Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
M6C január 23. s CsflMSrfflk A fényképészek szobájában kicsinyített vagy nagyított képet készítenek a foíériporter fdvé* teréről. Major Géza iéiyköpései láthatjuk munka közben. Tervek az önkéntes véradómozgalom fellendítésére 1954-ben létesült az Országos Véradószolgálat Békéscsabai Alközpontja, mely tehát idén ünnepli fennállásának 10 éves jubileumát. Néhány, a legutóbbi évek eredményeit szemléltető adat: 1960-ban összesen 6588-an, egy év múlva 12 353-an, tavaly pedig 15 ezernél többen adtak rendszeresen vért a megyéből. A véradó- mozgalom most már ná’unk elérte azt a mennyiségi pontot, hogy lehetővé vált egy, az eddigi térítéses véradásnál nemesebb véradómozgalom kiterjeszt 'se, me’y az anyagi érdekeltség kizárásával, az emberek segítőkészségére támaszkodva biztosítja egészségügyi intézmények zavartalan és díjtalan vérellátását. A tava’yi 15 ezer rendszeres véradó közt már 4 ezer térítés nélküli véradót találunk. A békéscsabai véradóállomás, s a Vörös- kereszt megyei szervezetének célja: számukat 1964-re háromszorosára növelni. Az előzetes becslések szerint a térítéses véradók közül mintegy 4500-at sikerül még ez évben megnyerni a díjtalan véradás számára. A Vöröskereszt és a véradóállomás sok új jelentkező bekapcsolódását várja az „Egy véradó”-mozgalomtól, melynek lényege, hogy minden eddigi véradó évenként egyet szervez ismerő-ei, rokonai köréből az ügy számára. S természetesen döntő az önkéntes mozga- ! lom fellendülésében a Vöröskereszt alapszervezetek munkája, hiszen a tapasztalaik azt mutatják, hogy amelyik községben, üzemben az illetékes aktívák jól dolgoznak, ott a véradás is fellendül. Hogy az 1964-re díjtalanul adott vér mennyiségét elérje az Országos Vérellátó Szolgálat Békéscsabai Alközpontja, a tavalyi 47 kiszállással szemben az idén már 108 kiszál'ásos díi'alan véradónapot rendez a Vöröskereszttel együtt. (Ezenkívül a békéscsabai állomáson bármikor vesznek vért a jelentkezők'ől. A békéscsabai lakosságból különösen sokat várnak a jövőben a nagy nyári mezőgazdasági munkák, s a téli közlekedési nehézségek idején, mikor a vidékre kevésbé lehet számítani.) A többi már a m -gye lakosságán múlik: ahhoz, hogy a jó szervezés eredményeként ez évben más járások is felzárkózzanak a véradásban eddig kitűnt sarkadi. orosházi, mezőkovácsházi és szeghalmi járás mellé, s más községek is versenvre keljenek a mozgalomban kiváló eredményt elért Almáskamarással. Mezőhegyessel, Okánnyal. Sarkaddal, a községek, városok lakóinak nagy társadalmi összefogására van szükség. r. a. Sárga Antal a filmnegatí vöt cinkiemezre másolja át. A cinkográfus: Beleznai Mihály maratáshoz készíti elő a cinklemezt. Fotó: Kocziszky László Ä közös beinkről, amely január 1 -tői működik Moszkvában Január 1-től működik Moszkvában a KGST-országok közös bankja, hivatalos nevén a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja. Igen gyorsan létrejött a KGST-nek ez a nagy lehetőséget teremtő, új intézménye. Mindösz- sze tavaly februárban alakult meg a KGST Valuta és Pénzügyi Állandó Bizottsága, amely fe’ada- tul kapta a sokoldalú elszámolási rendszer és a bank működési szabászatának kidolgozását, fis íme, 11 hónap múltán létrejött a KGST-országok közötti sokoldalú elszámo’ás rendszere. A kölcsönös áruszá’1 Másokkal és egvéb fizetésekkel kapcsolatos sokoldalú elszámolásokat a szerződő felek közt a kö”ös bank bonyolítja — a tagországok bármelvik-My átutalható úgynevezett transzferábilis nibailbam. Me'vek a bank ái+al bonyolított sokoldalú elszámolási rendszer előnyei? A KGST-or-’ágok kölcsönös államközi elszámolásaikat eddig szinte kizárólag kétoldalúan bonyolították le, V30"s ké‘ ors^óg áruforgalma és egvéb fizetései évente szükséoíkóppen ki kellett, hogv egVen'ítsév e<cunást. A sokoldalú elszámolásnál már nincs erre szükség. Vizsgáljuk meg mindazt közelebbről epv konkrét példán. Bulgária és Magvarország csairögv, m!nt Magyarország és az N+iK között ko-áHban törekedni k«'lett a kétoldalú egyensúly b'z+osítA á- ra. fizért Bul zárin