Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
UM. Január 14. s Kedd Élőnyúl-fogás megvénkben Tanulnak a megye méhészei Békés megyében a földművesszövetkezetek felügyelete alatt működő méhésztársulásoknál minden télen megszervezik a szaktanfolyamokat Ezeken a társulások tagjain kívül részt vesznek a termelőszövetkezetek méhészei, a falusi ifjúsági szövetkezetek tagjai és olyanok is, akik még csak a jövőben foglalkoznak méhészettel. A szaktanfolyamokon kiváló előadók tarianak előadásokat A szakelőadások megtartásához a megyei méhész szakbizottság biztosítja az anyagot és filmeket is rendel a társulások részére. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya j magnetofonszalagra felvett szak- I előadásokkal is segíti a tovább- I képzést A megyei állategészség- I ügyi intézet és a MÉSZÖV de- I cemberben méhegészségügyi fele- í lősök részére tartott egynapos an- kétokat, s ezeken a méhbetegsé- gekről hangzottak el előadások. A nyolc járásban összesen 200 méhész vesz részt ezeken a tanfolyamokon. B. I. termelőszövetkezetbe. A leghelyesebb, ha elnököt maguk közül választanak a szövetkezeti tagok. Nagyon indokolt és méltányos a határozatnak az a pontja is, amely szerint azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők is kaphatnak indokolt esetben jövedelemkiegészítést, akik nem átirányítással kerültek valamelyik gyenge tsz-be. Ugyanilyen állami támogatást lehet engedélyezni azoknak, akik amellett, hogy saját szövetkezetükben dolgoznak, másik tsz-ben Is ellátják az elnöki, mezőgazdászi vagy a könyvelői teendőket. Elősegíti a határozat a nyugdíjas szakemberek munkavállalását is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya vezetőjének hozzájárulásával a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ekben 3—5, a közepesekben pedig 2—3 évi időtartamra a szüneteltetett nyugellátással azonos összegű jövedelemkiegészítésben részesülhetnek a nyugdíjas szakemberek. Mindemellett lehetőség van ura is, hogy azok, akik 1964- ben végeznek valamelyik középvagy felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményben, gyakornoki idejüket termelőszövetkezetekben tölthessék. Az ilyen gyakornokokat fogadó tsz-ek visz- sza nem térítendő állami támogatásként megkapják a gyakornoki fizetésnek megfelelő összeget. Ez a kedvezmény is számottevően hozzájárul ahhoz, hogy tovább javuljon a termelőszövetkezetek szakemberekkel való ellátottsága. A legjobb megoldás természetesen az, hogy a termelőszövetkezetek maguk gondoskodnak szakemberekről. Ezért helyes, ha a tsz-ek minél több fiatalt küldenek felsőfokú iskolára tanulmányi ösztöndíjjal. Az állam ehhez is segítséget nyújt a szövetkezeteknek: vissza nem térítendő támogatásként rendelkezésükre bocsátja az ilyen ösztöndíjak összegét. ■ Messzemenő és sokoldalú tehát az a gondoskodás, amellyel államunk a tsz-ek szakmai irányításának fejlesztését előmozdítja. A szövetkezeteken a sor, hogy éljenek a felsorolt lehetőségekkel, elsősorban ők maguk látják ennek hasznát, de jól szolgálják vele az egész mező- gazdasági termelés és ezáltal a népgazdaság érdekeit is. Gulyás Pál Sok prémes bőr tönkremegy — hiánycikk a bunda és a kucsma A napokban jót mosolyogva mesélte egyik ismerősöm: Férjem nemrégiben megnyúzott egy birkát egy közösen tervezett vacsorához. A birka tulajdonosa azt mondta: Amiért megnyúztad, borravalóként neked adom a birka bőrét. A férjem nagylelkű volt, a kijelentette: Add el a bőrt, s vegyél a pénzen, amit akarsz. Képzelje, milyet csalódtam, mindösz- sze 23 forintot kaptam érte. Meg is mondtam, hogy ezért kár volt strapálnom