Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

1964. Január it

4

a

Pántéi

„Sok prémes bőr tönkremegy hiánycikk a bunda és a kucsma“

Hozzászólás a Népújság cikkéhez

Sóik gondolatot ébresztett bennem a Békés megyei Népújság január 14-i számában, a fenti cím alatt megjelent cikk. Elfoglak ember lévén, csak most jutottam oda, hogy ezeket a gondolatokat rögzítsem is.

Azzal kezdem, hogy a cikk szinte betűről betűre igaz: megye. és. országszerte lebecsülik a nyersbőr felvásárlását Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy nincsenek érdekeltté téve sem az eladók, sem a felvásárlók, hanem abban is, hogy most születőben van egy tervezet, amely szerint a jövőben csak a MÉK vásárolja fel a nyersbőrt Én, aki apámtól tanultam a szakmát, s már harminc éve gyakorolom, előre aggódom. Eddigi tapasztalatom ugyanis az, hogy a MÉH-nél nincsenek szakképzett átvevők, akik megfelelően minősíteni ét kezelni tudnák a bőrt, tudtommal kezelési hiba miatt nagyobb mennyiségű tönkre is ment már. De nem is erről akarok én beszélni, hanem arról, hogy a nyersbőr nem hulladék, miért akarják a MÉH-re erőltetni, ahol eddig tehertételnek számított minden darab bőr átvétele, s nem ösztönözték, hanem inkább lebeszélték a földművesszövetkezeti hivatásos és megbízott felvásárlókat a bőr összegyűjtéséről.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy a megyében 40 földművesszövetkezeti felvásárló és 60 megbízott vásárolta fel a bőröket, ezeket behozták a Megyei Értékesítő Központba, ahonnan átszállítottuk a nyersbőrgyűjtő és készletező vállalatnak. A MÉH is

az összegyűjtött bőröket szintén az említett vállalatnak adta át A múlt óv szeptemberében átiratot kaptunk a MÉH- központtól, hogy a földművesszövetkezetek a továbbiakban ne foglalkozzanak a nyersbőr-felvásárlás sál, mert az kimondottan a MÉH- t elepek re tartozik. Kiderült, hogy a MÉH-központ ezt nem beszélte meg a SZÖVOSZ-szal, s így továbbra is foglalkoztunk a felvásárlással. Aztán újabb határozat született január elsejével, amely ugyancsak azt Írja elő, hogy a földművesszövetkezetek szüntessék be a nyersbőr-felvá* sáriást. Jelenleg azonban még minden maradt a régiben.

Nekem, mint a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet központi felvásárlójának, nincs semmi hasznom a nyersbőrfel vásárlásból, mert fő .profilunk a toll begyűjtése. Mégis azt mondom: sokkal jobb lenne a nyersbőr-felvásárlást továbbra is a földművesszövetkezetekre bízni, ahol mintegy 100 hozzáértő ember foglalkozott eddig vele. Természetesen én is vallom a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat igazgatójával, hogy anyagilag érdekeltebbé kellene tenni mind a termelőket, mind a felvásárlókat, s emellett valóban kellene megyénkben egy nyersbőr-feldolgozó vállalat, amely kimondottan a lakosságtól felvásárolt bőrök feldolgozására szorítkozna.

Rengeteg bőrt lehetne felvásárolni nagyobb anyagi érdekeltség mellett. Erre csak egy példát mondok: Farkas Gábor, a Zsadányi

foglalkozott bőrfelvásárlással, s j Földművesszövetkezet felvásárióBenzinkufat kap Gyula

Huszonöt új benzinkút építését kezdik meg

Az Asványolajforgalml Vállalat ■ Eddig ötven falusi földművesszö1964. évi tervének legfontosabb beruházási feladatai közé sorolta a benzinkúthálózat fejlesztését. Huszonöt új üzemanyagtöltő-állo- más építésének megkezdését tervezik, ebből valószínűleg 8—10 készülhet el ebben az évben, a többit jövőre fejezik be. Az idei 8—10 új kút nem szünteti ugyan meg a gyorsan növekvő gépkocsi- állomány kiszolgálási nehézségeit, de enyhíti majd a torlódást a forgalmasabb töltőhelyeken.

Vidéken elsőnek a tavalyról áthúzódott kútépítéseket, a ceglédit és a tatabányait fejezik be. Az idén elkezdik és befejezik az új töltőállomás építését Szolnokon, Veszprémben, Kiskunhalason, Dunaújvárosban, Szentesen, Szombathelyen, Tapolcán és Vácott. Ezek a kutak általában négyosz- loposok lesznek, kivéve Tatabányát, ahol öt oszlop ötféle üzemanyagot szolgál majd ki. A terv az, hogy azokon a helyeken, ahol már van kút, lehetőleg nem szüntetik meg a régit, hanem átállítják keverék árusítására.

