Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
WM. február W. 3 Csütörtök Újítás az orosházi keltetőben A tavalyi 9800 liba helyett az idén 33 ezer a Békés megyei Baromfikeltető Vállalat orosházi üzemegységének a terve. Dumitrás Sándor, az üzemegység vezetője először egy kicsit meghökkent, de aztán gondolkodni kezdett egy olyan szerkezeten, amellyel a berakott libatojásokat naponta háromszor meg lehetne fordítani. A forgatás eddig kézzel történt, s bizony ez szaporátlan, sok időt igénybevevő munka. A forgatószerkezet úgynevezett prototípusa már elkészült. Természetesen még tökéletesíteni kell, annyi azonban már biztos, hogy az újítás egy-egy gépbe az eddiginél 320-al több tojás berakását teszi lehetővé, s a fordítás mindössze egy karmozdulatot igényei Aa üzemegység 11 darab 10 ezres gépének jő része a tél folyamán is üzemelt, s február elejéig 40 ezer csibét adtak ki a termelőszövetkezeti és a háztáji gazdaságokba. Kinek az érdeke az, hogy mindenki tudásához, erejéhez mérten dolgozzon a szövetkezetben ks? Végső soron a szövetkezeti tagságé. Tudott dolog, hogy az emberi tulajdonságokat — különösen azokat, amelyek megrögződtek — nagyon nehéz megváltoztatni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ezzel kell számolnia a vezetőségnek is, a szövetkezet szorgalmas tagjainak is, ha azt tapasztalják: néhány ember nem áll megfelelően helyt a munkában. A szövetkezeti gazdálkodás eredménye sok mindenen múlik. Múlik a különböző anyagi eszközök mennyiségén, a technikai felszerelésen, a rendelkezésre álló termelési alapokon. A legtöbb azonban az embertől függ, attól, aki vezeti a gazdaságot, s attól, aki a termelőmunkát közvetlenül végzi. Ezért alapvető követelménye mindenütt a szövetkezet fejlődésének: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között az emberek szorgalmasan dolgoznak, s értelmét látják a jó munkának. Lehet is, kell is szólni a dolog- talanabbaknak. Meg kell magyarázni milyen bajt okoznak maguknak és a közösségnek, ha tétlenkednek vagy hanyagok. Ez is fontos. De legalább ilyen fontos, hogy a szövetkezeten belül ki-ki személyesen is érdekelt legyen a többtermelésben. Az elmúlt években aránylag sok jövedelemelosztási, premizálási módszer terjedt el a magyar szövetkezetekben, s kedvező hatásuk meglátszik a termelési eredményéken. Sokan azt mondják: ez vagy az a forma tavaly jól bevált, az idén is ezt alkalmazzuk. Helyes. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy vannak aránytalanságok. Több szövetkezetben a nagyjából azonos mennyiségű és azonos eredményt hozó munkáért egyik munkaterületen nagyabb, a másikon kisebb részesedést kaptak a tagok. Az üzemen belül tehát tovább kell finomítani a jövedelemelosztást. Nem is any- nyira a módszerét, hanem annak egy-egy részletét. Hogy miként? Azt csak az egyes gazdaságokban lehet megmondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy semmiképpen nem mehet az a finomítás az anyagi érdekeltség elvének rovására. A tavaszi munkák napjai előtt áll mezőgazdaságunk. Az őszi gabonák műtrágyázását már meg is kezdték, s az előkészületeknek lassacskán be kell fejeződniük. Az ország azt várja az idén a magyar mezőgazdaságtól, hogy megoldja a kenyérgabona- kérdést, tehát teljes egészében megtermelje az itthon szükséges kenyérgabonát. További előrelépésre számítunk a kukoricatermesztésben, a rét- és legelő- gazdálkodásban, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben. Itt csak a termelés néhány nagyon fontos ágáról volt szó. Az egész mezőgazdaságnak 4—5 százalékkal kell többet termelnie, mint tavaly, s ezen belül is jelentősen növelni kell az exportra kerülő áruk mennyiségét, javítani azok minőségét Tennivaló akad ezernyi. Mezőgazdasági termelésünk minden ága megújulóban van. Az eddigi tapasztalatok alapján avatottabb kézzel, határozottabban, biztonságosabban dolgozhatnak a szövetkezeti nagyüzemek. A tetteken a sor, a meggondolt, jól szervezett munkán. A zárszámadások bizonyították: van értelme a küszködésnek, a fárasztó munkának. Ez a tudat megsokszorozhatja az erőket. Legyen az idei esztendő szorgalmas alkotó munkája nyomán még emberibb, gazdagabb az élet, szolgálja mezőgazdaságunk még jobban az egész nép érdekeit. A. L Száz műtrágyaszóró dolgozik a mezőkovácsházi járásban A műtrágyaszárástoan élen járó mezőkováosházi járás állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek nagytábláin összesen száz gép juttatja tápanyaghoz naponta az ősaöbúza-vetésekeu A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban saját újítással szerkesztett nagy teljesítményű gépek dolgoznak, a termelőszövetkezetek földjén pedig kapcsolt gépek fejitrágyáznak. Egy-egy lánctalpas traktor után három műtrágyaszórót kapcsoltak, így a napi teljesítmény náluk is eléri az ötven holdat. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság, a kever- mesd Lenin, a medgyesegyházi Aranykalász Tsz a búzavetés ötven százalékán már befejezte a fejtrágyázást. Holdanként 150 kiló pétisót szórtak a bőtermő külföldi búzáikra. A mezőkovácsházi járás egyenletes talaján — ahol leggyorsabban olvad a hóréteg, s legalkalmasabb az idő a fej trágyázásra — érthetetlen viszont, hogy miért várakozik még mindig a battonyai Dózsa, Aranykalász és több termelőszövetkezet? Sok javításra vár még a tenyészállatok minősége Beszélgetés e TE6I megyei kirendeltségének vezetőjével Köztudomású, hogy az állattenyésztés két részre oszlik. Egyrészt vágóállat-előállításra, másrészt pedig tenyészállat-nevelésre. Ahhoz, hogy minél több hízó állatot tudjanak értékesíteni, elengedhetetlenül szükséges a megfelelő meny- nyiségű és minőségű alapanyag biztosítása. A tenyészállatok forgalmazásával, vásárlásával és eladásával a TEGI foglalkozik. Megkértük Izsók Pál elvtánsat, eí Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda Békés megyei kirendeltségének vezetőjét, hogy tájékoztasson a múlt évi munkájukról s az idei feladatokról. — A megyei kirendeltségnek tavaly milyen szarvasmarha- felvásárlási feladatai voltak, és hogyan sikerült azokat megoldani? , — A múlt esztendőben az állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől és egyéniektől a tervezett 2800 szarvasmarha helyett 5361-et vásároltunk fel. Jelentős mennyiségű tenyészmarhát adott az eleiki Lenin és a mezflkovács- házii Üj Alkotmány, aminek a titka az, hogy ezekben a közös gazdaságokban régóta szakszerűen nevelik az állatokat. A felvásárolt mennyiségből 3164-et a szövetkezetek kaptak a kiselejtezett állatállomány pótlására. Ezzel párhuzamosan, a jobb termelési eredmények elérése érdekében a tsz- akben is növelni szeretnék a tenyészállatok számát. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetiben tavaly a még meglévő pozitív állományt negatív tehenekre cserélték ki, melyek tejéért lényegesen többet kapnak. Az állami gazdaságokba 288-at, a háztáji gazdaságokba 1079-et, a megyén kívül Pedig 710 szarvasmarhát szállítottunk. A felvásárolt állatok 60 százalékát szerződött üszőáliományból biztosítottuk. Itt említem meg, hogy múlt évi üszőszerződési tervünket 177,3 százalékra teljesí tettük, ami biztosítéka annak, hogy az idei vemhesüszó-igényeket ki tudjuk elégíteni. Ezenkívül húsz tenyészbikát szállítottunk köztenyésztésre, valamint a békéscsabai és mezőh egyesi mesterséges termékenyítő állomásoknak. A megye határain kívül 41 bika került. — Sikerült-e kielégíteni tavaly a szövetkezetek sertés-, tenyészállat igényét is? — A múlt évben a kocaszállítá- „i tervünk 1625 darab volt, ezzel szemben 2147-et adtunk a tsz-ek- nek. Kanból a tervezett 200 helyett 403-at vittünk különböző helyekre. Kétszáztizennyolcat köztenyészetnek, 107-et tsz-eknek, 78-at pedig más megyének adtunk eL — Tavaly a tenyészállatok minősege ellen sok kifogás merült fel. Ez miből adódott, s hogyan próbálnak ezen javítani? — Sajnos, a termelőszövetkezetek zöme még nem veszi elég komolyan ezt a munkát. Az állatokat inkább csak tartják, s nem nevelik. Rendszeres tenyésztői munka még kevés gazdaságban található. Csak egy példa: a két fedeztetés között 15—16 hónap is eltelik, ami természetesen nagyon helytelen. Ezt az időt 2—3 hónappal csökkenteni lehetne, ez lehetővé tenné a tehenek évenkénti borjazását, ami végül is a tehén- állomány létszámának emelkedéséhez vezetne. Az állomány minőségét befolyásolja az is, hogy a háztáji gazdaságokban levő állatok nem kapnak elegendő takarmányt. Az állatok minőségének javítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Fő- igazgatósága ez év január elsején összevonta a törzskönyvi felügyelőségeket, a mesterséges termékenyítő állomásokat, a lótenyésztési igazgatóságot és a TEGI-t, s megalakult az Országos Állattenyésztési Felügyelőség. Ennek a szervnek lesz a feladata az állatállomány minőségének javítása. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodára is jelentős feladat hárul, így a Békés megyei kirendeltségre is. Célunk: minél több törzskönyvezett állat leszármazottaira szerződést kötni, az utódellenőrzést kiszélesíteni és az állami törzskönyvezés mellett a házi törzskönyvezést bevezetni. A minőség javítását a tsz-ékben alkalmazandó tenyésztői munka milyensége is befolyásolja. Gondolok itt arra, hogy a fedeztetés a párosítósi tervnek megfelelően történjen, valamint gondoskodni kell az okszerű takarmányozásról. — Növekszik-e a kirendeltség ez évi feladata? —- Nőivarú szarvasmarha-felvásárlási és szállítási tervünk 3045 darab. Bikából ötvenet vásárolunk fel, amelynek nagy része köztenyésztésbe kerüL Kocából a tervek szerint 2900-at termelőszövetkezetekbe szállítunk, míg kánból tsz-be és köztenyésztésbe 600 kerül — fejezte be tájékoztatását a TEGI Békés megyei kirendeltségének vezetője. Dékány Sándor
