Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

1964. február 16. s Vasárnap Megjelent a csabai gimnazisták újságja Jjpcváni impressziók Megjelent a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KlSZ-szerve- zete Diákszemmel című folyóira­tának Idei első negyedévi száma. A címlapjáról az 1964. esztendő kéményseprő tanulónak rajzolva, vidáman üdvözli a diákolvasókat. Szabad Olgának, a Megyei Könyv, tár munkatársának vezércikke Biztosítóit megyénk Tédönö utánpótlása Kait új védőnő — kik az idén fejezik be a szegedi kétéves vé- dőtnőkópző iskolát — helyezkedik el megyénk békési, gyulai és sar- kadi járásaiban március folyamán, a jelenleg betöltetlen védőnői ál­lásokba. Biztosított a követke v< évek utánpótlása is: márciusban miiitégy tíz érettségizett fiatal lány utazik Szegedre a megyéből védőnőképző iskolába. Még az elmúlt évben sikeresen lezárult Gyulán, a József Attila tbc-szanatóriumban a 22 termelő­szövetkezeti beteggel Indított öt­hónapos kertészeti tanfolyam, melyet a szanat '4'um igazgatójá­nak javaslatára szerveztek — az országban akkor e^ő ízben — a járási mezőgazdasági osztály se­Napjalnkban egyre több község­ben és városi kerületben tartják meg a népfrontbizottsági válasz­tásokat. A leköszönő elnökségek az elmúlt négy év munkájáról be­szélve mindig elmondják azt is, hogy hányán vállaltak társadalmi munkát az elmúlt esztendőben és, hogy emelkedett az ebben részt vevők száma. Pénteken este Bé­késcsabán a szikszavában válasz, tottak új népfront-bizottságot, s a kerületi titkár beszámolója olyan adatokat tárt a gyűlés elé, ame­lyek mind azt bizonyították, hogy a városon belül egy-egy kerület­ben is lehet tenni az egészért, a városért. Talán csak egyetlen pél­dát mondjunk cl mi is: 1061-ban még alig 50 ezer forint, 19G2-ben már 90 ezer forint és 1963-ban már jóval a százezer forint fölött végeztek a kerület lakói társadal­mi munkát Szó esett arról is, hogy a társa­dalmi munka végzésének lassan már kialakult, hagyományai lesz­nek. Egyre többen kapcsolódnak bele ebbe a munkába és ehhez felhívja a csabai tanulóifjúság figyelmét mindarra a gazdag lehe­tőségre, mely a könyvtár útján a jobb tanuláshoz minden diák ren­delkezéséré áll. Iskolánk KISZ-szervezetének kulturális munkaterve, Osztályról osztályra, D. Diderot, Techniku­mok írják, Szegedi kirándulás, Az autó, A fizikai szakkör életéből, Járjunk-e templomba vagy sem? — és egyéb írások címei a Diák­szemmel változatos tartalmáról ta­núskodnak. Üj színfolttal gazda­gítja a lapot az Ifjú pegazus cí­mű kulturális melléklet, melyben a gimnazisták versei, novellái, szépirodalmi fordításai szerepel­nek. A jól szerkesztett hírrovat és sportrovat, a humor, divat és rejt­vényoldal is bizonyára növeli a Diákszemmel ifjú olvasóinak tá­borát. A fényképek, rajzok élesek, tiszták, a tipográfiai megcCdás mintaszerű, a tördelés változatos és számról számra javuló. gítségével. A tanfolyamon olyan termelőszövetkezeti tagokat ké­peztek szakmunkássá, kik a tbé­ből való felgyógyulásuk, munka­képessé nyilvánításuk után nem végezhettek volna nehéz fizikai i munkát. Február 3-án a szanató­riumban 14 fővel újabb kerté­szeti tanfolyam indult. hozzátehetjük, egyre színvonala­sabban is végzik ezt A lezajlott népfrorntbizottsógi választásokon 50—60 aktívát választanak meg kerületenként vagy községenként. Mindenütt visszatérő refrén: szí­vesen vállaljuk ezt vagy azt. Ez a vállalt munka nem jár látványos elismerésekkel, és pláne nem jár anyagi haszonnal. De egyben több bármely másnál: -abban, hogy a végzett munka arányában nő az ember megbecsülése. Eddig is megbecsülés övezte a népfront aktivistáinak tevékenysé­gét, személyüket, de ezek a vá­lasztási gyűlések azt is megmutat­ták és erről beszélitek (mind a ke­rületi gyűléseken, mind falusi gyű­léseken), hogy mindannyiunknak szebb és jobb lesz a vállalt munka arányában. E társadalmi tevé­kenység egyre több embert ismer­tet meg kerülete, faluja dolgaival, egyre több ember érzi saját tet­tein