Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
JWM. Január 83. 9 Csütörtök Jégvágás A kemény télen jól meghízott a jég a Körösökön. A Zsadány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, az idén jelentős mennyiségű jég tárolásáról gondoskodott. Képünkön Biharugrán, a Körös holt ágán vágják a jeget a szövetkezet dolgozói. Sok munkát adott ez, mert a 35—10 centiméteres jég kitermeléséhez nincs megfelelő felszerelésük, hiszen eddig egyetlen évben sem kellett ilyen vastag jeget vágni. A földművesszövetkezetnek fuvarral segít a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezet m jég szállításában. Egvmilliárd 192 millió forint a fóldművesszövetkezeti boltok évi forgalma Hat ú/ cukrászdát nyitnak meg az idén Megyénk földművesszövetkezeteiben évről évre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a boltok és a vendéglátóipari egységek. Ehhez nagymértékben hozzájárul a hálózat embereinek állandó szakmai továbbképzése, így jobb, választékosabb áruval állnak a vevők rendelkezésére. Az udvarias kiszolgálás, a készséges segítés igen vonzó körülmény. Az el- műit évben például a földművesszövetkezeti boltók egymilliárd 192 millió forint forgalmat bonyolítottak le, ami 10 százalékkal haladta túl az 1962. évi forgalmat A földmüvesszövetkezrti vendéglátó egységek 275 millió forintot forgalmaztak, ebből 32 és fél millió forint értékben saját készítésű ételekié«, cukrászkészítményeket szolgáltak fel. Jóval nagyobb volt a forgalom a rádió, televízió, motorkerékpár és egyéb értékes árunál. Motor- kerékpárból például 465-öt adtak él, televíziót 1078-at, rádiót két és fél ezret, varrógépet pedig 302-őt. Bútorból 35 és fél millió forint értéket vásárolt a falusi lakosság, gyermekmelegítőből pedig 15 ezer garnitúrát. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján nagy körültekintéssel készültek fel az új esztendőre a földművesszövetkezeti boltok, vendéglátó egységek. A rendszeres piackutatás kideríti, hogy hol, milyen áruféleséget kívánnak a vevők, s a b szerzésnél ezt messzemenően figyelembe veszik. 1964-ben hat új cukrászda nyílik, új HÜSI-üzemet rendeznek be Me- zőkovácsházán, a szarvasi Árpád-étteremben pedig önkiszolgáló részleget nyitnak a lakosság gyorsabb, jobb ellátására. Megszervezik a szarvasi és a gyomai járásban is az öntözéses szakmunkásképzést Az öntözéses gazdálkodással megyénk területén kiterjedten foglalkoznak a szarvasi és a gyomai járásban. A termesztés szervezése mindkét helyen igen magas színvonalú. Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult a szarvasi ÖRKI is. Évek óta az intézetben 25—30-an tanulnak különféle tanfolyamokon. A két járásiban — előzetes számbavétel után 250 jól képzett, öntözésben jártas emberről tudnak. Sajnos, ezek a szövetkezeti gazdák nem rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal, mert az ÖRKI-bein szervezett továbbképzést nem kötötték annak idején szakmunkás- vizsgához. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tervbe vette, hogy a szarvasi és a gyomai járásban a 250 öntözésben jártas szövetkezeti gazda szakmunkásképzését még ebben az évben megoldja. Tanfolyamot szerveznek és még az idén szakmunkásvizsgát is tehetnek az ! itt élő szövetkezeti gazdák. fiikor IVíti*í»«yózzuk az őszi v Nálunk is, mint Békés megyében általában, a hó vastagsága meghaladja a 20 centimétert. A hőmérséklet alakulása pedig köael sem jut hosszú napok óta az enyhülést jelentő nulla fokhoz. Állandó a hóvastagság és kitartó a hideg, ami kényszerpihenőre készteti a mezőgazdaságban dolgozókat. E kényszerpihenő alatt is mindenki érzi, hogy az idő kinyílásakor milyen nagy feladatok várnak rájuk. Napról napra türelmetlenebbek. Bár még nagyon az év elején vagyunk és sok munkanap van hátra az esztendőből, de hát a sokból sem ad le szívesen az ember. Éppen ebből kiindulva határoztunk úgy kellő mérszóvá teszik a munika biztonságát, a művezető vagy éppen a brigádvezető torkolja le az illetőt: menjen az utcára, ha kisasszonykodni akar, és így tovább... Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések sokszor elhangzanak. Talán ebből a vagánykodásból táplálkozik a munikástvéd elem üzemenkénti alacsony színvonala. A nemtörődömség miatt számos munkahelyen valójában emberfeletti erőt és az átlagnál nagyobb ügyességet, valóságos bravúroskodást kell tainú- sítandúk a dolgozóknak, hogy megtarthassák munkahelyüket, hogy a családnak kenyeret tudjanak keresni. A dolgozó ember védelme a mezőgazdaságban nem kampányfiiadat. Az állami gazdaságok és a gépállomások többségében már rendszeresen megtartják a bizton, sági szemléket, erről jelentést is készítenek, sőt egy-egy nagyobb időszakos munka előtt vizsgáztatják is a dolgozókat. Ez helyes és jó. Sajnos, azonban azt is el kell mondani, hogy sok helyütt a dolgozók egy része nemigen tanúsít érdeklődést a saját munkaterülete védelmi berendezéseinek megismerésére. Feleslegesnek tartják a balesetelhárításról szóló tájékoz, tatókat, s ha baj kerekedik, fogad- koznak. Az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságainak az eddiginél következetesebben kellene követelni a vezetőktől a terme. lés munkafolyamatainak biztonságossá tételét A munkavédelem megismerése megyei szinten már igen sok embert megindított társainak egészségvédelmére. Emberi kötelesség ez! Éppen ezért helyes lenne, ha a balesetek megelőzésére a munkavédelmi felügyelők mellé a jelenleginél nagyobb létszámú társadalmi csoportot hozna létre az SZMT, amelynek feladatkörébe elsősorban a munkavédelemmel kapcsolatos propaganda kerülne. Sajnos, az illetékes szervek még a mai napig sem döntöttek a munkavédelmi propaganda irányáról. Jelenleg két nézet körül vitatkoznak. Az egyik irányzat képviselői azt mondják: a fónyképdokumen- tumokat megfelelően szelektálni kell, nehogy egyesek elveszítsék munkakedvüket, mások viszont a dokumentumok feltárása mellett foglalnak állást. Nem tudni, meddig tart ezen a vitatkozás, mindenesetre hozzátehetjük: a dolgozó ember életbiztonságát elősegítő propagandamunka csak egyfajta lehet: az, amely a megelőzésre serkent! Hogy ez minél eredményesebb legyen, elengedhetetlen a már megtörtént balesetek hiteles feltárása, a tanulságok levonása, és a megelőzés módjainak tudató, sítása. Az a lényeg: hogy egyazon baleset adott üzemen belül, de máshol se szedjen áldozatot. A termelőszövetkezeti gazdák munkavédelme nincs kellően megolvad. A tsz-ekben csak úgy, mint az állami gazdaságokban hasonló gépekkel dolgoznak, itt mégis évenként egyszeri előírás van a biztonsági szemlék tartására. A szövetkezetek egyre növekvő gépesítése szántén megkövetelné, hogy a munkavédelemmel az eddigieknél behatóbban foglalkozzanak. A tsz-ekben előfordult baleseteket az SZMT-nél egyelőre nem tartják nyilván, így szervezetten nem is tudnak egy-egy tipikusan előforduló baleset ellen megelőző munkát folytatni. A járási és a megyei mezőgazdasági osztályokon a főmérnök személyében van ugyan egy-egy biztonsági megbízott, de a szövetkezetekben a termelés feladata mellett mégsem fordítanak kellő gondot a dolgozók egészségének és biztonságának védelmére. Jócskán van tehát feladat a munkásvédelem színvonalának növelésében. Az SZMT e feladat teljesítéséhez nem rendelkezik megfelelő apparátussal. De nem is az ő feladatuk a balesetek helyszíni megelőzése. Találóan jegyezték meg: a munkavédelem nem egy embercsoport és az egyes ember, hanem üzemen belül valamennyi dolgozó együttes kötelessége. Dupsi Károly legelés után, hogy megkezdjük a gabonák téli fejtrágyázását és fo- ( lyamatosan végezzük. Eddig ki is szórtuk az adagot 500 holdra. Szakmailag