Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

1964. február 18. 6 Kedd Államvizsga után — munkakezdés előtt Nem látványos ünnepélyesség, hanem a bensőséges, családias hangulat jellemezte az elmúlt hé­ten államvizsgázott, és megyénk­ben elhelyezkedő 11 gyógyszerész beiktatását tegnap reggel a Bé­kés megyei Gyógyszertár Válla­latnál. Igaz, a frissen diplomázott gyógyszerészek már fél éve gya­kornokként dolgoztak a megyé­ben, de mégis... az államvizsga, a diploma, ez avatta őket gyógy­szerésszé. A vállalat központjá­ban bemutatják a Szegeden vagy Budapesten nyert diplomát, s mi­közben az adminisztrátornő be­jegyzi az új megyei gyógyszeré­szeket* dr. Dávid Ferenc gyógy­szerész-szakfelügyelő a vizsga menetéről, az eredményekről ér­deklődik a fiataloknál. Südy György — jelesen államvizsgá­zott — fogalmazza meg a leg- frappánsabban: „Olyan az állam­vizsga, mint a műlesiklás a sí­versenyen. A véletlennek nagy szerepe van ott, de a végeredmény mégis tükrözi a valódi tudást.” A 11 új gyógyszerész holnap kezdi meg felnőtt életét. Fiatalok, élénkek, jókedvűek, lezserek. Ér­ződik rajtuk a vizsga utáni felsza- hadultság. Holnap már valameny- nyien a meave ew-egy községé­ben dolgoznak. A Tisza-parti nagy­városi diákok — pár nap, és fa­lusi értelmiséggé válnak. E sző mögött nemcsak a szakmai, hiva­tásbeli felkészültség igénye rej­lik. Több. A falu új arcának ala­kítói közt van helyük. Rajtuk múlik, hogy tudásukat, diplo­májukat, műveltségüket, mindazt a szellemi felkészültséget, me­lyet az állam segítségével, s a ma­guk szorgalmával elértek, hogyan kamatoztatják környezetükben. Ribai Margitot szólítom meg legelőször. Békéscsabai lány, 23 éves. Békésre helyezték ki gyógy­szertárba. Hogy miért választotta ezt a pályát? Hivatásszeretetből. Hogy mit vár szakmailag a kö­vetkező ivektől ? Az elmélet után most már a gyakorlati oldal meg­erősödését. (De az elmélet sem maradhat el — mondja, hiszen itt is lépést kell tartani a válto­zással, fejlődéssel). Hogy miként teheti ezt meg majd a község; gyógyszertárban? önképzéssel, a szakmai folyóiratok, kiadványok tanulmányozásával. Südy György huszonkét éves, de már nős. A felesége is Szegeden végzett, tanár. Az asszony Békés­csabán, 5 Csorváson fog dolgozni A katonai behívásig kitűzött ter­vei: szakmai előrehaladás és egy anyagi alap megteremtése. Soós Sándor Űjkíevósra kerül feleségével együtt, aki gyógyszer­tári asszisztens. Azt hiszem, pil­lanatnyilag 6 a legboldogabb a végzett gyógyszerészek között, hi­szen már az indulásnál lakást kapnak. Dr. Palovits Gyula, a gyógy­szertári központ igazgatója össze­gezte beszédében azt. amelyet a fiatatok, inkább csak egyéni jö­vőjüket la+oteatva, — de koránt­sem önző módon — a részletkér­déseket méregetve fejtettek ki: a gyógyszerészi pálya nemcsak szakma, hanem hivatás. A szak­mai, h’vatásheli oW’lon túl min­den falura kerülő fiatal értelmi­séginek, így a gyógyszerésznek is nagy és szép feladata kivenni ré­szét a falu társadalmi újjáformá- 1 ásóból — fejezte be összefog­lalóját dr. Palovits Gyula, majd sok sikert kívánt a diplomás fia­taloknak. Jókívánságához mi is csatlako­zunk. Padányl Anna Hogy állunk, fiatalember? A* utóbbi időszak egyik sikeres ék tanulságos magyar filmje a „Hogy állunk, fiatalember?” Ez ittál a esorvási Május 1. mozi mutatja be, 1964. február 18-tól 19-ig. (Vénusz. (Vénusz . (Vénusz porszívóval könnyű a takarítás! UTP-hitellevélre is vásárolható! Ára: 1400,— Ft. 1053 Az államigazgatási munka társadalmasítása a sarkadí járásban /V mint ismeretes, pártunk VIII. kongresszusának íatározata értelmében is köz­ponti feladat a szocialista ’emokrácia állandó fejlesztése. Az államigazgatásban az álta­lános szocialista demokrácia fej­lesztése, és ami ezzel egyet je­lent: a társadalmi önigazgatás ki- fejlesztése, két alapvető úton tor­iénak: 1. Az egyik út az állami szer­vezeten beiül a társadalmi ele­mek növekedése, a dolgozók köz­vetlen részvétele e szervek mun­kájában. 