Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

Wi Jurafe a

6

Csütörtök

Elet a szarvasi pedagógusijukban

^Pedagőgusolk Szakszervezete Szarvasi Járási Tessedik Sámuel Pedagógus Klubjának programja 1963. november 1-től 1964. május 31-ig” — olvassuk a tükörsima Delta-papírra nyomott címsorokat. íme a változatos tartalomból néhány cím: Ankét a nevelési tervről, Kül- és belpolitikai helyzetkép, Járási nevelők napja, Szarvas fejlesztési tervéről, Az ÖRKI kutatási eredményeiről, A divatról, A népművelés és a pedagógusok, A Szolnoki Művésztelep meglátogatása, Ismerkedés Dunaújvárossal, Kirándulás a Szarvasi Állami Gazdaságba, A vas- és fémipari ktsz megtekintése, Iskolák politechnikai kiállítása...'

A klub elnöke dr. Gábris József, a Szarvasi Vajda Péter Gimnázium igazgatója. A vele való beszélgetés alatt elénk tárult enMlnfiárom kötet szocializmust építő ««száguinkinak egyugyanazon Időszakát ftleai fel: az 1956-os ellenforradalmi konszolidációtól a szocializmus alapjai lerakásának befejezéséig. Mindhárom snunika e történelmi időszak más-más oldalát tárja az olvasó elé s így a 3 kötet együtt tulajdonképpen ennek az Időszaknak gazdasági és ideológiád ke- gesztmetszetét adja.

Fehér Lajosnak A szocialista mező- gazdaságért című könyve szocialista fejlődésünk kéíségtelenüj legjelentősebb politikai és gazdasági eredményeinek: a mezőgazdaság saociaMsta átszervezésének útját vetíti az olvasó elé. Megmutatja, hogy e fejlődésben elért sikereink forrása a párt helyes >— jobb- és baloldali' elhajlásoktól

MOZ I

JANUAR 23.

Békési Bástya: Farkasok közt védtelen. Békéscsabai Brigád: Honfoglalás I—n. Békéscsabai Szabadság: Boccacetó 70 n. Békéscsabai Terv: Kálóján cár. Gyomai Szabadság: Keresztesek I—n. Gyulai Petőfi: Párizsi kaland. Mezőkovácsházi Vörös Október: Cartouche. Orosházi Parti- kán: Szigorúan titkos. Sarkad! Petőfi: Epekedő szerelmes. Szarvasi Táncsics: A szélhámosnő. Szeghalmi Ady: Négy szerzetes.

A tv műsora

Január 23-án, csütörtökön 15.55 Vnukovo—Moszkva légi kapuja. Az Intervizió műsora Moszkvából. 17.40 Hírek. 17.50 Orosz társalgás haladóknak. Vizsga előtt... 18.10 Házunk tája. A gyümölcsök téli ápolása. 18.15 Kicsinyek műsora. 1. Tücsök úrű. Mesejeaenet. 2. Cicamica postája. 18.45 A jövő hét műsora.

18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.45 Beszéljünk róla... Dr. Garam József jegyzete. 19.50 Tánciskola. A bécsi keringő. 20.15 Megemlékezés Gábor Andorról. Irta és elmondja: Gárdos Miklós. 20.20 Hotel Germánia. Tv-film (ism.) (Csak 14 éven felülieknek!) 21.15 Az Újságíró ; Klubban. Helyszíni közvetítés. 21.45 Hírek. Tv-hiradó (ism.) (MTI)

1 román te'evízló mai műsorából

18.00 A televízió híradója. 18.10 Gyermekeknek: Val-Virtej... és a

Húsvét-szigeti szobrok titka (I). 18.45 Film a múzeumainkban található dísztárgyakról. 18.55 Irodalmi újdonságok. 19.40 Szokásos tavasz. Kisfilm.

19.55 A rádió és televízió szimfonikus zenekara hangversenyének n. része. Közvetítés a rádió és televízió hangversenyterméből. Vezényel Ema- noil ELenescu érdemes művész. Műsoron: Bartók Béla n. zongoraversenye. Előadóművész Nicolae Brlndusi. Befejezésül: Hírek, időjánek a kis önkéntes jellegű szervezetnek élete, egész tevékenysége.