magam... Magam is jót mosolyogtam volna ezen, hogyha nem fordulnék meg gyakran az áruházatiban, ahová a család szükségleteinek beszerzése kényszerít időnként. Mostanában még egyszer sem sikerült úgy eltölteni néhány percet az állami áruházban és a gyermekruházati boltban, hogy ismét és ismét ne legyek fültanúja az ilyen párbeszédnek. — Irhabundát szeretnénk, — Nincs kérem. — Van-e kucsma? — Egyelőre nincs kérem — Mikor lesz? — Azt nem tudjuk, kérem. Az érdeklődők vérmérsékletük szerint vagy tudomásul vesz;k, hogy nincs, vagy pedig azt mondják: A mindenségit azoknak a divattervezőknek, most már a nőknek is kucsmát akarnak biggyeszteni a fejükre, csak azt nem mondják meg, hogy honnan lehet megvásárolni. Éppen egy fentihez hasonló Párbeszéd után találkoztam Ö6sze Paulák János elvtárssal, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat igazgatójával, s megkérdeztem, mi az oka annak, hogy mindazok, akik irhabundát, kucsmát, bekecset, szőrmebélést keresnek, csak „nincs kérem” választ kapnak a ruházati boltok kiszolgálóitól. A válasz az volt, hogy alkalmas időben keressem fel, s elbeszélgetünk róla. Így is történt. — Annyi mondanivalóm van, hogy hirtelen azt sem tudom, melyikkel kezdjem. Azzal-e. hogy Békéscsabán legalább 50 kiváló szűcs szakmunkás van, s miután hiába kopogtattak a szőrme- és kézműipari vállalat ajtaján, a szakmájuktól teljesen idegen foglalkozási körben helyezkedtek el. Nehéz szívvel mondtunk nekik nemet. Nehéz szívvel kell megállapítani azt is, hogy szinte haldoklik a szűcs szakma. Én idestova öt éve vagyok a vállalat élén, s azóta nem volt ipari tanulónk, a megye területéről is mindössze egyet vizsgáztattunk... El lehet képzelni ezek után, hogy milyen fájó szívvel mondunk nemet a kereskedelmi árubeszerzőknek, akik azzal keresnek fel bennünket, hogy 590 irhabundát, 16 ezer kucsmát, több ezer bekecset és gépkocsivezetői bundabélést akarnak megrendelni. Nemet kell mondjunk a legtöbb esetben azért, mert nincs nyersanyag. Központi készletből a msgye lakossága igényének talán egy ezrelékét kapjuk. Tavaly is 30 panofixbundára való anyagot küldtek, pedig, ha 550-ra valót kaptunk volna, az sem lett volna sok. Kucsmából, amely divat is, s amely jól védi a fejet és a fület a hidegtől, mindössze hatszázat tudtunk készíteni. S így sorolhatnám tovább az irhabundát, a bélést, a prémgallért, stb. Elgondolkoztam: lehetséges, hogy a juhállományban és vadállományban igen gazdag Békés megyében egy állami, vagyis tanácsi vállalati nem jut hozzá nyersanyaghoz 7 Ezt hangos szóval is kifejeztem, s megtoldtam azzal, hogy a megyét járva sok helyen láttam fészerben vagy a padláson heverő birka- és egyéb bőröket. Ehhez még hozzátettem azt is, amit a napokban a már említett ismerősöm mondott, hogy nem érdemes, főleg vidékről nem érdemes bevinni a birkabőrt Békéscsabára a nyersbőr-felvásárlónak, mert még borravalónak is , nevetséges összeget ad érte. — Megyeszerte nékem is sok termelőszövetkezeti vezető ismerősöm van, — jelentette ki erre Pau- lik elvtárs. — Az egyik vezető elmondta: nevetséges, hogy az üzemi konyha számára levágott 14 birka bőréért mindössze 140 forintot fizettek. Véleményem szerint azért küszködünk mi anyaghiánynyal, s azért nem tudjuk betölteni hivatásunkat, vagyis kielégíteni a lakosság igényét irhabundából, kucsmából, bekecsből, stb., mert a tenyésztők nincsenek érdekelté téve abban, hogy értékesítsék a birka-, a kecske- és az egyéb bőröket. De nincsenek érdekeltté téve a vadászok és a vadat kedvelők sem abban, hogy vigyázva nyúzzák meg a nyulat, s értékesítsék a bőrét. Kapásból