nagy visszhangot vált ki a téli fejtrágyázás. Min- 1 denki óvakodik tanácsot adni, s tudományos meghatározást sem várhatunk az esetek sokoldalúsá- ( ga miatt Mi késztetett hát bennünket mégis arra, hogy hozzálássunk a fejtrágyázáshoz? Gabonatábláink fekvése sík, eséstől mentes, ezért vízfolyásokról nem beszélhetünk még egy hirtelen bekövetkezett olvadáskor sem. Vetőszántásaink mélysége általában 22—25 centiméter, (tárcsával nem készítettünk vetőágyat). Ilyen mélységben a levegő és a talajrészecskék aránya a levegő javára nagyobb, mint a mélyebben lévő szántat- lan talaj esetében. Ezért a víz könnyebb beszivárgása biztosítva van. Lassú olvadáskor természetesen ezek a problémák nem merülnek fel ilyen hangsúlyozottan. A jelenlegi hótakaró ritka, szivacsos. Felmelegedéskor a gyakorlati olvadásig sokat esik össze, 40—60 százalékot veszít a térfogatából. A felmelegedés első idejében a hó térfogatcsökkenése áll be, így az előbb említett gyors olvadás is lényegében lassúvá válik. A hó több idő alatt tudja felvenni teljesen a víz halmazállapotát, s így több idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a talajba szivárogjon. l' A nitrogén műtrágyák nedvszí- ; vó tulajdonsága közismert. Épnen i ezért a hóból legelőször vízhalmazállapotúvá vált részecskékkel jut el a talaj felületéhez az olvadás első óráiban. És legelsőnek igyekszik bejutni a talajrészecskék közé, ahonnan az egyenletes táblán előálló vízmozgások nehezen viszik tovább. A hóra lehulló műtrágyaszemcse a hóból vizet von el, s ezáltal szinte utat tör masának, belesüpped a hórengetegbe. Ez a jelenség fokozódik a felmelegedés kezdetekor, mert a i hőmérséklet még jobban megen- i gedi a hóból történő vízelvonást, I s így szinte a műtrágyaszemcse körül olvad meg először a hó és Í szivárog elsőnek a talaj felé. A fentieken kívül a gépi erő egyenletes kihasználása is indokolja a téli fejtrágyázást. Mi a három tagból álló korongos műtrágyaszóró garnitúráinkat DT— 54-es erőgépekkel vontatjuk, s erőgépenként napi 40 hold a teljesítmény. Ezáltal a lánctalpas traktorok évi egyenletes üzemeltetése javul, mivel télen sem áll munka nélkül a most egyéb munkára nem alkalmas nagy lóerejű gép. A tavaszi munkacsúcsban jelentkező műtrágyaszórás alól is felszabadítjuk ezáltal az univerzális gépeket, s egyúttal biztosítjuk azt is, hogy egy alka’matlan műtrágyaszórási idő (lassú vagy hirtelen olvadáskor keletkező sár és eső) miatt nem marad raktárban a nitrogén műtrágya készletünk. Számításaink szerint — s ha a MINÖSZER idejében leszállítja a megrendelt mennyiséget — február 20-ra végzünk a gabonák fejtrágyázásával. Az őszi munkacsúcs minden évben megpróbáltatás elé állítja termelőszövetkezetünket. A szállító- eszközök hiánya miatt az őszi gabonák alapmű‘rágy ázása mindig nagy gondot okoz. Az idén a nitrogén kiszórása után, február végén haladéktalanul megkezdjük az előre kijelölt jövő évi gabonatábláinkon a foszfor műtrágya kiszórását. A kiszórt foszfort a ve- tőágy-előkészítési munkákkal juttatjuk a talajba. Ezzel az előre történő alapműtrágvázással csökkenteni tudjuk az őszi munkacsúcsot. A téli fejtrágyázásnak most nagy előnye az is, hogy azzal egy:dő- ben a hórétegben lévő három jégpáncélsort is feltörjük, s nem kell erre, a lassan halaszthatatlanná vált feladatra külön munkát fordítani. Vetéseinken nem észleltünk palást, de a megelőző munkálatok lassan halaszthatatlanok. mert, ha az esetleges palást tünetei után kezdjük a védekezést, akkor a vetés fejlettségében olyan visszaesés keletkezik, amit nem vagy csak nagyon ne- . hezen tud kiheverni. Előnye még ! a téli fejtrágyázásnak az is, hogy I idejében és jól fegészülhetünk a 1 tavaszi növényvédő munkákra, a j vetőágy-előkészítésre és a vetésre is. Elek János főmezőgazdász, Mezőkovácsháza, Űj Alkotmány Tsz
