Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
UM. Január 16. 1 2 Csütörtök Helyreállítják a dlplomáeiai kapcsolatokat Panama és az Egyesfiit Államok között Panama Az Amerikai Államok Szervezetének az Egyesült Államok és Panama közti viszály rendezése céljából Panamába küldött békéltető bizottsága szerdán a kora hajnali órákban bejelentette, hogy megállapodás jött létre, amelynek értelmében a két ország „mielőbb” helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat egymással. A diplomáciai kapcsolatok újrafal vételétől számított 30 napon belül az Egyesült Államok és Panama kormánya tárgyalásokat kezd „a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről”. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Panamában látszólag nyugalom van. A szórakozóhelyek, sportpályák újból megnyitották kapuikat, a nemzetközi légi forgalom is helyreállt. Az AFP tudósítója azonban megjegyzi, hogy lépien-nyomon az Ame- rika-ellenesség megnyilvánulásaival találkozik. Sok szórakozóhelyre nem engednek be amerikaiakat. A panamaiak sok papír- Egyesült Államok agresszív körei pénzre piros tintával felírták: „Jenkik, menjetek haza!” Sok amerikai laptudósító jobbnak találta, hogy kanadainak, angolnak vagy franciának adja ki magát. A kubai külügyminisztérium kedden este hivatalos nyilatkozatban cáfolta meg Rusk amerikai külügyminiszter állításait, amelyek szerint a panamai eseményekhez a kubai kormánynak bármi köze volna. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a panamai válságot az amerikaiak gyarmatosító politikája és a latin-amerikai országok szuverenitásának semmibevevése robbantotta ki. A kubai kormány nem tartja szükségesnek, hogy a felelőtlen vádakkal szemben védekezzék, ugyanakkor azonban egyáltalán nem titkolja, hogy erkölcsileg Panama népe mögött áll. A latin-amerikai közvélemény túlnyomó többsége változatlanul hangot ad annak a meggyőződésének, hogy a panamai válságért az Togliatti Belgrádban Belgrad A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának meghívására Falmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának vezetésével szerdán délelőtt egyhetes látogatásra a jugoszláv fővárosba érkezett az Olasz Kommunista Párt küldöttsége. A belgrádi pályaudvaron Pal- miro Togliattit és a küldöttség tagjait Alekszandar Rankovics, a JKSZ Központi Bizottságának titkára, Veljko Vlahovics, a JKSZ végrehajtó bizottságának tagja, valamint a JKSZ több más magasrangú személyisége fogadta. Az olasz pártküldöttség megbeszélést folytat a két párt együttműködésének továbbfejlesztéséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről, a nemzetközi munkás- mozgalom problémáiról. A jugoszláv főváros politikai Rádiólogika Azt mondfo a kölni rádió hírmagyarázója, ho^y semmi szükség a Hruscsov-üzeneiben vázolt nemzetközi egyezményre a határvidék területi viszályok békés rendezéséről. A kölni kommentátor alap s ember, ezért állítását meg is indokolja. Miután pedig nyugatnémet adóról van szó, amely mindent nyugatnémet mércével mér, hát a Német Szövetségi Köztársaságot hozza fel példának — bizonyítéknak. Megállapítja tehát, méghozzá „elvileg”, hogy az NSZK már hosszú évekkel ezelőtt elkötelezte magát, nem folyamodik erőszakhoz, de még csak fenyegetőzni sem fog vele. Hát ezt persze méltányolni kell, még akkor is, ha igen-igen felelős tényezők — köztük a miniszterelnök — nyilatkozatai (hogy Németországnak ma is az 1937-es határai az érvényesek) éppenséggel a kölni kommentátor ellen vallanak. De lássuk csak, mit kell a , hosz- szú évekkel ezelőtt” kitételen érteni: mikor kötelezte el magát Nyugat- Németország, hogy „nem folyamodik erőszakhoz vitás kérdéseinek megoldása érdekében*? A kölni kommentátor megmondja: a NATO- ba és a Nyugat-európai Unióba történt belépésekor. Tudja Isten, számunkra nem túlságosan meggyőző, hogy Nyugat-Né- metország éppen. akkor mondott le az erőszak alkalmazásáról, amikor belépett a legnagyobb nyugati katonai csoportosulásba... (sp) köreiben úgy értékelik, hogy Pál. miro Togliatti belgrádi látogatása cs megbeszélései Joszip Broz Ti- tóval, valamint a JKSZ több más vezetőjével jelentős eseménye a két párt hasznos és termékeny együttműködésének. A látogatásnak nagy figyelmet szentel a jugoszláv sajtó is. A Borba azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az Olasz Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége legmagasabb szintű tárgyalásai