szerény, de annál eredmé­nyesebb, szorgalmasabb párt mun­kája rejtőzik. Az 1964-es évi fel­adatok végrehajtásához sok hasz­nos módszert, tapasztalatot mon­dott el az értekezlet résztvevői­nek. Végül felhívta a figyelmet a terjesztési eredmények megerő­sítésére, a pártmunka színvonalá­nak továbbjavítására, a terjesz­tői hálózat stabilizálására. A további hozzászólók között volt Rózsa Béla- elvtárs, a szarva­si járási pá’r’b'ZÖttság társadSl- mi alosztályának .vezetője, a já­rási tanács. vb-elnökhelyettese, aki a pártkiadványok, de különö­sen a párifólyóiratok gyakorlati pártmunkában való fölhasználá­sának jelentőségét hangsúlyozta. Tényekkel bizonyította, hogy já­rásukban azoknál a pártszervezeteknél, ahol felhasználják a párt fo­lyóiratainak egyes cikkeit, lé­nyegesen meg javul a pártmun­ka, nő a taggyűlési beszámo­lók és viták színvonala. Marsi elvtárs, a gyulai járási- városi pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa szintén arról beszélt, mennyire haszno­sak a párt kiadványai, de lénye­ges, hogy mindenkor eljussanak azokhoz, akiknek íródott, akik­nek arra szükségük van vagy akik érdeklődnek a különböző témák után. A tömegszervezeteknek s a tár­sadalmi szerveknek az értekezle­ten megjelent képviselői is kifej­tették véleményüket az 196.3-as év terjesztési munkájáról, vala­mint az 1964-es év feladatairól. Felszólalt többek között .Gácsér Józsefné elvtársnő, a Hazafias Népfront megyei elnöksége ré­széről, valamint Petrovszki Ist­ván elvtárs, a KISZ megyei bi­zottság ágit. prop. titkára. Mint Petrovszki elvtárs elmondotta, igen jelentős lehet az a segítség; amelyet a tömeeszervezetek ad­hatnak a pártkiadványok terjesz­téséhez. A téli politikai könyv- | hetek alatt vagy tavasszal a középiskolák politikai könyvvá­sárai alatt a kiszesek lelkes és szorgalmas munkájukkal számos olyan helyre juttatták el a párt egyes kiadványait; ahová egyéb­ként nem kerültek volna el. Gá- I csőmé elvtársnő s Petrovszki elv­társ is kifejtette azon véleményét, jhogy sok terület van, amelyen a tömegszervezetek eredményesen tevékenykedhetnek a pártiroda­lom terjesztésében. Hasznos módszerekről beszélt az értekezleten Balog elvtárs, a mezőkovácsházi járási könyvtár vezetője. Elmondotta, hogy a könyvtárak, de maguk a könyvtárvezetők Is sokat se­gíthetnek a pártirodalom ter­jesztésében, az író—olvasó­találkozók, a politikai könyv­kiállítások szervezésében, és nem utolsósorban a marxiz­mus—len in izmus eszméinek mind szélesebb körben való terjeszté­sében. Az értekezlet valamennyi részt­vevője egyetértését fejezte ki a 'pártínoda-lom, a pártfolyóiraitok terjesztésének 1964-es évi felada­taival. Egységes volt a vélemény abban is, hogy ezeket a feladato­kat teljesíteni lehet, ha egyrészt erősítjük a kapcsolatot az alap­szervezetekkel, tömegszervezetek­kel, s ha a lehető legnagyobb se­gítséget megadjuk mindenfelől a terjesztő elvtársaknak és maga a gazdaságvezetés is erkölcsileg tá­mogatja ezt a munkát. Ruby-per — Dallas A Kennedy-merénylettel gyanú­sított Oswald gyilkosának: Jack Ruby dallasi bártulajdonosnak bűnpere szerdán harmadik nap­jába lépett, az esküdtek páholya azonban még mindig üres. Csak­nem 900 emberből válogatták ki azt a 190 főnyi csoportot, amely­ből 12 ember lenne tagja az es­küdtszéknek. Eddig mindössze négy leendő esküdttel foglalkoz­tak — egyik sem felelt meg. Mind a vád, mind a védelem 15—15 leendő esküdtet utasíthat el anélkül, hogy ezt megokolná. Amikor kimerítették a „keretet”, a két fél továbbra is megvétózhat­ja a neki nem tetsző esküdt kije­lölését, ekkor azonban már a bíró dönti el, eleget tesz-e az elutasító kérésnek. Kedden Ruby védőügyvédéi indokolás nélkül két leendő zsű­ritagot „dobtak vissza”, további kettőt maga Brown bíró, mert az egyik elvből ellenzi a halálbünte­tést, a másik pedig elismerte, hogy Oswaldot tartja Kennedy elnök gyilkosának. Az esküdtek kikérdezésének időbeli rekordját egyébként a vé­delem tartja, amelynek az a vesz- szőparipája, hogy Dallas város el­fogult Rubyvai szemben, dallasi esküdtszék nem alkalmas az ügy „pártatlan” elbírálására. Érdekes, hogy Melvin Belli védőügyvéd ki­záró oknak tartja, ha a leendő esküdt akárcsak látta is televízi­ón, amikor Jack Ruby agyonlőtte az előzetes letartóztatásban lévő Oswaldot. Az esetnek akkor több millió televizió-néző volt a szem­tanúja, hiszen a rendőrség jóval előbb bejelentette, mikor kísérik át Oswaldot a megyei börtönbe. A a sor A zárszámadó közgyűlések csaknem mindenütt lezajlottak, a szövetkezet közösségiét a napi munka mellett az idei terv fog­lalkoztatja legjobban. A terv­tárgyaló közgyűlésen új mun­kaprogramot vitatnak meg, fo­gadnak el. Szükség van a terv alapos