Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

IMH. Január n. 3 Péntek Mi a nevetséges? Akadnak még — egy kis sán­tító kifejezéssel élve — gyengén muzsikáló, vagyis a gazdálkodás egyik-másik ágában „laisot” fogó és mérleghiányos szövetke­zetek is. A tsz-ek többsége azonban erőteljesen izmosodik a szorgalom és a hozzáértő veze­tés hatására. A közös vagyon gyarapodása nyomán moder­nebbnél modernebb gépeket vá­sárolnak a munka könnyebbé, eredményesebbé tételére, az em­beri erő megkímél cséré. S a jó szövetkezetekben az emberek is egyre jobban élnek, egyre ele- gánsabban öltöznek, szebbnél szebb házakat építenek, s azokba szebbnél szebb bútorokat, le­mezjátszós rádiót, televíziót vá­sárolnak, emellett moziba és színházba is járnak. Egyszóval igyekeznek az egyre jobb életet minél szebb környezetben élni. Az természetes, hogy a jó mindinkább a széppel párosul. De a jó és a szép ne csak ott­hon, a lakásban, az udvaron, hanem a közösben végzett mun­kában, a szövetkezetek köz­ponti, fizemegységi és brigád- majorjaiban is párosuljon. Leg­alábbis párosulnia kellene. De hol tartanak még ettől néhány szövetkezetben? Elég messze, mint kezdő muzsikus egy hege- düvirtu őztől. A dolgozó parasztság nagy többsége egyre jobban becsüli, óvja a közös vagyont, mert ma­gáénak vallja, mert tudja, látja, hogy a közös vagyon növekedése az ő egyéni jövedelmének növe­kedésével jár. Éppen ezért mind többen teszik szóvá a felületes­séget, a rendetlenséget. Persze, akadnak még, akik a majorok­ban látott széjjelség és rendet­lenség láttán csak a fejüket csóválják, s főleg a szövetkezet vezetőit okolják, amiért az nem szentel néhány munkaegységet a rendre és a tisztaságra. Ebben igazuk van, de igaz az is, hogy a szövekezeti gazdák öntevéke­nyen is rendet teremthetnének nap mint nap a majorokban ép­pen úgy, mint ahogyan a saját portálukon szoktak. Számos szövetkezetben rendet is tarta­nak a majorok, a gazdasági épületek körül, mert jó ízlésük nem tűri a széjjelséget, szép tisztaságot akarnak látni abban a környezetben, ahol nap mint nap megfordulnak, dolgoznak. A rendet teremteni igyekvők száma egyelőre még kevés. Pél­dájuk csak lassan terjed azért, mert a rendetlenséggel közöm­bösek és azok, ak k egy szalma­szálat is csak munkaegység el­lenében hajlandók odébb tenni, kigúnyolják, kinevetik a buzgól- kodókat. Az ilyenek a háta mö­gött, de lehet, hogy a szemében is megmosolyogják az olyan szövetkezeti gazdát, aki a ková­csokat egy-egy kis itókával „doppingolja” arra, hogy, régi szokása, kívánsága szerint pat- kolják meg a lovait, az ő ízlése szerint vasalják meg a szekeret, s aszerint húzzák rá a ráfot a kerékre. Megmosolyogják az olyan szövetkezeti gazdát is. aki — miután a szövetkezeti szí ijár­tok ákom-bákom nagy öltések­kel javították meg azt a hámot, amellyel dolgozik — maszek szíjjártóval csináltatja meg sajá költésgén. Vajon mosolvognlvalö és ne­vetséges-e mindez? Nem mert a majorban önszorgalomból ren­det tartani igyekvők, a ková­csoknak itallal „kedveskedők”, s a hámot saját költségükön javít­tató szövetkezeti gazdák nem viccelődnek, hanem bírálnak. Méghozzá alaposan bírálják ez­zel a renddel nem törődő, a ko­vácsoktól, a szíjjártóktü és más szakemberektől pontos munkát nem követelő szövetke­zeti veze'őket és gazdákat. Szó­ban is bírálhatnának, de ta'án még nem jutottak el addig, hogy