2. A másik út az államigazgatá­si szervek hatáskörének fokoza- los átadása a társadalmi szervek részére. Általánosan elfogadott nézet, aogy egyeiure a szocialista demok­rácia fejlesztésének, az állami, államigazgatási munka társadal­masításának főleg az első útja járható, tehát arra kell töreked­nünk, hogy a jelenlegi szerveze­ten belül minél több dolgozó kap­csolódjon be az ügyek intézésébe. Feladatunk tehát, hogy elsősorban az adott szervezeti, jogi kereteket töltsük meg tartalommal, s ke­ressük állandóan az állami, ál­lamigazgatási munka társadalma­sításának lehetőségeit. Az alábbiakban röviden szeret­ném bemutatni, hogy a saikadi járás területén egyrészt milyen eredményeket értünk el, másrészt milyen terveink, elgondolásaink vannak az állami, államigazgatá­si munka társadalmasításával kapcsolatban. elé elintézésre. Meg kell mondani, hogy a javaslatok többsége igen hasznosnak bizonyult és nagyban elősegítette a felmerült különböző problémák megoldását. A járási egészségügyi, szociálpolitikai áb például a sarkadi, mezőgyáni, és a geszti cigánytelepüléseket leellen­őrizve megállapította, hogy a ci­gány lakosság szociális helyzete ugyan az utóbbi időben sokat ja­vult, nagy az előrehaladás a mun­kára nevelésük terén is, azonban közegészségügyi téren még igen sok a hiányosság. Ezek megszün­tetésére azóta a vb már intéz­kedett Itt jegyzem meg, hogy a ci­gány lakosság kulturáltabb élet- körülményeinek megteremtésében, munkára nevelésükben sokat se­gített a Sarkad, Körösnagyhar- sány, Mezőgyán és Geszt község­ben megalakított külön a ci­gánykérdésekkel foglalkozó bizott­ság. E bizottság, mint a tanács által választott szerv — melyben helyet kapnak a tanácstagok mel­lett a cigányok képviselői is — rendszeresen foglalkozik a cigány lakosság minden felmerült problé­májával. Az állandó bizottságok mellett egyre több aktíva tevékenykedik. Különösen kiterjedt aktívaháló­zattal rendelkeznek a községi egészségügyi, szociálpolitikai áb- ok, Sarkadon 52 aktíva működött közre a szociális gondozási törzs­lapok felfektetésében és kiállítá­sában, a helyszínen önállóan el­végezve a környezettanulmányo­zásokat. Az állandó bizottságok — me­lyek a tanács ellenőrző, vélemé­nyező, javaslattevő szervei — egyre aktívabb tevékenységet fej­tenek ki. Ma már természetes, hogy a végrehajtó bizottságok nem döntenek pl. segélyezés, kór­házi ápolási költség diengedégj il­letve csökkentés, stb. ügyekben, az áb megkérdezése nélkül. gyre javul az állandó bi­zottságok ellenőrző munkája. Az elmúlt 1963 IV. negyedévben például a já­rási áb-ok 17, a községiék pedig 67 ellenőrzést tartottak, s ennek nyomán a járási áb-ok 9, a közsé­gi áb-ok pedig 41 javaslatot ter­jesztettek a tanács, illetve a vb MOZI FEBRUAR 18. Békési Bástya: Az ördög és a tíz- parancsolat. Békéscsabai Brigád: A nagy riport. Békéscsabai Szabad­ság: Hitler élete. Békéscsabai Terv: A hetedik esküdt. Gyomai Szabad­ság: Nappali sötétség. Gyulai Erkel: A bosszú. Gyulai Petőfi: Boccacció 70 I. Mezőkovácsházi Vörös Október: A földről jött ember. Orosházi Béke: Az éjszaka. Orosházi Partizán: A szó­rakozott professzor. Sarkadi Petőfi: Szerencse a szerelemben. Szarvasi Táncsics: Egy házasság hétköznapjai. Szeghalmi Ady: Kálóján cár. Színház műsora Február 18-án, 19.30-kor Velsőnyo- máson: férfiaknak tilos A tv műsora február 18-án, kedden 17.45 Híreik. 17.56 Kukkantó. 18.35 őszintéin — önmagukról. Riportfilm a Jöbröközi és a gyulai tsz-ről. 18.55 Köd- .észet. Petőfi: A négyökrös szekér. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-Híradé. 19.45 Beszéljünk róla... 19.50 A ^inecor-ügy. rv-játék. (Csak 10 éven fedülieiknek!) 31.10 Hol tart ma az orvostudomány? HLalűásjavító mikrroműtét, 21.40 Hírek. Tv-Híradó (ism.). (MTI) A különböző aibizottsá- gok, szakbizottságok kö­zül legeredményesebben mű­ködnek a gyermek- és if­júságvédelmi albizottságok. Te­kintettel arra, hogy a gyermek-és ifjúságvédelmi albizottság átfo­góan foglalkozik a fiatalokat érintő minden kérdéssel (bölcsőde, óvoda, iskola, fiatalok iskolán kí­vüli nevelése stb.) szükségesnek mutatkozik, hogy a gyámügyi munkában a gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságok keretében külön szakgárda nyújtson segítsé­get. A gyámhatósági munkaterü­let a tanácsoknál különösen igény­li a társadalom segítségét, közre­működését. A sarkadi járási tanács vb ezt látva, egyelőre kísérletképpen, javasolta néhány községnek a gyermek- és ifjúságvédelmi