Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

KXM. Január 18. 2 Szombat De Gaulle kiutat keres? Külföldi kaleidoszkóp Ki végez pártmunkát? Párizs Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Párizsban gondosan elemzik az Erhard—Home és Johnson—Segni találkozókról közzétett nyilatko­zatokat. A francia lapok kiemelik, hogy Erhard és Segnd a Nagy- Briíanniával, sőt más országokkal bővülő Kis-Európa mellett fog­lalt állást, mindketten aláhúzták a „Kennedy-menet” és a széles atlanti piac nagy fontosságát. Az Aurore rámutat: Erhard és Home közös nyilatkozatának szö­vege feltűnően hasonlít Adenauer és De Gaulle egy évvel ezelőtt aláírt paktumának szövegére; — Erhard és Home megalkudott abban — írja a Combat —, hogy Bonn támogatja Nagy-Britanniát az európai politikai unió kérdé­sében, London pedig semmit sem tesz a kelet—nyugati enyhülés ér. dekében Bonn előzetes megkérde­zése nélkül Párizsban különösen Saragat. nak, a Párizs—Bonn-tengely ku­darcáról tett kijelentése, valamint az az ígérete keltett feltűnést, hogy Olaszország a Franciaország által okozott nehézségek felszá­molásán fog fáradozni. — Felesleges hangsúlyozni — írja a Figaro washingtoni tudósí­tója —, hogy milyen örömmel hal­lották ezt az Egyesült Államokban a „hatok” egyik külügyminiszteré­nek szájából. Az olaszok a „ked­veskedés művészetében” túltettek Erhard on, aki lényegében ugyan­azt mondotta Texasban, de mér­sékeltebb formában. Az embernek j az * benyomása, hogy itt diplo-, Odessza Az Atlanti-óceán háborgó hul­lámain, Cádiz spanyol kikötővá­rostól százötven mérföldnyire el­süllyedt az Umany nevű szovjet ércszállító hajó. Legénységének 24 tagját a Biblus nyugatnémet hajó vette fedélzetére, kilenc ten. ; erész sorsa egyelőre még isme­retlen, öt társuk holttestét megta­lálták a katasztrófa színhelyén. A legénység megmentett tagjai Gib­raltárban szovjet hajóra szálltak és hazájuk felé indultak. Az első jelentésekből megköze­lítően sikerült rekonstruálni a szerencsétlenség körülményeit. A torony magas hullámok között a legénység hősiesen harcolt, hogy egyenesbe hozza az erősen olda­lára dűlő hajót. Alekszandr Tro­pin, az Umany kapitánya nagy nehézség árán orral a hullámok- Ical szembefordította a hajót. Egy hatalmas hullám leszakította a motoros mentőcsónakot, s a le­génység megmentésére már csak két kisebb mentőcsónak maradt. A matrózok azonban nem hagyták el a hajót, hanem folytatták a küzdelmet. A hajó motorja akkor állt meg, amikor az Umany már Fürge kerti traktor tartozékaival, könyvjóváírással átvehető. Békési Nyomda, Békéscsaba, Lenin út 9—17. 92997 máciai tánc folyik egy akadály körül, amelyet nem támadnak szembe, hanem arra várnak, hogy magától összeomlik. A nyugatnémet—angol és az olasz—amerikai csúcstalálkozó után Párizsban fokozott érdeklő­déssel tekintenek De Gaulle ja­nuár 31—i sajtóértekezlete élé. A francia köztársasági elnök, aminit ezt újévi beszédében is jelezte, a Kis-Európa politikai szervezeté­nek megalapozását tartja a leg­sürgősebb külpolitikai feladatnak. De Gaulle eddig a „hatok” politi­kai uniója mellett kardoskodott, a szövetségesek azonban szélesebb „Európát” akarnak. Ezért Párizs­ban nagy feltűnést keltett a fran­cia UNR-képviselők és az angol liberális képviselők közös indítvá. nya a strassbourgi Európa-tanács ülésén. A gaulleista képviselők azt javasolták, hogy a másfél évvel ezelőtt elvetett Fouchet-terv alap­ján dolgozzanak ki új javaslatot egy széles nyugat-európai