újabb ösztönzést adnak a két párt együttműködésének, amelyet újabb formákkal és tartalommal fognak gazdagítani a béke és a szocializmus javára. (MTI) a felelősek. Több dél-amerikai városban tüntettek Panama mellett. Sok politikai és társadalmi szervezet biztosította együttérzéséről a jogaiért küzdő panamai népet. (MTI) Teller támogatja Rockefellert New York Edward Teller, a „hidrogénbomba atyja” fenntartás nélkül támogatja Nelson Rockefeller elnökjelöltségét. A Chronicle című San Francis- co-i újság szerint Teller azért tört lándzsát az olajkirály mellett, mert Rockefeller „szilárd álláspontra helyezkedik a kommunizmus ellen”. Mint Teller kijelentette: „A mai kor hatalmas tapasztalatot és tüzetes tanulmányozási készséget követel a külpolitika és a honvédelem kérdéseiben”, Rockefeller fjedig „az a nagy államférfi, aki hatalmas erőfeszítéseket tesz e problémák megoldására”. Teller külön hangsúlyozta, hogy Rockefeller „olyan realisztikus tervet dolgozott ki, amelyhez hasonló szilárd kommunistaellenes állásponttal más nem dicsekedhet”. (MTI) A Panama-csatorna „életrajza” getrt, az Atlanti-óceánt és a Csendes- hoz tartozik, óceánt kapcsolja össze, 1914-ben adták az USA 1965-ben körülbelül 25 mfl- át a forgalomnak. A 81.6 km hosszú na dollár értékű berendezés egyidejű csatorna a két óceán közötti — a dél- átadása mellett a bérleti díj összegét amerikai kontinens körülhajózásából évi 1,9 millió dollárra emelte fed. A széles és átlagosan 13 m mély csatorna ugyanis a Szuezi-csatocma után a kapitalista világ legforgalmasabb mes- A közép-amerikai földszoros legkes- zetkilométernyi csatorna öve zet több terse ges víziútja. Forgalma az elmúlt kenyebb részét átszelő Panama-csatár- mint kétharmada viztorület, mert a io év alatt megkétszereződött és meg- ^ mely.lkít,le!nag^0,b'b Oaum-U* és a Madden-tó is a róná- közeMtette a (évi T5 „ama tonnás) átbocsátási kapacitást. Az egyre növekvő forgalom következtében az utóbbi években a Panama-csatorna jelentős bővítésének, illetőleg származó — távolságot mintegy 18 0<00 közép-amerikai forradalmi mozgalom teljesen új csatorna építésének icm-rel rövidíti meg. Építésében, mely nyomásának hatására pedig 19€0-bam szükségessége is felmerült. A csaton- még a múlt század nyolcvanas ével- panama szuverenitásának névleges el- na üzemeltetése az uSA-nak nagy Jö- ben kezdődött meg. eredetileg főleg Ismeréseként a csatomaővezet terű- védelmét francia tőkeérdekeltség vett .részt. A századfordulóra azonban már az Amerikai Egyesült Államok biztosított magának teljes szabad kezet, s Kolumbiát (mely országnak felségterületéhez tartozott a csatorna, a jelenlegi Panama Köztársaság egész területével) olyan feltételek elé állította, hogy azokat Kolumbia visszautasítani kényszerült. Kerek, hatvan évvel ezelőtt az Egyesült Államok támogatásával (USA hadihajó fedezete alatt), a 75 ezer négyzetkilométer nagyságú és ma 1,1 millió lakosú Panama eljelent. A csatorna teagének” kikiáltása után néhány nappal megkötötte a csa torna szerződést az USArvaf. A e^.rz<^s, szerint Panama; 10 millió dollárért és további 250 000, dollar évi használati cí$£rt ,a c^tornát és' enrtek’’ ''fiféV' oldalán 1 rriintegy 8 ’ kim szélességű területet a csa tornác vezetet ,,örök időikre” az USA felségterületének tekinti. A Budapestnél mintegy háromszorta nagyobb, 1660 négyhozzájárult. A Panama-csatorna az Egyesült Al- ilaimok számárakatonai és gazdasági Szempontokból egyaránt fontos. Stra- jtégiai jelentősége ugyan —* a haditechnikában bekövetkezett jelentős változások eredményeként — valamelyest csökkent, de gazdasági jelentősége az egyre fokozódó áruforgalom hatására évről évre növekszik. A 100—300 m reken 500 millió dollár volt. Ez összegből az USA bérleti díjként csupán nem egészen 10 rriiMió dollárt bocsátott Panama rendelkezésére. Könyv', nyen érthető tehát a Panamai Köztér-' saság azon törekvése, hogy a szuverenitását rendkívül sértő, évtizedekkel . ezelőtt, kedvezőtlen körülmények között megkötött csatornaszerződés felülvizsgálására törekszik. Bz üzemi páricsoportok szerepe a termelésben A pártcsoport része az alapszervezeteknek, azoknak a feladatoknak a megoldását segíti elő, amelyeken a pártszervezet egésze is munkálkodik. Munkája attól függ, hogyan dolgozik az üzemi pártalapszervezet vezetősége, miként aktivizálja, mozgósítja, lelkesíti a párttagságot, milyen feladatokkal bízzák meg az elvtársakat és miként