Az elmúlt évek során a járás és Szarvas község pedagógusai körében mind erősebben jelentkezett a vágy egy olyan hely, olyan otthon után, ahol időnként egymással találkozhatnak, ismerkedhetnek, baráti és kollegiális kapcsolatba kerüilb“tnek. Ez a természetes igény öltött testet 1962-ben, a pedagógus-szakszervezet és az érdekelt nevelőtestületek munkája nyomán, a klub létrehozásával.

Szarvason, a Szabadság útja 27 szám alatt lévő helyiség berendezésével és minden belsőségével megfelelő hangulati környezetet nyújt az igazi klubélethez. A szarvasi pedagógusok többsége klubtag, de az otthon nem merev, nem zárt hely. Más dolgozók is látómentes — politikája volt, amely fi gyelembe vette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfőbb lenini követelményeit.

Fock Jenőn ék A magyar népgazdaság a szocialista fejlődés útján című könyve megvilágítja népgazdaságunk 1956 utáni eredményeit, nehézségeit, valamint a további feladatokat. A szerző rámutat az ellenforradalom előtti párt- és gazdasági vezetés hibáira, a bajok és nehézségek forrásaira, megmutatja a népgazdaság helyzetét és kulcskérdéseit a tárgyalt időszak egyes állomásain s helyes gazdaság- politikai vonala alapján részletesen ismerteti a továbbhaladás feltételeit a népgazdaság különböző ágaiban.

Mindkét kötet közös érdekessége, hogy tekintélyes részben tartalmaz olyan beszédeket is, amelyek a Központi Bizottság ülésein vagy szűkebb körben, aktívákon hangzottak el s nyomtatásban még nem jelentek meg.

Szirmai István A kommunista eszmék győzelméért című kötete ideológiai és kulturális kérdésekkel foglalkozik. Értékeli az értelmiség szerepét az ellenforradalmi időkiben, leleplezd az ezzel kapcsolatos helytelen és ellenséges elképzeléseket. Marxista magyarázatot kapunk a könyvből több, azóta is sokat vitatott aktuális ideológiai kérdésre, mint például a pártosság és a modernizmus az alkotómunkában, a művészetben s elsősorban az irodalomban. E kérdéseket nemcsak elvi síkon, hanem az alkotók gyakorlati munkájával kapcsolatban is elemzi a szerző. A kötet tartalmazza Szirmai István elvtársinak az eszmei of- fenzíváról szóló nagy jelentőségű

gátját, ha a tagók sorába lépnek. Esténként közel félszázan járnak ide. A vidéki nevelők csupán alkalmilag néznek be, olyankor, ha a járási székhelyen van dolguk. Az ő bevonásuk a rendszeres klubéletbe a távolság miatt szinte megoldhatatlan.

Az aktív nevelők mellett igen kedves vendégek a nyugdíjas pedagógusok, akik közül mind többen keresik fel a helyiséget, hogy beszélgetve, sakkozva, kártyázgat- va, avagy a tévé mellett töltsék el kellemesen az időt. Lelkes Pál nyugdíjas nevelő, aki kartársának, Kalmár Lászlónak, a klub kulturális felelősének rendszeres segítője a munkában, egyben a nyugdíjasok itteni „ügyvivője” is.

Az időtöltési céllal rendezett kulturális lehetőségek mellett akad másféle, mélyebb célzatú is. A klubprogramnak megfelelően most alakulnak a tudományos és művészeti körök; az irodalmi, a pedagógiai, képzőművészeti, nép- művészeti, természettudományi, bábjátszó és a turista kör. Mindegyiknek olyan tanárnő vagy tanár a vezetője, aki abban a leg- otthonosabb, legjáratosabb. A képzőművészeti kör tagjai a klub költségén már jártak Budapesten, tárlatnézós céljából. Az előadások közül is megtartottak néhányat, így legutóbb a járási tanács művelődésügyi osztályával és a pedagógus-szakszervezet járási bizottságával közös szervezésben a nevelési tervről kettőt is.

