Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
ttW. Január 19. 3 Csütörtök Vetőmagdömping Még vastag hótakaró borítja a földeket, de a megye termelőszövetkezeteinek kertészei már megkezdték az aprómagvak vásárlását és vetését a nevelőházakba és a melegágyakba. Lajtár József, a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz főkertésze január 10-én 2100, Nádai Mihály, a nagyszénást Dózsa Tsz anyagbeszerzője pedig 3500 forint értékű zöldség- és virágmag vásárlása céljából kereste fel a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vetőmagboltját. Bentlakásos tsz-akadémia kezdődött a csabai Barneválban Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési házában, január 13-tól 25-ig tartó tsz-akadémia kezdődött. A megye minden részéből érkezett tsz- dol gőzök a rendelkezésre álló két hót alatt 40 szakelőadást hallgatnak a baromfitenyésztés és feldolgozás köréből. 'Az előadók a vállalat szakemberei közül valók. A hallgatókkal ismertetik a bacsoport a tégla- és cserépipari vállalat I-es számú gyáregységében működik, a szállítást végző részlegben. A 70—80 tagú kollektívából csak tízen tagjai a pártnak és egyben a pártcsoport, nak. Minden elvtársnak van pártmegbízatása, a pártcsoport- bizalmi elvtárs szorosan együttműködik Leszkó Jánossal, a pártonkívüli művezetővel. Minden fontosabb, a termelést, a dolgozókat érintő problémákat megvitatnak. A pártcsoport tagjai állást foglalnak a leglényegesebb kérdésben is, mint pl. a teljesítmény, a selejt alakulása, bérkérdések, személyi magatartás. Ök, akik legjobban ismerik a problémákat, mernek igent is meg nemet is mondani. Ezzel olyan tekintélyt vívtak ki maguknak, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak hozzájuk. A pártcsoportok termelésben elfoglalt szerepe hatványozott az építőiparban. A feladatok rohamos növekedésével sok új dolgozót alkalmaznak a vállalatnál. A pártcsoportok, a kommunisták teendője, hogy ezeket az újonnan felvett dolgozókat munkássá neveljék, bizony nem megy máról holnapra és még több idő kell ahhoz, hogy a legjobbak kommunistákká váljanak. Ezért van az, hogy egy olyan nagy építkezésen, ahol 170 ember dolgozik, mindössze tizenketten tagjai a pártnak és a pártcsoportnak. A pártvezetőség Kertész Ferenc elvtársat bízta meg a csoromfihizlalássál és értékesítéssel kapcsolatos szerződési és egyéb tudnivalókat is. Az előadások kiegészítéseként a tanfolyam résztvevői megtekintik az üzem munkáját. A nagy érdeklődésre való tekintettel az akadémia szervezői, elsősorban a megyei TIT, úgy tervezik, hogy azt hamarosan ismét megrendezik. —h— port vezetésével. Itt bőven van munkája a pártcsoportnak, meg kell küzdeniük az anyaghiánynyal, a laza munkafegyelemmel, a folyamatos {ermelés biztosításával, a hóval, hideggel, a felületes, jövő-menő munkások felelőtlenségével. A pártcsoport mégis betölti a szerepét, mert támogatják a pár- tonkívüliek. A szokatlan tél és rossz anyagellátás nehézsége ellenére is, az 1963. évi lakásépítési programot teljesítették, illetve valmelyest túlteljesítették. Sajnos, nem mindenütt tulajdonítanak olyan jelentőséget a pártcsoportnak, mint az említett üzemekben. A Hajtómű- és Felvonógyárban joggal bírálták a pártvezetőséget, hogy elhanyagolja a oártcsoporttoz^lmiak tájékoztatását, a megfelelő pártmunkával való megbízását. Másutt meg nem fordítanak kellő gondot a pártcsoportok munkahely szerinti megszervezésére. Gyakran előfordul a rossz munkamegosztás. Amikor az üzem vezetőinek meg kell küzdeniük a normarendezéssel, a a rossz munkafegyelemmel vagy tervlemaradással, akkor apellálnak a pártbizalmiak segítségére. Amikor viszont el kell bírálni, kinek adjanak béremelést, jutalmat vagy előléptetést, ilyenkor elfelejtik kikérni a pártbizalmiak véleményét. Ez nem növeli a pártcsoport tekintélyét és gyakran forrása a tévedéseknek. Nagy tartalékokat hagynak kiaknázatlanul azok a párt- és Hogyan tovább a tőrzsbaromfi-állomány kialakításában és az árubaromfi nevelésében? L| igyénk jelentős helyet foglal *" él a baromfi tenyésztésében és felvásárlásában. Az országi» állatszámlálás adatai szerint a baromfitörzs-állománynak 8,1 százaléka, a felvásárlásnak 18 százaléka Békés megyében van. A baromfifelvásárlás nagyságát mutatja, hogy megyénk után a második