az ellenire sem vá'áro’hatott több <*é- pet és műszert Magyarországtól, a pernek határt szabott. A nem fizethettek nekünk fő kiviteli cikkünkkel, zöldséggel és gyümö’cs- csel, hiszen mi magunk is exportálunk hasonló terméket. Hazánk viszont nem szerezhetett heoé’dá. ul több vegyi cikket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk volt nehéz tartanunk a kéto’da.lú egyensúlyt. Most a sokoldalú elszámolásokkal O7o\ g V’i1 gek realizálódhatnak, hiszen tartozásunk keletkezhet az NDK-nál többlet import miatt, ha hasonló értékű követelésünk van Bulgáriával szemben gépexportból, s Bulgária sokoldalú egyensúlyát viszont az NDK-ba irányuló kon- zervszállítmányokkal biztosíthatja. Aljdba Vécére* ezek után a sokoldalú elszámolások jelentősége a KGST-országok kü’kereskedelmének alakulásában. A nemzetközi munkám-'goszt ás fejlődését ma már kifejezetten fékezné a kétoldalú egyensúlyra való törekvés, amikor a ♦ermé’és jsTaVo*f*ásáhaai. a tervek összehangolásában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás önmagában azonban csak lehetőség, eszköz, feltételezi például a kü'kereskedem! tervek soko'd°lú összehangolását. Az idén először sokoldalú külkereskedelmi tanácskozásra kerül sor. Ugrásszerű fejlődésre azonban csrlk az úi. ’966—1070-os hosszút l“iá-ntú küli'eroekodo’ml sze-ző- dóseknél számíthatunk. am'kar mold hosszú távon a külkereskedelmi árus’ruVtúra aiakf*ásön*l eleve figyelembe veszik a sokoldalú e’számoiás lehetőségeit. firdem**s megemlíteni, hogv a sokoldalú elszámolás rendsze-e segíM a ro-nzo♦i cztakaéatafak jobb és hatékonyabb kieléyttésé-f ís, fiz a tőbb< köpött 37+ jelenti, hogv a korszo-iVVn termékek a szoe:al'S+a világpiacon i« ega'm irikóbb otadhatatlanná vá'"ak. Mivel nem cél ma már a kétoldalú egvensúlv mindenáron va’ó b'z+orí‘ása. növekszik annak lehetőség, hogv va’amennvf csak o’van terméke» vá«ároHon a másiktól amire va’óban szüksége van. A Gazdasági figvüttműködé- Nemzetközi Bankiának alaptőké- je egyébként 300 mil’!ó átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST-országok a kölcsönös kereskedelemben lebonyolított export mértéke alapján járulnak hozzá. Így Magyaroe-aójT 21 i millió átutalható rubelt fizet j a bank alaptőkéiébe. A bank rövid lejáratú hiteleket nyújthat 1 annak a tagországnak, amelynek szezonális termelési okokból nincs megfelelő követelése átutalható rubelben, amivel az importárukért fizethetne. A bank hitelt folyósíthat a sokoldalú megálla- nodásokban nem szereplő soron- kívüli vásárlásokra és más esetekben. Mindezen kívül a bank alap- szabá’yzata lehetőséget nyújt hitelfolyósításra iparvállalatok és más közös intézmények építése, felújítása, üzemeltetése céljából. A hitelnyújtáson és a sokoldalú elszámolás lebonyolításán kívül a közös bank feladatai közé tartozik még a KGST-országok és más államok (köztük a tőkés országok) gazdasági együttműködésének fejlesztése. A bank-alapszabálvzat lehetővé teszi, hogy olyan országok is belépienek a bankba, illetve bekapcsolódjanak az átutalható rubelels7.ámo'ási rendszerbe, amelyek nem tagjai a KGST-nek. A Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja elvállalhatja a tagországok, illetve egyes vállalat ügveinek bonyolítását és maga Is bankügyleteket folytathat r tőkés piacon. A közös bank tevékenysége a tagországok telje? egyen jogúsá- gá,n és S7,u verem tájának tiszteletben tartásán alapul. A bankot a bnnktarács irányítja. Mindegyik tagországnak egv szavazata van a tanácsban, fiiggeilenül attól, milyen összeggel járult hozzá az alaptőkéhez. A tanács amely negyedévenként ülésezik, csak egyhangú döntéseket hozhat. A mindennapi ügvek intézését a banktanács halá-ozata'nak alapján nyolctagú ügyvezetőség végzi. Minden ország egy-egy képviselőt küld az ügyvezetőségbe öt évre. Az új esztendő e'ső hónapját írjuk, s máris jelentős szervezeti lépést tett előre 1964-ben a KGST. Nem kétséges, hogy az új közös bank hozzájárul majd a szocialista nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztéséhez, a KGST országok gazdasági erejének növeléséhez. K. J.