Vannak már és még mindig egymás u+án alakulnak ifjúsági, termelőszövetkezeti, pedagógus- és más klubok, mint a fiatalok és a felnőttek, iskolások és dolgozók kulturális környezetben és körülmények között való találkozási, ismerkedési, szórakozási szándékának helyei. Népművelő szerepük abban a láncban, amit szocialista művelődésnek nevezünk, vitathatatlanul fontos. A pedagóguskluboké különösen az, hiszen a nevelés élvonalába tartozók „állóképesebbé” tételének egyik jó helye és módja. Éppen ezért örömmel publikálhattuk a szarvasi oe- dagógusklub létezését és edd gi működésének eredményeit. Ahhoz azonban, hogy hatása valóban járási méretű lehessen, javasolnánk a járás községeiben „fiókklubok” szervezését. Helyiség a művelődési otthonban vagy másutt akadna talán, tagság pedig, a szarvasihoz hasonlóan ugyancsak széles alapokon verbuválódhatna. Időnként a járási klubbal közös megmozdulásokban is részt vehetnének. A szép cél megérné a fárad:!i l

v. v.

cpIluszár Rezső

zárszámadás után vásároljon a szövetkezet

SZAKÜZLETEIBEN

Minden házba

WtUViWiÖ*

•((SZÖVETKEZETI SZAKÜZkETBEN Szaküzleteink a megye egész területén!

Fejlődésünk keresztmetszete

Megjelentek a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István elvtársak gyűjteményes kötetei

Pfrfdgógwnolii írják

Az osztályíőnoki óráról

^z. elmúlt évek pedagógiai szakirodalma elég sokat foglalkozott az osztályfőnöki órák céljával, fő elveivel, tartalmával és módszereivel. Ennek ellenére meg kell vallani őszintén, hogy igen sokszor vagyunk még most is olyan véleményen, hogy szívesebben megtartanánk szaktárgyunkból inkább két órát, mint egy osztályfőnökit. Ennek az érzésnek azonban megvannak az indokló tényezői is. Ezek között ; lehetne felsorolni a következőket. Mivel évente átlagosan 30 órát lehet számolni, amit ebből az óratípusból megtart egy nevelő — feltéve, ha- minden évben osztályfőnök — ebből logikusan következik az, hogy nem tud eleve olyan rutinra szert tenni ezen órák megtartásában, mint például szaktárgya területén. Ezért. aztán lényegesen hosszabb ezekre az órákra a felkészülés ideje is, és azoknak a módszereknek a jó megválasztása, melyek eredményre vezetnek. Hozzájárul még ehhez e nehézségeken kívül az a tény is, hogy mivel az osztályfőnöki órák — az V. osztály kivételével, ahol ezekre az órákra legkésőbb az ötödik órában sor kerül, mivel erre a heti óraszám lehetőséget ad — a többi osztályokban ezek az órák mindig hatodik órák. Ekkorra a tanulók többsége nemcsak szellemileg, de fizikailag is elfárad.

J lyen gátló kínyezők ellenére azonban minden osztályfőnöknek az a feladata, hogy tudása, leleményessége és a helyi adottságok minél jobb felhasználásával, lehetőleg minél eredményesebb órát tartson ebből az óratípusból is. A továbbiakban nézzük meg, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyek ezt a munkát- segítik, előbbre vihetik. Első helyen kell itt megemlíteni az 1961 december végén megjelent Segédkönyv az osztályfőnöki munkához c. kiadványt, mely bevezetésében többek között így summázza célját:

„Segíti az osztályfőnököket a munka megtervezésében, a tanulók személyiségének megismerésében, az osztályközösségek kialakításában és nevelésében, a tanulók világnézeti nevelésében. Felvázolja i szülői házban végzendő nevelői munka módjait és tartalmát.”

Ha a sorok mögé nézünk, rögtön lyugtázhatjuk, hogy valóban így ’.ehet összegezni azt az igen sokrétű munkát, amelyet ezen az órán kell — persze a többire épülően — megvalósítani.

A következőkben most próbáljuk meg ezeket a gondolatokat aprópénzre váltani, azaz nézzük meg néhány példán keresztül azt, .hogy milyen módszerekkel lehet ezeket a feladatokat megvalósítani? (Előre szeretném bocsájtani, hogy nem vallom e módszerek egyedüli helyességét, tisztában vagyok azzal, hogy minden olyan módszer jó, ami eredményre vezet.)