legnagyobb baromfiáru termelő megye, Bács is 32,8 százalékkal adott kevesebb baromfit a népgazdaságnak 1962-ben, mint Békés. Ez a tény egymagában is bizonyítja a megye rendkívüli szerepét az ország baromfifelvásárlásában. Különösen jelentős a megye baromfiexportja. Nálunk hagyományos a baromfitenyésztés, erre a szétszórt tanyarendszer kedvező feltételt nyújt Ennek tulajdonítható, hogy a baromfitörzs-állománynak csaknem háromnegyed része (72,5 százaléka) még mindig a háztáji és egyéni gazdaságokban van. A tanácsi szektor együttes baromfiállománya az állatszámlálás adatai szerint évek óta csaknem változatlanul 2 millió 1—200 ezer darab között ingadozik. Az összállományon belül azonban a nagytestű baromfik száma csökkent Különösen jelentős a csökkenés a libából; az 1961. évi 45 ezerről 1963-ra 32 ezerre csökkent az állomány. Tekintettel arra, hogy a háztáji és egyéni gazdaságokban a baromfiállomány számszerű növelésének akadálya van, így döntő feladat a közös állomány növelése mellett a háztáji és egyéni gazdaságokban a minőrégi csere lebonyolítása. A termelőszövetkezetek közös ** állománya évek óta növekszik. Míg 1961-ben 111 ezer, 1962-ben 214 ezer, 1963-ban pedig 282 ezer volt a baromfiállomány. A tsz-ek összes baromfitörzs-állo- mányán belül különösen nagymértékben növekedett a kacsatörzs, az 1961. évi 4300 darabról 1962-ben 23 200 darabra növekedett A közös gazdaságok baromfitörzs-állományának alakulása a keltetőállomások ten yésztoj ássál való ellátása szempontjából bír nagy jelentőséggel. A keltetőállomások tenyésztojás-ellátását kizárólag a tsz-ektől kívánjuk biztosítani. A tsz-ek jelenlegi törzsállománya azonban még nem tiszi lehetővé, hogy az év minden időszakában az igényeknek megfelelő mennyiségű tenyésztojást tudják biztosítani. 1964-ben — ha kisebb mértékben is — szükség van arra, hogy ’ vérvizsgáit törzsállománnyal rendelkező háztáji és egyéni gazda- ' Ságoktól az úgynevezett „minta! községekből” tenyésztojást vásá-! roljunk fel. Ezenkívül az állami gazdaságok is rendelkezésünkre bocsátják a saját szükségleten felüli tenyésztojást és naposcsibét. A tojástermelés növelése ér” dekében az elkövetkező években növelni kell a tojóházak számát úgy, hogy ezzel az áru to- j jás termelésében is fordulat következzen be és a tsz-ek tojásfelvásárlásból való részesedése az eddigi 7—10 százalék helyett 40— 50 százalékos legyen. Erre a lehe- I tőség adva van. A háztáji és' I egyéni gazdaságokban a megyei I szervek döntése szerint a békési, ■ gyulai, sarkadi, szeghalmi járásban és Békéscsaba, Gyula városban 4—5 éven belül, a gyomai, mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi járásban és Orosháza városban 5—6 éven belül minőségi állománycserét hajtunk végre. Ennek keretében — a terv szerinti ütegazdasági vezetők, akik nem támaszkodnak az élettel, a munkával közvetlen kapcsolatban lévő elvtársakra. Általában azokban az üzemekben van a legtöbb baj, probléma, ahol elmulasztják megszervezni a pártmunkát egészen a munkapadokig. Sok párttag passzivitása is ennek a következménye Az 1964-es esztendővel a második ötéves terv negyedik esztendejébe léptünk. Ebben az évben a tavalyi árutermelés mennyiségét mintegy 8 százalékkal szükséges növelni. Ez nem kis feladat, még akkor sem, ha a beruházások és rekonstrukciók folytán új kapacitás is bővíti a termelést. A nöyekedés zöme a rendelkezésünkre álló eszközök jobb kihasználásából kell, hogy ki tevőd jön. Az 1964-es év jelentősége nemcsak abban van, hogy az a második ötéves tervünk negyedik esztendeje, hanem városunk felszabadulásának 20. évfordulója is. Tizenkilenc év gazdag tapasztalatai vannak mögöttünk A tapasztalatok tanúsága szerint mindig akkor és ott értük el a lehető legjobb eredményt, ahol a dolgozó tömegekre támaszkodtunk. Csakis az üzemi pártcsoportok képesek magukkal ragadni a becsületes dolgozókat, hogy felszabadulásunk 20. évfordulóját új munkasikerekkel ünnepelhessük. Várai Mihály Békéscsaba, MSZMP városi ipari osztály főelőadó mezesben — valamennyi háztáji ' és egyéni gazdaságban a meglévő j baromfiállomány lecserélésre ke- i rül, elsősorban nagy gazdasági hasznosítású hús- és tojástermelő Hampshire-fajtával. Az 1964. évre | ütemezett állománycsere le bony o- 1 lításához megfelelő fajtájú és1 mennyiségű tenyészanyag már rendelkezésre álL | A törzsállomány növelését, vaI lamint a minőségi állománycserét a szerződéses és szabadfelvásárlás állandó növekedése szüksészerűen követeli. A tsz-ek, valamint a háztáji és egyéni gazdaságok 1963-ban 206 ezer csirkével, 81 ezer kacsával és 47 ezer Dulvká- ! val kötöttek több termelési és! értékesítési szerződést, mint 1962- j ben. A felvásárlás az 1956—60. évek ” átlagos 526 vagonos meny- nyirégéhez viszonyítva I960- ban 574 vagonra. l°6t-beo 627 vagonra, 1962-ben 631 vagonra növekedett. 