Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
«M. február 18. 3 Vasárnap Tavaszra készülnek a mezőkovácsházi járásban A mezőkovácsházi járásban már erősen készülődnek a tavaszra. Az erőgépeket és a kora tavaszi munkák különböző gépeit javították elsőnek. Szervezik a komplex növényvédelmi brigádokat, hogy alkalomadtán minél gyorsabban eljuttassák rendeltetési helyére a különféle növény- védelmi szereket, vegyszeres gyomirtó anyagokat. Növényvédelemre egyébként 19 speciális gép és 8 RS/C9. típusú gép áll rendelkezésre, s ez kevés. A nagy határú járásban újabb 14 gép az igény a növényvédelem gyors, pontos lebonyolítására. Egyébként elhatározták azt is, hogy a járás három fő növényének termesztésére: kukorica, cukorrépa és cirok, helyi agrotechnikai eljárásokat dolgoznak ki. Cél: cukorrépából 200 mázsa feletti átlagtermés betakarítása, kukoricából 22—23 mázsás szemtermés, cirokból pedig hat mázsa szakáll és 14 mázsa szemtermés elérése. A vártnál jobb eredményekkel zárt az endrődi (Jj Barázda Tsz Sok kétkedés és remény, siker | zalékikal teljesítette túl áruértéke- és kudarc után a napokban tar- j sítési tervét. Kiváló munkát vé- totta meg 13. zárszámadó közgyű-' geztek a sertésgondozók. Hegedűs lését az endrődi Üj Barázda Termelőszövetkezet. Hosszú utat tett meg, míg elérte a mostani eredményt. A tervezett 33,62 forint helyett premizálás nélkül 40,57 forintot ér egy munkaegység. Erről beszélt beszámolójában a szövetkezet elnöke, Csikós József is. A rendkívül tömör és jól felépített beszámolóban ismertette az elért eredményeket és azt, hogy hogyan sikerült idáig jutniuk. Többek között elismeréssel szólt a termelőszövetkezet tagjainak áldozatos és példamutató munkájáról. Nem feledkezett meg a családtagokról sem, akik a kertészetben és a betakarításban jelentős segítséget nyújtottak a tsz-nek. Különösen jól dolgozott Németh Józsefné, Vadász Istvánná, Szonda Jánosné, Tímár Gergelyné és ezenkívül még jó néhányan. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a termelőszövetkezet 17 száGyula például a kedvezőtlen körülmények között is 118-ról 129 kilogrammra növelte a sertések átlagsúlyát a helyes takarmányozással, a gondos ápolással. A zárszámadási közgyűlésen megbeszélték az ez évi feladatokat is. Az Űj Barázda Tsz egyesült a volt Kossuth Tsz-szel, s mindkét szövetkezet tagjai az idén még nagyobb eredményeket érhetnek el, ha kölcsönösen segítik egymást, s megértéssel dolgoznak együtt. Ezt fejezte ki beszámolója végén Csikós elvtárs. Gyuricza László Műit évi jövedelmük — 68 ezer forint Pillanatkép Kanász Jánosok házában. — Kit is javasoljunk a sok kö- Minek válogassunk — Jelszóval zül? — töprengtek a mezőkovács- kerestük fel Kanász Jánost. Egy , , . , .... háá Üj Alkotmány Tsz vezetői, bri6ádra Való szövetkezeti ^ faiskoláját — Mióta a szövetkezetbe léptem, én január 1-től december 31- ig mindennap dolgozom. A tavalyi összes pihenőm öt nap volt, amikor az Új Alkotmány Tsz több tagjával egy jutalomkiránduláson voltunk a Balaton mellett. Az idei pihenőt is igencsak letöltöttem mcst január végén, amikor feleségemmel együtt egv hetet töltöttem Csehszlovákiában, a rokonoknál. A beszélgetést erről-arról, útközben folytatruk a törzsbarom- fi-telepre igyekezvén, hogy még ott találjuk Gizit a munkahelyén. Kanász János elmondta, hogy ót a felesége „vitte” a szövetkezetbe, aki még 1960-ba lépett be. ö ugyanis öt évig a Mezőhegyesi Cukorgyárban volt udvaros havi 1000 és 1700 forint között váltakozó keresetért. Második éve, 1962 elején lépett be, s már akkor is 54 ezer forint volt a család jövedelme, mert Gizi is a szövetkezettel cserélte fel a Mezőamikor elmondtuk, hogy szeretnénk felkeresni egy