Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

«M. február 18. 3 Vasárnap Tavaszra készülnek a mezőkovácsházi járásban A mezőkovácsházi járásban már erősen készülődnek a tavasz­ra. Az erőgépeket és a kora ta­vaszi munkák különböző gépeit javították elsőnek. Szervezik a komplex növényvédelmi brigádo­kat, hogy alkalomadtán minél gyorsabban eljuttassák rendelte­tési helyére a különféle növény- védelmi szereket, vegyszeres gyomirtó anyagokat. Növényvé­delemre egyébként 19 speciális gép és 8 RS/C9. típusú gép áll rendel­kezésre, s ez kevés. A nagy hatá­rú járásban újabb 14 gép az igény a növényvédelem gyors, pontos lebonyolítására. Egyébként elhatározták azt is, hogy a járás három fő növényének termesztésére: kukorica, cukorré­pa és cirok, helyi agrotechnikai eljárásokat dolgoznak ki. Cél: cu­korrépából 200 mázsa feletti át­lagtermés betakarítása, kukoricá­ból 22—23 mázsás szemtermés, cirokból pedig hat mázsa szakáll és 14 mázsa szemtermés elérése. A vártnál jobb eredményekkel zárt az endrődi (Jj Barázda Tsz Sok kétkedés és remény, siker | zalékikal teljesítette túl áruértéke- és kudarc után a napokban tar- j sítési tervét. Kiváló munkát vé- totta meg 13. zárszámadó közgyű-' geztek a sertésgondozók. Hegedűs lését az endrődi Üj Barázda Ter­melőszövetkezet. Hosszú utat tett meg, míg elérte a mostani ered­ményt. A tervezett 33,62 forint he­lyett premizálás nélkül 40,57 fo­rintot ér egy munkaegység. Erről beszélt beszámolójában a szövetkezet elnöke, Csikós József is. A rendkívül tömör és jól fel­épített beszámolóban ismertette az elért eredményeket és azt, hogy hogyan sikerült idáig jutniuk. Többek között elismeréssel szólt a termelőszövetkezet tagjainak ál­dozatos és példamutató munkájá­ról. Nem feledkezett meg a csa­ládtagokról sem, akik a kertészet­ben és a betakarításban jelentős segítséget nyújtottak a tsz-nek. Különösen jól dolgozott Németh Józsefné, Vadász Istvánná, Szonda Jánosné, Tímár Gergelyné és ezenkívül még jó néhányan. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a termelőszövetkezet 17 szá­Gyula például a kedvezőtlen kö­rülmények között is 118-ról 129 ki­logrammra növelte a sertések át­lagsúlyát a helyes takarmányozás­sal, a gondos ápolással. A zárszámadási közgyűlésen megbeszélték az ez évi feladato­kat is. Az Űj Barázda Tsz egye­sült a volt Kossuth Tsz-szel, s mindkét szövetkezet tagjai az idén még nagyobb eredményeket érhetnek el, ha kölcsönösen se­gítik egymást, s megértéssel dol­goznak együtt. Ezt fejezte ki be­számolója végén Csikós elvtárs. Gyuricza László Műit évi jövedelmük — 68 ezer forint Pillanatkép Kanász Jánosok házában. — Kit is javasoljunk a sok kö- Minek válogassunk — Jelszóval zül? — töprengtek a mezőkovács- kerestük fel Kanász Jánost. Egy , , . , .... háá Üj Alkotmány Tsz vezetői, bri6ádra Való szövetkezeti ^ faiskoláját — Mióta a szövetkezetbe lép­tem, én január 1-től december 31- ig mindennap dolgozom. A ta­valyi összes pihenőm öt nap volt, amikor az Új Alkotmány Tsz több tagjával egy jutalomkirán­duláson voltunk a Balaton mel­lett. Az idei pihenőt is igencsak letöltöttem mcst január végén, amikor feleségemmel együtt egv hetet töltöttem Csehszlovákiában, a rokonoknál. A beszélgetést erről-arról, út­közben folytatruk a törzsbarom- fi-telepre igyekezvén, hogy még ott találjuk Gizit a munkahelyén. Kanász János elmondta, hogy ót a felesége „vitte” a szövetkezet­be, aki még 1960-ba lépett be. ö ugyanis öt évig a Mezőhegyesi Cukorgyárban volt udvaros havi 1000 és 1700 forint között válta­kozó keresetért. Második éve, 1962 elején lépett be, s már ak­kor is 54 ezer forint volt a csa­lád jövedelme, mert Gizi is a szö­vetkezettel cserélte fel a Mező­amikor elmondtuk, hogy szeret­nénk felkeresni egy