politi­kai szervezet létrehozására. Ebben a Közös Piac országain kívül Nagy-Britannia, a skandináv or­szágok, sőt nem teljes jogú ta­gokként még a semleges államok is helyet kapnának. Az UNR-képviselőket nem le­het ugyan a gaulleista politika hi­vatalos szóvivőinek tekinteni, pá­rizsi diplomáciai megfigyelők azonban nem tartják valószínűnek, hogy a gaulleis’a képviselők az Elysée-palota jóváhagyása nélkül vetették volna fel javaslatukat. Ez arra vall, hogy a francia kormány kiutat keres külpolitikai elszige­teltségéből. majdnem oldalára dőlt. A hullá­mok ekkor az utolsó mentőcsóna­kot is elvették. A végső, befejezet­len rádióüzenet hírül adta, hogy a kapitány, az elsőtiszt, a főgépész, a rádiós, az orvos és néhány ten­gerész nem hagyja el a hajót. (MTI) Valószínűleg a világ eddigi legkülönösebb és legszokatla­nabb csúcsértekezlete ért véget Kairóban. A tanácskozáson az összes arab államok „első em­berei” részt vettek. Ennek az adott különös jelentőséget, hogy a résztvevő országok politikai rendszere és módszerei között rendkívül mélyek voltak a kü­lönbségek. A feudális Szaúd ki­rálytól a szocialista politikai célkitűzéseket követő Ben Bel­láig az arab világ egész „politi­kai színképét” vendégül látta fő­városában a Nasszer által veze­tett Egyesült Arab Köztársaság. A különbségek azonban nem­csak elvi, társadalmi, politikai szintre korlátozódtak. Igazán „egyedülállónak” azért nevezhe­tő ez a tanácskozás, mert olyan államférfiak vettek rajta részt, akik egyes esetekben eddig jó­formán „beszélő viszonyban” sem voltak egymással. Sőt, olya­nok is, akik egymással szemben a múltban vagy közelmúltban gyakran használták a fegyveres puccskísérletek, nyílt fegyveres konfliktusok módszereit. Így például a tanácskozáson részt vett Szaúd király — de részt vett Szalal, a Jemeni Köztársaság elnöke is, amelyet Szaúd fegyve­res intervencióval próbált meg- dönteni — s amelyet nagymér­tékben éppen a vendéglátó EAK MOSZKVA A napokban kibővített ülést tartott az SZKP Központi Bizott­sága mellett működő ideológiai bizottság, s megvitatta a múzeu­mok és a könyvtárak szerepének fokozását a dolgozóik kommunis­ta nevelésében. BAMAKO Csou En-laj, a Kínai Államta­nács elnöke, aki hivatalos látoga­táson a Mali Köztársaságban tar­tózkodik, csütörtökön megbeszé­lést tartott Modibo Keita államfő­vel. TOKIO Robert Kennedy amerikai igaz­ságügyminiszter pénteken Tokió­ban 90 perces tárgyalást folytatott Sukamo indonéz elnökkel. A megbeszélés tárgya a délkelet­ázsiai feszültség volt. WASHINGTON A Fehér Ház közzétette Johnson elnöknek az amerikai néphez in­tézett üzenetét. Az elnök arra hív­ja fel az amerikaiakat, hogy 1964. május 1-ét, mint a „törvény nap­ját” ünnepeljék meg. NEW YORK Segni olasz köztársasági elnök csütörtökön látogatást tett a Vir­gínia állambeli Norfollkban, a NATO atlanti parancsnokságának főhadiszállásán, megtekintett egy amerikai atomtengeralattjárót, majd innen repülőgépen New Yorkba u tazott JOHANNESBURG Bűnösnek mondta ki egy johan­nesburgi bíróság dr. Hilliard Fes­tenstein 33 éves orvost, akit azzal vádoltak meg, hogy részt vett a betiltott Dél-Afrikai Kommunista Párt tevékenységében. A vád sze­rint mozgalmi nyomtatványokat találtak nála. PRÁGA Egymillió-tizennégyezer lakosa volt Prágának 1963 végén. Ez a szám Csehszlovákia egész lakos­ságának hét százaléka. Száz év alatt Prága lakossága megnégy­szereződött csapatai védtek meg e kísérle­tekkel szemben. Nasszer jelen­létében találkozott egymással Ben Bella algériai miniszterel­nök és II. Hasszán marokkói ki­rály, akinek csapatai alig né­hány héttel ezelőtt még algériai földön állottak. Különleges ér­deklődésre tartott számot Jordá­nia és az EAK viszonyának ala­kulása. Ismeretes, hogy Kairó a jordániai rezsimet teljes joggal az imperializmus egvik bástyá­jának tartja a Közel-Keleten. A a két ország között diplomáciai kapcsolat sincs. A mostani csúcs­értekezlet azonban átnyúlt a diplomáciai protokoll feje felett és Husszein, Jordánia királya, valamint Nasszer elnök megbe­szélésein már szó került a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ről. Valószínűleg ez lesz a Kairó­ban tartott „arab csúcs” legko­molyabb és legtartósabb ered­ménye. Nasszer elnök érettségé­nek és politikai realitásérzéké­nek komoly sikere ebből a szem­pontból a kairói konferencia. Világos természetesen, hogy az arab országok nagyon is külön­böző politikai kötöttségei nem kerülnek azonos nevezőre az egyik esztendőről a másikra. Még kevésbé valószínű, hogy a Azért írunk erről, mert a pártmunka értelmezésében kü­lönböző nézetok, állásfoglalások vannak. Nemegyszer hallani egyes elvtársak jellemzésekor: párthű, becsületes ember, kivá­lóan dolgozik az üzemben, csak éppen pártmunkát nem végez~ Mi tulajdonképpen a párt­munka, ml a lényege? Az, hogy öntudatosabbá nevelje, igazab­bá, cselckvőbbé tegye az embe­reket a szocializmus építésében. Kádár elvtárs nemegyszer el­ítélte az úgynevezett „tiszta” pártmunkát, amely ugyan látvá­nyos leket, olykor nagy garral és zajjal jár, sok energiát köt le, de szinte mit sem segít a feladatok érdemi megoldásában. A legnagyobb erőkifejtés is hasztalan, ha nyomában nem mozdul valami — előre. Valami, amit okvetlenül mozdítani kell. Ezért, ha egy párttag kiválóan látja el feladatát az üzemben, termelőszövetkezetben, példája magával vonja a többieket is, ami azt jelenti, hogy nő a ter­melés, kevesebb lesz az egy ter­mékre eső önköltség, követke­zésképpen megdől a korábbi el­maradottabb szinthez mért nor­maplafon. Mi ez, ha nem párt­munka. amelyet az első vonal­ban jól képvisel az illető elv­társ! Külön megbízatásként is kaphatta volna, hogy társaival együtt igyekezzék áttörni az el­maradottság alakította normát — ami népszerűtlen feladat —, de ő enélkül is ezt tette. Mindamellett mégsem lehet azt állítani, amit egyesek valla­nak, hogyha valaki példamuta­tóan dolgozik munkahelyén, hozzáértését állandóan fejlesz­ti, ezzel maradéktalanul eleget tesz a pártmunka követelmé­nyeinek. Hiszen a pártonkívü- Iiek zöme is helytáll » terme­lésben, még sem lehet azt mon­dani, hogy ezzel pártmunkát vé­gez. A helytállás a munka frontján erkölcsi alapja lehet a pártmun­kának, a kettő kölcsönhatásban áll egymással, éppen ezért együtt is kell értelmeznünk. belpolitikában és a társadalmi rendszer alakulásában jelentke­ző különbségek, s az ebből fa­kadó ellentmondások feloldód­nak. A kairói csúcs után azon­ban mindenesetre lehetővé vált, hogy bizonyos meghatáro­zott, döntő politikai kérdések­ben azonban, vagy egymáshoz legalábbis közelálló állásponto­kát dolgozzanak ki, az ellentéte­ket pedig az eddigieknél fejlet­tebb módszerekkel, kölcsönös tárgyalások útján küszöböljék ki. Ebben az értelemben jelentett fordulópontot a kairói tanács­kozás az arab államok egymás közötti kapcsolatában s éppen ezért világos, hogy nem egy fej­lődés lezárását, hanem egy, még sok fordulatot tartogató folya­mat kezdetét jelenti. Az arab egység körvonalainak felvázolása tehát a kairói csúcs legértékesebb eredménye. Oly­annyira, hogy mögötte „második vonalba” szorul az a probléma, amely miatt a tanácskozást vol­taképpen összehívták, s am'ben az összes résztvevők alapvetően egyetértenek: a Jordán folyóra vonatkozó izraeli csatornázási terv elvetése. Ismeretes, hogy az izraeli kormány a Negev sivatag öntözésére óhajtja használni a Szovjet hajó tragédiája az Atlanti-óceánon A kairói csúcs után Hangsúlyozni szükséges azon­ban, hogy a munkaidőn túli pártmegbízatás semmilyen mennyisége sem pótolhatja eset­leges mulasztásainkat a terme­lésben. Vannak, akik azt tart­ják csak pártmunkának, amit a rendes munkán kívül, mint pro­pagandisták, bizalmiak, pártve­zetőségi tagok. stb. végzünk. Né­ha ilyen megfogalmazást is hal­lani: szakmailag még gyenge, de sok pártmunkát vállal... Helyte­len felfogás, hogy a pártmunka a rendes munkán kívüli és attól független tevékenység. A kom­munista esztergályos, szövő vagy téglagyári munkás pártfeladata is, hogy küzdiön a jó minősé­gért, a selejt ellen. Ezt a megbí­zatást elsősorban a saját terme­lőmunkájával tudja végrehaj­tani. Ügy, hogy gondosan, ponto­san és céltudatosan törekszik jó minőségű terméket előállítani. Ezzel hat a környezetére, szak­társaira vagy éppen a hozzá be­osztott tanulókra. Neveli, for­málja, meggyőzi őket anélkül, hogy környezete felfigyelne ar­ra: őket most valaki „neveli”, „agitálja”. De, ha úgy hozza a dolog, természetesen szóban is kifejezi véleményét üzemrésze termeléséről. Párttag ő, s a mű­helyben — akkor is, ha „zajta­lanul” látja el feladatát — közéleti személyiség külön tiszt­ség nélkül is, akire éppen pél­damutatása miatt figyelnek az emberek. S természetesen párt­munkás munkaidő után is, ami­kor szemináriumvezetői vagy egyszerűen hallgatói, munkás­őri, vagy egyéb megbízatásának tesz eleget. Nem arról van szó, hogy ilyen „minta” pártmunkás már min­den párttag. De mind több a törekvés az ilyenné válásra. Mind többen vannak — s ezt a munkahelyeken — a pártszerve­zetekben, tömegSKervetsetekben, tanácsi szervekben, a népfront­ban lehet látni — akik önzetle­nül jóval többet vállalnak ma­gukra, mint mások a közösség gondjaiból, bajaiból. v. d. Jordán folyó vizét. A csatorna­rendszer már el is készült, s Iz­rael számít a vezető nyugati nagyhatalmak támogatására. A Jordán eltérítése természetesen rendkívül komoly gazdasági ká­rokat okozna az érintett arab or­szágoknak. Nasszer elnök beszé­dének nyilvánosságra került ré­sze mindenesetre világossá tette, hogy az EAK jelenleg sem lehet­ségesnek, sem célravezetőnek nem tartaná az izraeli terv vég­rehajtásának fegyveres megaka­dályozását. Ily módon mindenek­előtt az várható, hogy az arab országok megszilárdított egysé­gük birtokában hatásos és erő­teljes politikai küzdelmet indíta­nak majd az izraeli Jordán-terv ellen. A kairói konferencia ered­ményei azt jelzik, hogy a nyuga­ti nagyhatalmak rendkívül ké­nyes és kínos helyzetbe kerül­hetnek az izraeli terv makacs támogatása esetén. Sőt, azzal is számolniuk kell, hogy ezzel az arab világon belül éppen termé­szetes szövetségeseik: a feudális és félfeudális monarchiák (Ma­rokkó, Szaúd-Arábia, Jordánia) helyzetét gyengítik; akaratlanul is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kairói csúcson kibontakozott egységtörekvéseken belül a gyar­matosítás ellen határozott fellé­pést követelő irányzatok válja­nak hangadóvá. Gömöri Endre

Next

/
Thumbnails
Contents