Az idén elkezdik és jövőre fejezik be a kútépítési Esztergomban, Hajdúszoboszlón, Kiskunfélegyházán, Mezőtúron, Nyíregyházán, Sümegen, Szekszárdon, Gyulán, Kaposvárott. Miskolcon, Budaörsön. Ezenkívül . a lehetőséghez mérten Dunaújvárosban és Győrött szeretnének egy-egv új kút teleoítéséhez fogni már a meglevőkön kívül. Megjegyzendő, hogv az ÁFOR az idei kutakhoz szükséges mintegy száz oszlopnak eddig csak körülbelül a felét tudta biztosítani, de bíznak benne, hogy a többit is sikerül beszerezni.

Folytatja az Á^OR a tavaly megkezdett falukút-telepítést is.

vetkezeti bolt kapott ilyen kutat a kétütemű motorok kiszolgálására. Az idén száznak az elhelyezését tervezik. (MTI)

ja havonta végi gkerékpározza a környékbeli községeket, és 5—6

ezer forint értékű bőrt vásárol fel. Fáradságáért azonban havonta mindössze 4—500 forint jutalékot kap. El lehet képzelni, hogyha a termelők, s a felvásárlók a jelenlegi alacsony felvásárlási árnál és jutaléknál jóval többet kapnának, mennyi olyan bőr kerülne a feldolgozóiparhoz, amely az eddigi gyakorlat szerint az érdektelenség és a közömbösség miatt tönkremegy. Nagyon visszás dolog, hogy egy ötkilogrammos gyapjas juhbőrért mindössze 40 forintot kap a termelő, ha értékesíti. Ha viszont lenyír róla 3 kiló gyapjút és azt értékesíti, akkor K0 forintot kap érte. A bőrt, amelyből értékes szattyánt lehetne készíteni, odadobják a kutyának, mert nem tartja érdemesnek, hogy 5 forintért becipelje a felvásárlási helyre.

Mi, a felvásárlók körében, megyei és országos tanácskozáson is többször beszélgettünk már azokról a szomorú tapasztalatokról, hogy tönkremenni látjuk a rengeteg, szűesárunak kiváló nyersbőrt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy amíg egy húsvéti bárány bőréért öt, egy naposbárányért egykét forintot fizetnek, miközben egy kevésbé értékes zsebkendő 9—15 forintba kerül, nem tudjuk elérni azt, hogy minden levágott vagy elhullott prémes állat bőrét lenyúzzák, s értékesítsék. Nálunk, Békés megyében rengeteg a juh. és a vadállomány. Ha az évente levágott állatok mindegyikének bőre felvásárlásra és feldolgozásra kerülne, akkor nemhogy irhabunda, kucsma-, bélés- és gallérhiány nem lenne megyénkben, hanem még exportálni is tudnánk. Ehelyett azonban az alacsony felvásárlási ár és jutalék, meg a nehézkes felvásárlás miatt — legalábbis tudtommal — prém- cikkekből jelentős mennyiséget importálunk.

Weisz László központi felvásárló, Békéscsabai Fmsz.

VADÁSZ FERENC:

A tűzcnUatonacUlc

(46.)

Forradalom és szeretet

ök együtt jártaik, szemlátomást becsülték egymást, volt erejük hozzá, hogy együttesein álljanak egy nagy cél szolgálatába.

— Féltem, hogy a szülők megszólnak, afféle csélcsap alaknak tartanak, aki előbb az egyik, aztán a másik lányuk után szalad. De hát...

Azzal ne törődj — nyugtatta Aliz. — Szerintem a fiatalabbik lány illik hozzád- Kati, ahogy elmondod, stramm gyerek. Neveld meg.

Feri hálásan nézett Alizra.

— A szülei szegények, de nagyon kispolgáriasan gondolkoznak, ez a baj. Mert az még érthető volna, hogy féltik Katit, hogy azt szeretnék, olyannal járjon, akinek komolyak a szándékai. De... túlságosan számítók is... és a nővére olyan emberrel jár...

— Mifélével? — kérdezte Kálmán.

— Valami úriszabó gavallér.

— A lánnyal beszélj — tanácsolta Aliz —, ne a szüleivel, ö értsen meg, ez a fontos. Ha szeret, melletted marad, ne félj, akármi lesz is.

— Igen, de—

— Az úriszabó? — kérdezte Csabai.

— Ronda alak. Félfuvalkodott fráter — mondta Feri.

— Sajnáld le. Mi közöd hozzá? Nem neki udvarolsz.

— Ez igaz.

— Hát akkor?—

Kálmán a kiteregetett lapokra mutatott. — Hány lehet?