nagyobb családot a legszorgalmasabbak közül. Talán Kanász Jánosékat ö maga is jól megállta a helyét, mint munkacsapatvezető, s a csapata 142 százalékra teljesítette a megszabott múlt évi termelési tervet. Rendszeresen dolgozott a felesége és a két lánya is. Az egyik a törzsbaromfinál, a másik pedig a növénytermesztésben. Együttes közösből származó jövedelmük 68 ezer forint. gazdával együtt a lapos partjára ültetett erdősáv gallyalásán fáradozott, dálkodáshoz, hanem a munka, kedv szításához is jól értettek. Az elmúlt év nagy eredménye, hogy a békési járásban nincs mérleghiányos, de úgynevezett gyengén gazdálkodó tsz sem, s hogy ezt az évet lényegesen megerősödve, jobb gazdálkodási feltételekkel kezdik. Egyrészt azért, mert most elegendő takarmány- alappal, s megnövekedett számú állatállománnyal, és még több gépi felszereléssel is rendelkeznek. Másrészt öt szövetkezet olvadt bele másikba, s így egyenletesebbé válnak az arányok, egyenletesebbé válik a munkaerő, a szakemberek, az erőgépek, az épületek elosztottsága, s a természeti adottságok is. Természetesen az egyesülések nyomán sokat javul a vezetés színvonala. Egy-egy községben nemcsak azért volt és van különbség a szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége között, mert egyikben nagyobb a szorgalom, s jobban sikerült a vezető- és szakembergárdát kialakítani, hanem azért, mert a látszat ellenére sem egyformák a lehetőségek. Köröstarcsán például a Búzakalász zömében talán jobb minőségű földekkel rendelkezett, mint a Petőfi Tsz. Öntözni azon. ban alig pár száz holdat tudott, szomszédja pedig ezer holdon jó. val felüli öntözési lehetőséggel rendelkezett. Békésein a Szabad, ság Tsz jó adottságokkal rendelkezett, de a mellette gazdálkodó Egyetértés mégis gyorsabban fejlődött, mert sokkal több fiatal, munkaereje teljében levő taggal rendelkezett. Lényegében ez volt az ugyancsak egyesülő bélmegyerí Keleti Fény és Aranykalász Tsz közt is a különbség Az egyesülés leginkább zökke_ Február 25-ig befejezik a Hidnsháti Állami Gazdaságban a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagvak előkészítését Tavasszal a Hidashá.ti Állami i melnék hibrid vetőmagot, zömé- Gazdaságban 2250 holdon vetnek j ben MV—1-es és MV—43-as fajkukoricát. Ebből 110O-holdon tér- jtákat. A vetéshez szükséges 235 mázsa vetőmag előkészítésót február 25-ig befejezik. A gazdaságban ezenkívül még 1400 holdon vetnek tavaszi árpát, borsót, kendert, cukorrépát és egyebet. E növényi él eségek vetőmagját már kitisztították és nagyrészt már végeztek a csá vázassal is. nőkkel jár. De ezek a zökkenők eltörpülnek azok mellett, amelyek eddig, főleg a kezdeti években, fel-felborították több szövetkezetnek a gazdálkodását. Ráadásul, a járási párt- és tanácsi szervek, amelyek eddig példásan dolgoztak a szövetkezetek gazdálkodásának megerősítésén, terméseredményeik növelésén — nem elégedett nézői lesznek az immár egyenesben startoló tsz- eknek, hanem állhatatos segítői ezután is. Nem akarjuk mi „agyondi- csémi” a békési járási pártbizottságot, a járási tanácsot és a népfrontbizottságot, de az az igazság, hogy bármikor látogattunk el hozzájuk az elmúlt években, mindig pezsgő cselekvés, egy-egy következő láncszem megoldása közben találtuk őket. Volt gondjuk és idejük a tsz-ek szocialista brigád mozgalmára, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, az építkezésben stb. dolgozók összehívására, a mezőgaz. dasági szakmunkásképzésre, egyszóval mindarra, ami lépésről lépésre előbbre lendítette a gazdálkodás szekerét. Most is, alighogy megvonták a szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának jó mérlegét, már napirendre tűzték a következő láncszemet: az