vizsgálatára, megvitatására. Ki­ki elmondhatja elgondolásait, kételyeit, javaslatait A terv ké­szítése, végleges elfogadása nap­jaiban az okos, megfontolt szó kerül előtérbe. Csak megbeszé­lésen lehet egységes álláspontra jutni ebben a rendkívül fontos kérdésben is. A terv elfogadása után viszont már a tetteken a sor. A szövetkezetek készülő vagy már készen álló termelési, beru­házási tervei számolnak azzal a segítséggel is, amelyet orszá­gunk ad a közös gazdaságoknak, s a magyar mezőgazdaságnak. Ha a mezőgazdasági beruházá­sok mértékét vizsgáljuk, kiderül: esztendőről esztendőre nagyobb érték szolgálja a termelés, a gazdálkodás fejlesztését. Az idén valamivel több mint tízmilliárd forintnyi a mezőgazdasági beru­házások összértéke. A különböző kedvezmények — amelyeket a 3004/6-06 kormány- határozat foglal össze — min­denekelőtt a gyengébb gazda­sági eredményeket felmutató szövetkezetek munkáját, életét könnyíti meg. A korszerű mód­szerek, eljárások bevezetését, al­kalmazását segíti, ösztönzi a 3004-es a többi közös gazda­ságban is. A jelentős állami tá­mogatás is mutatja: egész társa­dalmunk nagy fontosságot tulaj­donít a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. Az eredményesebb gazdálko­dás, a többtermelés mindenek­előtt a szövetkezeti parasztság érdeke. Nagyobb jövedelemre csak az eredményesebb munka után lehet számítani. De ugyan­akkor közügy is, hogy a mező- gazdasági termelés beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Nem­csak a parasztság életszínvonalá­nak alakulása látszik meg a jobb vagy gyengébb termésen. Az egész nép életszínvonalának alakulását befolyásolja a mező­gazdasági termelés alakulása. Kinek kinek tehát a legszemé­Szomália Az etiópiai külügyminiszter saj­tóértekezletet tartott, melyen ki­fejezte azt a reményét, hogy az Afrikai Egységszervezetnek sike­rül „jobb belátásra bírnia Szomá­liát és érvényt szereznie a tűz­szünetnek”. A külügyminiszter ugyanakkor az etióp hadsereg számbeli fölényére figyelmeztette a Szomáliái kormány vezetőit. (MTI) Oswald-ügy Időközben maga az Oswald- ügy is újabb fordulatot vett. Ked­den New Yorkban sajtóértekezle­tet tartott mrs. Marguerite Os­wald — az állítólagos Kennedy- gyílkos Oswald anyja — és Mark Lane New York-i ügyvéd, aki el­vállalta, hogy bebizonyítja Oswald ártatlanságát. Lane egyebek között kijelentet­te, hogy tájékoztatást kapott egy, a Kenn edy-merényletet megelőző körülményről, miszerint két héttel az 1963. november 22-én végre­hajtott merénylet előtt Jack Ruby sztriptiz-bárjában titkos tanácsko­zásra ült össze az ügy számos, az­óta hírhedté vált részese. Ott volt állítólag azon öemard Weisman, aki Kennedy elnök dallasi kortes- körútjának előestéjén az elnök személyét gyalázó fizetett hirde­tést tett közzé egy helyi lapban. A tanácskozás egy másik részt­vevője J. D. Tippitt rendőr volt, aki a merénylet napján meghalt. Meggyilkolásával szintén Oswal­dot vádolják. A tanácskozás har­madik résztvevőjének nevét Lane egyelőre elhallgatta. Az ügyvéd, mint mondotta, tit­kos tanút tartalékol a további bi­zonyításra. Az ismeretlen tanú szerint a merénylet pillanatában nem három lövés dördült el, mint ahogy ezt a hatóságok állítják, hanem — hat. A másj'k három puskalövést a bal oldali irányból adták le. Az orvlövész, Lane sze­rint egy parkban rejtőzött, átel- lenben annak a könyvlérakatnak az épületével, amelyből — mond­ja a rendőrség — Oswald -lőtt rá az elnökre. Oswald anyja a sajtóértekezle­ten ismét az* mondta, hogy fia a központi hírszerző hivatal szolgá­latában állt. (MTI) lyesebb egyéni érdeke a szövet­kezeti közösség fejlődése, a többtermelés minden szövetke­zetben. Az emberek, a családok sorsa a szövetkezeti gazdaság sorsához kötődött, mert a szö­vetkezeti gazdálkodás többet, jobbat ígér a réginél. S a falvak nagy részében nemcsak ígéret a több, a jobb, hanem ma, már valóság is. Gyakran hallani: mit ér az egyes ember szorgalma, ha a többi csak tessék-lássék dol­gozik. Egy vagy egy pár szorgal­mas ember dolgozzon akár a nö­vénytermesztésben, a kertészet­ben vagy az állattenyésztésben, még nem teszi, nem teheti erős­sé a szövetkezetét, s fáradtságá­nak az esztendő végén nincs meg a gyümölcse. Sok-sok gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy csak akkor bol­dogulhat a közösség, ha minden munkaképes tagja felelősségtel­jesen dolgozik. A lustaságnak — akkor, amikor még egyénileg gazdálkodott a falu — a lusta látta a kárát. Az igaz, hogy a lusta ember a szövetkezetben sem boldogul, de tétlensége má­sokat is megrövidíthet. Egy ha­nyag sertésgondozó vagy tehe­nész szemmel látható módon csökkentheti a termelési ered­ményt, s hanyagsága az egész közösségre kihat

Next

/
Thumbnails
Contents