Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
MM. február 18. 5 Kedd Régészkonferencia Budapesten Milyen műszert használtak a mohácsi csatatér feltárásánál? — Még Józó Erzsébet pulykáit is megműszerezték a Csanda-féte műszerrel Szikáncson (Tudásitónktól) Hazánk régészei február 13-án és 14-én országos szakmai konferenciát tartottak Pesten. A konferencia első napján a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának helyiségében a topográfiai kutatás módszereit vitatták meg Gerevich László, Patek Erzsébet és Seitl Kornél szakelőadásai után. A következő napon a Nemzeti Múzeum egyik nagy termét töltötte meg a közel 200 főnyi hallgató, ság. Ezen a napon a műszeres kutatás elvi és gyakorlati kérdéseivel ismerkedtek meg és folytattak róla vitát Először Csanda Ferenc, a mélyépítési tervező vállalat osztályvezető mérnöke tartott" vetítettképes előadást. A Csanda—Molnár—Za- lavári-fóle elektronikus régészeti kutatóműszer egyik feltalálója ismertette meg az immár európai hírű magyar szabadalom működé, sí élvét és konstrukcióját, nemkülönben annak változatait, típusait A fémkutató műszer elektromágneses hullámokat bocsát ki magából és ezzel elektromágneses tért alakít ki bizonyos mélységig és bizonyos körzetben a talajban. Ha ebbe mágnesezhető vagy villamosságot vezető anyag kerül, a műszer ezt jelzi. A műszer kezelője a fejhallgatón keresztül a sípoló hang elhalkulásából tudomást szerez arról, ha a talaj felett mozgatott műszer által keltett elektromágneses térben mágnesezhető vagy villamosságot vezető anyag kerül. Az előadás után a konferencia résztvevői a gyakorlati bemutatón maguk is kipróbálták azt tíz elektronikus kutatóműszert, amellyel Szikáncson még Józó Erzsébet pulykáit is „megműszerezték”, hogy közismert falánkságukban nem nyélfek-e le aranysoliduso- kat is. A műszer víz alatti kutatásra is alkalmas. A következő előadásban Papp László, a pécsi múzeum igazgatója számolt be a mohácsi csatatér felderítésénél végzett műszeres kutatásokról. Ennél a kutatásnál a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyik mérnökének kutatóműszerét használták fel. Ez a geofizikai ellenállásmérő műszer a talajrét egező. déseket mutatja ki. A rótegválto- zások elektromos ellenállás változásokat mutatnak, amelyeket a műszer jelez. Szinte korlátlan mélységre állítható be. A mohácsi csatatér feltárása során ezzel a műszerrel 95 000 négyzetméter területet kutattak át 24 napi idő alatt, 12 kutató közreműködésével. Megemlítjük, hogy dr. Korek József múzeumi főigazgató-helyettes bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy világszerte előtérbe kerül a régészeti kutatásoknál a különféle műszerek haszná, lata, amelyek a régészek rendkívül hasznos segédeszközei lehetnek és a kutatást igen hatásossá tehetik. Ezen műszerek alkalmazása új korszakot nyithat a magyar régészet életében is. Bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Mű. zeum megvette a feltalálók egyik, külön régészeti kutatási célokra készült készülőkét, amely az ország összes múzeumainak rended, kezesére áll. , Az Országos Filharmónia művészbrigádja 24 hangversenyt rendez Békés megyében Az Országos Filharmónia művészbrigádja februárban és márciusban — a tervek szerint — 24 hangversenyt rendez Békés megyében. Ezeken a hangversenyeken Gencsy Sári, Vámos Ágnes, Puskás Sándor, Mátray Ferenc, valamint Ihász Éva és Boncz János balettművészek szerepéinek. Első bemutatkozásukra február 24-én, Battonyán kerül sor este 7 órakor a művelődési otthon színháztermében. Másnap már Kondoroson vendégszerepelnek az ŐRI művészei. Ennek a hangversenynek a jegyeit elsősorban a kondorosa termelőszövetkezetek vásárolták meg már elővételben. Február 26-án Újkígyóson, 27-én Almáskamaráson, 28-án Csorvá- son, 29-én pedig Csárdaszálláson lesz hangverseny. A márciusi programból kiemelkedik az orosházi, ahol szintén a termelőszövet- ' kezetek kötötték le az összes jegyet, valamint a vésztői, ahol a műsor után művész—közönség-ta- ' lállkozóit is rendeznek. Kis történet egy nagy emberről H. G. Wells, a híres angol író nagyon szerényen kezdte pályafutását. Barátjával hetilapot alapított, amelynek mindössze 4 előfizetője volt. Egyszer reggel a két barát az utcán egy temetési menettel talál, kozott. Wells idegesen szólt oda a barátjának: — Szent Isten, csak nem valamelyik előfizetőnk! (A ,,Negyelja”-bó!) Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megye területén belül változó munkahelyre felvesz rís-9 gás- és fűtésszerelő. valamint hőszigetelő, parkettás, hidegburkoló és festő-mázolj szakmában gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán (Békéscsaba, Kazinczy u. 4.) 93043 PEPO-tól a TÍZig Levon Aramjan, az örmény filmstúdió direktora egy cseppet sem vádolható zárkózottsággal. Kedélyes, szívélyes házigazda. Szobájába lépve mindjárt az egyszerűség tűnik fel. Dióbarna íróasztalán családja fényképe, hivatali telefonja pihen (ez utóbbi gyakran csörög), a szoba sarkában egy Minszk 55-ös rádió áll, a falon néhány reprodukció függ, a fal mellett zöld pamlag, s néhány régebbi évjáratú szók. Az ablak nyitva, mart füllesztő a hőség. Ingujjra vetkőzve jön kezet szorítani. Jó tsrtású, markáns, kre- olbama arcú, mélytüzű szemű, negyvenes férfi. Semmi kedvq£ sem mutat az öregedésre. Tipikus örmény. Széles mosolyai, lefody- tott kézmozdulatai vannak. A beszéde csendes, meghitt. Szavain átsüt'a filmszakma Iránti szeretet ás tisztelet. Természetesen az örmény kultúra, örmény filmművészet beszélgetésünk témája. Arról a változásról vallattam kérdéseimmel, ami negyven év alatt ebben a köztársaságban s ebben a — 1923- ban alapított — filmműhelyben végbement. Ha valakik, hát a filmesek dokumentálták az elzúgott évek eredményeit, eseményeit. Sorsokat, történeteket, sikereket örökítettek meg, miközben az újkori örmény történelem izzásában éltek és élnek. Ezért nem véletlen az, hogy éppen Aramjan elvtárstól kértem randevút. Értékes segítséget adhat a kulturális élet megismeréséhez... De maradjunk egyelőre a filmművészetnél. — Az 1920-as években kezdett kialakulni. 1923 áprilisában alapították meg Jerevánban az első áh- lami filmstúdiót. Persze kezdetleges volt a felszerelés is, a munka- módszer is. Csak híradókat készített. Az első, jelentősebb néma dokumentumfilmet, a „Saovjet- örményország”-ot 1925-ben mutattuk be. Ez volt a hőskorunk. Az el9ő nagy sikerű hangos filmünk a Pepó volt 1935-ben. Bevonult a szovjet klasszikus filmek közé. A „Csapa jev” és a „Patyomkin páncélos” mellett emlegetik. A Pepó Szun- dukjan színdarabja volt, a munkásosztály hősies harcát jelenítette meg a kizsákmányolok ellen. A színdarab is, majd á film Is átütő sikert aratott A jó kezdést jó folytatás követte. Sorra csináltuk a játékfilmeket. Megemlíthetem a Zangezur-t, a Hegyi mertet-et, a Hegyi folyó-t, a Szevani halá- szok-at, a második világháború után a Dávid bég-et, az Anaid-ot, a Hegyi tó titkát, a Kamó című történelmi filmet, a Korszakok; és évek-et, a Nehéz átmenet-et, 1956- bae csináltuk a Becsületért és az Énekel a szív című filmet. Ez utóbbi Arthur Ajgyenjamról szól, aki Egyiptomból vakon tért haza, itthon meggyógyították és híres énekes lett. A mai napig 840 rövidfilmet, híradót és 219 játék-, dokumentum, tudományos és mesefilmet forgattunk... — Elekben a napokban mi ké-» szül? — A Tűz című játékfilmünk. Négy héttel ezelőtt fejeztük be az első szélesvásznú, színes film forgatását az örmény cirkusz műsoráról. Izgulok a sikerért... Finom mosolyából arra következtetek, hogy nem vár csalódást... — Érdekelne, hogy hogyan nevelik filmes és színészgárdájukat. — Mint általában * Szovjetunióban. Akiket mi küldünk el Moszkváiba iskolára, azok visszatérnek hozzánk. A diplomamunkát itt készítik el. Buzdítjuk, bíráljuk, segítjük őket. Annyit mon(inatok, hogy nagyon tehetséges fiatal szakembereink vannak. Ami a színészeket illeti, nagy részük az örmény, színházak tagja. Nagy reményekre jogosító közülük a fiatal Metaszja Szimonjan színésznő és Varluji Vartelije&zjan. Már több filmünk főszerepét játszották mindketten. A célunk különben az, hogy fiatalítsuk az örmény filmművészetet. Sok tehetség van nálunk. A beszélgetés után sétára invitál Levon Aramjan. Az utca túloldalán emelkedik a filmstúdió. Az egyik teremben éppen szinkronizálnák. Grúz filmet, örmény nyelvre. A színészek örvendezve újságolják el, hogy