tudnék néhány olyan vadászt felsorolni, akiről tudom, hogy elégeti vagy a vécébe dobja a nyúlbőrt. De tudnék jó néhány olyan termelőszövetkezetet is felsorolni, ahol az elhullt naposbárányokat egyszerűen elássák, mert nem tartják kifizetőnek a mngnyúzását, pedig... Itt van az én kucsmám. Évekkel ezelőtt készült naposbárány- bőrből. Három darabból kitelik, s legalább 200 forint az ára. A nyersbőr-felvásárló — megmagyarázhatatlan okok miatt — csupán 1—2 forintot fizet egy báránybőrért. Hasonlóan alacsony, mindösz- sze 18—25 forint között váltakozik egy nagy birka bőr ára is. Egy birkabőrből 500—-550 forint értékű mellény készül. A bőrt csak im- mel-ámmal értékesítik — ha ugyan értékesítik. Mi szomorúan azt tapasztaljuk, hogy nem értékesítik, hanem ott tartják a padlásgerendán, s ott eszi meg a moly, vagy pedig sehogy, vagy félig kikészítve az ágy elé terítik szőnyeg helyett. Az is előfordul elég gyakran, hogy eladják vagy feldolgoztatják maszek szűcsökkel. Példa erre, hogy tavaly is 600 birkabőrt foglalt le a rendőrség három maszek szűcstől. Az azelőtti években is volt erre példa bőven — Eddig csak a tényeket, s ráadásul mind a szőrmeipari vállalat, mind a lakosság Igénye szempontjából szomorú tényeket állapítottunk meg. Paulik elvtárs szerint milyen megoldást lehetne találni arra, hogy minden levágott prémes állat bőre nyersanyagként .jelentkezzen a vállalatnál, s aztán használati cikként az áruházakban, az igények kielégítésére? — Én már sokat töprengtem ezen. Véleményem szerint rengeteg bőrhöz hozzájutna a vállalat s hatalmas értékeket tudnánk megmenteni a népgazdaságnak, hogyha a Békéscsabai Szőrme- ét Kézműipari Vállalat nyersbőr-kikészitő engedélyt kapna. A megyei tanácson keresztül már fordultunk ilyen kérelemmel a Könnyűipari Minisztérium hoz, de nemleges választ kaptunk. Én nem tudom, hogy a Simontor- nyai Szőrmeipari Vállalat milyen megokolásból kapott nyersbőr fel- dolgozási engedélyt. Tény az, hogy itt Békés megyében sokkal több a prémes állat, mint azon a vidéken. S mi meg tudnánk találni a módját annak, hogy a megye juhtenyésztő gazdaságaiból, a háztáji gazdaságokból is felvásároljuk a bőrt, még az elhullt naposbárányok bőrét is elég jó áron. Kikészítési engedély birtokában megfelelő kapcsolatot teremtenénk a vadásztársaságokkal is, s akkor nem s?mmisülnt meg annyi nyúlbőr, a vállalat kiváló szűcseinek nem kellene gyakran munkásnadrágokat varmi. mert lenne munkájuk. Mi több legalább 30 szűcs szakmunkást tudnánk alkalmazni azok közül, akik kénytelenek voltak más munkakörben elhelyezkedni, kitéve annak, hogy lassan elfelejtik szakmájukat. Azt, hogy most megyeszerte mennyi bőr megy tönkre, csak akkor derülne ki, hogyha a Köny- nyűipari Minisztérium az indokolt kérésnek eleget téve, kikészítő engedélyt adna a Békéscsabai Szőrme. és Kézműipari Vállalatnak, amely kedvezőbb felvásárlási árral érdekeltté tenné' a szövetkezeti gazdaságokat és az egyéneket is abban, hogy minden prémes á’lat bőrét gondosan nyúzzák le, megfelelően kezeljék és értékesítsék. Nemcsak arról van itt szó, hogy irhabundához, kucsmához, bekecshez, béléshez jussanak mindazok, akik igényt tartanak rá, hanem hatalmas értékek megmentéséről is. Éppen ezért mielőbb intézkedni kellene, hogy a termelők érdekeltté legyenek téve a nyersbőr megbecsülésében és értékesítésében. Kukk Imre A Békés megyei ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT felvételre keres gyakorlattal rendelkező motorszerelőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat anyaggazdálkodási osztályán, Békéscsaba, Széchenyi utca 6. 92975