brieátl értekezleten vagy köz­gyűlésen bátran odamondogas­sák: a mind modernebbül fel­szerelt közös gazdaságban ille­nek rendet, tisztaságot tartani, s mindenkitől; a kovácsoktól. szijjártök*ót és a bognároktól is precíz munkát követelni, mert akkor még jobban sajátunknak éreznénk a szövetkezet major­jait. felszereléseit, s úgy becsül­nénk, mint házunkat, udvarun­kat és otthoni szerszámunkat. Kukk Imre Egyesüllek a köröslarcsai tsz ek Köröetarcsán eddig két terme-; pal ezelőtt kimondták az egyeoü- lŐ6zövetkezet működött. A Petőfi lést és a Búzakalász. A korábbi évek- I Az egyesített tsz termelési tér­ben itt már hajlandóság volt a vét összeállították, amelyben szövetkezetek egyesítésére. Ak- többek között 20 ezer pecsenye- kortájt az a nézet járta, mindkét csibe, 10 ezer pecsenyekacsa, 1400 szövetkezet gazdaságilag szilár- hízott sertés, 150 hízó marha érté- duljon meg és csak a tartozások kerítését állították be, továbbá kiegyenlítése után .egyesüljenek.! a gabona, a kukorica és a ker- A múlt esztendőben a két tsz je- 1 tészkedés mellett még 600 hold len tosen fejlődött és néhány nap-! rizst is termesztenek. Január 31-ig lehet jelentkezni az idei mezőgazdasági kiállításra BOben ae évben ismét megrendezik az Országos Mezőgazdasági Kiállítási. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán hozzáláttak az előkészítő mimiká­hoz. A jáirási és a városi tanácsok vb mezőgazdasági osztályainak dolgozóit tájékoztatták a jelentkezés feltételei­ről. A termelőszövetkezetek a Járási, Illetve a várost tanácsokhoz küldhetik he Jelentkezési kérelmüket. A szövet­kezetek nevezhetnek a növényt mesztés, a kertészet, az áMattenyéi tés és a mezőgazdasági újítás munl területeiről a bevált legjobb eredn nyekkek Az egyéni gazdák előtt, mint a k utóbbi kiállításon, most is megnyílj a benevezés kapuit. Az egyéniek községi tanácsoknál kérhetőek jelei kezésd ívet. Női munkaerőket keres felvételre a MÉK békéscsabai kirendeltsége. Felvételhez szükséges az egészségügyi könyvecske. Jelentkezés a dohánybeváltónál levő telep irodahelyiségében. 93006 Zárszámadás készítése közben Hosszadalmas, sok összeadással, szorzással, Jdvonással, egyszóval rengeteg fejtöréssel járó munka egy termelőszövetkezet zárszám­adásának elkészítése. E nagy munkából mi csak néhány pilla. A pénztárost is vallatóra fogtuk: Volt-e előlégosztás a múlt év min­den hónapjában, s mire számít­hatnak még zárszámadáskor a szövetkezeti gázdák? A válasz az volt, hogy havonta minden mun­— Azért, mert a tavalyi összeg« ben benne volt a prémium. Most is fizetünk, összesen 790 ezer fo­rintot Ebből egy-egy munkaegy­ségre éppen három kerek forint jut. Az egy tagra jutó jövedelem natot akartunk ellesni az endrődi Béke Tsz-ben. Ez a tervünk, úgymond, füstbe ment... Amint benyitottunk az egyik irodába, Hegedűs Katalin éppen névsort diktált Dinya Margitnak. Azoknak a szövetkezeti gazdák­nak és családtagoknak a nevét, akik az elmúlt évben dolgoztak, s most a zárszámadáskor készpénz­ben vagy egyéb juttatásban része­sülnek. Egy ideig hallgattuk a diktáilást, s az írógép kattogását, aztán a 377-es sorszámnál, Lipták János nevénél félbeszakítottuk a két serénykedőt. Annál is inkább, mert „öreg” jelzővel illették. Nem fiatal már, olyan 60 év kö­rüli Lipták János bácsi. Nagyon szorgalmasan dolgozott ő is és a I "edesége is. S most 1271 munka- I egység még