1905-ban ez a mennyiség tovább növekedett és meghaladta a 700 vagont. 1965- ben. a második ötéves terv utolsó évében, a felvásárlásra e'őiránv- zott mennvirég 890 vagon, mely az előző ötéves terv átlagos felvásárlásához viszonyítva 52 1 százalékos növekedést jelent. A tanácsi «rektor felvásárlásán belől különösen nagymértékben növekedett a közös gazdaságok árubaromfi termelése. A felvásárlás növekedése mellett figyelemre méltó a lakosság baromfihús valamint tolástoevaszitásának növekedése, mely ewben az életszínvonal emelkedését is tükrözi. A KSH által a megyében megfigyelt háztartásokban az egy főre jutó átlagos fogyasztás baromfiból az 1958. évi 13,4 kilogrammról, 1961-ben 15,9 kilogrammra, tojásból 149 darabról, 170 darabra növekedett. Az átlag 2,5 kilogrammos baromfihús, valamint a 21 darabos tojásfogyasztás növekedését a megye összes lakosságára vetítve több mint 100 vagon vágóbaromfi és csaknem 10 millió többlettojás fogyasztásával kell számolni. C minőségi változást és a fels vásárlás növekedését figyelembe véve, a baromfitermelésben és felvásárlásban nagyot kell előrelépni, hogy mind a népgazdaság, mind a lakosság növekvő igényét kielégíthessük. E feladatok megvalósítása érdekében az említett állománynövelés mellett szükséges több hiányosság megszüntetése. Nem megfelelő az elhelyezés, a férőhelyeknek közel fele ideiglenesen átalakított épület, amelyek sötétek, huzatosak, túlzsúfoltak, de kis befektetéssel a célnak megfelelően átalakíthatok. Még az újonnan épített baromfiférőhelyek sem kifogástalanok. Hibás típusterv miatt néhány év múlva födémcserére szorulnak, különösen a tojóházak épületei. Hiányosságuk továbbá az új épületkomplexumoknak, hogy az utónevelő csaknem mindenütt hiányzik. Tip’kus hibaként kell megem- * líteni a felszereléssel való ellátatlanságot, valamint a nem célszerű berendezéseket. Így például önetetőt, önitatót csak szórványosan lehet találni. Az állatok etetése általában fatálcákon történik, s ezért nagy a takarmánypocsékol ás. Nem megoldott, az ivóvízellátás, de nem tartják be rendszeresen a megelőző állategészségügyi intézkedéseket sem. Itt kell említést tenni a szak- emberhiányról is. A nagyüzemi baromfitenyésztés jól képzett gyakorlattal rendelkező állatgondozókat igényel. A baromfigondozók többsége jelenleg szakképesítéssel nem rendelkező idős dolgozó. A szakma szeretete és a hosz- szú gyakorlat átmenetileg pótolja a képesítés hiányát, azonban « jövőt illetően a tanulókcozésről feltétlenül gondoskodni kell. De biztosítani azt is, hogv az irányító szerveknél is speciálisan képzett szakemberek legyenek. 1/ ormányunk anyagi eszkö" zökkel is támoga+ja a baromfitenyésztést. Ebben az évben is további segítséget nyújt a baromfitenyésztés és árutermelés előmozdítására. Beruházási hitel útján új létesítmények megvalósítását teszi lehetővé A l’b felvásárlási árát növelték, ezenkívül a szerződéses takarmányjuttatás is növekedett. A nyújtott állami támogatás, a javasolt intézkedések, valamint a meglévő hiányosságok kijavítása teszi csak lehetővé, hogy a baromfitenyésztés és felvásárlás növekvő feladatait — mind a népgazdaság mind a lakosság érdekeinek figyelembevételével — maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Szabó László a megyei tanács fedváisáirlásd osztályának vezetője A Töviskesi Állami Gazdaság, Szeghalom felvételre keres gyapjúismerettel, lehetőleg egyetemi végzettséggel, gyakorlattal rendelkező iuhtörzstenyésztttt, továbbá sertéshizlalói és növendékszarvasmarha-nevelői brigádvezetőket középiskolai végzettséggel és állami gazdasági gyakorlattal. Fizetés kollektív szerint, útiköltséget behívás esetén térítünk. Jelentkezés írásban, a fenti címre. 92980
