Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI, Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA '• \ NÉPÚJSÁG 1964. JANUAR 12., VASÁRNAP Ara: S# fillér XIX ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Nagyobb önállóság — több felelősség I Ismerje meg minden szövetkezeti tag | KÖRÖSTÁJ | Mai | Hideg idő Érdekek találkozása Elkészült megyénk öntözéses gazdálkodásának A múlt évben láttam egy karikatúrát. Csikók voltak rajta. Az egyik kérdezi a másikat: Mi leszel, ha felnősz? Traktor! — hangzik a válasz. Az olvasó elmosolyodik. A ló sohasem válhat traktorrá. De traktorrá vedlik a csikó, ha a külkereskedelem valutáért exportálja és a kapott valutáért traktort vásárolnak a mezőgazdaságnak. Ugyanezt mondhatnánk arról a zöldségről is, amelyet a megye szövetkezetei a Békéscsabai Konzervgyárnak termesztenek. Ez a gyár működésének első és második évében a minőségi követelmények teljesítésével az ország egyik igen jelentős exportüzemévé vált. Az itt konzervált árut főként a baráti országokba szállítják. Ellenértékként műtrágyát, növényvédőszert, gépet és sokféle közszükségleti cikket kapunk. Zöldségből és több ipari növény termékéből hazánknak — ha a külföldi piacon időben jelezzük — korlátlan exportlehetőségei vannak. Ha a termelő- szövetkezetek zöldpaprikából, Vöröshagymából, paradicsomból, uborkából, cukorrépából, kenderből, napraforgóból, cirokból a tavalyinál többet termelnek, akkor elsősorban gazdaságuk bevételi forrásait növelik, ezzel együtt az ország árualapját, a bel- és a külföldi keresletek kielégítését, a népgazdaság erőforrásainak gyarapítását segí tik. A múlt évben az értékesítés körül itt-ott voltak problémák. Szerkesztőségünk tagjai is jártak a városok melletti csérite- lepeken és látták az egészséges zöldpaprikából tornyosuló prizmákat. A szövetkezetek megtermelték az árut, a felvásárló átvette és a szeméttelepen „értékesítette”. Abban az időben ez a tény igen sok bosszúságot okozott. Aki látta vagy tudottá dologról, az azt a következtetést vonta le; minek szorgalmazzák a megyei és a járási szervek a zöldségtermesztést, amikor a megtermett áru egy részét a tsz-ek nem tudják értékesíteni. Azután az átvételek körüli bonyodalmakból is olyan következtetést vontak le, hogy jövőre, mármint az idén, nem termelnek sem szerződésre, sem más módon káposztát, paprikát és így tovább. A múlt évi gazdálkodás eredményeit latolgatva elmondhatjuk: a szövetkezetekben a zöldségtermesztés hozama az 1962. évinek kétszerese, de inkább 'többszöröse lett. Amíg 1962- ben a korai káposzta 50—60 mázsa holdanként) átlaggal termett, addig 1963-ban a 150 mázsa átlagtermés mindennapos eredménynek számított. A kereskedelem — főként a külkereskedelem — holdanként 50— 60 mázsa káposztatermésre szerzett vevőt a bel- és a kül földi piacokon. Mint ismeretes, ennél jóval több termett, de a hosszú tél miatt későn érett be. A külföldi kereskedők a termés betakarításának időszakában szerződésen felüli magyar árut nemigen vettek át, mert koráb ban Közép-Európa más orszá gainak zöldségexportjára is szerződtek, a lakosság várható vásárlási szándékának maximális kielégítésére. A káposzta jó része tehát a késés és a jóval több termés miatt maradt idehaza, került a silóba vagy éppen azonnali takarmányozásra. Azt mondják, mindent meg lehet magyarázni. Nem erre gondolok, pusztán arra, hogy a múlt évben a zöldségtermesztés fejlődése — a hozamokat figyelembe véve — örvendetess' vált. A vártnál több zöldség viszont kényszerhelyzetet teremtett. A belkereskedelem, de fő ként a külkereskedelem felkészültségénél nagyobb volt a feladat. Ezekből a tényekből egyes tsz-ekben mégsem vonhatnak le olyan következtetést, amely ? termelés múlt évi színvonalú nak csökkentését céiozza. Tér meljenek csak minél több zöld séget és inán növényt. Szerződjenek a MÉK-kel és a konzervgyárral holdszámra és mennyiségre most, a termelés szervezésének időszakában, hogy a kereskedelem alaposan felkészülhessen a szerződött áru értékesítésére. Ma már ismeretes, hogy a szövetkezetekben eligazodtak a zöldség és általában az ipari növények termesztésének dóiéiban. Tavaly éppen ezért lehetett árubőség mindkét féle növényből. A kereskedelem — külföldi partnereivel — már meg is állapodott erre az évre a múlt esztendőben szállított mennyiség feletti áru átvételében. Ezért került ma ismét a szorgalmazás középpontjába a zöldség és az ipari növények termesztése. Országos érdekről van szó. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a nagy anyagi áldozattal megszerzett külföldi piacokat a népgazdaság továbbra: is megtarthassa. Az ország csak így juthat fontos kész- vág; félkész termékhez, vagy éppeT nélkülözhetetlen nyersanyag hoz. Az érdekek tehát valamllyer formában találkoznak. A termékbőség az egész országo* gazdagítja, növeli a szövetke zeti gazdálkodás tekintélyé- Áruink minőségével elismerés' ügyünknek pedig — szerte f világon — barátokat szerzünk Dupsi Xárol) tervezete a harmadik ötéves terv időszakára A tsz-ekben 125—130 ezer holdat öntöznek 1970-re Az öntözéses gazdálkodás elismert megyei szaktekintélyei ösz- izeál’lították a harmadik ötéves terv időszakára a fejlesztési tervet. A munkabizottság a terv ösz- szeállításánál három dolgot vett figyelembe. Elsőnek: a második ötéves terv öntözéses gazdálkodásának eddigi eredményeit gyűjtöt- ék össze, hogy a fejlesztés ütemét 1964-re és 65-re, a második ötéves terv időszakára ütemeseb- ’>é tehessék. Ezzel együtt konkrétan kidolgozták az öntözésfejlesz- ési tervet a következő két esz- endőre. Ezt követően összeállí- ották a harmadik ötéves terv időszakára az öntözéses gazdálko- lás tervezetét. Ebben az esztendőben eredetileg 3500 hold új terület öntözését állították tervbe a szövetkeze- ek. A népgazdaság erőforrásai lehetővé teszik az öntözés gyorsabb ütemű fejlesztését. Így az idén 9000 hold új területre jut majd a Körösökből és a Tiszalöki Duzzasztóműből öntözővíz. Jelentős helyet kap már az idén a legelők öntözése. Csaknem 4500 holdon növelik a fühozamot sávos öntözéssel. 1965-ben az öntözés fejlesztése megtartja az 1964. évi ütemet. A harmadik ötéves terv időszakában — 1970-ig — összesen hat öntözőrendszer építését fejezik be. Ezeket a rendszereket a második ötéves terv időszakában kezdték el építeni. Körösladány- ban, Köröstarcsán, Mezőberény- ben, Szarvason, Csabacsűdön, Bé- késszentandráson mintegy 26 000 holdra jut az említett öntözőrendszerekből víz. A harmadik ötéves tervben felépül a Békési Duzzasztómű is. Ezzel Doboz és Békés környékén, forint értékű árut gyártottak. Mindennek eredménye, hogy az 1500—1700 forintos átlagkeresetet Több mint egyhónapi ay eresé gr eszesed és a Mezőbsrényi Textilipari Ktsz-ben A Mezőberényi Textilipari Szö- etkezet hetven dolgozója megtet- é a magáét az elmúlt esztendőben. Jóval túlteljesítették az éves 'érvét, méghozzá úgy, hogy az előírt öt fillérrel szemben minden forintra 19 fillér nyereség jut. Ez abból adódik, hogy áttértek a két műszakos termelésre, s rezsi- költségben éves viszonylatban ; mintegy 200 000 forintot takarítót- ; tak meg. De takarékoskodtak a j nyersanyaggal is. A szövetkezet- • ben a megengedett hulladék 15 százalék, ezzel szemben hét százalékra csökkentették. Negyedivenként 65—70 000 szalvéta, 20 000 törülköző hagyta el a szövetkezetét s a 700 000 forintos termajd a makkosháti víztároló építésével Békéscsaba, Gyula, Szabadkígyós és Újkígyós térségében fejlesztik az öntözéses termesztést. A Tisza—II. duzzasztó építésével Kondoros, Hunya és Mezőberény Hunyával szomszédos határrésze 50 000 holdnyi területre kap vizet. Ugyancsak 1970-ig befejezik az úgynevezett K—XIII. öntöző- rendszer építését Füzesgyarmat határában. Ide a Tisza—I. Duzzasztómű ad vizet. . A távlati fejlesztési terv meghatározza az öntözéses gazdálkodás további fejlisztésének területét is. Előírja, hogy tanulmánytervet kell készíteni Mezőhegyes térségére, a Maros vizének hasznosítására. Ezzel egyidőben meg kell vizsgálni, hogy Orosháza környékére milyen módon juthatna el Mezőhegyes térségéből a Marosvíz. A kötöttebb talajú járások, közöttük Szegha'om és Sarkad, egy nagyobb vízbefogadóképcssé- gű csa'omát kapnak. A csatorna építéséről a III. ötéves tervben, szintén tanulmánytervet állítanak össze. Az elgondolás szerint Szeghalom déli része felöl Vésztő és melési értékkel szemben 850 000 Sarkad felé vezetnék a Berettyó vizét. A harmadik ötéves terv időszakában az öntözéses terület mefigyelembe véve, egész évi jó gyénkben megközelíti a 125—130 munkájukért egy hónapinál több ezer holdat. A beruházások össze- nyereségrészesedést kapnak a dől- j ge — szakemberek becslése szerint gozók. — eléri a kétmilliárd forintot. Orosliúzcr — télen Növényvédelmi tanfolyam Gyulán A termelőszövetkezetek a gépe- ■ síléssel egyidőben jelentős össze- ■ get fordítanak növényvédelemre. • A közös gazdaságok többsége már ■ rendelkezik nagy teljesítményű ■ Rapidtox porozó- és permetező- ■ géppel. December 31-ig 208 ilyen ■ gépet vásároltak. Ebben a ne- : ryedévben Békés megyébe 83-at : szállít az ipar. ■ A növényvédelem szakszerű el- ! Mására, a gépek kezelésére szak- ! nunkásokat foglalkoztatnak. A • legyei tanács mezőgazdasági ősz- I álya a múlt esztendőben kél ■ tanfolyamon csaknem 100 növény- • egészségügyi szakmunkást képzett ■ ki. Ebben az esztendőben január- { ban és februárban újabb 100 sző- ■ vetkezeti gazdával ismertetik meg • a nagyüzemi növényvédelem ten- : i ivalóit. Jelenleg negyvenen ta- : ) ulnak Gyulán a növényvédő ál- ; tonnás szakembereitől. A tanfo- : Ivam négyhetes. Január végén : a hallgatók szakmunkásvizsgát i lesznek. í (Képes riport az 5. oldalon.)