keresztül is; tud és tehet is kerületéért, községéért, városáért. Dúcai Imre Kétarcú város. Ez már az első percekben feltű­nik, amikor autóbuszaink rátér­nek a városba nyilalló útra. Két­oldalt, a roskatag, öreg épületek mellett itt is, ott is emeletes, tompa rózsaszínű és világosbarna tufakőből magasodó házakat lá­tunk. Ezek a színek sajátossá va­rázsolják az épületeket A múltból megmaradt földhöz ragadt házak negyedét elhagyva a központ felé tartunk, ahol a köz­épületek, sugárutak, üzletek, szobrok, parkok látványa fogad. Míg a moszkvai épületekre az építészeti fantázia hiánya, s in­kább a praktikusság jellemző, a jerevániak külső díszítése válto­zatosabb, keletiesebb. A boltíves, cirádás, loggiás házak Sopront juttatják eszembe... A hő~ég miatt az utcákon keve­sen járnak. „Este elevenedik meg a város — magyarázza Apik, buszunk „kormánybiztosa”, mi­közben fél kézzel vezet, fél kézzel temperamentumosán mutogat Szá­las, atléta termetű, örökvidám le­gény, amolyan jereváni Don Juan. A Nork-hegy tetején, a Lasz- tocska ifjúsági szállóban kötünk ki, miután elzötyögünk a Győze­lem Parkja és egy sereg hegyol­dalba kapaszkodó villa mellett. A szálló ablakaiból pazar kilátás nyílik a városra. Balra az Arará- tot, jobbra a Kanaker-fensíkot, középen az esti szürkületbe olva­dó háztengert csodálhatjuk. Kí­gyóinak a fények, s a város mintha földre terített csillagos ég lenne. Milliónyi fénypont vibrál, hosszú lámpafüzérek rajzolják ki a su­gárutakat Másnap, vasárnap megkezdődik Jereván megismerése, hogy aztán folytatódjon egy bő héten át Amikor először ereszkedünk le a hegyről, mindjárt keleties zson­gásé és tarkaságú piacba botlunk a város peremén. Kapható itt ba­rack és galamb, kefir (aludttejhez I hasonló eledel) és tajtekpipa, Cse­répedény és játék, rengeteg hasz­nos és haszontalan holmi. Ezen a környéken is van vásárcsarnok (mint ahogy mind az öt kerület­ben) de beljebb. Az erre lakók nem strapálják magukat odáig, inkább idejönnek. Hogy néha be­csapják őket? Hát istenem, a ko­fák itt is csalafinták.., A vakítóan kék ég alatt a Győzelem Parkjában beszélge­tünk először Jereván múltjáról és jelenéről. Ez a park a város egyik legmagasabb része, valamikor itt állt Sztálin ötvennégy méter (!) magas szobra. A válláig fel lehe­tett menni belül. A vállában mú­zeum volt és könyvtár. Most egy roppant obeliszk áll a szobor he­lyén ... Grant Karbasján, csoportunk kalauza (szállónk kultúrosa) me­séli el a város történetét. Jereván 1965-ben lesz 2750 éves, de mű­emlékei, régi-régi épületei alig vannak. Ez a város hol elpusz­tult, hol felépült. A perzsa, ró­mai, bizánci, mongol és török hordák végtelenül sok kellemet­lenséget, keserűséget okoztak la­kosságának. 1924 óta fővárosa Örményor­szágnak. Azelőtt alig volt ipara, iskolája, középülete. Az új rend győzelme után még 8—10 évvel is csak hatvanezren laktak itt. Most több mint hatszázezren. Nem egé­szen négy évtized alatt szédületes tempóban épült és iparosodott a város. Ma már van egy hatalmas barkombinátja, gépgyára, több finommechanikai üzeme, textil- gyára, alumíniumgyára, hogy csak néhányat említsek. Konyak­gyárának terméke világszerte is­mert és keresett Hallgatózunk, hall gatózunk, s közben állandóan egy gondolat motoszkál a fejünkben. Ki kell mondani... — Honnan jött ide ez a renge­teg ember? A környék városaiból, falvaiból? — kérdezzük Karbas- jánt Elgondolkodik, mosolyog egy kicsit, aztán felel: — Nagy részük az emigrációból tért viasza. A múlt század végén és a 10-es, 20-as években a mun­kanélküliség miatt rengetegen ki­vándoroltak. Szétszóródtak Ame­rikában, Európában, Ázsiában. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után megindultak haza. Még most is jönnek. Sokan már csak azért, hogy itt halhassanak meg a szülőföldjükön ... Majd láthatjátok a házaikat, a Huszon­hat komiszár, és a Lenin kerület­ben meg másutt Az állam na­gyon jó hozzájuk. Lakást építhet­nek, a kőért fáért egy fillért sem kell fizetniük. Csak azt kívánjuk tőlük, hogy rendesen, becsülete­sen éljenek és dolgozzanak. Min­den örményt visszavárunk, bár­hol él... „Grant kapitány” — így nevez­tük őt el — szavai forró hullámot hajtanak végig bennünk: csodála­tos ez a humánum, ez az ember­ség! A hazatérők is tudják, érzik ezt és izzó hevülettel dolgoznak, mindent megtesznek, hogy feled­tessék az anvaföld iránti hűtlen­ségük esztendeit Nagyon sokan magukkal hozzák annak az országnak a szokásait, ahol éltek. De senki sem tiltja meg például az Angliából haza­térteknek, hogy jobbra előzzenek gépkocsijukkal Ha nekik úgy tetszik, ám jobbról előzhetnek. Csak karambolt ne csináljanak. Ezt a szokást már átvették az ör­mény gépkocsivezetők is. Ügy la­víroznak jobbra-balra az úttesten, úgy előznek, ahogy akarnak és tudnak. Ezzel magyarázható, hogy a jereváni autószerviz rendszere­sen túlteljesíti javítási tervét... A Győzelem Parkjától néhány száz méterre kezdődik a nagy vö­rös, természetesen új házakkal, üzletekkel. Komitász utca. Itt laknak a művészek, az opera és balettszín­ház, a filmstúdió művészei. A még beépítetlen telkek mellett kőhalmok sorakoznak. Az építke­zés télen, nyáron át folyik. Ez kü­lönben az egész Jerevánra vonat­kozik, nemcsak a nagy örmény zeneszerzőről, a fugák mesterérő1 elnevezett utcára. Átvágunk a város főterén, a Lenin téren. Koraiakban a köz­társaság legfontosabb épülete állnak itt egymás mellett. A Le nin Múzeummal szemben hatal­mas szökőkút A víz legalább 15 méter magasról hull alá csillám!- cseppekben a medencébe. A me dence körül galambok u‘án tipe gő, visongó csöppségek játszanak Napozó öregek, utasra várakozó tax'so'őrök, a városnézésben elfá. radt környékbeliek pihennek a támlás, színes padokon. Béke. nyugalom, pazar napfény... A Barátság útján van a Tudo­mányos Akadémia csodá’atos épü ­lete én parkja- Híres'akadémia ez Olyan neves tudósok alkotnak itt. mint Alihanján fizikus, aki az atom titkait kutatja, az elemi ré­szecskék útjait fürkészi, Viktor Ambarcumján csillagász, aki a csillagtá-sulásokról szóló elméle­tével vált világhíressé. A Szerelem-fasor kedves utcája az ifjúságnak. Azt tartja a fabula, hogyha egy fiú vagy egy lány- nem érzi eléggé szíve választott­jának szerelmét, ide hívja őt el. Itt biztosan lángra gyűl iránta a szíve... A Lenin sugárúton megyünk tovább. Gyönyörű, ámvas, virá­gos utca, emeletes, erkélye«, ke­leties épületekkel. Éjszaka neonok fénye vibrál a házak hom'okán, az út közepe pedig világít. Még a szá'lónkból is jól láthatóan. Űzte: bazárt, bazár üzletet ér. Rengeteg az áru, dúsak, ízlésesek a kira­katok. Esténként itt sétálnak a legtöbben. A sugárút végén, a Rnzdán fo­lyó partján egy kicsit meghök- kenünk. A part elég meredeken szakad a folyóba. A partosaiban egymás hegyén-hátán zsúfolódó kalyibák, kőházak kapaszkodnak. Fölöttük, a parttetőn napfényes, új paloták állnak. Szinte még fes- tékszagűak. Óriási kontraszt! Bu­szunk vezetője nem szívesen áll meg. Érthető. Nem lehet dicse­kedni ezzel a sötét folttal. Bár mi azt tartjuk, hogy ahol annyit épí­tettek az elmúlt húsz év alatt, mint Jerevánban, emiatt nem keli szégyenkezni. Hogy még nem ju­tott idő a „Kond” eltüntetésére? Ami késik az nem múlik. Ha leg­közelebb Jerevánba jövünk, már valószínű, hogy nem találkozunk vele... A nyomasztó érzést néhány perc múlva az úttörő vasút és a szín­pompás úttörőparadicsom, az író: Hacsatur Abovjánról elneve­zett árnyas park üdesége oldj» fel. Meseszép környezet. Idezúg í hömpölygő, szikláról sziklára zú­duló Razdán és madárdal, gyer­mekkacaj vegyül el a lombkoro­nák, sétautak szobrok között... (Folytatjuk) Pallag Ró bér. Képesített könyvelői vizsgával és több éves szakmai gyakorlattal rendelkező anyaghSnyvelőt felveszünk. Cím: Békéscsabai Szőnyeg-és Takácsáru Háziipari Termelő Szövetkezet Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 41—13. Telefon: 13—92. Szakmunkásképzés a József Attila tbc-szanatdriumban Vállalt munka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents