Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

HM. Január 21. s Redd Tsz-klub a léiben Keményen csikorog lábunk alatt a hó, mikor Major András bácsival, a kondorosi Dolgozók Tsz tagjával, a téli álmát alvó strandnál egy tekintélyesnek mondható sárga épület elé ka­nyarodunk. —* Ez .hát a mi kis klubunk, amit én gondozgatok — csörrenti kulcsait és zörren is már a zár. Noha a dermesztő télhez mér­ten bent enyhe a levegó. András bácsi szabadkozva mondja, hogy csak délelőtt van itt ilyen hideg, délután fűteni szokott istenesen. Az előszobaszerű folyosóról be­nyit egy odalajtón: — Ez egy kis társalgó-, dohány­zóidé. Amott a . klubiroda, — mutat az átiUenben lévő ajtó­ra. A folyosó végén magas meny- nyezetű terembe jutunk. Lemez­játszó, sakk, pingpong- és bili­árdasztal sorakozik egymás mel­lett, de még így is elég terület marad táncra vagy egyéb moz­galmas szórakozásra. — Az meg mit vétett ott? — mutatunk a sarokban álló és kép­ernyőjével a fal felé fordított, hatalmas tévé-készülékre. —- Nem vétett az fikarcnyit s? — hangzik a válasz, de a nagy­teremben a sokféle szórakozás és zaj miatt lehetetlen használni, másutt kicsi a helyiség a né­zésére, a tévé-szobát viszont ide­iglenesen tanteremnek nevezték ki. A klubvezetóség azonban far­sangig megoldja a televíziózást. Megköszönjük a szíves kala­uzolást meg a felvilágosítást és azzal búcsúzunk, hogy este, ami­kor bizonyára élettel telik meg a helyiség, visszatérünk. Meg sem vártuk az estét, ha­nem már négy óra tájban vissza­tértünk. András bácsi javában fűtött, de ami ennél is kelleme­sebben hatott, kiszes korú lányok és fiúk zsongtak a teremben. For­gatták a 1: mezjátszót, pingpon­goztak, sakkoztak, táncoltak. Ügy fél óra múlva rokonszen­ves arcú, szemüveges, zömök fia­talember nyitott be. Kiderült, hogy ő a község KlSZ-szerveze- tének a titkára, s a tíztagú klub­vezetőség elnöke is egyben. A ki­csi, de barátságosan ható klub- irodába invitált bennünket, ahol azután töviről -hegyire „kifaggat­tuk”. Igen biztató dolgokat mon­dott. Ebben a tsz-klubban n -mcsak spontán szórakozás, hanem sok­irányúén szervezett klubélet fo­lyik. A feladatokat lebontották: „te ezért, te azért, te pedig .eme­zért vagy ma este és holnapután felelős”. Volt idő, amikor az egész vezetőség mindent csinált, de saját kárukon tanultak, és azóta a felelős nélküli felelősség a múlté. Klubuk életét a köz­ség kulturális élete egy részének tekintik. A művelődési otthonnal együttműködnek, és munkater­vüket, amit évenként ossz. állíta­nak, illetve ennek id. illő részét a klubéletben valósítják meg. Ér­demes említeni néhányat: szelle­mi öttusák, klubdélutánok, ifi­este, „téli sportok” (sakk, asztali­tenisz, biliárd), filmvetítés, TIT- előadások tarkítják a rendszeres programot — És a tsz-vezetőség? Részük­ről van-e támogatás, törődés? Mikor ezt kérdezzük, Gyurcsán István KlSZ-titkár és klubelnök körű] már ott ülnek néhányan a vezetőség tagjai közül, akik napi szokásukhoz híven, bejöttek a klubba. Most mindnyájan fel­kapják fejüket és kórusban bi­zonygatják, hogy van támogatás. Uhljár Mária és Horcsák And­rás, akik a klub gazdasági dől- | gainak a1após ismerői, adatokkal bizonyítják, hogy mivel segíti őket a tsz. Sőt, tavasszal az ösz- szes helyiséget újjávarázsolják, korszerűen berendezik. — Igen-igen lelkesítő n hang­zik ez — említjük meg közben — különösen, ha eszébe jut az embernek, hogy a megye egyik legjobbnak tartott termelőszövet­kezetéből, a füzesgyarmati Vörös Csillagból egy érd klődő levélre az a meglepő válasz érkezett, hogy nincs klubjuk. Kondoroson viszont ezzel szem­ben a másik kettőben: a Lenin nak megszűnésében, a község gaz­dasági megerősödése, a tsz-ek- ben alkalmazott rendszeres kész­pénzfizetéses forma, a középfokú tanulási lehetőségek megteremté­se mellett, nem kis szerepe volt a kulturális művelődés, szórako­zás jó m gszervezésének, a tsz- klubok tervszerű működtetésé­nek is. Tény, hogy a felnőttek látoga­tása inkább csak a vasárnapok­ra szorítkozik. A párttitkár, az elnök és mindenki csak ilyenkor Gyurcsán István döntő lépést tesz Pribelszki György ellen. Gunda Erzsi, a „kibic”. cA lia jkueuncL és a Vörös Október Tsz ben is van már klub. Egyik hirtelen feltett kérdé­sünkre azonban Gyurcsán István és a körötte lévők elgondolkoz­nak egy kissé és csak azután vá­laszolnak. A Dolgozók Tsz tag­ságának úgy harmincévestől fel­felé való része bizony legfeljebb csak vasárnaponként néz be a klubba, holott ez a kis kultúr- góc, mint a neve is mutatja, a szövetkezeté, az egész tagságé, tehát mindannyiuké kellene, hogy legyen. Még sincs így. Mi lehet az oka? Az hogy a klub tartalmi éle­te de még tárgyi körülményei is szinte teljes n a tsz ifjúságára szabódtak. Gondoljunk csak a tervre, ami a községi KlSZ-szer- vezet évi tervének szerves része. Rendben van ez így? Egészében véve, nem. Olyan értelemben azonban, hogy a tanulásra hajla­mosabb, szórakozásra éhesebb, egyszóval, a felnőtteknél jóval di­namikusabb életű fiatalságot ma­gába öleli, leköti, kulturálisan foglalkoztatja, feltétlenül jó. A KISZ-titkár, Gyurcsán elvtárs, aki mezőgazdász és aki az orszá­gos mezőgazdasági gyakorlati versenyen az előkelő ötödik he­lyen végzett, alaposan ismeri a falusi fiatalság, tehát a saját korosztálya problémáit, tör kvé- seit. Az ő véleménye az, hogy a kondorosi ifjúság elvágyódásá­néz be egy k:s beszélgetősre, olvas­gatásra (sok folyóiratot járatnak, könyvtáruk is van), egy kis kár­tyázásra. Azonban tudott dolog, hogy az emberek szabad idejük eltöltéséb n, szórakozásukban rendszerint korosztályonként cso­portosulnak. Talán Ilyen módon és értelemben kellene kiegészí­tenünk a klubtervet, de még a helyiségek berendezését, szóra­koztató eszközeit is. A terem és a szobák tekintetéb n is figye­lembe kellene venni a korosz­tályonként bizonyos fokig egy­mástól elütő érdeklődési kört™ Erre eszmél a klubvezetőség, a felnőttek klublátogatásának az Már lezajlott « ün­nep utáni forgalom jelentős része, így meglehetősen kényel­mesen, sőt kelleme­sen utazom abban a vasúti fülkében, ame­lyikben négy fiatal lány is utazik. A las­sú vasúti utazás unal­mát útitársnőim élénk társalgással igyekeznek elűzni, .7 mely társalgásnak a középpontjában egy Magdi nevű leányka áll, én pedig azzal szórakozom, hogy igyekszem kitalálni: Magdi fejének holló­fekete torzonborza va­jon természetes haj-e vagy valami fantasz­tikus női fejfedő? Töprengésemre nemsokára választ is kapok, miután az egyik lány hízelgő mosollyal fordul a társaság bálványa fe­lé: — Magdikám, mi- lyen frankó hajkucs­mád van...! — Ugye, klassz?! Nem is győzik az em­berek csodálni, min. de n ürge megnéz, hogy majd kiesik a szeme... — nyugtázza Magdi lelkesülten a bókot, miközben uj­jaival rendezgetni kezdi a kucsma zilált szőrtincseti, aminek sikkje, amint látom, akkor txm, ha kissé az arcba is lógnak... Magdi nagyon meg lehet elégedve magá­val, cigarettát vesz elő és fölényes mo­sollyal gyújt rá. Most egy másik kis­lány igyekszik a ba­rátnő extravilágába betekinteni: — Mondd, Magdi­kám, a vőlegényed, a Pali is cigarettázik? Magdi nagy sluk- kot szív, de csak mi­után nagy műgond- dal, lassan kifújja a füstöt, akkor válaszol: — Nem. Se nem do­hányzik, se nem iszik, minden káros szenvedélytől mentes, csak egy kicsit hü­lye™ — azután pár pillanatig kitart, és hogy mondanivalójá­nak nyomatékot ad­jon, leeresztett hang­hordozással folytatja: — de mérnök és autó­ja van... A lélegzetelállító csendben csak a ke­rekek csattognak, az­után megint az előző lány szólal meg köny- nyed mosollyal: — Jó neked, Mag­di, mindjárt haza is érsz és gondolom, szü­leid milyen öröm­mel fogadnak. Mikor voltál legutóbb oda­haza? Magdi lepöccinti ci­garettája hamuját, az­után valami rezignált vonás jelenik meg az arcán, amit azonban inkább leonokságnak lehet felfogni, mini megbánásnak: — A nyár óta nem jártam otthon, de le­het, hogy egy óra múlva most is jövők vissza a következő vo­nattal ... Ugyanis az apám is, az anyám is nagyon haragszanak rám™ Tudjátok, ve­lem nem lehet vaca­kolni.^ hamar bepör­gök Valamit még mond, hogy szülei miért ha­ragszanak rá, de ezt nem értem a vonat csattogásától. De kü­lönben sem nehéz ki­találni a szülői harag okát™ A vonat mellett el­suhanó havas tájat nézem és csak akkor figyelek fel újra, ami­kor Magdi kiszáll az állomásán és a lá­nyok az ablakhoz tó­dulva, irigykedve cso­dálkoznak utána: — Állati, milyen csinos ez á Magdi...! Tudjátok, hogy ötszáz forint egy olyan kucs­ma...?! Surányi Sándor Január végén nyitják meg a Technika Házát Békéscsabán Békéscsabán, a Szent István tép ' 8. szám alatt, a megyei tervező említésekor. Ehhez azonban első- ; iroda korábbi helyén rendezik be ; a Tehcnika Házát. Ezekben a na­pokban az építőmunkások a belső i szerelési, szakipari munkálatok-1 kai vannak elfoglalva. Január vé­sorban az lenne szükséges, hogy a v.zetőségbe néhány felnőtt, idő-' sebb embert is beválasszanak, akik aztán az ő korosztályuk szempontjait tolmácsolnák a ter­vek, programok összeállításakor. Szerintünk ezzel valóban tsz- klubbá vá'tozna a jelenleg in­kább ifjúságinak nevezhető ház, anélkül, hogy a tsz-fiatalság itte-1 ni szórakozásában, művelődésé­ben a legkisebb törés következne be. Tsz-klub a télben... Kondoros utcái esti fényben ragyognak, mikor elhagyjuk ezt a kedves, meleg otthont, melynek élete már most is, így is olyan lüktető, irigylésre méltó!... Huszár Rezső Személygépkocsival kapcsolatos műszaki problémákról ismertetés less 3 előadás heretéhen Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában a Vas-, Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat és a TIT rendezésében: január 22-én, szerdán délután 5 órakor A személygépkocsik és motorkerékpárok szerkezeti fejlődése; február 5-én, szerdán délután 5 órakor A leggyakoribb, hazánkban beszerezhető személy- gépkocsi és motorkerékpár típusok ismertetése; február 19-én, szerdán délután 5 órakor Mi a teendő, ha leáll a motor? A motoros járművek téli üzemeltetésének problémái. Előadó: Vándor György tanár. Belépés díjtalan! 93026 Az idén ünnepli fennálsának 35. évfordulóját a bucsai ankéute tözoltélesliilet (Tudósítónktól) A Bucsai Községi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága idei első ülé­sén — többek közt — behatóan értékelte a községi önkéntes tűz- oltótes ület előző évi munkáját, megvitatta továbbá a testület 35 éves fennállásával kapcsolatos ju­bileumi ünnepséget Tóth Ferenc tűzoltó-elnök az előző évi ténykedést méltatva, a Vé«ztőn rendezett tűzoltóver­senyt említette, melyen a részt­vevő 16 csapat közül a bucsaiak lettek az e’sők, igazolva szorgal­muk, kitűnő felkészültségük té­nyét. Egvébként a testület tagjai közül eddig huszonegyen részesül­tek kitüntetésben, heten jutalom­ban és negyvenketten előléptetés­ben. Igen jó! »'került az a kiá'lí- tás, amit a bucsai tűzoltók leg­utóbb a községben rendeztek. Az ;gen szemléletes, jól válogatott anyagot két nap alatt kilencszáz- harmincan tekintették meg. A testület tagjai az eddigiek­nél is jelentősebb eredményeket akarnak elérni, minek érdekében tovább kívánnak lépni a szakmai és politikai képzésben. Ez ugyan­akkor segítené őket abban is, hogy az idén Bucsán megrende­zésre kerülő járási tűzoltó verse- j nyen ügy állhassanak helyt, hogy >ddigi hírük-nevük ne szen-| vedjen csorbát Sz. A. gére készülnek el a festéssel, sze­reléssel, s ekkor kezdődhet meg a beköltözés, a berendezési tár­gyak elhelyezése. A Technika Házában a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének megyei in­téző bizottsága négy, a TIT me­gyei elnöksége három szobát kap. A két nagyobb előadótermet kö­zösen használják az előadások, szimpóziumok, találkozók rende­zésére. A kellemes Időtöltést a műszaki klub és a büfé biztosítja majd. A Békés megyei Műszaki Fej­lesztési Hét előadássorozatának zöme már a Technika Házában hangzik el február 17-e és 22-e között d Tatabányai Tröszt összes üzeme munkavállalókat vesz fel 18-tól 45 éves korig. Jelentkezni lehet: a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán, a me­gyei és járási tanács munka­ügyi osztályán. A kereseten kívül a nős és családfenntartó dolgozó évj 58 q illetménysze-' net, valamint minden dolgozó munkaruhát díjtalanul kap. Munkába állás esetén kedvez­ményes étkezést és szállást té­rítés ellenében biztosítunk. 363

Next

/
Thumbnails
Contents