nagyobb csa­ládot a legszorgalmasabbak kö­zül. Talán Kanász Jánosékat ö maga is jól megállta a helyét, mint munkacsapatvezető, s a csa­pata 142 százalékra teljesítette a megszabott múlt évi termelési tervet. Rendszeresen dolgozott a felesége és a két lánya is. Az egyik a törzsbaromfinál, a másik pedig a növénytermesztésben. Együttes közösből származó jö­vedelmük 68 ezer forint. gazdával együtt a lapos partjára ültetett erdősáv gallyalásán fára­dozott, dálkodáshoz, hanem a munka, kedv szításához is jól értettek. Az elmúlt év nagy eredménye, hogy a békési járásban nincs mérleghiányos, de úgynevezett gyengén gazdálkodó tsz sem, s hogy ezt az évet lényegesen meg­erősödve, jobb gazdálkodási fel­tételekkel kezdik. Egyrészt azért, mert most elegendő takarmány- alappal, s megnövekedett számú állatállománnyal, és még több gépi felszereléssel is rendelkez­nek. Másrészt öt szövetkezet ol­vadt bele másikba, s így egyen­letesebbé válnak az arányok, egyenletesebbé válik a munka­erő, a szakemberek, az erőgépek, az épületek elosztottsága, s a ter­mészeti adottságok is. Természe­tesen az egyesülések nyomán so­kat javul a vezetés színvonala. Egy-egy községben nemcsak azért volt és van különbség a szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége között, mert egyikben nagyobb a szorgalom, s jobban sikerült a vezető- és szakembergárdát kialakítani, hanem azért, mert a látszat elle­nére sem egyformák a lehetősé­gek. Köröstarcsán például a Bú­zakalász zömében talán jobb mi­nőségű földekkel rendelkezett, mint a Petőfi Tsz. Öntözni azon. ban alig pár száz holdat tudott, szomszédja pedig ezer holdon jó. val felüli öntözési lehetőséggel rendelkezett. Békésein a Szabad, ság Tsz jó adottságokkal rendel­kezett, de a mellette gazdálkodó Egyetértés mégis gyorsabban fejlődött, mert sokkal több fia­tal, munkaereje teljében levő taggal rendelkezett. Lényegében ez volt az ugyancsak egyesülő bélmegyerí Keleti Fény és Aranykalász Tsz közt is a kü­lönbség Az egyesülés leginkább zökke­_ Február 25-ig befejezik a Hidnsháti Állami Gazdaságban a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagvak előkészítését Tavasszal a Hidashá.ti Állami i melnék hibrid vetőmagot, zömé- Gazdaságban 2250 holdon vetnek j ben MV—1-es és MV—43-as faj­kukoricát. Ebből 110O-holdon tér- jtákat. A vetéshez szükséges 235 mázsa vetőmag előkészítésót feb­ruár 25-ig befejezik. A gazdaságban ezenkívül még 1400 holdon vetnek tavaszi árpát, borsót, kendert, cukorrépát és egyebet. E növényi él eségek vető­magját már kitisztították és nagy­részt már végeztek a csá vázassal is. nőkkel jár. De ezek a zökkenők eltörpülnek azok mellett, ame­lyek eddig, főleg a kezdeti évek­ben, fel-felborították több szö­vetkezetnek a gazdálkodását. Rá­adásul, a járási párt- és tanácsi szervek, amelyek eddig példá­san dolgoztak a szövetkezetek gazdálkodásának megerősítésén, terméseredményeik növelésén — nem elégedett nézői lesznek az immár egyenesben startoló tsz- eknek, hanem állhatatos segítői ezután is. Nem akarjuk mi „agyondi- csémi” a békési járási pártbi­zottságot, a járási tanácsot és a népfrontbizottságot, de az az igazság, hogy bár­mikor látogattunk el hozzá­juk az elmúlt években, mindig pezsgő cselekvés, egy-egy követ­kező láncszem megoldása köz­ben találtuk őket. Volt gond­juk és idejük a tsz-ek szocialis­ta brigád mozgalmára, a növény­termesztésben, az állattenyész­tésben, az építkezésben stb. dol­gozók összehívására, a mezőgaz. dasági szakmunkásképzésre, egyszóval mindarra, ami lépés­ről lépésre előbbre lendítette a gazdálkodás szekerét. Most is, alighogy megvonták a szövetke­zetek múlt évi gazdálkodásának jó mérlegét, már napirendre tűz­ték a következő láncszemet: az önköltségek