kérik számon végzett munkájukat. Békéscsabán 112 alapszervezetből 46-ban működnek pártcsoportok, 287 pártcsoportból 205 közvetlen a termelőmunkában vagy a termelés szervezésében, irányításában vesz részt. A párt- szervezeteknek a termeléssel való foglalkozását legtöbbször a termelés pártellenőrzése, illetve a termelés pártirányitása kifejezéssel szoktuk emlegetni. Ez a kifejezés azonban nem fedi teljesen a lényeget A kommunistáknak sokkal többet kell tenniük a termelés ellenőrzésénél vagy irányításánál. Amellett, hogy élen járnak és példát mutatnak a termelő- munkában, mozgósítják a munkaterületükön dolgozókat a feladatok végrehajtására és a termelés során felmerülő számos problémát egyeztetnek, szerveznek, agitálnak. Intézik a dolgozók ügyes-bajos dolgait, azon fáradoznak, hogy az a kollektíva, melyben dolgoznak, teljes erővel a termelés szolgálatába álljon. Volt Idő, amikor az agitá- cióra külön népnevelő csoportokat szerveztek és más pártmunkát is részfeladatnak tekintettek. Ma már általában lebontják a pártfeladatokat és az üzemrészek, műhelyek, brigádok pártcsoportjai felelnek a pártpolitika végrehajtásáért minden vonatkozásban. A pártmunka a jelenlegi időszakban túlsúlyban a termelés szervezésére irányul. Van is mit tenniük pártcsoportjainknak, hiszen városunk üzemeinek a második ötéves terv időszakában 43—45 százalékkal kell többet termelni, mint 1960-ban. A párt- csoportoknak jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt három esztendőben mintegy 30 százalékkal növekedett üzemeink termelése. Az elmúlt tél különösen kemény próbának vetette alá pártcsoportjainkat, amíg a második ötéves terv első két évében ösz- szesen 12 százalékkal teljesítettünk többet az 1960. évi bázishoz viszonyítva, a tervidőszak harmadik évében 16 százalékkal kellett többet termelnünk. Most folynak a múlt évi ered* mények elemzései, a mérlegkészítés. Az eredményeket még nem ismerjük teljes részletességgel, annyit azonban már tudunk, hogy a múlt év mostoha körülményeinek ellenére üzemeink zöme teljesítette a múlt évi feladatát és ebben nagy része van az üzemi pártcsoportoknak. Például 1962-ben a kötöttáru- gyárban az eredményromlás okait a legélethűbben a pártcso- portbizalmi-értekezleten tárták fel, és ez nagy segítséget jelentett a gazdasági vezetőknek. A pártcsoportok tagjai szenvedő alanyai voltak a múlt évi sikertelenségnek, nekik kellett szégyenkezniük olyan dolgok miatt, amiért mások voltak a felelősek, de nekik vált vékonyabbá a boríték is, amikor szervezetlenség miatt sok volt az állásidő, a kapun belüli munkanélküliség bosszantotta a dolgozókat. 1963 első fél évében az elkeseredést a bizakodás váltotta fel. Segített a minisztérium, a gazdasági vezetők is a „sarkukra” álltak és a grafikon felfelé kezdett ívelni. Az összefogás, a pártcsoport tagjai véleményének figyelem- bevétele, melyben az üzem valamennyi becsületes dolgozójának véleménye benne volt, azt eredményezte, hogy az éves tervet tonnában 103,4 százalékra, darabban 104,3 százalékra teljesítették. Külön örvendetes az, hogy exporttervüket tonnában 13,9 százalékkal, darabban 17,8 százalékkal túlteljesítették. Ez azért jó dolog, mert a gyár jövője nagymértékben attól függ, milyen mértékben tudják növelni a gyártmányaik exportrészarányát. Ezt tudják a kör töttárugyár kommunistái, dolgozói s. azért fogtak össze, hogy a kis megtorpanás után újabb bizonyítékát adják: a népgazdaság nem rossz helyre ruházza be azt a 25 milliót, amit a második ötéves terv időszakában a kötöttárugyár rekonstrukciójára adott A múlt évi lemaradásokat általában a szokatlan téllel magyarázzák. Van ebben sok igazság, mert például a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat a múlt év első negyedévében ugyancsak lemaradt és úgy látszott, a lemaradás oly nagymérvű, hogy azt év végére képtelenek pótolni. Mégis a lehetetlennek látszó problémákat is meg lehet oldani, ha a kommunistáik összefognak. A vállalat- vezetés által kidolgozott intézkedési tervet a kommunisták elfogadták, magukévá tették, a pártcsoportok mozgósították a pártonkívüli dolgozókat az intézkedési tervben meghatározott célkitűzések megvalósítására. Az eredmény az lett, hogy a tégla- és cserépipari vállalat lényegében teljesítette 1963. évi termelési tervelőirányzatát. Ebben az eredményben benne van nem egy olyan pártcsoport eredményes munkája, mint Hadobás István pártcsoportjáé. Ez a part-