albi­zottságon belül külön gyámügyi szakbizottság létrehozását. A szak- bizottság mintegy 5 tagból áll és feladata rendszeresen vélemé­nyezni a láthatási, állami gondo­zási, házasságkötési, gyelmekel- helyezési ügyeket. A gyámhatóság a véleményezéseket figyelembe veszi döntéseinek meghozatalá­nál. A hozott határozat egy példá­nyát tájékoztatás céljából meg­küldi az illetékes szakbizottság­nak, ezzel hasznos tanácsot nyújt a szakbizottság további munkájá­hoz. \Jf éurehajtó bizottságunk a szabálysértési ügyinté­zésnél is célszerűnek tartja, ha a szabálysértési hatóság külső társadalmi segítségre tá­maszkodik. Ezért a végrehajtó bi­zottság kísérletképpen elrendelte, hagy Sarkad községben 8, Okány községben 4 köztiszteletben álló személyt bízzon meg a tanács a szabálysértési eljárásban való köz­reműködésre. A megbízott szemé­lyeket a járási tanács vb igazga­tási osztálya szabálysértési főelő­adója megfelelően tájékoztatja és esetenként 2—2 főt hív be közü­lük a helyszínen tartott szabály­sértési ügyek tárgyalásához. E tár­sadalmi aktívák tanácskozási jog­gal vesznek részt a szabálysértési eljárások lefolytatásában, úgy, hogy az eljáró előadó mellett ők is kérdéséket intézhetnek az el­követőhöz, tanúhoz, szakértőhöz. Emellett a társadalmi aktívák tá­jékoztatják az eljáró szabálysér­tési előadót az elkövető személyé­vel kapcsolatos körülményekről. (pl. milyen magatartást tanúsít, milyen munkát végez, a község milyen beállítottságú személyként ismeri, milyenek az anyagi, szociá­lis viszonyai, stb.) A szabálysér­tési előadó ezáltal a tényállás és az elkövető személyi körülmé­nyeinek teljes tisztázása után megnyugtató, igazságos határoza­tot tud hozni. Nagy jelentőségű e mellett — és ezt hangsúlyoznunk kell — az a preventív és nevelő hatás, melyet e társadalmi aktí­vák közreműködése eredményez. TP anácstagjaink — főleg a * községi tanácstagok — választókerületi munkája egy­re tartalmasabbá, szélesebb körűvé válik. A tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon, csa­ládlátogatásokon túl több község­ben rendszeresen közreműködnek például a községi vb-titkár hatás­körébe utalt birtokháboritási ügyek intézésében, a tartási és életjáradéki szerződések ellenőr­zésében. Okány Község Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a vb-ülésre meghívja minden esetben az il­letékes választókerület tanácstag­ját, amennyiben egyéni kérelmet, bejelentést tárgyal. Kötegyánban a télen az igazsá­gos tüzelőelosztás érdekében in­tézkedési jogkörrel ruházták fel a községi tanácstagokat. A tanács­tagok által kiállított „igazolások” alapján adta ki a helyi TÜZÉP-te­lep az arra rászoruló családoknak a tüzelőt. A Hazafias Népfront-bizottságok segítségével helyenként (Okány, Kötegyán községben) az egész négyéves ' tanácsciklus ideje alatt hasznosan működtetik a községi választókerületi bizottságokat. A 3—3 tagú községi választókerületi bizottsági tagok segédkeznek a ta­nácstagi beszámolók, kisgyűlések 1 szervezésében. Okány község tanácsa évenként két ízben még tanácsülésre is meghívja a községi választókerü­leti bizottságok tagjait azért, hogy ismerjék meg, ellenőrizzék válasz­tókerületük tanácstagjának mun­káját. I gén eredményes — a sar­" kadi járásban már ko­rábbi években bevezetett módszer — különböző ideig­lenes bizottságok alakítása egyes feladatok megoldására. Pl. járási tanácstagokból és a járási Haza­fias Népfront-bizottsági tagokból alakított ideiglenes bizottság vizs­gálja meg évenként a járási ta­nács tömegkapcsolatát, a járási ta­nácstagok választókerületi mun­káját. Ideiglenes bizottság készíti elő és ellenőrzi a tanácstagok be­számolóját. Ideiglenes bizottságok küldik ki a járási tanács egy-egy községi tanács működésének vizs­gálatára is. A társadalmasítás, a szocialista demokrácia fejlesztésének néhány módszerét, eredményét mutattam itt be. Természetesen a jelenleg1 keretek között még sokféle más lehetőség és mód kínálkozik arra, hogy a tanácstagokat, állampolgá­rokat fokozottabban vonjuk be a közügyek intézésébe. Keresnünk, kutatnunk és bátran alkalmaz­nunk kell az újabb és újabb .erre alkalmasnak látszó ereket. dr. Bertalan Ferenc sarkadi járási tanács vb-ti tikára

Next

/
Thumbnails
Contents