alakulását, keresik, kutatják a még jobban és a még olcsóbban való termelés mód­ját. Ha a járás termelőszövetke­zetei ezt az évet a tavalyinál sokkal eredményesebben zárják — hogy így legyen, arra megvan minden feltétel —, az a szövet­kezeti gazdák vasszorgalma, vezetőik nagyobb hozzáértése mellett nagyban köszönhető lesz a járási vezetők jó munkastílu­sának is. Kukk Imre Gizi, a menyasszony. — Nem tartanak egy kis pihe­nőt? — kérdeztük csak úgy be­széd indításként Gondoskodtunk a vadállományról A kemény tél nagy nélkülözés elé állította volna a vadállo­mányt, ha mi, vadászok annak idején nem fordítottunk volna gondot a fácánok, a foglyok és a nyulak, őzek védelmeire. Csupán a mi vadásztársaságunk — amely Békéscsaba délnyugati határrészón működik — több száz zsák ocsút és nagyobb mennyiségű szénát vásárolt az állomány téli etetésére. És rendszeresen etetjük a vadállo­mányunkat. Ennek az előkészü­letnek és áldozatos munkának köszönhető, hogy az apróvadállo­mány — figyelembe véve a hosz- szú telet — nem romlott úgy le, mint a korábbi években. Zsombolyázott cukorrépa­korona eladó (1000 q) a Szabadkfgyősi Tangazdaságban. Érdeklődni a gazdaság központjában le­het. 356 Most tél vége felé járunk. Sze­retnénk a megmaradt állományt számban és minőségben megtar­tani. Ennek azonban akadályozói vannak. Egyesek kíméletlen vad­irtásba kezdtek. Csapdákkal és különféle fogóberendezésekkel ti­zedelik az állományt. Bár a tör­vény az orwadászatot szigorúan bünteti, mégis néhányan nem ri­adnak vissza a próbálkozástól. Mások az etetőhöz ijesztőnek ka­róra kötött varjút viszik el azzal, hogy a háztáji kazalhoz teszik. Ezzel a meggondolatlan tettel akaratlanul is a varjak prédájává teszik az etetőt. Azok az emberek, akik ezekkel a módszerekkel tizedelik a vad­állományt, nem gondolnak arra, hogy a vadásztársaságok évről év­re milyen nagy anyagi áldozatot hoznak a fácánok, a foglyok és a nyulak védelméért. Ezeket a jó­kor tett hasznos intézkedéseket a varjak ellopásával számottevően meg lehet hiúsítani, a csapdázás- ról nem is beszélve. Éppen ezért a vadállomány védelméért helyes lenne, ha a vadászok és az igaz­gatási szervek az eddiginél na­gyobb gondot fordítanának az orvvadászok üldözésére. K. Gy. Gizit, aki a család múlt évi jö­vedelmét 13 ezer forint értékkel növelte, annak ellenére, hogy csak kilenc hónapot dolgozott, ép- oen a napi tojástermelés váloga­tása és a jelekkel va’ó ellátása közben ta’á’tuk. Csakhamar ki­derült, hogy boldog menyasszony. Nemcsak azért, mert azzal a fiú­val esküszik meg néhány hónap múlva, aki öt éve udvarol, hanem azért is, mert az 1962. évi kere­setéből megvették a konyhabú­tort, a tavalyi keresetből, amit természetesen a szülők is meg- .toldtak, a szobabútort 12 ezer fo­rintért. A bútorok ott vannak a szülői háznál, s majd az esküvő után viszik el az új házba, amit vőlegénye épített, s amelynek az építésében ő is segédkezett a maga módján. Kanász Jánosék háza olyan, amilyet százával lehet most már megyénkben találni: nem hiány­zik belőle a rádió, a mosógép, de még a televízió sem. A házat 1956-ban vette Kanász Tános sebtében, hogy biztonság­ba kerüljön a nagy zűrzavarban a kis megspórolt pénze. Alacsony kis házikó volt. Azóta lényegesen megemelték. De még mindig nincs vele megelégedve Kanász János. Az idén, a lagzi után, amire 10 ezer forintot tettek fél­re, s amire egy jókora disznót hizlalnak, hozzálát a ház bővíté­séhez legalább egy szobával. Azért, mert felnőtt a második Etel, aki sokat ad a csinosságra is. lány, Etel is, aki a nyár óta már szorgalmasan dolgozott szüleivel a szövetkezetben. Aztán meg — ha lassan is —, de nő Mária is, aki most hatodik általános isko­lás. K. L Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents