Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

t9M. Január 8. 2 Szerda A mezőmegyeri tanács 1963. évi utolsó ülésén... A tanácsterem gyönyörűen dí­szített falain a zászlók erdeje és történelmi nagyjaink képe alatt csendben gyülekeztek a tanácsta­gok és a meghívott vendégek. Én a meghívott vendégek sorában he­lyezkedtem el, s megilletődve vártam az eseményeket. Szabó István tanácselnök üdvözölte a szinte kivétel nélkül megjelent ta­nácstagokat és a vendégeket. Üd­vözölte azokat, akik felelősségtel­jesen, hűséggel és becsülettel vé­gezték dolgukat. Amilyen lelkese­déssel vettek részt az év eleji ta- nácsrválasztásokban, olyan erőt, öntudatot és készséget mutattak egész évben. A tanács múlt évi munkájáról Szabó István tanács­elnök számolt be. Részletesen ele­mezte az eredményeket, annak legértékesebb tulajdonságával: a realitással. Szólott a második öt­éves terv teljesítéséről is. Kiemel­kedő esemény, hogy községünk­ben, a Béke Tsz-ben a gépesítés száz százalékban megvalósult. Nagy eredmény, hogy egyéni ter­melő már csak 38 katasztrális hold földön termel, 1—1 kataszt- rális holdas darabokon. A terv­teljesítés 1964. évre vonatkoztatva biztosítottnak látszik, mivel ez az év volt az, amikor az agrotechni­ka útmutatásai alapján idejében, tervünk túlteljesítésével elvetet­tük a búzát és a betervezett 12,67 mázsa termésátlag biztosítottnak látszik. Az őszi talajmunkákat a tsz lételése óta először az agro­technika minden lehetőségének felhasználásával, idejében elvé­gezte. Általában az őszi munkák, a jövő évi talajelőkészítés igen jó minőségben történt, bízhatunk te­hát benne, hogy úgy a közös, mint a háztáji gazdaságokban a kukoricatermelésben is az átlagos 17,20 mázsa májusi morzsolt ku­koricát 1964-ben meg tudjuk ter­melni. Részletesen ismertette a cukorrépa, napraforgó, kender, si­lókukorica, lucerna, zöldségfélék termelési eredményeit, kisebb hi­ányosságait. A talajerő utánpótlására a trá­gyázás adatait is alaposan elemez­te. Majd a növényvédelem ered­ményeit tárta a tanácsülés elé. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a minőség javítását hangsúlyozta és a takarmánybázis megjavítását sürgette. A tsz nagy-nagy ered­ménye, hogy az egész lakosságot el tudja látni hízó-„anyaggal”. Ja­vasolja, hogy a tanács a lakosság körében végezzen felvilágosítást a háztáji gazdaságok kocaállomá­nyának növelése érdekében. A község, a tsz az államunkkal szembeni értékesítést 20 százalék­kal megjavította az 1962. évivel összehasonlítva. Különösen az őszi betakarítás­nál volt feltűnően észrevehető a jó munka. Megállapítja azt is, hogy a tsz az 1963. évben sokat erősödött. A tagság átlagjövedel­me 13—14 ezer forint között mo­zog. Ez a megszilárdulást jelenti. Fokozni, emelni kívánják tovább­ra is a tagság jövedelmét, a pre­mizálást olyan formán fogják ja­vítani, kiépíteni, hogy az teljes egészében vonzó legyen és érde­kelté tegye a tagokat a munká­ban. Gabis Pál tsz-elnök Ismertette, illetve kiegészítette a tanácselnö­ki beszámolót azzal, hogy a tsz készül a zárszámadásra. Annak adataiból néhányat a tanácsülés előtt ismertetett. Különösen jó ha­tással volt az az elgondolása, hogy a tsz előhasú kocákat szándéko­zik kiadni tagjainak előnyös fel­tételek mellett, a helyi kocaállo­mány megjavítása érdekében. E bejelentést a tanácsülés örömmel, megelégedéssel hallgatta. A mind­végig komoly tárgyalások legki­emelkedőbb vonása az volt, hogy mind az elnöki beszámoló, mind a hozzászólások nem az elmúlt 1963. évi eredményeket könyvelte csu­pán, hanem az 1964. évre is tű­zött ki fontos feladatokat. Terve­ket szőtt a jövőre és ennek érde­kében hozott fontos határozato­kat Gyöngyösi Károly tanár Új turnus érkezett. •• Eélélőtt 10 óra. Ismét érkeztek hárman. Ahogy átlépik a küszö­böt, szíves jónapottal köszönti őket az örökké pipázó Jíyisztyár bácsi, a portás. A vendégek lepas- kolják kabátjukról, kucsmájukról a havat, aztán előveszik tárcá­jukból a megbízólevelet. Ki, honnan érkezett? Rácz János Kis zom borról, Ko- ródi Imre Mórahalomról, tehát mindketten Csongrádból, Mitykó János pedig Nagyszénásról. A fo­lyosó falára függesztett osztálybe­sorolásból hamarosan kiderítik, hogy melyikbe fognak tartozni, melyik teremben tanulnak, ki ve­zeti az osztályukat és melyik szo­ba lesz otthonuk három hónapig. Aztán fogják a bőröndöt és meg­nyugodva indulnak az emeletre™ Ök hárman és még legalább het­venen tegnap, hétfőn megkezdték politikai ismereteik gyarapítását az MSZMP Békés megyei Pártis­koláján, Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útján. Az idei első turnusba tartoznak, az 1983/64-es tanévben viszont a második tur­nust alkotják. November végén hatvanegyen vettak búcsút az is­kolától, mely most ismét benépe­sült, termei előadások, folyosói, szobái hasznos esti beszélgetések, viták színhelye lett. Ezúttal termelőszövetkezeti, gép­állomási és állami gazdasági párt- munkások tanulnak, fejlesztik to­vább politikai tudásukat. Az elő­Törökország felveti Ciprus Nicosia Habár Cipruson megszűntek a fegyveres harcok, a szigetországra még mindig a feszültség légköre jellemző. Az országban egymást követik a török és a görög nem­zetiség közötti incidensek. Kedden például a törökök elraboltak há­rom görög személyt. Néhány nap­pal ezelőtt egy autóbusz görög utasai tűntek el. Az utasokat túszként tartják fogva a törökök. Kolumbiában iokozódott a sztrájk mozgalom adók, szemináriumvezetők — Mól. csán János, Csicsely Mihály, Lip­csei Imre és Futaki László — Bocskai Mihálynéval, az iskola ve­zetőjével az élen igényesen felké­szültek az új turnus oktatására a téli szünet idején. Miről lesz szó e három hónap alatt? — Amellett, hogy részletesen elemezzük az SZKP XX., XXII. kongresszusa, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, a VIII. pártkongresszus anyagát, sok szó esik majd a pártépítésről, a párt­munka stílusáról, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről, a mai világhelyzetről, a KGST-ről, a kommunista erkölcs­ről, aztán a tsz-ek, állami gazda­ságok, gépállomások pártmunká­sainak feladatairól. Negyvenegy előadás hangzik el ez alatt a há­rom hónap alatt és sok egyéni beszélgetésre, nézettisztázó vitára szakítunk időt — mondotta Bocs­kai elvtársnő. Ha már az 1963-as évet magunk mögött hagytuk, érdemes megemlí­teni, hogy 1957. október elseje a megnyitás — óta 1963 végéig 1545 Békés, Csongrád, Szolnok és Bács megyei pártmunkás végezte el itt a két----- 1958 óta három — h ónapos pártiskolát A tanultak hasznosításával a korábbinál ma­gabiztosabban tudnak dolgozni I mindannyian. i P. R. Bogota Kolumbiában az 1963-as évet a sztrájkmozgalom fokozódása és a munkásosztály akcióegységé­nek erősödése jellemezte. A sztrájkolók száma az előző évi 50 000-rel szemben 110 000-re nö­vekedett. A sztrájkok következté­ben 132 millió munkanap esett ki. Első ízben vettek tevékenyen részt a sztrájkmozgalomban a mezőgaz­dasági munkások. A Liberális Forradalmi Mozga­lom nevű kolumbiai párt parla­menti képviselői határozatban sürgették, hogy Kolumbia állítsa I Francia Kommunista Párt és a Spanyol Kommunista Párt közös közleménye Párizs Mint az Union Francaise d’In- formatian hírügynökség jelenti, 1963 decemberében találkozott a Francia Kommunista Párt és a Spanyol Kommunista Párt kül­döttsége. A találkozóról kiadott közös közlemény rámutat: a Fran­cia Kommunista Párt és a Spa­nyol Kommunista Párt küldöttsé­ge átfogó véleménycserét folyta­tott, amelynek során bebizonyo­sodott, hogy teljesen egyetérte­nek a nemzetközi helyzet, vala­mint a francia és a spanyol po­litikai helyzet és távlatok értéke­lésében. A világban végbemenő esemé­nyek — állapítják meg a nyilat­kozatban — bebizonyították, hogy helyes az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezleten együttesen kidolgozott és egyhangúlag elfoga­dott irányvonal. (MTI) helyre a diplomáciai és kereske­delmi kapcsolatokat a szocialista országokkal. A határozat felszó­lítja a kormányt, tegyen lépése­ket a Szovjetunióval, Csehszlová­kiával, Magyarországgal, Románi­ával, Bulgáriával, Jugoszláviával, Albániával, a Német Demokrati­kus Köztársasággal, Lengyelor­szággal, a Kínai Népköztársaság­gal, valamint a főbb semleges or­szágokkal való diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatok létrehozá­sa érdekében. A kolumbiai politikusok megál­lapítják, hogy e kapcsolatok fel­vétele Kolumbia népének gazda­sági és kulturális szempontból csak előnyére válhat. (MTI) Az angol katonaság — írja ezzel kapcsolatban az AFP — „egyelő­re nem tesz semmit az ilyen ősz- szetűzések ellen”. Makariosz elnök kormányát rendkívüli ülésre hívta össze. Kü- csük alelnök és a kormány török miniszterei elhatározták, hogy a tanácskozást bojkottálni fogják. A török kisebbség vezetői egyébként megszakítottak minden kapcsola­tot Makairiosszal. Azzal vádolják az elnököt, hogy „megsértette az alkotmányt és merényleteket ké­szít elő a török lakosság ellen”. Ankarában közben bejelentet­ték, hogy a küszöbönálló londoni értekezleten Törökország a mosta­ni alkotmány alkalmazása mel­lett szállt síkra és követeli, hogy semmit se változtassanak rajta. Mint ismeretes, a szigetország al­kotmánya a török és a görög nemzetiségű lakosság ellentétének állandó forrása. Kormánykörök­ben hozzáfűzték, hogyha a lon­doni értekezlet kudarccal végző­dik, akkor Törökország felveti Ciprus megosztásának tervét. A török külügyminisztériumban már dolgoznak is ezen a terven. (MTI) Marokkó nem teljesíti a bamakói határozatot Párizs A Le Monde algíri tudósítást közöl Algéria és Marokkó viszo­nyának alakulásáról. A francia lap szerint a határkonfliktus ren­dezésében a bamakói határozat óta lényegében nem jutottak elő­re. Az egyetlen fontosabb ered­mény, hogy a fegyverszünetet mindkét oldalon betartják. Algé­riai részről gondosan kerülnek minden súrlódási lehetőséget Ma­rokkói részről azonban nem haj­landók aláírni azt a jegyzőköny­vet, amely szerint a csapatokat hét kilométerre az eredeti határ mögé kell visszavonni. Ben Bella az algériai miniszter- tanács legutóbbi ülése után kije­lentette, a diplomáciai viszony rendezéséről addig nem lehet szó, amíg Marokkó nem vonja ki csa­patait Algéria területéről és nem Goldwater „új programot ad ff Walter Lippmann is megírta, hogy — a következményektől el­tekintve — volna benne logika, ha a Köztársasági Párt Goldwater szenátort jelölné Amerika követ­kező elnökéül: ne mondhassa sen­ki, hogy a Köztársasági Pártnak ugyanaz a programja, mint a de­mokratának. A megjegyzés, amelyből némi irónia is kicsen­dül a hagyományos „kétpárti” amerikai választások címére, ak­kor hangzott el, néhány hónappal ezelőtt, amikor még senki nem gondolta volna komolyan, hogy az amerikai jobboldal hírhedt fi­gurája valóban jelöltetni kívánja magát. Az új év első hetében azonban Goldwater közölte, hogy indul, most, a második héten pe­dig már arról is nyilatkozott, hogy milyen programmal. Az NBC televízió-társaságnak interjút adott, s ebben a többi kö­zött az alábbiakat ígérte választó­inak, ha a párton belüli, majd az elnökválasztáson rá adják a vok- sukat: változtatja meg magatartását a Marokkóban élő algériaiakkal szemben. Az algériai kormány Fehér Könyvet készül kiadni az algériai állampolgárokat Marok* kóban ért sérelmekről, bebörtön­zésükről és a kiutasításokról. (MTI) — felmondaná a moszkvai atomesend-szerződést — felrúgja a szovjet—amerikai diplomáciai viszonyt — faképnél hagyja az ENSZ-et. Az ígéretek mellett egy-egy szerény „ha” is szerepel: minder­re természetesen csak akkor ke­rülne sor, „ha” az Egyesült Álla­mok „érdeke” — különösen erő­politikai szempontból — úgy kí­vánná. Szó, ami szó, szép kis v á 1 a s z - t á s t kínál Goldwater — Johnson ellenében, akit a Demokrata Párt minden bizonnyal újra jelölni fog, s aki Hruscsovhoz címzett újévi üzenetében éppenséggel az eny­hülés, a jó indulatú cselekedetek mellett tett hitet. Johnsont egyéb­ként egyes kommentátorok a „mesterkélt” jelzővel illetik. Goldwater viszont maga jelentet­te ki a New York Times tudósí­tóinak, hogy ő eredetileg „liberá­lisnak indult”. Képzelhetjük, mi­csoda programmal állna most elő, ha mindjárt ultrakonzervatívnak indult volna... (sp) Száz éven bellii újabb földrengés San Franciscóban? Megkérdezitek egy neves szeiz- mológust, Pierre Saint-Amand-t, kell-e San Francisco városában újabb nagy földrengéssel számol­ni? A szakértő kijelentette, hogy véleménye szerint száz éven be­lül majdnem bizonyosra vehető, hogy újabb hatalmas földrengés történik San Francisco területén. A várható elemi csapás esetleg ugyanolyan erővel sújthatja a vá­rost, mint a katasztrofális 1906-os földrengés, amely teljesen elpusz­tította San Francisco belterületét és több mint 450 ember halálát okozta. A probléma néhány hónappal ezelőtt került'előtérbe, amikor a Pacific Gas and Electric Company engedélyt kapott, hogy a San Francisco melletti Bodega Bay nevű öbölben hatalmas nukleáris erőművet építsen. Az erőművét a vállalat egy geológiai vetődés te­tejére építené; ez a vetődés mint­egy ezer kilométer hosszúságban húzódik a nyugati tengerpart mentén és áthalad San Francis­co legsűrűbben lakott területén. A geológiai képződmény 1800 óta eddig 58 esetben volt kisebb-na- gyobB földrengések színhelye. A Bodega-öbölbeli atomerőmű meg­építésének ellenzői százával bo­csátották fel a röpcédulákat hor­dozó léggömböket, tiltakozásul az ellen, hogy a város közelében atomerőmű létesüljön. Attól tar­tanak, hogy földrengés esetén az atomerőmű radioaktív lecsapó­dással árasztaná el San Francis­coi. (Reuter)

Next

/
Thumbnails
Contents