— Száznál jóval több — mérte fel tekintetével Feri.

összerezzentek, hallgatóztak.

— Nincs semmi baj — szólt Aliz.

Motorzúgás hallatszott. Erősödött, aztán fokozatosan elhalkult.

— Tényleg érzelgősség, ha az ember ilyenekről beszél? — — kezdte újra Feri.

— Aligha — vonta meg a vállát Aliz. Kivel beszélnénk őszintén, ha nem egymással?

— Ha nem értjük egymást — szólt Csabai —, hogyan érthetjük a többi embert? Nekünk

Évzáró vizsga Biharugrán

Az orosházi mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályának hallgatói vizsgáztak a napokban Biharugrán. A halgazdaság és a Felszabadult Föld Termelőszövetkezet tagjai közül 24 felnőtt vett részt a levelező oktatáson. A második évfolyam évzáró vizsgáját január 15-én tartották. Képünkön a hallgatók egy csoportja vizsga előtt.

300000000000000000000000000000000000000000000000

Új politikai kiadványok jelentek meg

A Kossuth Könyvkiadó gondozásában január első felében figyelmet érdemlő kiadványok jelentek meg. A nagy forradalmár, Lenin halálának 40. évfordulója alkalmából híres politikusok, írók, egyszerű pártmunkás-kor- társak visszaemlékezéseit gyűjtötték össze és adták ki Lenin, az ember címmel. Nagy érdeklődésre tarthat számot a pártmunkások körében Lenin: A pártélet normáiról című könyve, mely gazdag cikkgyűjteményt tartalmaz, s bepillantást eng:d abba a nagy jelentőségű tevékenységbe,

melyet Lenin fejtett ki a pártélet normáinak és a vezetés elveinek kidolgozása érdekében.

A Kossuth Könyvkiadó Tények és érvek sorozatának 12. füzete a szocialista országok helyzetét elemzi. V. Pavlenda Csehszlovákia időszerű közgazdasági kérdéseivel foglalkozik érdekes könyvében. Most jelent meg N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága plénumán a vegyipar rohamos ütemű fejlesztéséről tartott beszámolója Ojabb nagy lépés a kommuni»- mus felé címmel.

nem lehetnek titkaink egymás

előtt. Sok az ellenség, kevés a rendes ember.

Feri bólintott.

Sokat töröm a fejem. Forradalom, szeretet összefér-e?

— Szerintem el se választható — mondta Aliz.

— Lehet Akikért harcolunk, akiknek csak jót akarunk, azok szerethetnek bennünket Ha nem szeretnek, akkor vagy nem értik, mit akarunk, vagy... Akkor valamit rosszul csinálunk, valami nem tetszik nekik.

— Ilyen nem lehet — kapta fel a fejét a lány. — Mindent úgy csinálunk, ahogy kell, hiszen különben miért is tennénk akármit is.

Az öreg vekker a sublóton tizenegyet mutatott. A kéményben dúdolt a szél. A Körvasút sor felől vonatfütty hallatszott A lakás nagyon kihűlt.

— Az öregek — rezzent össze Aliz. Hagyni kellene, hogy lepihenjenek.

— Bizony — helyeselte Feri. — Odakint rostokolnak.

— Még ezt az egy csomagot — . mutatott az asztal sarkára Kálmán. — Negyven-ötven papír le. hét...

A megszáradt röpiratokat Aliz gondosan egymásra rakta. Labdát gyúrt az elrontott példányokból, a padlón szétdobált, hí.

bás papírokból. A kályhában új_ ra fellobbant a láng, de meleget már nem adott

Vargáék szemmel láthatóan szívesen fogadták a bejelentést:

— Mindjárt megvagyunk.

De egy szóval se sürgették őket.

— Egy cseppet se nyugtalankodjatok — szólt Varga. — Ami. nek meg kell lenni, az csak készüljön el.

— Elkészül — nyugtatta Peri.

— Akkor rendben van — bólintott a kazánkovács. — Miattunk ne siessétek el.

A papír elfogyott. A nyomokat eltüntették. Meleg vizet hoztak lavórban a konyhából.

— Jó erősen — biztatta Feri szakértelemmel Alizt és Kálmánt. Átcsúsztatta kezükbe a szemcsés, lúgos, háznál főzött mosószappant.

Sokáig mosták a kezüket, mint az orvosok műtétnél. A gép is visszakerült a helyére.

A papírba csomagolt, gondosan átkötött röpiratokat rongyba csavarták és ideiglenesen Varga szalmazsákjába dugták. Valahová a vánkos alá, fejhez, ahol nem gyúródik.

Búcsúzkodtak. Előbb Aliz és Csabai, aztán néhány perc múlva Feri tette be maga mögött a léces kertkaput.

(Folytatjuk}

\