hátralevő járandósá­gát kell kiszámolná. — Milyen munkakörben tudtak ilyen sok munkaegységet össze­gyűjteni? — kérdeztük kíváncsi­an. — A baromfitelepen, lipták bá- :si telepvezető. Hatodmagával 20 ezer csibét és gyöngyöst nevelt fel az elmúlt évben. Akik ott Készül a r kaegységre kilenc forintot fizet­tek, de csak október 1-ig. S azóta? Nem igényelték az emberek a pénzt! Lehetséges ez? Nem újdon­ság az ilyesmi a Béke Tsz-ben. Tavaly április 20-ig több mint 20 névsor. a tavalyinál 600 forinttal lesz több, az évi átlagos jövedelem pe­dig eléri a 13 ezer forintot. Nem zavartuk tovább a pénztá­rost és a névsorkészítőket, benyi­tottunk az elnöki irodába. Nap mint nap s év közben is elhangzik egy-egy kérdezz-fele- lek. Pelyva Miklós elnök, Cserép Lajos és a főkönyvelő, dr. Palo­tai Ferenc között. De mostanában még több, mert a közgyűlési be­számoló elkészítéséhez rengeteg adatra van szükség. Ott-jártunk- kor az alábbi párbeszédnek vol­tunk fül tanúi: — Mennyi is a közös vagyon gyarapodás? — Egymillió 796 ezer forint. A termelési alap 134 ezer forinttal emelkedik. — Az állóeszköz-alap? — Tizennégy millió 890 ezer fo­rint. — Mennyi pénzünk van az egy­számlán? — Egymillió 322 ezer forint. — Mennyi készpénzt tudunk ki­fizetni zárszámadáskor? j dolgoztak, valamennyien sok I munkaegységet összegyűjtöttek, hiszen kora reggeltől késő estig dolgoztak. Például a 16 éves Dá­vid Erzsébetnek 680, a 18 éves Hegedűs Istvánnak pedig 600 munkaegysége van. Néhány percig elgondolkoztunk ezer forint olyan pénz hevert páncélszekrényben, ami az azelőt­ti év zárszámadási járandósága volt. Most egyébként 25 forint érték jut egy-egy munkaegységre, a tavalyi 26,94 forint értékkel szemben. — Ennyivel kevesebb? Miért? — Egymillió 100 ezer forintot. Az elnök feljegyezte az adato­kat a „kisokosnak” nevezett fü­zetbe, s aztán megjegyezte: — Elég szépen jut ebből az összeg­ből az 547 dolgozó tagunknak. Kukk Imre Kettős munkafolyamat egy alkatommal A szövetkezet pénztárosa. Néhány nappal ezelőtt felül­vizsgálták a lőkö házi Haladás Termelőszövetkezet hatáiában a Tíz százalékkal növeli idei árusríékesitési tervét a dobozi Petöli Tsz i A dobozi Petőfi Termelőszövet­kezet az 1964. évi előzetes terme­lési tervek szerint 125 hízó marhát, 1800 hízott sertést, 50 000 pecsenyebaromfit, 246 000 ! liter tejet és 2400 liter tejszínt ér­iékesít. Ezenkívül a szövetkezet 104 va­gon kenyérgabona, 1000 vagon cukorrépa, 30 vagon napra- . forgó, 70 vagon száraz bab, 40 va­gon zöldbab és 30 vagon étkezési [borsó átadását is tervezi. búzatáblákat Megállapították, hogy a gabonák általában a ket­tős hó- és jégréteg alatt jól te­lelnek. A lazább kötésű talajokon a fagy mélyebbre hatolt, mint a kötöttebb részeken. A hó vastag­sága a gabonatáblákon csaknem mindenhol egyenletes. A kettős jégréteg megtörésére a szövetkezet vezetősége határo­zatot hozott oly módon, hogy a víznyomástól mentes területeken ; egyúttal kiszórják a nitrogénmű­trágyát is. A műtrágyaszórást j traktorral és az erre szolgáló spe­ciális géppel végzik. Bejárják az I egész búzatáblát, s így a kerekek 1 mindenhol beszaggatják a jeget. | A szövetkezet határában ezek­ben a napokban csaknem 1300 • hold őszi vetésre szórnak 100— 1160 kiló pétisót holdanként. a hallottokon, s a két lány senki­től sem zavartatva tovább készí­tette a névsort.

Next

/
Thumbnails
Contents