önköltségek alakulását, keresik, kutatják a még jobban és a még olcsóbban való termelés módját. Ha a járás termelőszövetkezetei ezt az évet a tavalyinál sokkal eredményesebben zárják — hogy így legyen, arra megvan minden feltétel —, az a szövetkezeti gazdák vasszorgalma, vezetőik nagyobb hozzáértése mellett nagyban köszönhető lesz a járási vezetők jó munkastílusának is. Kukk Imre Gizi, a menyasszony. — Nem tartanak egy kis pihenőt? — kérdeztük csak úgy beszéd indításként Gondoskodtunk a vadállományról A kemény tél nagy nélkülözés elé állította volna a vadállományt, ha mi, vadászok annak idején nem fordítottunk volna gondot a fácánok, a foglyok és a nyulak, őzek védelmeire. Csupán a mi vadásztársaságunk — amely Békéscsaba délnyugati határrészón működik — több száz zsák ocsút és nagyobb mennyiségű szénát vásárolt az állomány téli etetésére. És rendszeresen etetjük a vadállományunkat. Ennek az előkészületnek és áldozatos munkának köszönhető, hogy az apróvadállomány — figyelembe véve a hosz- szú telet — nem romlott úgy le, mint a korábbi években. Zsombolyázott cukorrépakorona eladó (1000 q) a Szabadkfgyősi Tangazdaságban. Érdeklődni a gazdaság központjában lehet. 356 Most tél vége felé járunk. Szeretnénk a megmaradt állományt számban és minőségben megtartani. Ennek azonban akadályozói vannak. Egyesek kíméletlen vadirtásba kezdtek. Csapdákkal és különféle fogóberendezésekkel tizedelik az állományt. Bár a törvény az orwadászatot szigorúan bünteti, mégis néhányan nem riadnak vissza a próbálkozástól. Mások az etetőhöz ijesztőnek karóra kötött varjút viszik el azzal, hogy a háztáji kazalhoz teszik. Ezzel a meggondolatlan tettel akaratlanul is a varjak prédájává teszik az etetőt. Azok az emberek, akik ezekkel a módszerekkel tizedelik a vadállományt, nem gondolnak arra, hogy a vadásztársaságok évről évre milyen nagy anyagi áldozatot hoznak a fácánok, a foglyok és a nyulak védelméért. Ezeket a jókor tett hasznos intézkedéseket a varjak ellopásával számottevően meg lehet hiúsítani, a csapdázás- ról nem is beszélve. Éppen ezért a vadállomány védelméért helyes lenne, ha a vadászok és az igazgatási szervek az eddiginél nagyobb gondot fordítanának az orvvadászok üldözésére. K. Gy. Gizit, aki a család múlt évi jövedelmét 13 ezer forint értékkel növelte, annak ellenére, hogy csak kilenc hónapot dolgozott, ép- oen a napi tojástermelés válogatása és a jelekkel va’ó ellátása közben ta’á’tuk. Csakhamar kiderült, hogy boldog menyasszony. Nemcsak azért, mert azzal a fiúval esküszik meg néhány hónap múlva, aki öt éve udvarol, hanem azért is, mert az 1962. évi keresetéből megvették a konyhabútort, a tavalyi keresetből, amit természetesen a szülők is meg- .toldtak, a szobabútort 12 ezer forintért. A bútorok ott vannak a szülői háznál, s majd az esküvő után viszik el az új házba, amit vőlegénye épített, s amelynek az építésében ő is segédkezett a maga módján. Kanász Jánosék háza olyan, amilyet százával lehet most már megyénkben találni: nem hiányzik belőle a rádió, a mosógép, de még a televízió sem. A házat 1956-ban vette Kanász Tános sebtében, hogy biztonságba kerüljön a nagy zűrzavarban a kis megspórolt pénze. Alacsony kis házikó volt. Azóta lényegesen megemelték. De még mindig nincs vele megelégedve Kanász János. Az idén, a lagzi után, amire 10 ezer forintot tettek félre, s amire egy jókora disznót hizlalnak, hozzálát a ház bővítéséhez legalább egy szobával. Azért, mert felnőtt a második Etel, aki sokat ad a csinosságra is. lány, Etel is, aki a nyár óta már szorgalmasan dolgozott szüleivel a szövetkezetben. Aztán meg — ha lassan is —, de nő Mária is, aki most hatodik általános iskolás. K. L Fotó: Kocziszky László