itt szinkronizálták néhány évvel ezelőtt a Csendes otthon című filmünket. A nagystúdióban a „Tűz” egyik jelenetének díszleteit készítik elő a filmgyári munkások. Nem sok hellyel rendelkeznek. Amikor körülnézünk és megpenditem Aram. jam elvtársnak a helyszűkét, bizakodva mondja: —"Már épül az új filmstúdió a város szélén. Jövőre átköltözünk. Nem sokáig szorongunk itt. Búcsúzóul még azt árulja el, hogy a filmszínházak hálózata milyen értékes gyarapodáson ment át az utóbbi évtizedekben. Míg 1940-ben csak 168 mozival rendelkezett Örményország, most tói* mint 300 van belőlük. A kulturális, tudományos létesítmények számának gyarapodása egyébként igen gyors volt a szocializmust építő örmény köztársaságiban. Példának hozhatom fel a színházakat. 1917-ig egy állandó társulattal rendelkező színház sem volt. Most huszonhat van. A tudományos kutatóintézeteknek híre- harnva sem volt. Ma 76 intézetben meg az Írástudatlanság elleni dekrétum, mely kötelezett minden tizenhat és ötven év közötti Írástudatlant az írás és a nemzeti nyelv megtanulására. A városokban és falvakban a házaknál foglalkoztató iskolák nyíltak. 1924-ben egyesületeket hoztak létre a tar- ' k részére. Ezekben az egyesi' >• ““ ben pedagógusok tanítottaik. stílre az egész köztársaság írásai ' lett A filmstúdióban tett látogatás után a híres-neves örmény Rádió vendége voltam. Számtalan anekdota tette nevezetessé e fontos intézményt. Mint ahogy nálunk a kedélyes emberek azt kérdezik egymástól: hallottad-e a legújabb Móricka-viccet, a Szovjetunióban épp ilyen óvódásáéi kérdik: hallottad-e, milyen kérdést tettek fel az örmény Rádiónak? A kérdés persze beugrató, s a választ sosem a rádió adja meg, hanem a tréfacsinál ók kreálják. Egy francia diplomata ráérő idejében vaskos kötetbe gyűjtötte ezeket a tréfás kérdéseket és frappáns ri posztokat Mutatóba egyet: „Kérdés az örmény Rádióhoz: melyik köztársaság népe dolgozik a legszorgalma^abban a Szovjetunióban? Válasz: Köszön, jük a dicséretet...” De félre a tréfával: az örmény Rádió nagyszerű tudatformáló munkát végez, örmény, orosz, kurd és azerbajdzsán nyelven sugároz műsort kora reggeltől késő estig ultrarövid, kötóp- és rövidhullámon. Aram Blekjan műszaki főnök nem kis büszkeséggel mutatta be nekem szakembereinek javát, s kalauzolt végig a stúdiók láncolatán, ahol a különféle zenei és prózai műsorok készülnek. A berendezés a lehető legmodernebb. Jó1eső érzés volt látni a magyar agregátorokat és hallgatni a dicsérő szavakat: Jól szuperálnak, meg vannak elégedve velük. A körséta végén a nagyon kedves zenei technikusok lejátszották hangszalagról távoli vendégük gyönyörködtetésére az Ave Máriát, a híres, ma is nagyon népszerű énekesük: Goar Gasz- parjan örmény nyelvű előadáséban. Az örmény Televízió, akárcsak a mienk, még gyermekcipőben jár. Műsorával csak délután jelentkezik. A televíziós készülékek száma egyelőre még nem sok, t - m < Ml Pplj dolgoznak, kutatnak a fizikusok, mert a magas hégyek miatt ne- kémikusok, csillagászok, geológu- héz a műsorvétel, sok, történészek, több mint há- A filmművészet útja, fejlődése romezren. A mai tudós, és kutató- egy kicsit jellemző az egész újgenerációt olyan elismert embe- kori örmény kultúrára. A kezdeti rak nevelték, mint a kémikus lépéseket nehéz volt megtenni, de Gambarjan, a botanikus Tuman- a szocializmus erősödésével roha- jan, a geológus Karapetjan, az mos fejlődésnek indulhatott úgy építész Toramanjan, a történész az irodalom, képzőművészet, szín- Manamdjan, a filozófus Acsarjan, házi élet, mint a rádiózás, film- Abegjan, Malhaszjanc és mások, művészét. Ma már az egész Szov- 1959—60-ban a köztársaság tizen- Jetunióban úgy tekintenek a legdelibb köztársaságra, mint az fy ufo‘sk"Ia]“ tizenkilencezren * legkulturáItabb onjzágr&^ tanultak. Ma két tucat egyetem es közel huszonötezer egyetemista van. Az örmény kultúrforradalom — mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után zajlott le — legforróbb sikerének az analfabétizmus felszámolását lehet elkönyvelni. 1921-ben jelent Hosszú volt az út a Pepótól a Tűzig, a tegnaptól a máig. De nagyon sikeres. És a jövő, a holnap még ígéretesebb. (Folytatjuk) Pallag Róbert