Még tanév megkezdése előtt az osztályfőnök, tanmenete mellé osztálya neveltségi szintjének, életkori sajátosságainak szem előtt tartásával elkészíti osztályfőnöki munkatervét, melyben azokat a módszereket, konkrét feladatokat rögzíti, amelyekkel egy- észt elősegíti a tantervi anyag óbb elsajátítását, másrészt kapcsolódik azokhoz — az egész isko- át érintő — nevelési feladatokhoz, amelyek a szocialista iskola- fpus jellemzői. Már az első órán „kézbe kell venni” az osztályt. Ki

kell alakítani a felelősök rendszerét, meg kell szervezni a tanulópárokat. Foglalkozni kell az úttörők, vöröskereszlesek problémáival, egyszóval mindazzal, mely hozzátartozik egy új tanév megkezdéséhez. A többi órák azután témájuk és osztályok szerint igen változók. Mégis lehet azonban egy-két olyan általános jellemzőt felsorolni, melyek igencsak minden osztályfőnöki órára jellemzők lehetnek. Egész évi munkánkban támaszkodhatunk a felelősök rendszerére, akik mind tanulmányi, mind fegyelmi szempontból tájékoztatnak bennünket az osztályról. Lehetőleg minden órán foglalkozzunk — ha csak egy pár percet is — az úttörők munkájával. Ha van azon a héten olyan kiemelkedő politikai esemény, ami foglalkoztatja a gyermekeket, ne sajnáljunk ennek helyes megvilágítására is néhány percet szentelni. Persze, ezek mihd olyan jellegű feladatok, amelyeknek megvalósítását az adott körülmény, a nevelő belátása, egy-egy érdekesebb helyi vagy osztályprobléma megvitatása, megoldása alkalomadtán háttérbe szoríthat. De a lényeg, hogy az osztályfőnöki órában, annak vezetésében, munkájában is legyen rendszer, következetesség, sztereotípia — amint ez megvan a szaktárgyi órákon is.

mi az osztályfőnöki óra tananyag részét illeti, s főleg annak közlési módját, arról a következő mondható el. Ne jellemezze semmi esetre sem az „előadok” és „számon kérem” légköre ezt az órát, mely sok vonatkozásában és szó szerint már egyik órái) sem alkalmazható eredményesen s különösen ezen az órán nem, ha csak azt veszem a sok egyéb között figyelembe, hogy hatodik óráról van szó. A közlés módszere zömében megbeszélés legyen. Támaszkodjunk minden esetben a tanulók meglévő ismereteire az adott témában. Lehetőleg az általuk elmondott példák alapján fejtsük ki mondanivalónkat. Így hamarabb s maradandóbban megjegyzik az adott anyagot. Éljünk a modern ismeretterjesztés jól bevált eszközeivel, egy adandó téma megtárgyalásánál; íffv például a Kérdezz—felelek-módszer adta jó lehetőségeivel. Egy-egy emberi jellemvonás megtárgyalásakor — amelyből szinte minden osztályra jut néhány óra — jó szolgálatot tehet a magnetofon, melyre előzőleg felveszünk egy-egy könyvvagy színdarabrészletet, mely az adott témára vall. Kevés s talán nincs is ma már olyan iskola, ahol ne lenne legalább 5—10 tanuló, aki saját diavetítővel ne rendelkeznék. Ezeknek felhasználása adott alkalommal szintén színesebbé teheti az órát.

orolni lehetne még az eredményre vezető módszerek sokaságát, hisz „ahány ház, annyi szokás”. A lényeg azonban egy: ha valamennyien azon fáradozunk, hogy a meglévő gátló körülmények ellenére is mindent megtegyünk annak érdekében, hogy az osztályfőnöki órák is felzárkózzanak a többi órák mellé, akkor sikerül elérni azt, hogy ez az óratípus is elősegítse a nagy reformkövetelések megvalósítását, a valóban — elveiben, tartalmában, módszereiben és szerkezedében is — szocialista iskolarendszer kialakulását.

Ifj. Szilárd Aiám tanár, Bucsa